Payday Loans

Keresés

A legújabb

Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra PDF Nyomtatás E-mail
2010. augusztus 15. vasárnap, 19:49

eotvos

Eötvös József
A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra




Tartalom

I. kötet

Előszó

Bevezetés
Jegyzet a bevezetéshez

I. fejezet
Korunk uralkodó eszméi
Jegyzet az I. fejezethez

II. fejezet
Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek
Jegyzetek a Ii. fejezethez

III. fejezet
Hogy a nemzetiség eszméje a szabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll
Jegyzetek a III. fejezethez

IV. fejezet
A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában, melyben felállíttattak, nem valósíthatók anélkül, hogy valamennyi létező állam fel ne bomlanék
Jegyzetek a IV. fejezethez

V. fejezet
A nemzetiségi törekvések célja csak valamennyi létező állam feloszlása által érethetik el
A nemzetiség elve Németországban
Jegyzetek az V. fejezethez

VI. fejezet
Ha az egyenlőség és szabadság - azon értelemben, mely e fogalmaknak jelenleg tulajdoníttatik - valósulhatnának is: ez nem eredményezné azt a megelégedést, melyet várunk tőlük
Külügyek
Törvényhozás
A közigazgatás
Egyéni szabadság
A közterhek
Jegyzetek a VI. fejezethez

VII. fejezet
Ha a nemzetiségre törekvések a célt, melyet kitűztek, elérnék is, az európai emberiséget nem elégítenék ki
Jegyzetek a VII. fejezethez

VIII. fejezet
Az eszközökről, melyektől az államok bajainak orvoslását várjuk
Jegyzet a VIII. fejezethez

IX. fejezet
Az általános választásjog közvetlenül gyakorolva
A fejenkinti választásjog közvetett módon alkalmazva
A bizonyos cenzushoz kötött választásjog
A porosz választási törvény
Jegyzetek a IX. fejezethez

X. fejezet
A köztársasági államszerkezet mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására
Jegyzetek a X. fejezethez

XI. fejezet
Mily jövendőnek megyünk eléje?
A múlt
A jelen
Korunk alapelvei
A jövő
A kommunizmus
A fennálló rend védői
Jegyzetek a XI. fejezethez

Befejezés
Jegyzetek a befejezéshez

II. kötet

Bevezetés


Első könyv
Mely értelemben veszik általában a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméjét

I. fejezet
Hogy tudhatni meg, minő értelmet tulajdonít a nép bizonyos eszméknek

II. fejezet
A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről s azon értelemről, melyet ezen eszméknek polgárisodásunk folyama alatt jelen korunkig mindenkor tulajdonítottak
Jegyzetek a II. fejezethez

III. fejezet
Mily értelmet tulajdonít a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek
Jegyzetek a III. fejezethez

IV. fejezet
Bővebb bizonyítása, hogy nem az általános egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés tárgya
Jegyzetek a IV. fejezethez

V. fejezet
Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik, ellentétben áll azzal, amely értelemben e fogalmakat az államban valósítani törekszenek


Második könyv
Az állam célja

I. fejezet
A kérdés fölállítása

II. fejezet
Az állam jogalapja s az e tárgy körül fölállított elméletek nagy hibája
Jegyzetek a II. fejezethez

III. fejezet
Az állam céljáról
Jegyzetek a III. fejezethez

IV. fejezet
Az államot az egyesek mindig csak személyes céljaik eszközének tekintik
Jegyzetek a IV. fejezethez

V. fejezet
Senki sem nyúl céljai elérése végett távolabbi eszközökhöz, míg kielégítőnek találja a közelebb fekvőket: minélfogva az emberek az államot csak azon célok elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejükkel vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el
Jegyzetek az V. fejezethez

VI. fejezet
Az állam célja az egyéni biztosság

VII. fejezet
A biztosságról, melyet az államban keresünk
Jegyzet a VII. fejezethez

VIII. fejezet
Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az egyén az államban
Jegyzetek a VIII. fejezethez

IX. fejezet
Nem célja az államnak anyagi és erkölcsi javak élvezetét szerezni meg az egyesnek, hanem csak a javaknak biztosítása
Jegyzetek a IX. fejezethez

