Payday Loans

Keresés

A legújabb

Komjáthy István - Mondák könyve
A boldog élet bölcselete és poézise
2016. december 18. vasárnap, 06:43

Képtalálat a következőre: „Komjáthy István - Mondák könyve”

Komjáthy István - Mondák könyve

A két világháború között gyanútlan parasztembereknél, falusi helyszíneken, padlásokon, régi könyvtárakban lelkes, furcsa alakok jelentek meg. Kutattak, kerestek. Nem terményt, állatot, pénzt – nemzeti értéket. A nemzeti múlt értékeit. Jegyzetfüzetekkel, vagy kezdetleges hangfelvevő készülékekkel faggatták a falusi kocsmákban, tanyasi boltban időző embereket, meséljenek, énekeljenek, osszák meg velük nagyapáik, szépapáik emlékeit. Ezek az emberek nyilván csodálkoztak, hiszen a néphagyomány megőrzése számukra természetes valami, az élet része, a napi munka után a kikapcsolódás, a játék.

Az emlékezés nagyapa, ükapa, szépapa történetére, mulattató, megható meséire. Mit kell ezeken gyűjteni? És főleg, miért éppen most? Kodály és Bartók csak a két legismertebb gyűjtő, nyomukban százan és százan, elsősorban pedagógusok, költők kezdtek pánikszerű értékmentésbe. Mire ez a pánik? Talán az első világháború szörnyű pusztításai, amelyek tanulságait átlátva a szellem napszámosai úgy vélték, pusztulni fog a hagyomány, a népi kultúra is? Vagy megérezték az elsőnél még pusztítóbb, még embertelenebb második világháború közeledtét, és tudták-érezték, cselekedni kell?

Valószínű, hogy így van, nincs más magyarázat erre a hirtelen jött akaratra: megőrizni mindent, felkutatni az emlékeket, megörökíteni, begyűjteni, elraktározni, feldolgozni, aztán tovább adni az ifjúságnak, és egyáltalán mindenkinek, akit érdekel. Győrffy György, László Gyula, Berze Nagy János a magyar őstörténet nyomait kereste a mindennapokban, a hagyományokban, a mesékben és mondákban. És ebből vontak le az őstörténetre vonatkozó következtetéseket, tudományos modellt alkottak, nem vitatkoztak egymással látványosan. Nem ugrott egymásnak a finnugor-elmélet szakembere és a sumér rokonságot kutató, érezték, az utolsó órában, utolsó pillanatban vannak. Be kell gyűjteni mindent, és majd aztán levonni a tanulságokat.
A magyar mondakör pusztulását siratta Arany János, az 1948/49-es forradalom elvesztésével együtt. Számára ugyanúgy egy világ égett el, mint ahogy késői utódai érezték a világháborúk ölelésében. Arany úgy vélte, a magyar mondavilág elveszett, nem fellelhető, nem pótolható.

Mert még nem ismerte Komjáthy Istvánt.
Sok ember gyűjtése kell ahhoz, hogy mindez a hagyaték összeálljon egyetlen emberben, ő szoborrá gyúrja, átengedje magán az anyag-halmazt, és elképesztő szorgalommal egyesítse azt. Nem lehetett ez az ember ismert költő, író, vagy az irodalmi élet szervezésében égő ember. Csak olyas valaki, aki tudta: ez a feladata az életében, ez az egyetlen feladata, nincs sok ideje rá, de be kell végeznie. Ki adta neki ezt a feladatot? Honnan vette, hogy ezt csak ő tudja elvégezni? Nem érdekes.

Komjáthy István egész életét a főmű megalkotásának szentelte. Családja úgy emlékszik rá, szinte állandóan dolgozószobájában volt, napi tizenkét órát dolgozott, érezte-tudta: a sors nem sok időt szánt neki, mihamarabb végeznie kell. Iratkupacok, tanulmányerdők között ülve rakta össze ennek a félelmetes kirakójátéknak a darabkáit, amit magyar emlékezésnek hívunk, amely hiteles módon mutatja be a hun világot, Árpád népét, mindazt, amit Kézai Simon és mások utalásain át csak sejthetünk.

