Payday Loans

Keresés

Magyar mythologia PDF Nyomtatás E-mail
Magyar "pogány" ősvallás - Magyar népi hiedelmek/kereszténység

orban iren naiv kpmese

Képtalálat a következőre: „magyar mitológia”

Kandra Kabos

Magyar mythologia

Képtalálat a következőre: „magyar mitológia”

Tartalom

A kiadó előszava
Előszó
Név- és tárgymutató

I. IPOLYI ÉS CSENGERY. Magyar Tacitus hiánya. Ősi irott hagyományaink hiányának oka. Első hitregélők. A latin és magyar nyelvű történeti iskola fölfogása. A "Magyar Mythologia" irója és kritikusa. Ipolyi érdeme. Az Ipolyi-Mythologia módszere és etymologiája Csengery világitásában. Csengery tévedései. Mythologiánk nincsen

II. AZ ŐSHAZA ÉS ATYAFI-NÉPEK. A nemzet szülőfölde keresésének szükséges volta. A szittya eredet hazai hagyománya. Nyugati ural-altajiak, ugorok vagyunk. Az altaji nyelvi nagy családfa. A török rokonság kérdése. Az első fogalmak vallomásai. Az ősi hetes és a későbbi tizes számolási rendszer bizonysága. Török hatás. Bálint Gábor nézete az őshaza és nyelv tekintetében

III. AZ ŐSHAZA ELSŐ HITREGÉI. Az uraltáji honosság és a vogulokkal való közeli nyelvrokonság. Réthy László tudósunk a vogul és finn világteremtési mondáról

IV. A KÉT UGOR (VOGUL, FINN) HITREGE SZÖVEGE SZERINT. A vogul föld-teremtésről szóló monda és a finn világalakulás runójának szövege

V. A KÉT ŐS HITREGE EGYBEVETÉSE.
A két hitrege közül melyik az eredetibb? A vogul monda előnye a Kalevala elbeszélése fölött. Indogermen "világtojás"

VI. A VOGUL TEREMTÉS-MONDA ÁTMENETI VÁLTOZATAI. A régibb és újabb vogul teremtési monda között észlelendő külömbség. Átmenetkori maradványok a mordvaiaknál, cseremiszeknél, törököknél és mandsuknál

VII. A MAGYAR NÉP ÉLŐ TEREMTÉSI HAGYOMÁNYAI. Kálmány Lajos érdeme. A föld kibuktatásának nyomai a néphagyományban. A nógrádi togát. A földtartó czethalak. Az ősvallás ember- és állatteremtésének paródiái a néphitben. Eltorzúlt vonásai a teremtett ember tanitásáról szóló őshitnek. A népmondákban szerepeltetett Ádám, Noé, Illés, Szent-Mihály, Szent-János, Szent-Péter

VIII. TURÁN ÉS A SZKITHÁK NEMZETISÉGE. Turánnak ellentéte Iránnal. Népnevelői szerepe. A szkithák érvényesűlése Iránban. A perzsa háromnyelvü sziklafeliratok egyikének nyelve szkitha. Mind a három külön vallást képvisel. Auramazda (Ormuzd) az árja nép istene

IX. A VALLÁSOK EREDETÉNEK KETTŐS ELMÉLETE. Az ős vallás samanismusa. Csengery a természetes fejlődés módszerének szolgálatában. A természetes fejlődés újabb rendszere. Müller henotheismusáról. Annak vélt átmenetei. Müller jövő vallása. A sülyedés elve

ISTEN

X. A MAGYAR ŐSVALLÁS TÖBBISTEN-HIVÉSE. Iróink "a magyarok [egy] istené"-ről. A történetirás nincsen ellenünk, csupán látszatra. A középkor vélekedése a magyar ősvallásról. "Isten"-szavunk a nyelvtudomány világításában. Az "Isten"-név fogalmi köre az altáji népek mythologiájában. Istenek és az "öreg isten" elsősége. A "magyarok istene." Régi vallásunk az ős csillagászat világItásában

