Payday Loans

Keresés

Cigányábrázolások
Az emberi életminőség/boldogság
2017. február 13. hétfő, 11:19

Gyűjtőképek

Bencsik Gábor 2012.03.07. 08:28

Most csak egy kis képelemzés. Hat színes, úgynevezett gyűjtőkép Németországból, az előző századfordulóról. Ma is ismert marketingfogás, a termékbe (kávés, kakaós, stb csomagba) színes képeket tettek, hozzá gyűjtőalbum is járt, és már nyúzta is a gyerek a szülőt, hogy olyat vegyen, mert még hiányzik ez meg az meg amaz a kép. 

Az itt közölt sorozatot a Hildebrand cég adta ki, kakaós csomaghoz. A képek hűen kifejezik a saját koruk cigányképét, vizuális sztereotípiáit. A jelenetek már világosan mutatják a globalizáció jeleit, a közép-európai, a spanyol és a brit cigány képi közhelyek keverednek.

1. 
Az egyes képen mindjárt ott van az összes. A nő ruhája nem is közép-európai, inkább balkáni, kezében a csörgődob viszont tisztán spanyol képi elem. A férfi magyar muzsikus cigány, oroszos ingben. Mögöttük angol vándorló kocsi, cigányul vurdon (kárpáti cigányul verda), bár hozzá kell tennünk, hogy hasonló Lengyelországból is ismert. A vurdon mögött ekhós parasztszekér, ami egy helyhez nem igazán köthető képi toposz. Több száz magyarországi cigányábrázolást ismerek 1900 előttről, de hiteles ekhósszekér-ábrázolás nincs közöttük. A cigányok ugyanolyan szekérrel jártak, mint a parasztok, az ekhó azonban a vándorlásnak erős képi szimbóluma, tehát a cigányokkal is társították.

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

A következő képen több évszázados, kiírt képi toposz látható: cigányasszony tenyérből jósol a parasztlányoknak, szájában pipa (erős cigány képi toposz!), balra egy cigánygyerek éppen lop a parasztlány kosarából, jobbra sátor, kosárfonó férfi, háttérben szekér. Ezt a jelenetet a maga korában mindenki ismerte, értette, éppen ezért szívesen találkozott vele. Az ember új információkat csak korlátozott mennyiségben képes befogadni, a túl sok új információ frusztrációt okoz. Viszont a biztonság, komfortosság érzetét kelti, ha az embert olyan verbális vagy képi hatások érik, amelyeket jól ismer. Ez a bulvárújságok titka, amelyek látszólag szenzációs újdonságokat közölnek, valójában képi közhelyeket ismételgetnek.

 

 

 

 

 

 

 

3. 
A tyúklopás képi toposzát közvetíti a harmadik kép. A jelenség mögött persze valós tartalom van, a vándor cigányok gyakran loptak tyúkot, de ez nem okozott igazi feszültséget, hiszen a hagyományos paraszti háztartásban a tyúkok szinte félvadon éltek, nem tartották őket számon (azaz nem tudták a pontos számukat, nem voltak számos állatok, mint a disznók, birkák, tehenek), hordta őket a róka, a héja is, máskor meg megszaporodtak maguktól. A csoport képe maga is kiírt képi közhely, a sátorral, üsttel, fejkendős cigányasszonnyal, földön üléssel. 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Erős cigány fogalmi toposz a lókereskedés. Elég alaposan elmélyültem a közép-európai cigány történelemben, népismeretben, és mondhatom, hogy ez egy mindkét fél részéről táplált túlzás. A cigányok maguk szívesen hozzák magukat kapcsolatba a lóval, amely Európában a nemesség, szépség, szabadság szimbóluma, és a befogadó társadalmak is azt látták, hogy a cigányok ló körül forgolódnak. A lókereskedelemben játszott szerepük azonban elhanyagolható volt, nem volt hozzá tőkéjük. A félreértésnek az volt az alapja, hogy miközben a parasztok egész életén át megtartották a lovat, a cigányok gyakran cserélték a magukét. 

 

 

 

 

 

 

 

5. 
Újabb kiírt, letisztult képi toposz, amely két alapvetően különböző toposz összeolvadásából keletkezett. A kompozíció közepén, kezében szalagos csörgődobbal Eszmeralda látható, az igéző szépségű cigánylány, aki a spanyol kultúrkörben, angol utazók útleírásaiban és regényeiben születetett, onnan költözött át Victor Hugo Párizsába, a Notre Dame-i toronyőr történetébe. Innen már csak egy lépés volt a közép-európai faluszéle, masszív helyi képi toposzokkal: felnőtt mezítláb, hajadonfőtt, földön ülve és fekve, sátor, üst, mezítelen gyerek, hegedű, cigányos viselet. Ez a kép az önálló életre kelt képi toposz maga.

 

 

 

 

 

 

 

6. 
Nincs olyan ember, aki gyerekkorában ne aludt volna sátorban – vagy legalább ne szeretett volna abban aludni. A 6. számú képen ennek a romantikus ideának a cigányokra vetítése jelenik meg. Holdfény, lovak, sátor, hanyatt fekvés a fűben – szép élet a cigányélet, legalábbis amit a természettől elszakadó városi ember elképzel róla. Ez a pozitív cigánykép leképeződése, még az ellenszenv képi toposszá formálódása előtti időkből.

 

 

 

 

 

 

 

 

http://ciganyokrol.blog.hu/

 

Képtalálat a következőre: „bencsik cigányokról”