Payday Loans

Keresés

Az újévi üdvözletek
Az emberi életminőség/boldogság
2016. december 28. szerda, 19:26

"Mindennemű gratulációk között, melyeknek oly nagy bővében vagyunk, a legelterjedtebb, legáltalánosabb az újévi, mely már valóságos társadalmi nyűggé változott. Nem említve azt a sok ajándékot, melyet e napon különösen a fővárosban szét kell osztani, a társaságban élő ember ilyenkor százával küldi szét az idvezlő iratokat; orvosok, ügyvédek, kereskedők külön nyomtatnak névjegyeket e célra. Nálunk maga a miniszterelnök küzd e kegyeletes, de túlhajtása által terhes formalitás ellen, de még mindig kevés sikerrel, s csaknem bizonyos, hogy az újévi üdvözletek nagyon soká fennmaradnak még" - panaszkodott a Vasárnapi Ujság tárcaírója százharminc éve a fáradságos és jelentékeny kiadással járó szokás miatt.

Újévi gratulálók - karikatúra.jpgVasárnapi Ujság,1904

Az újévi köszöntés rituáléja

A 19. század folyamán a városlakó polgárság az újesztendő ünneplésének gazdag és meglehetősen pontosan szabályozott szertartásrendjét alakította ki, amely aztán egyre szélesebb körben utánzásra talált. "Minden rétegben divattá lett az üdvözölgetés e napon inkább, mint névnapokon, ünnepnapokon, május elsején vagy bármely más nevezetes évfordulón". Nem veszítette el ugyan egészen az ünnep azt a hagyományos szerepét sem, hogy alkalmat adjon a családi-rokoni kapcsolatok felelevenítésére és ápolására, de a modern nagyvárosban az egyéb - üzleti, hivatali, politikai - nexusok erősítése került a középpontba. Az újévi rituálé egyik legjellemzőbb elemévé az alá-fölérendeltségi viszonyban állók tisztelgései váltak. A tisztelgő látogatások skálája a miniszterelnököt és a házelnököt felköszöntő képviselők küldöttségeitől a főnökeiket meglátogató hivatalnokokon keresztül a számtalan egyesületi elnök előtti "udvarlásig" terjedt.

"A főváros külső képe is mozgalmas újév napján, nemcsak a házak belseje. Fiakkerek száguldanak keresztül-kasul, képviselők sietnek fel Budára az újévi beszédet meghallani. Küldöttségek jönnek-mennek felköszönteni (a képviselőktől szedvén a divatot) a maguk mindenféle elnökeit, mert most az asztaltársaságok világában nem igen van már olyan kabátos ember, aki valahol elnök ne volna. A felköszöntő urak csodálatosan átvedlenek a nap délelőttjén felköszöntendőkké, s folynak a dikciók, mint az özönvíz" - örökítette meg az újévi népvándorlást Mikszáth Kálmán.

A különböző rendű-rangú vezetők előtti újévi tisztelgésekkel tulajdonképpen évszázados hagyományokat folytattak a polgári korszakban. Már Galeotto Marzio megörökítette, hogyan fogadta Mátyás király újesztendő napján a nála tisztelgő budai céheket. A céhlevelek 1848-ig szokásszerűen rögzítették, hogy ezen a napon a céh köteles ajándékot adni a városbírónak és a szenátoroknak. A budai magisztrátus viszont 1703-ban határozatban tiltotta meg a városi szolgáknak, hogy a tanácsurakat "végigsarcolják" újévi üdvözleteikkel - helyette közpénzből kaptak újévi prémiumot. A pesti kávésok céhének számadásaiból megtudhatjuk, hogy az 1790-es években a legrangosabb városi elöljárók újévi ajándékként körmöci aranyakat kaptak elefántcsont pikszisben, a városkapitány feleségének pedig kávét és "nádmézet" (cukrot) küldtek.

Költséges évkezdet

Még szélesebb kört érintettek a patrónus-kliens típusú látogatások. Ezen a napon a közép- és felső osztályhoz tartozókat felkeresték mindazok, akik rendszeresen vagy alkalmilag személyes jellegű szolgálatokat teljesítettek körülöttük, s akiknek ilyenkor borravalóval illett viszonozni a jókívánságokat. "Mindjárt korán reggel mélabúsan, de határozott hangon szólal meg a csengő, s egymás után előkerülnek, akik minden áron boldog új évet akarnak kívánni. ... Sorra jönnek a levélhordó, a borbélylegény, a hordár, akit az év folytán egyszer küldtünk valahová, a pincér, aki mindig pontosan megkapta a maga borravalóját. Tehát nem csoda, ha most csordultig tele a szíve jókívánsággal. Nem marad el az újságkihordó asszony sem, aki nagyobb hatás okáért kis gyerekét is magával hozza, habár talán csak ez alkalomra is kérte kölcsön a szomszédtól.

Újévköszöntők-karikatúra.jpgVasárnapi Újság, 1914.