XI. AZ ŐSVALLÁS ISTEN-HAGYOMÁNYAI. Az ős menny-isten. Személyesitése. A finn Ukko. Ukkon-pohár. Ukko magyar istenségének kérdése. Isten-szavunk az ősvallásban. Köznévi használatának nyomai

XII. MYTHOLOGIÁNK ISTEN-CSALÁDAI.
Az istenek családja, udvartartása. Napfiuk. Holdleányok. Hajnal személyesitése. Szélkirály. Szélanya. A víz Öregje és családja. Fejér szakálas haltündér. Halak királya. Vízi leányok. Földanya. Tápió családja

XIII. BOLDOGASSZONYOK. A néphit hét Boldogasszonya. Nagyboldogasszony. Kedd asszonya. Szűlő Boldogasszony. Szép asszony. Szép asszony vászna

XIV. A MAGYAROK ISTENE
. Nem egy az öreg-istennel. Párhuzamok. Neve. Az égiekkel való rokonságunk

XV. A NAGYBOLDOGASSZONY CSALÁDJA.
A mordvaiak anya-istenasszonya. Négy fia és négy leánya. A leányoktól származott fi-unokák. A Nagyasszony lakása, tevékenysége és szeretetreméltó volta. Szülő Boldogasszony. Feledésbe ment vonások. Állatai és növényei

XVI. A NAGYASSZONY FIGYERMEKEINEK HAGYOMÁNYAI.
A mordva Ange-Pátyáj. Kedvencze. A Nap a vogul hagyományban. Etymologiája. A had (család) istene. Az éjjel istene. A vadászat, halászat istene

XVI. A NAGYASSZONY LEÁNY-GYERMEKEI ÉS UNOKÁI.
A négy Boldogasszony elseje. A gyermekvédő. A magyarok istene. Kardtisztelet. A földanya és fia. A harmadiknak vélt nyomai. A "Szélanya"

XVIII. A MAGYAR OLYMPUS. Volt-e magyar Olympus ? A finn Ég. Numi Tarom lakása. A nap háza a magyar mesében. Az ég országútja. Tündérek és hadak útja. A finn mennyországba való jutás egymásutánja. A Gönczölök. A mesében "az igazak szigetének" leirása

XIX. HERODOTOSZ A SZKITHÁK ISTENEIRŐL. Herodotosz a szkithák tűz, ég, föld, nap isteneiről. Az égi Venusról. Tengerről. Herodotosz e helye Nagy Géza tudósunk világitásában

KIS-ISTENEK

XX. A SAMANISMUS: A DAEMÓNOK CULTUSA. A sámán-szó jelentése. A sámánismus éjszaki hazája. Vogul bűbájos dob. A bűbájolás többi eszközei. Igéző mondás. Ráolvasás. A néphit szellemei

XXI. A SÁMÁN KIS-ISTENEK KETTŐS TÁBORA. Látszólagos dualizmus. A hagyománynyal való elbánás. A Vogul teremtési monda módosulása. A Kalevala átmeneti kora. A mordvaiak Nagyasszonyának szolgálatában álló özaiszok. A sátán

XXII. MILYEN FOKÚ VOLT ŐSVALLÁSUNKBAN A SÁMÁNISMUS. Kettős sámánismus. Ördög-cultus a votjákoknál. Tering. Ördög. Az Ördög-szó atyjafiai a rokon népeknél. Nem őseredeti fogalom hordozója. Parz hatás, s ennek nyomai. Sámánismusunk ugor jellege

XXIII. A NAGYASSZONY ÉS TÜNDÉREI. A nagyasszony-cultus párhuzamai. A mordva hitregék védő özaiszai. Idevonatkozó hagyományaink. Tavaszi határkerülés. Első csordahajtás. Szt.-György éjjelének és napjának babonái. Gergelyjárás. Luczanapi palázulás. Koledálás.

XXIV. MESÉINK TÜNDÉREI ÉS TÜNDÉRBIRODALMA. A regék tündérországa. Mostani földalatti tanyáik. A székelység tündér-telepei. Tündér-szavunk. Jellemzésök a mesékben. Kedvtelésök. Elvarázsolt tündérek és szabaditóik. Tündérkirálynék. Tündér Ilona mythoszi alak-e? Tündérország messzesége. Tündér-lakás és kert.