Gyermekeivel 1944-ben Csehszlovákiából jöttek át, mert rájuk akarták erőszakolni az ottani állampolgárságot, és ők magyarnak tartották magukat. A debreceni egyetemen a kiváló tudós, Karácsony Sándor oltotta belé a mesék-mondák szeretetét, és bízta meg a feladattal, rakja össze ezt a  munkát.

A 28 éves fiatalember nagyon komolyan vette a megbízást, 35 éves koráig szinte csak a MONDÁK KÖNYVE megírásával foglalkozott. Nem is akart mást tenni, az ötvenes években járunk, amikor a hétköznapok borzalma elől egyetlen lehetőség van a menekülésre: a mesevilág. A mondaköltészet. A magyar múlt kutatása, és megörökítése az ifjúság számára. Az 1956 előtti kultúrpolitika annyira meglepődött ezen a számára ismeretlen szándékon, hogy hagyta dolgozni a tanárembert, sőt a mű első kiadása 1955-ben meg is jelenthetett. Csonkítatlan formában. Veszélytelennek tűntek ezek a mondák és mesék, és ráadásul erősítették a magyar öntudatot. De ez csak később lett probléma.

A szerző halála után, 1963-ban a család levelet kapott az akkori kultúrpolitika irányítóitól, hogy a mű megjelenik újra, de csonkított formában. A „nemzeti öntudatra károsan ható” részeket kivették belőle. A hatalom félni kezdetett a meséktől. És jaj annak a kornak, amely fél a meséktől!

De ne fussunk ennyire előre. Siessünk vissza hősünkkel az időben, a téeszesítés, a kolhoz népszerűsítésének első szakaszához, amikor a Hortobágyon a hivatalosan felkért munka helyett Komjáthy István etnográfiai kutatásokat végzett, a kolhoz nem érdekelte, sokkal inkább a magyar néplélek megmaradt lenyomata, a Hortobágy lelke. A hatalom oda küldte, ahová ő is menni akart, csak másért. Megtalálta, elhozta, ami kellett a munkájához.
Az 1955-ös első kiadást nagy örömmel élte meg. De már érkezett is 1956, a forradalom időszaka, amikor az Írószövetség közgyűlésén a gyermekirodalom megteremtéséért harcolt, és azért, hogy az egykor népszerű gyermek-lap, az ÉN ÚJSÁGOM ismét megjelenhessen. Az utcákon harckocsizörgés, lövések robaja, halottak – ő kicsiny gyermekeivel rendületlenül ragasztotta az ÉN ÚJSÁGOM első számának plakátjait a Nyugati Pályaudvar melletti hirdetőoszlopokra.

A legfontosabb az ősi múlt – és a jelen gyermekeinek összekapcsolása. Mesékkel, mondákkal, újsággal, iskolai órákkal, mindegy hogyan – csak működjön ez a misztikus kapcsolat. Az újság aztán több számot nem ért meg. 1956 október-novemberében Komjáthy István járta az utcákat, és feljegyzett mindent, ami később értékes lehet, a múlt kutatása helyett a jelen megőrzését is feladatának érezte. Gyermekei emlékeznek arra, hogy például mennyi 1956-os viccet gyűjtött össze a forradalom időszakából. Érdemes lenne egyszer ezeket is megismerni.

