Payday Loans

Keresés

Köszönetnyilvánítás – VI.
Az emberi élet minősége/boldogsága magyarán szólva
2017. január 19. csütörtök, 08:27

Képtalálat a következőre: „a szeretet könyv”

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

Bölcs és boldog ember életminősége

A létező-leendő édenkertlakás ABC

 

Köszönetnyilvánítás – VI.

 

Képtalálat a következőre: „szerelem festmény”

Somlyó Zoltán: Mese arról, ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.

Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.

Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.

Van, akinek számára a szerelem határos a gyűlölettel.

Van, akinek számára a szerelem határos a szeretettel.

De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel,

s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.

Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl,

amely a fénycsóvák csapdájába esett.

Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.

Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.

Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.

Van, aki békésen szeret, mint a kecske,

amely hagyja, hogy megszopja az éhező kisgyerek.

Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba.

Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.

Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.

Van, aki önmagát szereti másban,

s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

Képtalálat a következőre: „a szeretet könyv”

 

*

 

Hálás szívvel köszönöm Neked/Nektek, hogy…

 

1.


Kérés nélkül is adtál, amikor láttad, hogy én most szégyellem

Kishitűségemet előttem kifigurázva segítettél legyürkőzni azt…

Kivártad rosszkedvem múlását, feledted, amit mérgemben mondtam

Kibírtál rossz passzomban, nem vetted zokon a kicsúszott bántó szavakat

2.


Kivetted a szálkát az ujjamból, kihúztad a tüskét a szívemből

Kockázatot vállalva elbújtattál, míg el nem múlt a nagy veszély

Koromhoz illő bölcs életelvekbe avattál be – sőt: életpéldát adtál

Közreműködött a napi munkámban - egyengette útját, tolta a szekerét

 

3.

 

Magad nem kímélve a leggondosabb ápolásban részesítettél

Lemondott kedvteléséről, pályáról, hogy hivatásomnak élhessek

Megadtad a tévedés jogát: zsebpénzköltéssel tanuljak gazdálkodni

Megérezted, hogy mire van szükségem – és ismeretlenül segítettél

 

4.


Meginvitáltál lakásszentélyedbe - betekintést engedtél a lelkedbe

Megőrizted s még gyarapítottad is a vészkorban rádbízott javaimat

Miattam a neki is fontos barátságunk megszakítását is kockáztatta!

Minden nap kifejezted örömed: milyen jó hogy - neked is – vagyok

 

5.


Minden támogatást megadtál, de vigyázva: tartósan ne tőled függjek

Nagyapaként „kényeztettél” is - folyamatosan érzékeltetve „imádatod”

Nem azt akartad, hogy téged kövesselek, hanem azt, amit te is követsz

Nem akartad „megúszni”, kipipálva letudni egyszeri-ritka találkozásainkat

 

6.


Nem csaptál le a ziccerre - nem állt be a gúnyoló kiközösítő kórusba

Nem előszobáztattál, rövid mosolyszünet után már nyitva volt ajtód

Nem emlékeztettél folyton régi vétkeimre - nem vezetted rovásírásom

Nem engedted, hogy feladva ifjúkori álmaim alkoholba fojtsam bánatom

 

7.


Nem kellett a nyakadra járni és nyaggatni - elég volt egyetlen szó

Nem kis kockázattal melegen ajánlottál és kezeskedtél értem

Nem titkolva lelki bajaidat éreztetted: nem vagyok sorstárstalan

Nem vártál, pláne nem követeltél ki tőlem elismerést, hálálkodást

 

8.


Oldottad a gátlásaimat - megelőzted, hogy elfojtásaim felrobbantsanak

Óriási gondjaimra segítségeddel tudtam a humor magaslatáról lenézni

Örömödet velem is megosztottad - örömömet megsokszoroztad

Ötleteket adtál, s a legjobbakat sem tartottad vissza magadnak

 

9.


Ráébresztett: figyeljek gyarlóságaimra éppúgy, mint kiválóságaimra

Rávezettél, hogy meg tudjam különböztetni az értékest a talmitól

Remekműveket szereztél, az élet szépségének felfedezésére vezettél

Soha nem csak eszköznek, mindig célnak is tekintettél!

 

10.


Soha nem ráztál le, nyűgnek érezve magam, válaszoltál kérdéseimre

Szívedre is és válladra is vetted kisebb-nagyobb gondjaim

Szórakoztatott - szertelenül segítetett kellemesen kikapcsolódni

Talán még el is kárhoztál volna értem, csakhogy én üdvözüljek

 

11.


Tanácsomat kérte és megfogadta, így öregen is fontosnak éreztem magam

Tanácsomat kérted - bizalmadba avattál, emelve önbecsülésem

Tapintatosan korrigáltad nyelvbotlásaimat, tévedéseimet

Tapintatosan, nem megszégyenítve farigcsáltad rossz modorom, beszédem

 

12.


Társadalmi-politikai érdekvédőként javított igazságosabbá téve világunk

Tudtad, mikor beszélek én, s mikor beszél az ital, az ördög stb. belőlem

Tüntetően meghívtál egy pohár italra, amikor mindenhonnan kirekesztettek

Úgy adtál, mintha kaptál volna - s nem játszottad meg magad

 

13.


Úgy néztél rám mindig, ahogy csodára nézni mindig

Úgy tanítgattál repülni, hogy előbb-utóbb túlszárnyaljak rajtad

Úgy tudtál felvilágosítani, hogy ne érezzem ettől ostobának magam

Vártál vissza, mikor már lélekben temetve mások lemondtak rólam

Képtalálat a következőre: „a szeretet könyv”