Payday Loans

Keresés

A legújabb

Zsidókérdés 1896/1933.
Zsidókérdés régen és ma - Zsidókérdés régen és ma

A most olvashatóvá vált két könyv vélhetően nagy érdeklődésre tarthat számot: a zsidókérdésről lesz szó. Nem véletlen a két munka kiválasztása, s együttes szerepeltetése sem.
Az első könyv Zichy Hermann szerkesztésében 1896-ban, a millenium kapcsán jelent meg: „Magyar zsidók a milleniumon. Művelődéstörténeti tanulmány“ c. munka. A nagyszabású eseményt sokan vélték jó alkalomnak a bemutatkozásra, illetve fontosságuk hangsúlyozására (egy témával foglalkozó unitárius munka készülőben). Ami a Zichy könyvnek kiemelt fontosságot ad, hogy a korabeli zsidóság prominenseit bemutató életrajzgyűjteményt is tartalmaz, méghozzá gazdag képanyaggal.
A második munka a ‘Soli deo gloria’ kiadásában 1933-ban megjelent „A nagy per. A zsidókérdés“ c. könyv. Címe minden bizonnyal az Eötvös-véle a tiszaeszlári perről szóló könyv címének „áthallása“, bár gondolhatunk a „Huszadik század“ híres zsidó-körkérdését feldolgozó műre is. A könyvben minden oldalról elhangzanak vélemények: Milotay István, Bajcsy Zsilinszky Endre, Máté Elek, Ravasz László gondolatai mellett helyet kaptak Vámbéry Rusztem, Kiss Arnold írásai is. 
Jó böngészést!

TetszikTovábbi reakciók megjelenítése
Hozzászólás


Hozzászólások
Anna Borgos "Antiszemita káté"-t és egyebeket azért nem biztos, hogy fel kéne rakosgatni.
László Reisz Azért van Herzl-től kezdve más is, kinek mi igénye. A káté egy igen érdekes kordokumentum. . A könyvtáros nem cenzor, az olvasó sem lehet az — főleg nem a könyvtárosé.
Anna Borgos Hogy mit válogat be digitalizálásra, az igenis döntés kérdése -- én ezeket nem tartanám közzétételre méltónak, főleg minden kommentár nélkül.
László Reisz Ha bárki veszi a fáradságot, s átnézi az ominózus kategóriát, ott száznál jóval több munkát talál. Ha ezekben (vagy a projektben magában) bárki tendenciát lát, az elég nagy probléma. Én 2003 (a projekt kezdete) óta SOHA nem diszkrimináltam téma, politika, vallás, faj, ki-mit-akar alapon. A könyvtáros által elkövetendő legnagyobb szakmai bűnnek a cenzúrát tartom, akár saját, akár más véleményével torzítja el a gyűjteményt. Eltekintve attól, hogy a saját projektemben ne más mondja már meg, mit csináljak: én soha nem válogatok. Szamuelly T. vagy Szálasi F. írásai ugyanúgy az információs történelmi közvagyon részét képezik, amit (sok egyéb mellett) megőrizni és közvetíteni kell. Ennyi a könyvtáros dolga, s ez a felelőssége. Azért elgondolkoztató, hogy soha kifogást nem kaptam "filoszemita propaganda" terjesztéséért, mígnem - amúgy demokratikusan ... Ami a kommentár hiányolását illeti, ezt értelmezni sem tudom: én e-könyvtáros vagyok, s - Önnel ellentétben nyilván - az olvasóimat nagykorú, döntésképes és felelősségteljes embereknek tartom, akiket nincs jogom és végképp nem feladatom bármiféle 'kommentárokkal' zaklatni. Amúgy pedig 'a' véleménye homlokegyenest ellenkezhet 'b' véleményétől, mikoris mindketten alkotmányban biztosított jogaikat gyakorolják - elvárva, hogy az ő jogaikat is tartsák tiszteletben. Hogyan gondolhat arra egyik vagy másik, hogy beleszóljon a másik véleményébe? S végül hogyan lehet, hogy egy harmadik személy az abszolút semleges 'könyvtárost' szólítja fel cenzorkodásra mert ő ezt vagy azt úgy gondolja - a számlát meg én állom?

LAST_UPDATED2