XXV. MESÉINK ÁLLATKIRÁLYAI. A király szó értelme. Az állat-királyok bűvös ajándékai. Kácsa, Béka a vogul mondában. Méh a Kalevalában. Kigyó. Táltos ló. A medvecultus hagyományai a rokonoknál. Sas stb.

XXVI. A NÉPHIT JÓSLÓ ÁLLATAI
. A néphitnek mythologiai alapja. A denevér, macska, kutya, farkas, szarvas, róka, görény, mókus, egér, nyúl, ló, szarvasmarha, juh, kecske, disznó stb. állatok, némely ragadozó madarak, vad és házi szárnyasok és hüllők álomban vagy valóságban való látáshoz kötött babonás hiedelmek és jelentőségek

ROSSZAK

XXVII. AKIK JÓK IS, ROSSZAK IS.

1. ÓRIÁSOK. Miért van, hogy jók és rosszak egy személyben? Óriások a vogul hagyományban. Finn óriások a mondában és Kalevalában. Kozma Ferencz akadémikus a székely néphit óriásairól. Meséink óriásai. Lakásaik. Bábolna, az óriások királya. Kutyafejű mesebeli óriás. Bűvös erejök és varázsos szereik. Jó és rossz tulajdonságaik. A mondák óriásai

2. HEGYI ÉS ERDEI SZESZÉLYES SZELLEMEK.
A Törpék kettős jellemvonása. Kölcsönzöttek-e vagy mythologiánknak eredeti alakjai. Jószívűség és nagy erő jellemzi őket. A Bányarémek meghonosodott hitregés alakok. A bányaszellem mogorva természet. Jóindulata és bosszuállásának mondái. A Kópék. Földalatti országuk. Idézésök és segitségadásuk népies mondái. Ijesztgetők. A lidércz szláv eredetű. A lidérczszerzésnek módjai a néphitben. Alakjai. Tartásának és elvesztésének nehéz volta

3. AZ ELEMEK FÉLIG ÁRTALMAS SZELLEMEI. A palócz barbonczások. Garabonczosok a kecskeméti és csallóközi néphitben. Tudományos hozzászólás. Karakánok a törökségben. Az erdei csoda. Vízi leányok. Tűzember

XXVIII. EGÉSZEN ROSSZAK.

1. IGÉZET. Igézet vagy szemverés. A mesék boszorkányai. Mythoszi háttér. A boszorkány-szó. A néphit mai boszorkányai. Tudományuk. Összejöveteleik. Szent-Györgynap éjjele. Luczanap. Boszorkánylátás. Boszorkány-titok. Ijesztők. Kisértetek s éjszakai rémek

2. HALÁL ÉS BETEGSÉGEK. A Halál a vogul ősi világnézetben, mikor még nem volt rossz. Kulyater az újabb hitmondákban. Családja- és háztartásának hiedelme. A betegségek az ő unokái. A dualismus hatása. A Fene, Guta, Csikarás, Íz, Forróság, Hideglelés, Nehézség, Nyilalás, Vértályog személyesítése

3. ÁRTÓ SZELLEMEK VAGY MANÓK. Nem őskorszaki hitregés alakok. A Sárkány perzsa kölcsönzés. A mondák és mesék sárkányjai. Sárkány-mondák. Helyneveik. - Vízi Manó. Víziember mesében és népmondában. Kis víziember. A tisza-vidéki Holtember. Feketegyerek és Veres sipkás. Vízilányok. Erdei ember a voguloknál és finneknél. Vadleány

4. ÖRDÖGÖK. Az Ördög-szó tanusága. Tering isten hagyományai. Szólhatunk-e parz hatásról? Íz azonos a finnek félelmetes Híz-jével. A Kalevala kételvűsége. Ős hitregéink ördögének el nem mosódott vonásai a néptudatban és torzalakításai. Színe. Állatalakja. Lakása. Udvartartása, családja, népe. Varázslatos megjelenése. Készsége a bajban segíteni. Áldozatot követel. Ipolyi nyilatkozata. Ördög mint személy- és helynév