Aztán a gyűjtő-gondolkodó embereknél megszokott silencium a forradalom után. Mintha időutazásban vett volna részt, ismét a téeszesítés népszerűsítése miatt küldték egy évre a makacskodó somogyi parasztokhoz. Megismétlődött a hortobágyi eset. Komjáthy Istvánt a téesz helyett a somogyi betyárvilág érdekelte, betyármeséket, betyártörténeteket gyűjtött elképesztő munkabírással. A somogyi gazdák erről sokkal szívesebben meséltek, mint a téeszekkel kapcsolatos elképzeléseikről. És kezdett összeállni a folytatás, a Mondák Könyve második, harmadik, negyedik része...De a Nagy Karmester közbeszólt. Ennyi volt neked, ezt adtuk feladatul, elvégezted. A többi majd másokra marad. És elvágta a tanárember életének fonalát.

Pedig tervezte a királymondák összegyűjtését. A hortobágyi történetek megírását, kiadását. Előre jutott a Mátyás királyról szóló legendák feldolgozásában, a betyárvilág megéneklésében...de befejezni már nem tudta egyiket sem.

A MONDÁK KÖNYVE így is befejezett életmű. Klasszikus íróinkat megszégyenítő stílusban, gondolati gazdagsággal, kifinomult írói módszerekkel megírt összefoglaló munkája számtalan kiadást élt meg, szinte kötelező tanagyag lett az iskolákban, helyet vívott ki magának a családi könyvespolcokon. Kell ennél több?

Nem tudok róla, hogy lenne szobra, emléktáblája, emlékháza. De Révkomárom melletti Ekelen, a kis faluban, ahol született, elnevezték róla az óvodát. Aztán a művelődési házat. Aztán az iskolát. Ott ápolják emlékét, gyűjtögetik a róla szóló emlékeket – és úgy hiszem, ezzel ő is elégedett lenne.

Nem feltűnni – szolgálni akart.  Ha van túlvilági élet, és néha onnan le lehet jönni a földi környezetbe láthatatlanul, ismeretlenül – úgy Komjáthy István nyilván az ekeli óvoda kertjében, a gyerekzsivaj közepette érzi legjobban magát.
Értük dolgozott.
Tehát mindenkiért.

Pozsgai Zsolt

 

p.s.:

Emléktáblája egykori lakhelyén,
Budapest, Váci út 34.
Képtalálat a következőre: „Komjáthy István - Mondák könyve”

Komjáthy István - Mondák könyve - Scribd

https://hu.scribd.com/doc/44661290/Komjathy-Istvan-Mondak-konyve
KOMJÁTHY ISTVÁN. MONDÁK KÖNYVE HUN ÉS MAGYAR MONDÁK. MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ. BOROMISZA ZSOLT RAJZAIVAL HETEDIK KIADÁS.

[PDF]Komjáthy István-Mondák könyve

magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=101
KOMJÁTHY ISTVÁNMONDÁK KÖNYVE. HUN ÉS MAGYAR MONDÁK. MÓRA FERENC ... HETEDIK KIADÁS. © KOMJÁTHY ISTVÁN JOGUTÓDJA, 1955 ...
2 alkalommal látogatta már meg ezt az oldalt. Utolsó látogatás ideje: 2016.12.17.

Mondák könyve - Hun és magyar mondák - Komjáthy István - Ingyenes ...

konyv-letoltes.com/mondák-könyve---hun-és-magyar-mondák_199853.html
Formátum: PDF, DOC. Könyv: INGYENES LETÖLTÉS! Leírás: A magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, ...




Mondák Könyve - A Tejillatú Puszta - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=-ckhJBn1kbY
2013. ápr. 23. - Feltöltötte: rGabesz666
Történetük kezdetéről szól ez a gyermekrajzokból összeállított animációs film, melyKomjáthy István Mondák könyve ...

Első rész: Puszta - szepmezo-szarnya - G-Portál

szepmezo-szarnya.gportal.hu/gindex.php?pg=20727677
Komjáthy IstvánMondák könyve Hun és magyar mondák Hullatja levelét az idő vén fája. Pirossal versengő, rozsdaszínű és halk szavú sárga meg zöld levéllel ...

Képtalálat a következőre: „Komjáthy István - Mondák könyve”