Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szilveszter napja
Az emberi életminőség/boldogság
2016. december 30. péntek, 05:36

December 31. - Szilveszter napja

2012. december 30.netfolk

 

Szent_Szilveszter1.jpgSzent Szilveszter pápa  ünnepe  a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája, Bőved estének is nevezték. Szokásainak tartalmát, hiedelmét és hangulatát újév napjától kölcsönzi. 

Már a babilóniaiak is azt tartották, hogy a jövendő a sors könyvében meg van írva. Ezért nem véletlen, hogy az emberek évezredek óta próbálják kifürkészni jövőjüket, s biztosítani jó sorukat.

Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A népi kalendárium  alapján szilveszter az újesztendő első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei  szinte azonosak,  s  mindkét napra érvényesek.

 

Az év utolsó, és a következő év első napján csupa jó dologgal kell körbevenni magunkat, mert ami ekkor történik, az lesz egész évben. Kerülni kell tehát a veszekedést, tilos mosni, teregetni, takarítani, varrni, mert ez szerencsétlenséget hoz a házra, ám lefeküdni se  ajánlatos, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk. Az egészség megóvása érdekében szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, sőt, a hatást fokozandó, egyes vidékeken még piros almát is tettek a mosdóvízbe. Tilos kölcsönkérni vagy –adni, mert akkor egész évben csak kimegy minden a házból.

Az sem mindegy  ki az első látogató az évben: a férfi szerencsét, a nő szerencsétlenséget hoz. A biztonság kedvéért így a nőknek aznap tilos elhagyni a házat. Az eladó lányok meg kukucskáltak, merthogy  olyan nevű lesz a férjük, mint az első azon a napon meglátott férfié.

 

Manapság a szilveszteri trombitálásban, petárdázásban nehéz  felfedezni az ősi szokást, pedig ott van az, ha nem tudjuk akkor is. A szilveszteri szokásokban kiemelkedően fontos szerepe van a zajkeltésnek. Ennek elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás.  A pásztorfiúk  nagy zajjal kergették el az óesztendőt,  a dudás az Ó szép Jézus kezdetű  nótára  zendített. Ezalatt a többiek   különféle zajkeltő eszközökkel szaladgáltak, s ezért ráadásul  a háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak. A zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás ( micsoda príma név!) is Ennek az volt a célja, hogy az állatok felriadjanak álmukból, s a másik oldalukra forduljanak. Miért volt ez kívánatos? Hát azért, mert így biztosították az állatok egészségét és  termékenységét a következő esztendőre.  Néhol azért engedélyt kértek az ifjak a gazdától, mielőtt nekifogtak a zajkeltésnek: "Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?" Kongattak, énekeltek. A ceremónia végeztével ilyen s hasonló tréfás versekkel kérték az adományt:

Bemennék én tihozzátok, Ha van erős pálinkátok,

De ha nincsen pálinkátok, Be sem megyek tihozzátok.

gulya.jpegA képen gulyafordítást végzők láthatóak.

Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz  egy történetet  is  kapcsolnak. A hagyomány  szerint   a törökök 1660. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangokat, és a nagy zajjal  kikergették  a törököket.  Másik magyarázat is van: a hajdúk török martalócokat üldöztek, és visszatérve köd ereszkedett rájuk, hogy hazataláljanak, az otthon lévők segítségül nagy zajt csaptak. Ennek az emlékére tartják néhol még ma is a zajos összejövetelt.  Estefelé minden pásztor a piacra ment, ahol kolomppal, dudával, " ereszd el a hajamat"  jellegű zajcsapásba kezdett.

A szilveszteri zajongás célja egyértelműen a gonosz elűzése. Ez Erdély falvaiban is szokás volt. Ott  az  éjféli harangszókor a fiúk  teljes gőzzel, minden lehetséges zajkeltő eszközzel  lármáztak.  Tréfás kedvükben kicserélték az utcakapukat, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lány van a házban.

Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése  leginkább az erdélyi protestáns falvak szokása. Néhol  éjfélkor  még lövöldöztek is , nem csupán tülköltek .Közben megszólaltak a harangok, így temették az óesztendőt.  Csak ezután harangoztak istentiszteletre.

Néhol egy teljes órán át húzták a harangokat:  így búcsúztatták az óesztendőt és  így kötötték egybe az óesztendőt az újjal.

A Homoród menti falvakban este  tizenegy óra tájban először a nagyharanggal, majd a kisharanggal harangoztak. A falu népe  közben egyházi énekeket zengedeztek – legalább nem hallatszott, ha valaki hamisan énekelt… Ezután egy  szép szál legény kiállt a torony ablakába és elbúcsúztatta az óévet, majd  az összes harangot együttesen meghúzva köszöntötték az újévet.

JÓSLÁSOK:

A szerelmi jóslások ideje is az év utolsó napja.

A legegyszerűbb:

A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.

Gombócokba gyúrták a lányok a kiszemelt ifjak neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz
felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.

Néhol ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtették, s azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém. Alakjából megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.

Igyekeztek a jövendő évre jósolni:

Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.

Az ünnepek mindig az időjárásjóslásról is szóltak. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.

A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt: "Északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol" . Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: "Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!" 

A jövő évet mutatja meg a hagymakalendárium:

hagyamkal.gif

"Ha kíváncsi volt a gazdaember, hogy milyen időjárás lesz az újesztendőben, minden hónapban, akkor vöröshagymát kettévágott és tizenkét kovát lebontott róla s mindenikbe tett egy kis sót". Amelyikben reggelre nem olvadt el a só, az száraz hónap volt amelyikben elolvadt, az esős hónap volt. Így tudta meg, hogy milyen időjárás lesz abban az évben. Hasonló módon jósolnak fokhagymával is.  Abból tizenkét gerezdet tesznek egymás mellé, a közepébe lyukat fúrnak és abba sót tesznek.

Bár az ünnep szokásai közül a legelterjedtebbek a pásztorok és legények zajkeltő, gonoszííző szokásai, jelentősek  még az ólomöntés és egyéb szerelmi jóslások is. Az ország csaknem minden területén reggelig tartó táncmulatsággal búcsúztatják ma napság is az ó évet.

Ezen  a különleges éjszakán is igyekeztek a lányok elősegíteni sikeres párválasztásukat:gombócfőzéssel, ólomöntéssel  próbáltak jövendőbelijük neve és foglalkozása  felől előzetesen ismeretet szerezni.

 

Lesz-e lakodalom?

A lányok az év első napján  kideríthetik, hogy  férjhez mennek-e hamarosan, és ha igen, kihez. Rendszerint a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy.  ( Felmerül, hogy hogyan  ellenőrzik, ki , mi távolította el a csontot!?) A férj kilétének  megtudakolása  ekkor is  s a férfineveket rejtő gombócok főzése. A másik praktika egyszerűbb: amilyen nevű férfit meglát a lány újév reggelén, úgy fogják hívni a férjét. Nézelődjetek, lányok!

Étkezési szokások:

A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak.

A közismert étkezési szokások is a szerencse, gazdagság körül forognak. A magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni:a napot lencsével kell kezdeni, hogy sok pénzünk legyen, a mákot viszont kerülni kell, mert az bolhát hoz a házba. Mandulaszemet vagy más  pici dolgot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

Disznóhúst (annak is fülét, farkát, csülkét) kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencsét, míg a szárnyas kikaparja vagy elrepíti.  Célszerű volt tehát malacot fogyasztani.

Különleges állat a hal. A folyó menti vidékeken szerencsésnek tartották, mert ahány pikkely, annyi pénz, viszont máshol úgy tartják, hogy a hallal elúszik az ember szerencséje.

A hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”.