XXIX. ÜNNEPEK ÉS JELES NAPOK
. Évkezdet. Üszögös Péter tüzes üszke. Mátyás-nap. Gergelynapi gergelyezés. Gergely fejér szakála. Gergelyesek és a napmentő mesehősök. Mythoszi elemek a honti népszokásban. Gyümölcsoltó

Az ősvallás husvétja. Virágvasárnap. Nagypénteki babonák. Nagyszombati új tűz. Határjárás. Pirostojás. Aranytojás a pogány mordváknál. A magyar csoknyázás, palócz kókázás, másutt kókányolás. Mátkázás, komázás. Öntözködés. Vizbehányó hétfő. Hajnalozók Erdélyben. Sz.-György nap nagy éjszakája. Sz.-György nap előtt talált gyík, kígyó, virág. Mennydörgés. Boszorkánygyűlés. Rejtett kincs mutatkozása. Szent-György hete

Májfa a palóczok közt. Honti szokás. Pünkösdi májfa Muzslán. A somogyi májusfa váltság. Kis leányok pünkösdi járása a palócz földön, Csallóközben. Dalos mondókáik. Pünkösdi király- és királynő választás. Mythoszi vonatkozása. Pünkösdi babonák

Szent-Iván (virágos Szent-János) éjjele. Tűzünnepek maradványa. Szertartásának hagyományai a palóczoknál. A hajadonok ünnepe volt. Kolonyfalusi részlet. A perki leány tűzugrása. Pozsony- és hontmegyei régibb gyakorlat. A hosszú szentiványi ének töredékei és hitregei fontosságaik. Babonás szokások

Kétasszonynapi babonák. Szent-Márton fejér lova. Szent-Márton ludja, mint időjós. A jövendő megnyilatkozása Andrásnap éjszakáján. Dézsi, czeglédi, szegedvidéki, érkeserűi néphit. Borbála napján nem szabad fonni, varrni

Lucza napja. (Deczember 13.) Lucza-nap hagyományai és ünnep-voltának nyomai. Luczanapi gyermekjárás (kotyolás). A vasmegyei palázolás. Lucza széke. Luczanaptár. Kinek lehetnek ünnepi hagyományai?

Karácsony. A pogány karácsony maradványai. A tűzhely karácsonyi szerepe. Az asztal fölszerelése és jelvényei. Az időjárás körül való tájékozódás. A karácsonyi eledelek hathatós volta. A gazdaságra vonatkozó fogások. A jövendő megnyilatkoztatásának egyes módjai. Az ég jövendőmondása. A marhák megszólalása. Karácsonyi tilalom

Karácsonyi regesek. A legrégibb reges-dal. A reges dalok mythoszi vonásai. A regélés régenten jelvény (bálvány) körülhordozása mellett történt. A csoda-szarvas emlékezete. Az aprószentek. Gyermekütlegelés. Szilveszter-esti babonák

Új esztendei babonák. "Három királyok" vize és köszöntése. A Gyertyaszentelőhöz kötött néphit. Balázsjárás. Vincze nap és Pál fordulása napja. Ősnaptár. Szerencsés és szerencsétlen napok

"Hetfő hetibe. Kedd kedvibe. Szerda szerelmibe. Csütörtök csüribe. Pintek pitvárába, Szombat szobájába. Vasárnap kétszer az isten házába. Holdünnepek. Szerencsétlen órák

XXX. SZENTHELYEK. AZ ISTENTISZTELET SZENTÉLYEI.

Voltak-e az ó-vallásnak búcsújáró helyei? A voguloknál voltak. A régi írások bálványkövei és elpusztulásuk. Osztják bálványok. A bálványok kincseiből való kölcsönzés. Ős szentélyeink nyoma a helynevekben. Kún-bábok. A helynevek vallomásai. Az áldó kutak. Szent kutak áldozatos hagyományai. A torjai "Büdös". Földvárak és Őrhalmok. Fa-végzetű helyneveink. Oltárkő. Mordva keremetek. "Kertes-kő." A mordva keremet kinézése

