Payday Loans

Keresés

Írástudó bűnvallás/árulás – IV.
Az emberi élet minősége/boldogsága magyarán szólva
2017. február 25. szombat, 07:30

Képtalálat a következőre: „KORUNK ÉRTELMISÉGE”

Eugéniusz: Életminőség-vizsgálódások

Boldog-boldogtalan, bölcs-balga - ABC

A földi pokol, vagy mennyei kor s hely

Képtalálat a következőre: „KORUNK ÉRTELMISÉGE”

Írástudók bűnvallása/árulása IV.

Képtalálat a következőre: „KORUNK ÉRTELMISÉGE”

Menj el, menj szegény magyar

Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,

Tekints az ingadozó reménység pólcára,

S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,

Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.

Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,

Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,

Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,

Arany szabadságunkat aranyon eladták.

Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,

Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,

Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:

A szabadság s a rabság, miben különböznek!

http://www.youtube.com/watch?v=ZOAeU2WD6l8

 

1.

 

Akkor „esem transzba”, amikor kigyullad a piros lámpa

Álcázó-művészként csak a stukkert megszerezve fedem fel arcom

Alkotóerőm teljében adminisztrációs pepecselésben veszek el

Állatokról festek ellenségképet, hogy ne érezzetek együtt velük

 

2.

 

Állig begombolkozva vegyülök el a nudista strandon…

Álnéven publikálom azt a förmedvényt, amit amúgy szégyellnék

Ami régi és ősi, azt eleve felülmúlhatatlanul értékesnek tartom

Amíg a Hegel-összest nem olvastad, meg sem hallgatlak

 

3.

 

Amíg nem szereztél nálam jogosítványt, addig nem szerelmeskedhetsz

Amíg nem vagyok túl maratoni imámon: éheznek az állataim

Amiről magam sem vagyok meggyőződve, arról győzködök másokat

Amit én nem találtam meg vagy fel, azt nem is érdemes kutatni

 

4.

 

Amit én nem tudok, azt nem is érdemes megismerni

Amit nem érek fel ésszel, az idegesít s ezért elpusztítom

Amit reggel tiltok, azt délben engedem, este kötelezővé teszem

Ámokfutó vagyok, még szabadlábon, aki mindent feketére fest

 

5.

 

Anyám se ismerne rá, annyira idomultam az új befogadó csoporthoz

Annyira aggódom gyermekem jövőjéért, hogy nem engedem felnőni

Annyira kötetlen a munkaidőm, hogy az Úr napját sem tartom meg

Antropológusként – karosszékben, terepen – előkészítem a gyarmatosítást

 

6.

 

Annyira megszáll a Tagadás szelleme, hogy másnak nincs helye…

Annyira okosítalak ki, hogy engem csodálhass, de felül ne múlhass

Annyira tetszik saját alkotásom, hogy szerelmes leszek bele

Annyit kibírok, mint egy fakír, csak az igazságot nem viselem el

 

7.

 

Aranyifjúként heccekben és korhelykedésben tűnök ki

Aranyketrecemből szajkóként szórakoztatom a kíváncsiakat

Arány tévesztve ágyúval lövök minden kis ugribugri verébre

Arra tanítalak, hogy potenciális bolti szarkaként nézz a vevőkre

 

8.

 

Automatikusan írok, de nem isten diktálja a szöveget

Az „outsider” régészt, történészt személyeskedve stb. bírálom

Az „unfair play” szellemében egy laikusra tíz profival támadok

Áskálódásaimmal csak elmélyítem a generációk közötti szakadékot

 

9.

 

Az angyalok nyelvén beszélek, de szeretet nincs bennem

Az arany középutat összekeverem a középszerűség rémuralmával

Az áruját feldicsérő rabszolga-kereskedő vagyok az emberpiacon

Az adatbehajtásban, - beszolgáltatásban fondorlatosan közreműködöm

 

10.

 

Az égi lajtorja helyett a szamárlétrán kapaszkodok

Az egykézés példáját felmutatva a nemzet sírját ásom

Az átnevelő táborok agytrösztjében belső munkatárskodom

Az egész világot akarom szektavezérem tanítványává tenni

 

11.

 

Az egyszem gyereknek kétféle, ellentétes nevelést adok, adatok

Az éjszakai műszakot is vállalom (az éjszakai édes élet császáraként)

Az élet vize – „spiritusz” – helyett híg lelki fröccsöket adok

Az életben eljátszom a Nagy Mártír támogatandó özvegyét

 

12.

 

Az életben én játszom a bosszúálló isten szerepét

Az elmebajtársak körében ülésezzük agyon magunkat

Az életfogytiglanit indítványozó ügyészre vérbíróként rálicitálok

Az ellenérdekű fél titkos küldetésével fogadatlanul prókátorkodom

 

13.

 

Az első kudarc után elhagyom a pályám

Az első hatalmi szóra felfüggesztem elveimet

Az élőszó zsibongó piacán mindenkit túlordítok, túlharsogok

Az első sikereim babérjain ülök, s ebből akarom kihúzni nyugdíjig

 

Képtalálat a következőre: „KORUNK ÉRTELMISÉGE”