 

Legyen maradék szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes  élelmiszeres tárolónkat, mert ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, akkor  egész évben kevés lesz belőle.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani A gazdagságot sokféle rétes nyújtásával is lehet fokozni.
malac_matyi_preview.jpg

Köszöntők

Óév estéjén, újév hajnalán, és reggelén  az ifja és fiúk köszönteni járnak - szerencsére  még ma is. Az Újesztendő vígságszerző kezdetű szép énekkel és más újévkor is szokásos köszöntőkkel járják a házakat.Bőséget, jó egészséget, szerencsét kívántak a következő esztendőre, amiért jutalmul adományt kaptak.

A Ghymes zenekar előadásában így hallik:

Hejgetés

A moldvai hejgetés vagy urálás az  ifjak óévbúcsúztató, köszöntő, bőségvarázsló, adománykérő szokása.

A HEJGETÉS DRAMATURGIÁJA:

1.

Először a búza élettörténetét adja elő a hejgető (uráló). Ez a mag elvetésétől kezdődően  a kisarjadzáson, aratáson, kicséplésen, megőrlésen át egészen a belőle történő kenyérsütésig tart.

2 .

Ezután jókívánságokat mondanak a ház népének. A szokás célja a gabona, a kenyér,  magarán a termékenység biztosítása volt az elkövetkezendő esztendőre. A hejgető a szöveget mondja és a bikát szólaltatja meg.

HEJT.jpeg

Mi ez a bika?

Ez a  bika – ki hinné- egy  köcsögdudaféle hangszer. Dézsából készül, száját vékony báránybőrrellekötik, közepére egy lyukat fúrnak, s azon át vezetnek ki egy lószőrköteget. A hangszert a lába között tartja a hejtegető, és megnedvesített kezét huzogatja a lószőrön.A hangszer ettől  dörmögő, a bika bőgéséhez hasonló hangot ad. A hejgető csoporthoz tartozhatnak alakoskodók is. Ilyen a medve, cigány (a medve gazdája), vőlegény, menyasszony, ostorosok, továbbá furulyás, dobos zenészek.

Lujzikalagoron (Moldva) a hejgető legények ostorpattogtatással, csengettyűszóval, nagy zenebonával vonulnak. Mikor egy lányos házhoz érkeznek, megkérdezik: "Szabad-e, gazda, urálni dobval, csengettyűkvel, s bikával?" Ha engedélyt kapnak ( mindig kapnak), megállnak az udvaron és az uráló elkezdi a köszöntőt:

HEJGETÖ Jó estét, jó estét kívánunk a házigazdának és a házigazda asszonyának!

Már eljöttünk ebbe az új esztendőbe és kapjik magikat jó egészségbe, csendességbe, békességbe és az Úr Jézus nevibe.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ Az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak hetfő regvel, mikor felkele,

víg Váradra el kell menni keresni szolgát, és el kell indulni szántani

és hetfő regvel mikor felkele megmosdana, megtörölközne aranykendezővel és letérbölt, megimádta az hamar Jézust,

hogy megérte hetfő regvelt.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ És hetfő regvel mikor felkele,

akkor az úrgazda bemene a grádzsba, kioldozza nagy szép fekete lovat, feltette a nyerget a hátára.

Serje mint a tűz, fekete mint az üst.

És felszöke a ló hátára, megcsapkodta a ló hátát, betalál, be víg Várad felé.

Mikor hazaére, megvéve tizenkét kiló vasat, és mikor hazafelé indula, mint a gondolat napszentület felé akkor kovácsmester kiszökött egy nagy szerencsénkbe.

Gyere ide uram!

Én vagyok magadnak a mestere, csináljunk ekéket,

nagyobbakat, kisebbeket, s potriviltabbakat. Biztassátokj ó legények!

MIND Hej!

HEJGETÖ És mikor hetfő regvel felkele,

akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak:

Hamar uram!

Kell keresni szolgákat, el kell indulni szántani.