XXXI. ÁLDOZATOK ÉS ÁLDOMÁSOK.


Pogány áldozataink nyoma a krónikákban. A mordva áldozatok főszemélye, s az ő tiszte. Honfoglalási nemzeti áldozatok. Az áldozatok táltosa. Tizenkét segéde. Rendezők. Barna szerint a mordva áldozatok lefolyása. Áldozati főalkalmak

Leányok ünnepe a mordváknál. Az áldozathoz szükségesek beszerzése. Kivonulás a folyó vizhez. A zártkörű leány-áldomás részletei. Magyar töredékek. A hajadonok nyilvános áldozatának törvényei. A hagyománynyal való összevetés. Özvegyasszonyok napja

A mordvák karácsonyi sertésölése és a magyar disznótor. Gyermekjárás és fogadtatásuk. Ünnepi készület. Ünnepi ételek. Az eláldás szertartásai. Magyar párhuzamok. Lucza napjának idetartozandósága. A karácsonyi gyermek-napok mordva és magyar adatai

XXXII. VÉDEKEZÉS A ROSSZAK ELLEN.

A sámánismus nálunk, miként a votjákoknál ördög-cultussá nem fajult. A rossznak (betegség) kettős forrása, kettős védekezés. Kálmány Lajos szerint a Hold a néphitben még ma is sámán istenség. Tőle függ az egészség és betegség. Tehetős a Holdisten a jó szerencse tekintetében is. Engesztelő ősimádságok (ráolvasók). A fák szellemei cultusának nyomai. Igézet és megszüntetése. A vízvetés módja és egyes ráolvasók szövege. Védőszer

A szülő anyának és gyermekének védelme. Váltott gyermek és a visszaszerzés módja. Emberrontás és védő szerek. Hogyan viszi el a boszorkány a tehén tejét? Kényszeríthetők a visszaadásra. Megcsapolják a szőllőtőkét. Megfejtik a kútágast. A boszorkányok tetszés szerint való alakja. Tiszatarjáni monda. A boszorkányság elbírálása

Kisértetek. Állat képében ijesztők. Az elemek szellemei csak ingereltetve rosszak. A tűzzel való elbánás. Villám és mennydörgés. A tűz babonái. A vízi szellemek kedvének keresése. Fergetegkor. Az ősvallás ördöge. A betegségek személyek

PAPOK.


XXXIII. AZ ŐSVALLÁS TÁLTOSAI. Kik-mik lehettek őspapjaink? A vogul bűvölők. A votják "tunok." Az osztják bűbájosok, Mordva táltosok. Tunguz sámánok. A táltosság lényege és a bűvölés módjai. A Kalevala bűbájoló igéi. Tudás-keresés és annak eszközlése a lapp bűvösök által. A bűvölés-bájolás, iralás, rovalás kanta-ir, javas szavunk bizonysága. A hagyomány vallomása. Énekesek. Meséink táltosai. Kikből lesznek a táltosok? A bűbájolás mesterségének hagyományosai

XXXIV. A JAVASOK ÉS ORVOSI SZEREIK. Voltak-e az ősvallásnak papnői? A bábaasszonyok a Boldogasszony poharának eláldói. A Vata-lázadás nőszereplői. Az idős asszonyok a gyógyítás és rontás szolgálatában. Az ősök gyógyszertára. A nép által leginkább ismert orvosnövények. Hagyományos tanácsok egyes betegségekben

XXXV. A BŰBÁJOLÓ ÉS GYÓGYÍTÁS-MÓDOK NYOMAI.
A gyógyfüvek beszerzésének hagyományos ideje és módja. A bűbájolásnak lényeges külsőségei. Az ólomöntés és vízvetés bűbájának törvényei. A bűvös szerekben való néphit egy-két esete. A fenyegető igékkel és ráolvasással gyakorolt gyógyítási mód példái s azok ősvallási vonatkozásai