X. fejezet
Az államtudomány feladata


Harmadik könyv
Az egyéni szabadság biztosítékai

I. fejezet
Minden célszerű alkotmány általános kellékei

II. fejezet
Mely eszközökkel tarthatják fönn az államok önállóságukat

III. fejezet
Az alkotmány befolyása az állam hatalmára

IV. fejezet
A központosítás szüksége

V. fejezet
A központosítás határai
Jegyzet az V. fejezethez

VI. fejezet
Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás minden államban

VII. fejezet
A hatalmak megosztásáról
Jegyzetek a VII. fejezethez

VIII. fejezet
A végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alá kell vetni; az állam kormánya pedig nem a végrehajtó hatalom egy részének tekintendő
Jegyzet a VIII. fejezethez

IX. fejezet
Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében
Jegyzetek a IX. fejezethez

X. fejezet
A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében

XI. fejezet
A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által

XII. fejezet
A királyság alkotmányos jelentősége
Jegyzetek a XII. fejezethez

XIII. fejezet
A felsőház feladata
Jegyzetek a XIII. fejezethez

XIV. fejezet
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak a néptől függése által

XV. fejezet
Választási jog és felelősség

XVI. fejezet
A választási jog és felelősség nem nyújt elég biztosítékot a szabadságnak

XVII. fejezet
A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak bizonyos körre szorítása által
Jegyzet a XVII. fejezethez


Negyedik könyv
A központosítás

I. fejezet
A központosítás kérdése vizsgálatának helyes szempontja
Jegyzetek az I. fejezethez

II. fejezet
A kérdés fölállítása

III. fejezet
Nem igaz, hogy az állam a közigazgatási központosítás elvének alkalmazásából több erőt és biztosságot merítne

IV. fejezet
A központosítás befolyása az államhatalom biztosságára
Jegyzetek a IV. fejezethez

V. fejezet
Az ellenállásról, melyet az államhatalomnak központosított államokban le kell győznie

VI. fejezet
Mely eszközök állanak a központosított államnak rendelkezésére?

VII. fejezet
Az oktatásügy központosításának eredményei
Jegyzetek a VII. fejezethez

VIII. fejezet
A törvénykezési központosítás eredményei
Jegyzetek a VIII. fejezethez

IX. fejezet
A közigazgatási központosítás eredményei
Jegyzetek a IX. fejezethez

X. fejezet
A központosítás befolyása az államot benn fenyegető veszélyekre
Jegyzetek a X. fejezethez

XI. fejezet
A központosítás befolyása az államot fenyegető külveszélyekre
Jegyzetek a XI. fejezethez

XII. fejezet
Mit kíván az egyén a szabadság nevében az államtól?
Jegyzetek a XII. fejezethez

XIII. fejezet
A központosítás befolyása az egyéni szabadságra
Jegyzetek a XIII. fejezethez

XIV. fejezet
A központosítás befolyása a politikai szabadságra
Jegyzetek a XIV. fejezethez

XV. fejezet
A központosítás befolyása a haladásra

XVI. fejezet
Mely eszközökkel előzhetni meg korunk veszélyeit
Jegyzetek a XVI. fejezethez


Ötödik könyv
Mely eszközökkel tarthatni kellő korlátok közt az állam egyes részeinek teljes önállóságra s az államhatalomnak korlátlan uralomra törekvését

I. fejezet
Mely mértékben alkalmazandó az államban az önkormányzás elve
Jegyzetek az I. fejezethez

II. fejezet
Mily mértékben adhatni kisebb testületeknek az államban önállóságot, attól függ: milyen szilárdsággal bír az állam mint egész
Jegyzet a II. fejezethez

III. fejezet
Ez alapelv némely következményei
Jegyzet a III. fejezethez

IV. fejezet
Az államhatalom biztosítékai
Jegyzet a IV. fejezethez

V. fejezet
Az egyéni szabadságra törekvés mint az államhatalom biztosítéka
Jegyzet az V. fejezethez

VI. fejezet
Az egyesületi jog és a klubok közötti lényeges különbség
Jegyzetek a VI. fejezethez

VII. fejezet
A szabad egyesületek megszilárdítják az állam egységét

VIII. fejezet
A szükségek befolyása az állam biztosítására
Jegyzetek a VIII. fejezethez

IX. fejezet
Az állam és az egyéni szabadság legfőbb biztosítékai

X. fejezet
A jól szerzett jogok tisztelete
Jegyzetek a X. fejezethez

XI. fejezet
Egy legfőbb törvényszék szüksége
Jegyzetek a XI. fejezethez

XII. fejezet
A vallás befolyása az államra
Jegyzetek a XII. fejezethez


Hatodik könyv
A haladás általános törvényeinek befolyása az állam szerkezetére

I. fejezet
Az emberiség fejlődésében bizonyos törvényeknek van alávetve, melyeket az ész szintúgy kiismerhet, mint azokat, amelyek szerint más lények fejlődnek
Jegyzetek az I. fejezethez