És keresének szolgákat. Felrakodának tizenkét szeker búzát. Indulnának a mező felé és mikor odaérnének, letérbölnének,

megcsókolták a fóldet, megimádták hamar Krisztust, hogy megérték azt a napot,

hogy szántsák meg azt a nagy szép mezőt, hogy vessék be azt a nagy szép búzát

és nekifogának vetni, hosszába, keresztülibe is vetnek egy nagy feteke barozdát. Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETŐ És béveték a búzát,

az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak,

ha már az a búza meg kell termedjék egy hónapra s egy félre, ha nem termett meg egy hónapra s egy félre,

megtermett két hónapra s egy félre,

s akkor az úrgazda azt parancsolta a szolgáknak,

hogy már hetfő regvel meg kell járja azt a nagy szép búzát, és akkor azt mondta a szolgának,

hogy hozza ki azt a nagy szép sárkány lovat. Feteke mint az üst, serje mint a tűz.

feltette a nyerget a hátára, megcsapkodta a ló hátát, s mező felé beindula.

A mező messzünét zöldlött, közeliből sáriglott, bémennek a közepibe.

Leszakaszta három csokrécskat és bétette a zsebibe. Mikor hazafelé indula mint a gondolat,

mikor odaére, felteve az asztalra,

hamar a ház megvilágosodott,

hamar úgy megimádta az Isten is azt a nagy szép mezőt, olyan szép volt a búza.

Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETŐ Akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak, hetfő regvel be kell menjen Végváradra.

Felkele, elindula Végváradra, odaére,

megvéve a tizenkét kiló vasat, mikor hazaére, csinánák a sarlókat.

És akkor az úrgazda azt parancsolta az úrgazdánénak,

Hamar uram, hetfő regvel kell keresni szolgákat. Hamar megyünk aratni.

Hetfő regvel felrakom én a tizenkét szekerbe, beindulnának a mező felé, és mikor odaérének, letérbölének és keresztet vetnek napkelet felé, és megimádták hamar Jézust,

hogy megáldotta azt a nagy szép búzát, és néki fognak aratni,

jobb kezükvel arattak, bal kezével markolva fogja, és markokból felekbe, felekből osztogokba,63 osztogokból dzsireádákba,

dzsireádákból a lába alá tevék és kiverék. Markikval megszereIik, filivel zsákokba merik, és betakarínak tizenkét szekervel.

Hazaindulának napszentület felé,

mikor érének haza,

kovácsmester kiszökött egy nagy búzalisztes kalappal.

Hamar uram gyere ide hozzám, csinálja szép tiszta búzalisztet. Hamar érkezik az újesztendő, hamár uratok és mikor haza érének, felteve a vizet, megmelegíte, meggyúrá,

és csinála egy akkora kalácst,

mint a malomnak a legnagyobb kerekje, és bévet egy darabot oda.

Egy darabot onnan kivéve, megy haza. Feltette az első szegre, nem talált, feltette a hetedikbe, letörött,

feltette a harmadikba, letörött.

És elveve az úrgazda, felteve az asztalra, azt mondta az úrgazdánénak,

hamar uram, vedd el a kést, vágd el egybe, adj az uratoknak is,

hamar nekünk is.

És a jövő esztendőbe, mikor eljöjjünk, kapjuk magikat csendességbe, békességbe, hamar Úr Jézus nevibe,

és végig áldják házat,

s az disznó füstölt lábát.

Isten adja az úrgazdának, az úrgazdánénak, a már minden családjának,

egészséget Jézuskának, dícsértessékjó neve. Biztassátokjó legények!

MIND Hej!

HEJGETŐ: Úr Jézus nevében Isten tartsa meg a házigazdánkat, és a házigazda asszonyát.

Hej! kiáltások közben a hejgető megrázza a csengettyűit. A többiek nagy lármát csapnak ostoraikkal, a bikával, a harangocskákkal, furulyával, dobbal.