A suszterinas, kéményseprő, természetes, hogy szintén megjelennek. De beállít a házi főhatalmasság: a házmester is, akinek egész évben szigorú ábrázatát most csudálatos nyájasság lepi el. Jön aztán még utána egy sereg alak, akikről most tudjuk meg először, hogy egyáltalában léteznek e világon. ... Néhol még más meglepetés is készül: az előzékeny női szabó most rukkol elő takaros számlájával, melyről eddig a jámbor férjnek fogalma sem volt. Az asszonyka kedvesen, békéltetőleg mosolyog, hiszen öröm napja, új esztendő van most, amit különösen a szabó másik kezében szorongatott cifra üdvözlőkártya is bizonyít. Éppen most vette a kártyát útközben a sarki kofánál, aki ez idő szerint gyümölcs helyett ilyesmiket árul." A Vasárnapi Ujság - nyilván főleg felköszöntöttként érintett - újságírója 1904-ben ironizált így a "járandóságukért" jelentkező kisembereken.

 

A szabó újévi üdvözlete.jpg

Ma nem komoly, nem zord senki,
Boldogságod fújja, zengi
Ma mindenki
S gratulál
[…]
Nincs ki zsebed ma megmenti
Száj nem nyílik ma ingyen ki,
Ma mindenki
Gratulál - és kalkulál

 

Vasárnapi Ujság, 1904

Más perspektívából támadta az újévi adakozást a Typographia, a szervezett munkásság élcsapatának, a nyomdászoknak a lapja 1889-ben. Az öntudatos munkás már nem újévi ajándékot - naptárat, esetleg egy-két forintot -, hanem rendszeres, kiszámítható béremelést vár a munkaadóktól az esztendő fordultával (amint az a hivatalnokok, illetve a kereskedelemben dolgozók esetében már szokásos). Ők nem érzékenyültek el attól a szokástól sem, amellyel a reformkor óta próbálták újra és újra "racionalizálni" a tehetősök kikényszerített adományainak felhasználását. Újév előtt ugyanis újságokban és falragaszokon figyelmeztették a polgárságot, "hogy ne adjanak többé újévi ajándékot, hanem váltsák meg azt bizonyos összeggel egyik-másik jótékony egylet javára".

Az újévi üdvözlőlap divatja

Az ünnep fontos kelléke volt az újévi üdvözlőkártya. Ez Nyugat-Európában szinte egyidős volt Gutenberg találmányával, s kezdettől valami rajzot is nyomtattak rá. A lapok eleinte leginkább a kisded Jézust ábrázolták, többnyire az új pályáját kezdő évet jelképező felröppenő galambbal. Később már csak közvetetten tartalmaztak bibliai vagy mitológiai utalásokat, ugyanakkor rendes tartozékká váltak a - többnyire helyi rímfaragók által összeszerkesztett - üdvözlő versek, esetleg szállóigévé vált mottószerű idézetek. A versezetbe csak az üdvözlendő nevét kellett beírni az üresen hagyott helyre.

 

Újévi üdvözlőlap 1880.jpgÚjévi üdvözlőlap 1880-ból a gyulai Ladics-család hagyatékából

 

Magyarországon a német nyelvterületről terjedt el a szokás: a 19. század elején, újév környékén Pest-Budán már tömegével árulták az ilyen lapokat. Már 1800 körüli útleírások is megemlékeznek a pesti kávéházban kalendáriumos újévi köszöntőt átnyújtó, s ezért borravalót váró pincérről. Az előkelők az üdvözletek anyagával (selyem) vagy a színes képekkel igyekeztek megkülönböztetni lapjaikat a közönséges halandókétól. A 19. század vége felé már igen elterjedt, hogy a felső- és középosztálybeliek névjegyüket küldték el újévi üdvözletként.

 

Újévi üdvözlet 1899.jpgÚjévi üdvözlet, 1899

Az újévi üdvözlőlap elválaszthatatlanul beletartozott néhány szakma kelléktárába. "Silány értékű nyomtatványokat terjesztenek még nálunk a fővárosban is - új esztendőkor - a levélhordók és a kéményeknek morcos gondozói. Borzasztó szövegű rémversekkel köszöntenek be boldog új évet kívánni a mindig kijáró obulusokért, hogy szinte elkábul az ember elolvasásukkor és e szerzeményekhez képest Hazafi Verai János versei igazán valódi irodalmi remekek" - kritizálta a kevéssé önérzetes és igényes munkástársakat a nyomdászok lapja.

A 19. század nyomtatott újévi köszöntői tükrözték Pest-Buda társadalmi változásait is. A modernizáció és az urbanizáció eredményeként megjelenő új szakmák művelői (pl. lámpagyújtogatók, gázóra-leolvasók, távirat-kézbesítők) is megalkották a maguk verses-képes üdvözleteit.

 

Hivatalszolgák újévi üdvözlete.jpgHivatalszolgák üdvözlete a 20. század elejéről

 

Leolvashatók az alkalmi lapocskákról a főváros magyarosodásának nyomai is. A versezetek eleinte kizárólag német nyelven készültek, az 1830-as évektől azonban megjelentek a magyar rigmusok, bár még évtizedekig jellemző maradt a kétnyelvűség. A Honművész című lap 1837 elején örömmel tudatta, hogy "új esztendei köszöntő jegyek magyar felírással és csinosan festett allegóriai képekkel készültek Pesten e folyó évre Engelmann képnyomtató úr műhelyében nyomtatva" .

Újévi üdvözlőlapárus.pngVasárnapi Ujság, 1904