XXXVI. AZ ŐSI BŰVÖS KÖNYV NÉMI HAGYOMÁNYAI. Ősírással írott emlékeink teljes hiánya. Bornemissza Péter "bájoló imádságai" 1578-ból. A 8 közül 5 idézve és taglalva. Három 1488-ból származott ráolvasónak szövege rövidebb glossákkal. 1656. 1667. 1752-ik évben följegyzett ráolvasok. Az élő hagyomány gyakorlata a mythologiai vonások hangsúlyozásával

XXXVII. KENŐ-FENŐ GYÓGYÍTÓ MÓDOK. RONTÁS. Házi fürdőzés a mohácsi vész előtt. A javas fürdés hatásának kellékei. Kenés. Az ír-ek sok volta. A Kalevala idevágó helyei. Kötés. A gyógyítás vallásos gyakorlati szinezete. A rontás két főfajtája

XXXVII. FETIS-TÁRGYAK ÉS JELVÉNYEK. A fetis tárgyak becsének mondai alapja. Azok részben egy régibb kor használatból kiment szerszámai. Legtöbb fetis tárgyunk vaskori. Kardcultus. A nyíl bűvössé tételének középkori hagyománya. Fejsze, kés stb.

XXXIX. JÓSLÁS ÉS A BŰBÁJOSSÁG ELBIRÁLÁSA. A jóslás legrégibb módja. Mai rostaforgatás, ólomöntés. Jósló állatok. A bűbájolás elbírálása

VILÁG.

XL. TEREMTÉS. Ember. Tündér, másként Magyar Ilona. Uralaltáji teremtési hitregék. Földtartó állatok. Égboltozat. Ördög, mint az ősmagyar teremtő torzalakja hagyományainkban. Szent Péter közvetítő szereplése

XLI. AZ ŐSMAGYAR CSILLAGOS ÉG. Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy. A csillagos ég a népek életében. A nekünk atyafi-népek csillagismerete. A magyar csillagos ég faji jellege. Ősvallási nyomok. Történelmi emlékek. A magyar keresztény ég

XLII. A FÖLD, MINT LAKÓHELY. A hegyek alakulásának mondái. A föld belseje. Az óriások. Vogul hagyományok és meséink. Az aranykor a finnek, mordvák és saját hagyományunk szerint. Krónikánk az aranykorról

A bukásnak izlam hatásra valló regéi, ezeknek magyar töredékei. Emberi szárnyak. Köröm-bőr. A szent tűzözön vogul regéje. A vízözön votják elbeszélésben. Magyar vízözön-mondák. Következtetések

A nemzet ősapái. Tana. Timród. Etele. Csaba. Hét vezérek. A hősök mondakörének kora. A mesék hősei

MÁSVILÁG.

XLIII. AZ EMBERI LÉLEK HITE AZ ŐSVALLÁSBAN. A lélekvándorlás hitének kérdése. Mesebeli átalakulások fajtái. A palóczok szerint csak a rossz lélek vándorol. Kisértetek. A siron túl a földi élet folytatódik. A halott ellátása. Hazajáró lelkek. A halottak kultuszának főmotivuma. Óvó intézkedések. Torozás. Finn, vogul, votják szokások. Halotti toraink. A halottak felruházása. Marékföld szórás a sírba. A halottnak köszönő látogatása. Lovas temetkezés a szkitháknál. Kunhalmok, korhányok és szkitha sirok. A magyar lovas temetkezés hagyománya. Halottégetés. Százhalom. Halomány, Tetemvár. Bessenyők sírja. Kaptárok. Szobrok vagy Bálványkövek. Az alvilág

XLIV. AZ ŐSVALLÁS TÚLVILÁGA. A finn Manala. Manó családja és a gonoszokra váró gyötrelmek. Manala hollétele. A lappok Aimo-ja. A mongolok és kalmukok pokla. Meséink és "pokoljáró" mondáink leírása

Osztyák, votják és mordva mennyország. Hun hagyomány. Lél-monda. Följegyzés a kazar-bolgárok hitéről. A székely "hadak utja." Magyar hagyományok

FÜGGELÉK.

