Veres Ildikó
A Kolozsvári Iskola 1.


Tartalom 

A Kiadó előszava
Publisher's preface

Előszó

A filozófia és a teológia vonzásában - Tavaszy Sándor gondolkodói útja
Pályaív és történelmi valóság
Szellemi indulás
Új filozófiai alapok keresése
Új értékpreferenciák és egy kisebbségetika körvonalainak kialakulása
A hit mint az egyensúlyteremtés eszköze

A végtelenség hiányérzete - Makkai Sándor bölcseleti munkássága
Kolozsvártól Debrecenig
A hit mint az életfolytatás és a világképalkotás központi szervező ereje - Makkai Sándor vallásfilozófiája
Filozófia és pedagógia kapcsolódási pontjai

Igazság és hiánynélküliség - Varga Béla filozófiai munkássága
Út az akadémiai tagságig
Metafizika és logika Varga Béla bölcseletében
Hyparchológia és individualitás
Érték és nevelés

Felhasznált művek jegyzéke


A Kiadó előszava 

Jelen kiadással Veres Ildikónak a Kolozsvári Filozófiai Iskola három kimagasló egyéniségéről - Tavaszy Sándor, Makkai Sándor, Varga Béla - írott kötetét bocsátjuk elektronikus formában az olvasóközönség elé. A mű eredetileg hagyományos könyv alakban a Bíbor Kiadó gondozásában 2003-ban jelent meg Miskolcon. Ezen elektronikus kötet anyaga teljesen megegyezik az eredetivel.

A szerzőről:

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett oklevelet 1978-ban magyar és kulturális menedzsment szakon, majd 1981-ben a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen filozófia szakon. 1991-ben filozófiából kandidátusi fokozatot szerez, amelynek témája Tavaszy Sándor és a Kolozsvári Iskola. 2005-ben a Debreceni Egyetemen habilitált. A Miskolci Egyetem Filozófiatörténeti Tanszékének docense, ahol többek között magyar filozófiatörténetet ad elő. Fő kutatási területei a Kolozsvári Iskola és Brandenstein Béla. Számos filozófiatörténeti könyv szerzője, illetve szerkesztője, valamint filozófiatörténeti konferencia szervezője.

Előszó 

Az itt megjelenésre kerülő tanulmánykötet a Kolozsvári Iskola három kiemelkedő egyéniségének - Tavaszy Sándornak, Makkai Sándornak, Varga Bélának - gondolkodói munkásságát kívánja az olvasó elé tárni, kitekintve a kor-, és eszmetörténeti dimenziókra.

A korabeli szellemi élet kiemelkedő központja volt Kolozsvár, ahol Böhm Károly megalkotta a Magyarországon elsőnek mondható filozófiai rendszert, s nyomdokain egy olyan fiatal filozófus, teológus nemzedék nőtt fel, amelyiknek meghatározó szerepe volt a század első felének Erdélyében, az ott élő magyarság életében. Nemcsak elméleti megoldásait keresték a kisebbségi létnek, hanem, mint praktizáló lelkészek, később püspökként vagy püspökhelyettesként, de a mindennapi pezsgő szellemi életben is, tanárként, közíróként, különféle szervezetek, szerkesztőségek tagjaiként vagy vezetőiként aktív formálói voltak a Trianon utáni valóságnak. Mindhármójuk gondolkodását a böhmi indíttatás mellett meghatározták a protestantizmus, a német klasszikus filozófiai tradíció és a korabeli európai filozófiai-teológiai irányzatok.

Az első tanulmány Tavaszy Sándor munkásságát mutatja be, amelyben áttekintjük a korabeli "életvilág" koordinátáit is, mely világot a másik két bölcselővel "lakott be". Ezen írás rövidített és átdolgozott változata az 1994-ben Tőkés Istvánnal írott munkának. A második Makkai Sándor vallásfilozófiai és pedagógiafilozófiai írásait elemezve gondolja át az egyébként szépirodalomban is jelentőset alkotott református püspök gondolatait. A Varga Bélával foglalkozó munka az unitárius püspök filozófiai írásait elemzi a logikától a neveléselméletig, amelynek korábbi változata e sorozat első köteteként jelent meg.

Mindhárom bölcselő kiemelkedő elméleti-teológiai tevékenységet is folytatott, így különösen jelentősek Tavaszy dialektikai teológiai, Varga unitárius teológiai tanulmányai, de jelen kötetben nem áll módunkban e vonatkozásokat elemezni.

A címben jeleztem, hogy e kötet után várható folytatás. A tanítványok között ott volt Bartók György, Tankó Béla, Kibédi Varga Sándor is, de az ő munkásságuk áttekintése szétfeszítette volna e kötet kereteit.

A több mint egy évtizedes kutatómunka eredményeként elkészült kötet természetesen nem állt volna össze segítők, támogatók nélkül. Köszönettel tartozom volt tanszékvezetőmnek, Hársing Lászlónak, volt tanáromnak Fehér M. Istvánnak, lektoraimnak Egyed Péternek és Somos Róbertnek, Tonk Sándornak és családjának, akik lehetővé tették a Tavaszy-hagyaték áttanulmányozását még a nyolcvanas évek közepén, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem könyvtárosának, Király V. Istvánnak, Sajgóné Telekes Beátának, aki a szöveget gondozta.

Bükkszentkereszt 2002. szeptember 5.
A szerző
http://mek.oszk.hu/02800/02828/#