Lujzikalagor (Moldva), 1993. Gyűjtötte: Karácsony Molnár Erika

Lakatos Demeter ide kapcsolódó verse a 

Csángú hejgetés

Det1 óra tizenkettőt üt,
Azért kapunk új esztendőt.
Új esztendő színbe2 várja,
Vénnek az életét most szánja,
Vajon órára szegezi,
S éjfélkor elviszi?
Egy új esztendű, mint egy virág,
Örül neki az egísz világ.
Egy új esztendőbe most vagyunk,
Maguknak sok jót kívánunk.
Legényeknek, leányaknak, bácsuknak3,
Nípnek4, kölyöknek urálunk5,
Senkit nem felejtünk el,
Azt tudjuk, hogy úgy is kell.
Ki szereti, hozzan bort,
Igyék, s oszt rugja a port,
Leánynak egy szíp legényt,
Legénynek leányt megint,
Betegnek egíszséget,
Mindenkinek békességet,
Új esztendő magának,
Jó szerencse házának,
Szültüljetek6 legínyek,
Örüljetek jó kedvnek,
A háznak s a gazdának
Sok esztendőt kívánunk!
Szaporodjanak, mint a filesek7,
Kereztelésre én is ott leszek,,
Mük az ablakból nem menünk,
Meddig perecet nem kapunk,
Azirt jöttünk hejgetni,
Mi egy kis pénzt nyerni,
Dorsa8 szegínyek vagyunk,
Ennivalót nem kapunk,
Félbemaradt az utunk,
Az ablak alatt meghalunk,
Ma nem érdemes meghalni,
Van kedvünk még táncalni,
Nektek hiu9 most tele puival10,
Váltsátok a régit újval,
Font kalácsok az asztalon,
Bor kacag a korsóban,
Szép babák a tűzhelyen,
Házba magánál nagy rend,
Hejgetést nem bánunk,
Sok esztendőt kívánunk!
Soknak kívánunk sok esztendőt,
Jamboron a hóba ledült,
Minden háznál tisztelték,
Azt hiszem, hogy megigézték
Krapasztaltan11 kicsit látok,
Házba is látok most fákat,
Nem jöttünk mük kopogtatni,
Eljöttünk csak hejgetni,
Kivánunk sok egészséget,
Házba soha betegséget,
Az Isten adjon, el ne hordjon,
Más időre det eljövünk,
Jobbnál jobban megkapjuk,
Teknőcskébe egy buba,
Ne férjen a zsákba búza,
Pincébe sok pujocska,
Egy kívánság, nem pogocsa12.
Innen menünk, megfázunk,
Sok esztendőt kívánunk!

1. amikor
2. kebelébe (vö. roman san)
3. itt apa, családfő
4. fehérnép
5. kíván (vö. roman ura)
6. furulyáljátok
7. nyulak
8. nagyon
9. padlás
10. kukoricával
11. holtan (vü. román a crapa)
12. tréfa

 

SZIL VESZTERI - ÚJÉVI  FINOMSÁG A ROPOGÓSRA SÜLT MALACPECSENYE:

MALPECS.jpg

A malacot szárazra töröljük, besózzuk, pihentetjük. Ismét szárazra töröljük. A hasüreget meghintjük majoránnával, köménymaggal, majd egy zsemlét teszünk bele, hogy a nedvességet felszívja. A száját szétnyitjuk, és egy almát illesztünk bele. Ezután az egész ma1acot bekenjük sertészsírral. A négy lábát szétterpesztve tesszük tepsibe, majd a sütőbe. A sütéshez legalább 1,5 órára tervezzünk. Csak mérsékelt tűznél süssük! Közben  olajba  vagy zsírba  mártott kenőtollal az egész testet végigkenjük. Amikor már szép piros, akkor kész. Ezután kivesszük a sütőből, vágódeszkára helyezzük, azonnal lecsapjuk a fejét, hogy belsejéből a gőz eltávozhasson.  Ha ez elmarad, megpuhul a bőr.Felszeleteljük, és eredeti alakjára visszaállítva pecsenyés tálra tesszük. Savanyúságot, burgonyát vagy kenyeret is kínálnak mellé.

 

Tánczos Erzsébet

FORRÁS:

http://civilkorzo.ro/hu/pd/hagymakalendarium-2012-re.html

http://kapanyel.blog.hu/2012/12/31/szokasok_hiedelmek_szilveszter_es_ujev_napjan

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó