Helyzetjelentés, panasz és segítségkérés 2007 májusán*
Nincs olyan kicsi segítség, ami ne lenne életmentő -
aki szeretné támogatni a honlapot és kiadványaimat,
annak adok ötleteket - hátha eszébe se jutott..
Nekem itt és most létszükséglet
minden álláslehetőség, szellemi-fizikai (alkalmi) munka,
pályázati ötlet, publicitás, nyomdai kapacitás,
füzeteim terjesztése, xerox papír stb.-
s akár enni és innivaló, s persze pénzadomány...
De sokat jelent egy-egy buzdítás is, ne spóroljunk vele!
*
Hazárdjáték vagy vízen járás?
A fejembe vettem, a szívemre helyeződött,
hogy megpróbáljam az évezredek bölcsességét,
a vallás, a művészet, az irodalom, a tudomány
általam megértett, magamévá tett igazságait
- sajátoméival kiegészítve, saját nyelvemen -
rendszerezve, de mégis közérthetően, élvezhetően
a lehető legnagyobb közönséghez eljuttassam -
mindent arra a mindenkit érintő kérdésre kihegyezve:
hogyan legyünk teljes életet élő, boldog emberek,
s hogy hogyan ne legyünk boldogtalanok...
*
A honlapom tízezres látogattsága jó jel,
talán az egyetlen pozitív visszajelzés -
de hát aki mindenkit szolgál, azt nem fizeti senki!?
Családom és egy-két barátom segítségével
beszereztem egy öreg fénymásoló gépet,
üzembe állítottam egy számítógépet, nyomtatót,
rákapcsolódtam az internetre,
megcsináltam és csinálom is a saját honlapomat,
meghirdettem a kiadványaimat -
de mára elfogyott az önerőm...
*
Abban a hitben voltam,
hogy ha beindítom ezt a non profit vállalkozást,
legalább létminimumhoz elegendő támogatásom lesz,
de még Tarlós-Bús kettős sem méltányolta munkám,
illetve nem méltattak arra,
hogy kis méltányosságot gyakorolva
rendszeres szociális segélyt ítéljenek meg
a feleségem minimálbéréből rámeső rész után...
*
Nem siránkozni, panaszkodni akarok -
hisz önként és szívesen csinálom, amit csinálok,
nem vagyok olyan "büszke", hogy ne fogadnék el
jó szívvel és feltétel nélkül adott adományokat,
csak dokumentálni akarom korunkat,
a választott vezetőink, politikusaink hozzáállását
és az urbánus és népi értelmiség "szolidaritását"...
*
Ezt azért nem gondoltam volna...
Ismerjük az először sportrepülőre ülő bácsi esetét,
aki arra gondolt, hogy bepisil, sőt bekakál,
de hogy mindez a nyakába zúdul... no erre már nem!
Egyike voltam a Kádár-rendszer nyílt ellenzékének,
1980 óta nem volt állásom -
gondoltam, hogy az ellenzék nyílt bírálata után
vezető állásba nem fogok kerülni, az MDF uralomban sem,
de hogy semmilyen szakmai állás, de még munka se jut...
*
Lehettem volna:
szadeszes "díszgój" pártpolitikus...
vagy kisgazda képviselőjelölt...
vagy később átvilágított Sárossy állmtitkár sajtósa...
vagy a Fónay Jenő féle POFOSZ lapszerkesztője...
Két éve még Magyar Bálinték ki akartak tüntetni,
s felajánlották a Helsinki Bizottságot munkahelynek...
Áldom az Isten, hogy kellő bölcsességet adott,
hogy ne kompromittáljam magam,
s ne hagyjam elveszni erkölcsi tőkém, önbecsülésem...
*
A könyvkiadási, tanulmányírási pályázataimat
indoklás nélkül egytől egyig elutasították,
lehet, hogy a volt politikai főrendőr könyeit támogatták...
Lehet, hogy mai is léteznek feketelisták -
vagy beállsz a sorba vagy pusztulj el!?
Volt egy-két naív jószándékú értelmiségi,
aki először megígérte, hogy bevon a kutatásaiba,
de ezeknek is hamar a nyomuk veszett -
legutóbb a magyar értelmiségi kollaborációja
lehetett volna a téma, ami még érdekelt is volna
(de talán túl sokat tudok róla a nyolcvanas évekből)
*
Hogy bizonyság vagy, legalább azt köszönjed?!
Egy élő bizonyítékot nem lehet megcáfolni...
De én nem mártírkodni,
hanem derüsen élni-alkotni akarok!
Ha már anno nem "disszidáltam",
most vonuljak belső emigrációba?
Nem lettem alkoholista, képzelt beteg, pályaelhagyó stb.-
az internet segítségével egész népemet fogom,
remélem magas fokon, de mégis egyszerűen tanítani...
*10 éve írodott ez a felhívás,
a helyzet nem sokat változott -
ha megkapnám a nyugdíjamat megháromszorozó
ún. Nemzeti ellenállási pótlékot,
akkor értelmiségi egzisztenciám lehetne
(az ügy állásáról majd életrajzi írásban tudósítok...)
|