Vallomással kell kezdenem, ugyanis elgyengültem picit, és bár másik posztot terveztem mára, nem tudtam megállni, hogy ne változtassak. A magyar parlamentben ugyanis vitanap zajlott, aminek a témája egyébként a határátkelők szempontjából nagyon érdekes volt, de aztán menet közben kiderült, hogy nem csak érdekes, de tanulságos is mindaz, ami elhangzott.

 

 

A politika az mindenhol politika, és alapvetően nincs is azzal semmi baj, ha az ellenkező oldalon álló politikusok másként látnak folyamatokat, mást emelnek ki egy-egy adatsorból.

A magyar parlamentben kedden elhangzottakról olvasva viszont úgy tűnik, mintha legalább két teljesen párhuzamos ország létezne (nem mintha ez olyan nagy újdonság lenne, persze), melyek közül az egyikben rémes nyomorban élnek az emberek, a másikban pedig sok szempontból jobb a helyzet, mint akár Németországban.

A vita egyébként az uniós tagállamok közti munkabérkülönbségekről szólt, és mivel a magyar határátkelők döntő részt mégis a magasabb fizetések és a jobb élet reményében indulnak el, gondoltam, hátha elhangzik majd valami érdekes is.

Végigolvasva a beszédekről készült összefoglalókat (MTI), kiemelek pár, általam érdekesnek tartott gondolatot, aztán barátunk, a Google segítségével megpróbálom megmutatni a számokat is.

Fidesz: Magyarország az élmezőnyben

Tegye fel a kezét az, akit meglepett, hogy a Fidesz szerint az ország süt, mint a nap, olyannyira, hogy 2010 óta már az élmezőnybe tartozik nem csak a visegrádi régióban, de általában az egész Európai Unióban.

Olyannyira így van, hogy a kormánypárt szerint a bruttó és nettó átlagkeresetek is nagyobb mértékben emelkedtek, mint Németországban, Ausztriában (ez mondjuk tekintve, hogy honnan indultunk, nem feltétlenül akkora bravúr), így sikerült közelíteni utóbbi országok fizetéseihez.

Mondjuk azon azért érdemes elgondolkodni, hogy még a Fidesz szerint is a nettó bérek a visegrádi országok átlagának 77-83 százalékán vannak, és azért itt nem Ausztriáról vagy Németországról, hanem Szlovákiáról, Csehországról és Lengyelországról beszélünk. Magyarán a magyar munkavállaló átlagosan 20 százalékkal kevesebb fizetést visz haza, mint régiós társai.

Persze a kormánypárt képviselői nem felejtették el megemlíteni, hogy a magyarországi bérek felzárkóznak a nyugatihoz, és az adóban is jelentősen kedvezőbb a helyzet, mint az unió átlagában.

MSZP: az uniós rangsor végén

Teljesen más Magyarországot lát maga előtt az MSZP. A baloldali párt szerint Magyarország azon uniós országok közé tartozik, ahol a minimálbér nem éri el az 500 eurót, és az utolsók között is a középmezőnyben van az ország (nem mintha ennek az utolsó fél mondatnak lenne értelme).

A szocialisták szerint míg Dániában 25 euró a bruttó órabér, addig Magyarországon 3,5-4 euró, és ez még úgy is sok, ha a skandináv országban magasabbak a megélhetési költségek.

Az MSZP szerint az egy főre jutó gazdasági növekedés és a bruttó bérek tekintetében is az uniós rangsor végén vagy az ország.

Az ellenzéki párt érintette a kivándorlás problémáját is, ami képviselői szerint részben a kormánynak köszönhető, amennyiben későn reagált és kezdte emelni érezhetőbb mértékben a minimálbért és a garantált bérminimumot.

Tovább nem nagyon idézgetném a szocialista politikusokat, mert elég sok furcsaságot beszéltek, Szanyi Tibor például azt mondta, hogy szerinte a magyar cégek „meg tudnák fojtani” külföldi versenytársaikat, ha magasabb béreket kínálnának, de ezt a „profitéhes tulajdonosok” miatt nem teszik.

(Mondjuk legalább ilyen cinikus volt a fideszes Bánki Erik azon megjegyzése, mely szerint annyira jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve, hogy ma már bizonyos területeken munkaerőhiány van. Na ja, mert rengetegen külföldre mentek normális színvonalú megélhetést találni.)

A Jobbik és a bérunió

A Jobbik úgy tűnik, azzal kampányol, hogy szüntessék meg a kelet-közép-európai és a nyugati országok közötti bérszakadékot (ha az olyan egyszerű lenne, teszem hozzá én).

Vona Gábor pártelnök például simán kijelentette, hogy a bérkülönbségekért Brüsszel, a korábbi magyar kormányok és a jelenlegi kabinet is felelős, hozzátette, hogy ez a szakadék „volt a közvetlen oka az elmúlt tíz év két legnagyobb nemzeti tragédiájának, a deviza-hitelválságnak és az elvándorlásnak”.