II. fejezet
Fejlődésünk törvénye
Jegyzetek a II. fejezethez

III. fejezet
A haladás törvényei

IV. fejezet
A haladás első törvénye: minden haladás különböző egyéniségek érintkezésétől függ
Jegyzetek a IV. fejezethez

V. fejezet
A haladás második törvénye: a haladás irányát mindig az uralkodó eszmék határozzák meg
Jegyzet a V. fejezethez

VI. fejezet
A haladás harmadik törvénye: a haladás mértéke a szükségektől függ
Jegyzetek a VI. fejezethez

VII. fejezet
A haladás törvényeinek befolyása az államszerkezetre

VIII. fejezet
A haladás első törvényének gyakorlati eredményei
Jegyzet a VIII. fejezethez

IX. fejezet
Mely gyakorlati eredményei vannak a haladás második törvényének
Jegyzet a IX. fejezethez

X. fejezet
A harmadik törvény gyakorlati eredményei azon szükségek,
melyek az államhatalom korlátozására vezetnek

XI. fejezet
Az államhatalom korlátozása mennyiben szükséges az államra nézve
Jegyzetek a XI. fejezethez

XII. fejezet
Az államhatalom korlátozásának szüksége az egyesre nézve

XIII. fejezet
Csak az államhatalom korlátozása által felelhetni meg azon követeléseknek, melyeket a nemzetiség elve nevében tesznek az állam irányában
Jegyzetek a XIII. fejezethez

Befejezés
Jegyzetek a befejezéshez

Függelék
A) Eötvös 1851-i előszava a német kiadáshoz
B) Egy, a magyar kiadásból hiányzó rész 


Előszó

Noha a kort, amelyben élünk, gyakorta a legdurvább materializmussal vádolják, annak nyugodt megfigyelése, ami körülöttünk történik, mindenkit meg kell győzzön arról, hogy a történelemben alig található olyan évszázad, amelyben inkább lelkesültek volna eszmékért, és amelyben egész népek készségesebben áldozták volna fel anyagi jólétük összes tekinteteit eszméik megvalósítása kedvéért, mint ahogyan ezt évszázadunkban látjuk. Ebből következik, hogy csak akkor érthetjük meg a jelenkor összes mozgalmait, ha tisztába jöttünk azokkal az eszmékkel, amelyek ezeket a mozgalmakat előidézték és irányukat megszabták. Egy olyan korszakban, amelyet eszmék annyira élénken mozgatnak meg, mint a miénket, olyan tudományos kutatások, amelyek anélkül, hogy tekintettel lennének az emberek szellemi irányára, kizárólag anyagi érdekeikkel foglalkoznak, még sokkal kevésbé vezethetnek gyakorlati eredményekhez, mint az olyanok, amelyek - a viszonyok tekintetbe vétele nélkül - csupán elvont fogalmak kifejlesztését tűzték ki feladatukul.

Ezt kíséreltem meg ebben a munkában.

A jelenkor mozgalmai csupán annak a nagyszabású fejlődésnek folytatását jelentik, amely a francia forradalommal kezdődött, és egy fél évszázadnak - amelynek során azoknak az eszméknek a megvalósításával foglalkoztak, amelyek nagyobbrészt a jelenkort is uralják - a tapasztalatai mindenesetre gazdag tényanyagot szolgáltatnak arra vonatkozólag, hogyan hatnak az uralkodó eszmék az államra; azonban minthogy azok a szavak, amelyeket bizonyos eszmék megjelölésére használnak, a legkülönfélébb értelemben foghatók fel, minden - a megszerzett tapasztalatokból levont - végkövetkeztetés helyességének szükségképpen attól kell függnie, vajon helyesen ismertük-e fel azt az értelmet, amelyben az uralkodó eszmék megvalósítását megkísérelték; amiből következik, hogy a magam elé tűzött feladat csak akkor oldható meg, ha mindenekelőtt a következő kérdésekre sikerült válaszolni.

Milyen értelemben próbálták meg mostanáig az uralkodó eszméket megvalósítani?

Milyen eredményeket idézett elő az államra nézve az a törekvés, amely az uralkodó eszméknek ilyen értelemben való megvalósulására irányult?

És milyen eredményekre számíthatunk - amennyiben tovább haladunk ugyanebben az irányban - a legközelebbi jövőben?

...
http://mek.oszk.hu/06600/06619/index.phtml#