|
TÉRSZÍNHÁZ ÓBUDÁN
http://www.terszinhaz.hu/index.php?id=764&cid=9949
Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő
-játék egy részben-
Ionesco műve vitriolos látlelet a „modern emberről”. Mellesleg minket is modernizálni akarnak, s látjuk az eredményt. Darabjának ítélete korunk emberéről esetleg meghökkentő volt a múlt század ötvenes éveiben, ma napi tapasztalatunk. Kemény és puha háborúink közepette a KÖZlés, a KÖZösségi lét és a KÖZös nyelv elvesztése és már- már lehetetlensége
Hegedős László: Rongylabda
-kivégzett bajtársaim emlékére, unokáinknak-
A Rongylabda egy leköszönő nemzedék hagyatéka. Az önazonosság, a folytonosság, a sorsvállalás drámája. Nem kőtábla, az igaz, de nem is aranyborjú. A történelmet elszenvedők jussa. Az előadásban szereplő Rongylabdát maga az író varrta. Én még játszottam rongylabdával, de megcsinálni nem tudtam volna. A színészek csak hírből hallottak róla. Unokáink pedig ……A Rongylabda ajándék a jövőnek.
Oláh János: Az európai vőlegény
Az ősbemutató cselekménye a közeljövőben játszódik, 2010-ben. Ekkor lesz ugyanis 100 éves évfordulója 1910-nek, de arra már senki sem emlékszik, kivéve néhány matuzsálemkorú filmrendezőt, tévériportert, táncdalénekest és forradalmárt.
Szophoklész: Oedipus király
Babits Mihály fordítása
Minél jobban összezsúfolódunk, annál távolabb kerülünk egymástól. Tömegsír lesz ami poliszunk. Demokratikusan megválaszthatjuk majd, hogy melyik pondró rágja át magát a baloldali szemgolyónkon, melyik a jobbon. Közös vakságunk nem lesz közös lelkiséggé. Sem bűnbánat, sem vezeklés, sem megtisztulás!
Beckett: Godot-ra várva
Színjáték két részben
Két magunkfajta ember várakozik egy fa előtt. Egy útmenti fa előtt, és várják Godot-t. És Godot nem jön. Évezredek óta nem jön, csak üzen. Mégis várják őt, és mégis várnak rá, mert ez a várakozás maga az élet.
Slawomir Mrozek: Vatzlav
Szophoklész: Antigoné
Mészöly Dezső fordítása
Az állam és az egy szem emberi lény egymást megtűrő együttélése sikertelen. Az emberiség története dicstelen kísérletek sora. Az állam ethosza és az ember méltósága kibékíthetetlenül szemben állnak. Jaj annak, aki megtestesíteni készül bármelyiket… Jaj Kreónnak, és jaj Antigonénak. A teremtés bűne ez.
József Attila est
Szállj költemény!
Balázsi István József Attila estje
Czakó Gábor: Disznójáték
Szomorú komédia két részben
Hely: az ól. Idő: a vágás hajnala. Szereplők: a disznók. Cselekmény: lázadás a böllérek ellen. Konfliktus: kié legyen a hatalom a győzelem után. Így látja az író, közel harminc évvel a győzelem előtt, esélyeinket.
Páskándi Géza: A vigéc
-zord bohózat két részben-
Ez a zord-és mert rémálomszerű, hát nagyon is reális-bohózat egy köznapi magyar család leépülésének története. Megrontásukat, akárcsak egy a tévéből előugró Tartuffe, az univerzális és globális és interkontinentális eszmékkel, valamint háztartási gépekkel házaló vigéc irányítja.
Moliére: Tartuffe
Az érzések kuszasága és a szeretetnek álcázott önzés a társas színlelés förtelmes színterévé teszi Orgon otthonát. Ezt használja ki Tartuffe, az álszent. A szétzüllött család esélyteken a profi szélhámossal szemben.
ÁLLATI MESÉK
-szkeccsek Heltai Gáspár meséi nyomán-
Se misztika, se moralitás. A tiszta ész tiltakozik ezekben a mesékben a hamisság ellen, az igazságért. Az állatmesék eredete a messzi múltba vész.
MAGYARFÖLDI SZENTEK
A magyar föld éltető ereje bőséggel kínál bennünket testben és lélekben egyaránt. Az alföld aranyló búzamezői, Tokaj szöllejének nektárja, a szabolcsi alma dús zamata, hősök, mártírok, és szentek, édes anyanyelvünk a mi gazdag örökségünk. Színházi műhelyünk feladata ezt szolgálni.
Mirkó királyfi
színjáték Benedek Elek meséje nyomán
Mirkó királyfi táltos paripályán az üveghegyen túlra, egészen a selyemrétig ugrat, hogy számtalan csatát vívjon mesebeli szörnyekkel. Vajon elnyeri méltó jutálmát?
Weöres Sándor: A holdbeli csónakos
kalandos játék Weöres Sándor műve nyomán
Karácsonyi misztérium
Magyar népi betlehemesekből és karácsonyi népénekekből szerkesztettük játékunkat. A szövegkopásokat és nyelvi romlásokat autentikus forrásból merítve kiegészítettük és kijavítottuk, így a népi hagyomány epikus színházi vonásait megerősítettük.
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné és a két szeleburdiak
Az öregzöld karnyóné kegyeit negédesíti vállalkozása. Mert minden eladó, nincs más, mint az áru és árulás. Hogy Csokonai ennyire „aptudéj“ legyen napjainkban!
A PÁSTÉTOM ÉS A TORTA
két francia bohózat
Két vagány ólálkodik a pástétomsütő bódéja körül. A zsákmányt elfelezve jóllaknak-e ma, vagy osztozniuk kell másban is?
KÉPMUTOGATÓK
Ez az összefoglaló cím a múlt században még Magyarországon is gyakori vásári képmutogató műfajára utal. A vásárok e látványos hagyománya nélkül nem születhettek volna meg balladarománcaink.
DRAMATIKUS JÁTSZÓHÁZ
Tárgyalkotó játékok, népzene és tánc, és természetesen az önkéntelen szerepvállalásra késztető dramatikus játék: együtt adják a nagycsaládi körben zajló események közös élményét.
BAKARASZ KIRÁLY - színjáték óriásbábokkal
A magyar népmesemotívumokból építkező cselekmény egy mesésen szegény királyságba vezet. Itt még hóhérra sincs állami költségvetési keret. Megszabadul-e az ország a mindent és mindenkit kiszipolyozó szörnyektől és gonoszoktól?
Bornemisza Péter: Magyar Elektra
tragédia két részben
"... Clitemnestra az ő jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistusszal álnoksággal megölték... Nagy sok ideig vígan laktak az királyságban, de az király fia Orestes, kit az nénje, Elektra, jámbor oktató Mestertűl bölcsőbeli korában más országba küldött volt, emberkort érvén titkon hazajőve, és atyja halálát mind az kettőn megtorolja."
|