Szemben a kormánypárt által elmondottakkal, a Jobbik vezetője úgy vélte, az uniós csatlakozás óta a nyugati és a kelet-közép-európai bérek közötti szakadék egyáltalán nem csökkent.

Az EU nyugati részével meg kell értetni, hogy ez az ő érdekük is, mert különben a keleti régió tönkremegy és ez az egész uniót magával sodorhatja - tette hozzá Vona Gábor.

LMP: az ország legnagyobb problémája a kivándorlás

Az LMP viszont már egyenesen az ország legégetőbb problémájának nevezte a bérválság okozta tömeges kivándorlást, visszautalva arra a minapi hírre, mely szerint 2011-2016 között megduplázódott a külföldön született magyar kisgyermekek száma.

„Ezek a családok azért mennek el Magyarországról, mert tisztes munkával nem tudnak annyi pénzt keresni, amiből képesek lennének eltartani magukat. Már most is demográfiai krízis van, mi a garancia, hogy ezek a külföldön született gyermekek haza fognak jönni Magyarországra?” - tette fel a kérdést Széll Bernadett.

Az ellenzéki párt szerint az uniós csatlakozás óta a többi visegrádi ország bérei elhúztak mellettünk, amikor 2010-ben a Fidesz került kormányra már akkor is 8-14 százalék volt a lemaradás, a különbség azóta körülbelül ennek kétszeresére nőtt - jelentette ki.

Mit mutatnak a számok?

Remélem, eljutottatok idáig, mert akkor most lássuk, mit mondanak azok a fránya számok, például az OECD adatai.

Az első táblázat ugyan 2015-ös számokat mutat (nem találtam frissebbet, sajnos), de az jól látszik, hogy az éves átlagbérek tekintetében Magyarország valahol nagyon a bányászbéka hátsója környékén található – konkrétan a vizsgált országok közül csak Mexikót (14 867 dollár) sikerült megelőzni 19 999 dollárral. (Aki kattintgatna az adatsoron, az itt teheti meg.)

Nyilván nem nagyon érdemes mondjuk az osztrák (46 084 dollár), a német (44 925 dollár) vagy a brit (41 384 dollár) bérekkel összehasonlítani a magyart, nem is lenne igazságos, ám a visegrádi országokkal már annál inkább.

A kép nem túl vidám: a csehek (21 689), a szlovákok (22 031), és a lengyelek (23 998) is előznek minket, és akkor a szlovénokat a sírva fakadás elkerülés érdekében már meg se említsük (33 085 dollár).

 

 

Ha már itt tartunk, nézzük meg az Európai Unió hivatalos oldaláról származó (sajnos, szintén 2015-ös) adatokat, melyek a munkaerő költségét mutatják meg, kékkel egyébként a fizetések, sárgával minden egyéb van jelölve.

A kép eléggé hasonló (azzal együtt, hogy az adatfelvétel óta tényleg emelkedtek a fizetések, tehát ezzel együtt érdemes a táblázatot nézni), az látszik, hogy nagyjából Lettország és Litvánia szintjén van Magyarország, miközben például a horvátok is előznek, nem beszélve a visegrádi államokról (az osztrákokat, németeket, stb. pedig hagyjuk is).

 

 

A következtetéseket majd levonjátok ti, én csak annyit írnék, hogy egyelőre nem nagyon látszik, miként lehetne a közeljövőben Magyarországon tartani az embereket, amikor ilyen bérkülönbségek vannak.

A Jobbik béruniós javaslata nyilvánvalóan a politikai marketing része, azon viszont érdemes lenne elgondolkodni, miként sikerült ennyire leszakadni a többi visegrádi országtól.

HÍRMONDÓ

Tüntess azzal is, hogy külföldi állást keresel!

A tüntetések napjai vannak Budapesten, sokan mondták, hogy ha most sem változik semmi, akkor elmennek külföldre. Ha így érzel, akkor itt az ideje munkát keresni.

Orbán üldözi külföldre a fiatalokat?

Egy szlovák hírportál szerint a Közép-európai Egyetem elüldözése Magyarországról öngyilkosság, és a magyar miniszterelnök éppen azon ügyködik, hogy előállítsa a saját migrációs válságát.

Nem csak a pénz miatt mennek külföldre a magyarok

Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, és bár kapkodnak a jó mérnökök után, jelentős részük mégis más országban keresi a boldogulását. Egy friss kutatásból kiderült, nem csak a magas fizetés miatt mennek nyugatra, és azt is elárulták, milyen változásra lenne szükség ahhoz, hogy hazaköltözzenek.

Ha ügyes vagy, az összes pénzt haza tudod vinni

Akár havi félmillió forintnyit eurót is meg lehet takarítani az ausztriai hüttékben, ahol éppen ezért rengeteg magyar dolgozik. A pénz ugyan nem sok (nincs 2000 euró), ám ha valaki ügyes, szinte teljes egészében félretehető.

(Fotó: Egrian)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.