XLV. AZ ŐSVALLÁS ERKÖLCSTANA. Vitézség. Vérivás kérdése. Istenfélelem és erkölcsszeretet. Közmondásaink. Vérszerződés. Eb- és farkaseskü. Testvér-barátság a szkitháknál. Vendégszeretet. Nagylelkűség. Becsületesség. Asszonyok törvénye. Gyermekek

XLVI. ŐSVALLÁSI NYOMOK A NÉPÉLETBEN.

1. A bölcső körül. Boldogasszony ágya. Fölszerelése. Első fürdő. Piros pántlika. Földretevés. A csökk jelentős volta. Tisztuló mosakodás. Boldogasszony pohara

2. A lakodalmi szokásokban. Leányvétel. Vásár. Ormánsági szokás. Leánynézés a Mordváknál. Az esküvés napja és időszaka. A kézfogói áldozat nyoma. Legény- és leánytor hagyományai. Esküvő előtt. Az esküvés régi alakja. Az egykori nőrablás hagyományai. Hitregei nyomok

3. Az áldomásban. Áldomás-szavunk. Áldomások. A nemzet áldomáspohara. Székely áldozó-pohár. Magyar szokás. Szerződési záradék. Nem Ukkó pohara

4. A Nap és Hold babonáiban. Minden a jegyire nő. A csillagok félelmetesek. Gyermek-napbiró. A palócz naptisztelete. Vélt jelvényei. Személyesítései. Napkelte előtt. Napnyugta után. Asszony-tilalom. Leány-bűnhödés. Csillag- és nap-jóslat

Az új és telt hold tisztelete. Mit jó újholdkor és mit holdtöltekor tenni? Hold mint időjós. Hetes szám. Az elemek babonái. Vízi villám

Előszó (részlet)

A magyar hitregék könyvét veszi itt a szíves olvasó. Habár fogyatékosan, az ősök hitvallásának és szent meggyőződésének elveszett könyve kerűlt meg benne: de már nem mint szentirás, hanem mint - regekönyv.

Az eredetit, ősi hitvallásunknak a nép ajkára bizott tisztes könyvét, ezeréves nemzeti viszontagságunk lapokra, sőt sorokra széttépte. Szerte szállongó foszlányait összeszedegettem és szövétnekűl szántam Geniuszunk elhomályosúlt világa felé. Összegyűjtöttem azokat teljes buzgalommal, hazafiúi lelkesedéssel, ha talán - nem is a kivánt sikerrel.

Nehéz egy munka, beismerem. Mert mit sem nehezebb írni, mint népies - és nem tudós - mythologiát és benne a hallgatásra kárhoztatott nemzeti szellemet megszólalásra bírni, miután annak egykoron bővizű forrása: a hagyomány részint, mondhatni, teljesen kiszáradt; részint oly egyvelegesen szivárkozik, hogy nem csupán gyűjtése ad gondot, hanem átszűrése jár még csak sok fáradsággal!

Népmeséink és mondáink javarészben meghonosodott jövevények és nem fajunk szülöttei és ha azok is, mennyit le kell hámoznunk róluk, hogy a történeti igazhoz hozzájuthassunk!

Olvassuk a nép-mondákban, hogy az elsülyesztett harang miként vet véget egy-egy vízi tündérbirodalomnak. - A hajnali harangszó hallatára miként dermednek kővé a munkájokban elmerűlt hegyi szellemek vagy játékos tündérek. - Egy-egy kereszt fölállitása örökre elrettenti őket százados lakóhelyökről stb.

A mythosz titokszerű nyelvén ezekben történet van elmondva: az új hitnek diadalmas harcza az ősvallással és a vesztes isteneknek meghátrálása s lappangó bujdokolása.

