Ábel vagy Káin útján?

ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet - Boldog-boldogtalan emberek életminősége

2017. január 25. szerda, 12:37

Ábel útján - Szkítia Győr Nemzeti Könyvesbolt

A SZENT FITYMA ÉS A KÖRÜLMETÉLÉS REJTELMEI

"...Michael Schubert a Madonna-ábrázolással kapcsolatban tett megállapítása. Tanulmánykötetének ugyanis „Jézus születését” taglaló szakasza (valójában itt nem Jézus születése-ábrázolásról van szó) a Kisded-Szűzanya kapcsolattal összefüggésben a körülmetélés előkészületére tesz utalásokat, miközben az adott felületen semmi a világon nem utal a zsidó „szövetségkötési” rítus végrehajtásának esetlegesen bekövetkező eseményére.

Az köztudott, hogy Isten saját hasonlatosságára megteremtette a világot, ám a fenti értelmezéssel kapcsolatban immár az is világossá vált, hogy Schubert pedig saját hasonlatosságára értelmezte a képet. Ez természetesen nem az ő lefitymálása, hanem tipizálható kortünet.

Aki ugyanis a „szent fityma” kérdéskörét már-már urológusi szakértelemmel kardinális kérdéssé lépteti elő az egyik legnagyobb üdvtörténeti jelentőségű eseménnyel – az Egyetemes Megváltó földre születésével – összefüggésben, az azért mindenképpen árulkodó momentum.

Az a tény vitán felül áll, hogy egyesek minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy Jézus Dávid házából való eredeztetését hitelesnek tűnő érvekkel igazolják, miközben annak ellenére, hogy a Szentírás ebben a kérdéskörben bizonyíthatóan nem szolgál perdöntő adalékokkal, úgy feszülnek a kérdésnek, mint ahogyan a horgász damil feszül a tükörponty szájában. Nincs is ezzel semmi baj, hisz nem olyan régen, a szélsőségesen soviniszta egykori kolozsvári polgármester, egy bizonyos Funar nevezetű teremtmény dolgozatot jelentetett meg Krisztus román származásának „bizonyítékairól”.

Jól látható tehát, hogy az „intellektuális roncsderbire” egyre többen adják be nevezésüket, miközben a nevezésekkel egyenes arányban egyre többen írják ki magukat a komolyan vehető emberek közösségéből. De ha már egyszer úgy alakult a helyzet, hogy a fent nevezett német szerző a körülmetélés kérdéskörére felhívta a figyelmet, akkor Boldogasszony a Jahvéval szövetséget nem kötött Kisdeddel mégiscsak érdemes egy rövid ideig elidőznünk ezen a ponton, hisz komoly tanulságokkal fog szolgálni a végkövetkeztetés. Lássuk hát megállapításainkat!

Nos, azt nyilvánvalóan nincs okunk feltételezni, hogy az isenheimi oltár megalkotója ne lett volna tisztában a Szentírás Krisztus kisded korára vonatkozó igehelyeivel. Egy ilyen ponton (Lukács 2, 21) olvashatjuk a következőket: „És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak”. Az idézett igehelyből tehát valószínűsíthető, hogy Jézust nyolc napos korában körülmetélték. Grünewald oltárképén azonban a nyolc naposnál jóval idősebb gyermek jól láthatóan érintetlen maradt a beavatkozástól, annak ellenére, hogy a rabbik tanítása nyomán ez a parancs annyira fontos, hogy az ég és a föld e szerződés vére nélkül nem tudna létezni.

A rabbik véleményén túl azonban a Tóra is világosan fogalmaz: „a ki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet.” (Móz. I. 17, 14). Ha tehát a német szerző volt olyan készséges, és felhívta a figyelmünket Krisztus körülmetéletlenségére, akkor mindenképpen illik élnünk a felkínált képjel értelmezésének lehetőségével, hisz valóban érdekes adalékok olvashatók ki e helyzet kapcsán. Nos, a fenti idézet a következőket állítja: „aki nem metélteti körül magát, az felbontja a szövetséget Jahvével.” Ez világos, tiszta beszéd, nincs lehetőség félremagyarázásra. Ugyanilyen világos és tiszta beszéddel szembesülhetünk azonban Grünewald képjele által is: Jézus nincs körülmetélve. Vitának helye ez esetben sincs..."

(részlet: MIKLÓSVÖLGYI JÁNOS: Ábel útján című könyvéből)