Mert mit tőn a kereszténység az őshit halhatatlanaival? Elfoglalá üresen hagyott helyeiket, oltáraikat, s nem ritkán tiszteletöket. "Boldogasszony" ősvallásunk népszerű cultusát például "a napba öltözött" Nagyasszony javára foglalá le. Az ős hitmondák szereplőit az átalakúlt magyar szellem kicserélte, jobbára az Üdvözitőnek és Szent-Péternek juttatván azon műveleteket, melyekben ősi meggyőződés szerint "a magyarok istene" vagy a rendelkezése alatt álló szellemek szoktak volt eljárni. Amit pedig a keresztény szellem át nem alakíthatott, azt a bálványozás nevével bélyegzé meg, tevé gyűlöletessé, s lőnek az istenek s kis-istenek ördögökké.

De változott néven, változtatott szereplésben élnek még mindig és működnek közöttünk az ős mythosz személyei. Habár nagy ideje, hogy levágatott a törzs, de gyökereit, melyek azonban már csupán fattyuhajtásokat hoznak, még mindig élteti a talaj.

Sőt, mondhatni, ünnepeltetnek is a nép téli összejöveteleinek olykor vonzó, olykor rémes meséiben.

Ugyanezt fejezi ki emelkedettebb előadásban Akadémiánk egyik halhatatlanja Csengery, midőn mondja: "A szent mythosz, melyet az előtt ünnepélyesen hirdettek a nép papjai és dalnokai, most a család köré vonúl, ott tartja fönn magát. Idővel ugyan más alakot öltenek a hitregék, a hol érzéki közvetítést találhatnak. S amint az új polgárosodás terjedésével mindig határozottabb alakot ölt a közélet, a régi mythosz mindinkább a nép alsó rétegébe sűlyed alá. Kuruzslók, rejtélyes kóbor-alakok lépnek a régi istenek helyébe. A mythologia végre csak mint költészet, mint legenda, mese, népmonda, babonaság, népszokás, - erkölcs tartja fönn magát."

És ezért van aztán, hogy manapság már csak a kukoricza-fosztók (hántók) és fonók meséiben s a nép legalsó rétegeiben találunk még a magyar hitregék annyi-mennyi maradványára.

Nem csupán forrásánál, de tárgyánál fogva is a mythoszok, ősregék könyve a Mythologia; hanem azért csak látszatra meséskönyv, voltaképen pedig az eszmélődés azon népies bölcselete, melyet egyenlő haszonnal lapozhat a széptani iró, művész, a köznapi és magasabb röptű gondolkozó.

A "nemes és nemtelen," "magasztos és aljas" eszményitésének sehol sem akadhatni költőibb és egy nemzettől csak telhető szebb alakitására a Mythologiánál, mely minden népnél az énekek éneke, tehát a legszebb ének. Sőt ennél több: oly hősköltemény, melyben áldva dicsőitvék a személyesített emberfölötti erők, melyek előtt a népek gyermekkora világnézletének különböző árnyalata szerint félő remegéssel vagy áhítatos bámulattal hajolt meg.

És a magyar képzelet elég élénk és merész szárnyalású vala, hogy isteni alakjaival megrakja a csillagos mennyet, a levegő eget, az anyaföldet és vizeket. Oly világnézlet tárúl föl benne előttünk, mely eredetiségével egészen sajátságos és megkapó.

Az ős hitrege-tan egy nemzet esze- és szivejárásának föliratos emlékköve, s egyszersmind jelleme- és lelkületének kidomborodása. Valamely ősnép sem rosszabb, sem jobb, mint nemzeti istenei, vagy megfordítva: istenei jóság tekintetében nem különbek nálánál.

És amint a görögök istenei egészen görögök, Skandinávia halhatatlanjai pedig az utolsó vonásig zord északnak a fiai: úgy mythologiánk magasabb szellemeiben is a magyar tulajdonságok testesülnek meg. Istenei valóságos magyar öregek; istenasszonyai gondos falusi nagyasszonyok; a tündérek meg tisztaságszerető és mindig jókedvű hajadonjainknak szakasztott másai. Hitregéink és nemzeti szokásaink egy anya emlőin nevekedett testvér-gyermekek, és amint tele vala az ős ég magyar csillagokkal: úgy el vannak árasztva nemzeti szokásaink is ős hitbeli vonásokkal.

[...]
http://mek.oszk.hu/08700/08726/#

LAST_UPDATED2