Bevezetés

A tanulási egység célja, hogy a hallgatók megismerjék a cigány és zsidó kisebbségek speciális problémáit és jellemzőit. Követelmény az is, hogy meg tudják különböztetni az adott kisebbségekről kialakított sztereotip és gyakran hamis képet a valóságostól.

Cigányok Magyarországon

Magyarországon a legnagyobb számú etnikai kisebbség a cigányság. Az Európai Unióban, de Magyarországon is sokan romának nevezik a cigányokat. Mi a tananyagunkban párhuzamosan használjuk a két kifejezést, de a cigány szót előnyben részesítjük a romával szemben, mert azt gondoljuk, hogy a megbélyegzettséget nem maga a cigány szó, hanem a hozzá kapcsolódó torzult jelentéstartalmak okozzák. Hiába is adunk eufemisztikusan újabb és újabb elnevezéseket (roma, az etnikum, a kisebbség, újmagyarok stb.), azok egy idő elteltével ugyancsak negatív jelentéstartalmakkal egészülnek ki.

Európa egyik legsajátosabb etnikai csoportja a cigányság, amelynek létszáma a kontinensen meghaladja a 12 millió főt. A következő táblázatban azokat az országokat tüntettük fel, amelyekben a cigány népesség létszáma vagy aránya jelentős.

3.táblázat: A cigány népesség Közép- és Kelet Európában. Forrás: Monitoring Education for Roma 2006, A Statistical Baseline for Central, Eastern, and South Eastern Europe, OSI

A cigány kisebbség tagjai általában hátrányosabb helyzetben vannak a többségi társadalom tagjaihoz képest. A cigány népesség szerkezete is nagymértékben eltér a teljes népességétől. A következő ábrán is látható, hogy a korfájuk a fejlődő országok korfájához hasonló. A piramis alakú korfa nagyszámú fiatalkorút és kisszámú időset ábrázol. A korfa alapján érthető, hogy miért találkozunk az óvodában és iskolában arányaiban sok, az idősek között pedig arányaiban kevés cigány gyerekkel ill. emberrel.

15.ábra. A magyarországi cigány népesség korfája. Forrás: Hablicsek, 2007

Az ún. roma-kérdésnek csak az egyik oldala a népesedés. Valószínűleg különösebben nem is lenne érdekes, ha integrációjuk legalább elindult volna. Amíg a többi etnikummal szemben már kevés vagy kevesebb előítélet él, a cigányság esetében jelentős többségi ellenérzés él, és ezek társadalmunkban halmozottan jelentkeznek.

A cigányság többszörösen hátrányos helyzetét az alábbiak jellemzik:

 

 

A cigányság integrációja

A cigányság integrációjának több akadálya is van Magyarországon. Az egyik az , hogy igazából sem a többség, sem a kisebbség nem akarja megvalósítani. Mélyülő válság(ok) esetén van, aki fekete bárányként feláldozható az egyik oldalon, a másikon pedig a hátrányos helyzet kis- és nagykapuinak is lehetnek haszonélvezői a kisebbség körében is. A másik, talán még fontosabb ok, hogy a cigány társadalom nagy mértékben megosztott. A törzsi, nyelvi megosztottság mellett igen erős a jövedelmi ill. vagyoni egyenlőtlenség a közösségen belül. A politikai megosztottság miatt pedig egységes szavazóbázisként sem viselkednek, így a parlamentbe való bejutás is csak a nagyobb pártok farvizein lehetséges. A megosztottság miatt végül azt is nehéz meghatározni, hogy a cigányság milyen kulturális és társadalmi tartalommal lépne integrációra a többségi társadalommal. Az is kérdés, hogy a többségi társadalom milyen engedményeket hajlandó tenni a cigányság el- vagy befogadása érdekében.

A következő táblázatban a cigányokkal kapcsolatos egyik diszkriminációt mutatjuk be.

4.táblázat. A „Cigányokat ne engedjék be minden szórakozóhelyre!” kijelentéssel egyetértők százalékos megoszlása településtípus szerint (1995). Forrás: Replika folyóirat felmérése (1995)

A cigányok foglalkoztatottságáról

A cigányok a társadalomban hosszú évszázadokig fontos szerepet töltöttek be. A cigány hagyományos foglalkozások már a 20. század elején veszítettek gazdasági jelentőségükből, és a két világháború között már súlyos társadalmi problémaként jelentek meg. Az államszocializmusban ¬a teljes foglalkoztatottságot úgy tudták elérni a cigányság esetében, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkahelyeket töltötték be. A rendszerváltozás éppen emiatt érte rendkívül hátrányosan ezt a kisebbséget. A cigány munkanélküliség a nem cigányok munkanélküliségének többszöröse. 1990 előtt a cigány népesség foglalkoztatottsága az alacsony képzettség ellenére széleskörű volt. 1971-ben a cigány férfiak 85%-a (az aktív keresők országosan 87,7 %), a cigány nők 30 %-a (az aktív keresők 64%) dolgozott.

Kemény István és Janky Béla a következő részletben a cigány népesség számításával és foglalkoztatottságával kapcsolatos adatokat elemzi. „[…] 1971-ben 320 ezer fő körülire, 1993-ban 468 ezer körülire becsültük a cigányok számát. A 2003-as felmérés során 1165 lakásban 5408 személyt számoltunk össze. Ha felmérésünket abszolút pontosnak tekintenénk, akkor azt kellene állítanunk, hogy 2003 elején 540800 volt a cigány háztartásokban élő személyek száma. Teljesen elképzelhetetlen azonban olyan felmérés, amelyben a felmérők minden egyes cigány családhoz eljutnak, és ott az összeírásban, illetőleg a kérdőív kitöltésében sikerrel járnak. Ha 10 százalékra becsüljük az összeírásból kimaradt cigány háztartások és személyek számát, akkor 2003 februárjában és márciusában 600 ezer cigány élt az országban. Ha 5 százalékra becsüljük az összeírásból kimaradt cigány háztartások és személyek számát, akkor 570 ezer főre becsüljük az országban lakó cigányok számát. Körültekintőbb azt mondanunk, hogy a cigány háztartásokban élő emberek száma 520 ezer és 650 ezer között volt. […]

1993 és 2003 között növekedett a cigány foglalkoztatottak száma, 57 ezerről kereken 80 ezerre, ezen belül a férfi foglalkoztatottaké 37 ezerről kereken 50 ezerre és a foglalkoztatott nőké 20 ezerről 30 ezerre. Növekedett a regisztrált munkanélküliek száma is 57 ezerről kereken 90 ezerre. Ezen adatokkal számolva a regisztrált munkanélküliségi ráta 52 százalék. A munkanélküliségi ráta 40 százalékra csökken akkor, ha csak azokat tekintjük munkanélkülieknek, akik a kérdezés előtti négy hétben aktívan kerestek munkát. […]

A valamilyen munkával rendelkezők 71 százalékának van rendszeres, egész éven át tartó kereseti lehetősége. További 19 százalék munkája évente néhány hétnyi, vagy néhány hónapnyi elfoglaltságot biztosít. A munkával rendelkező válaszolók 10 százaléka alkalmi jelleggel dolgozik. Az ingázók aránya a dolgozókon belül 35 százalék, ebből 30 százalék a napi ingázók aránya. A válaszadók állítása alapján a munkahelyek 77,5 százaléka legális álláshely, a többiek illegálisan dolgoznak.

A cigányok között kevesen vannak azok, akiknek munkahelye van, még kevesebben azok, akiknek stabil, teljes állásuk van. Azonban a munkával rendelkezők többsége is a munkaerőpiac alsó szegmensében tud elhelyezkedni. A dolgozó cigányok 70 százaléka segéd- vagy betanított munkásként dolgozik. 22 százalék a szakmunkásként, képzett kékgallérosként dolgozók aránya. Ugyanakkor csupán 8 százalékot tesznek ki azok, akik fehérgalléros munkakörben vagy valamilyen egyenruhás testület tagjaként dolgoznak. […]

A városok a falvakhoz képest a férfiaknak elsősorban alkalmi jellegű munkalehetőségből nyújtanak többet, míg a nők számára a legális főállások száma nő meg. Budapesten mindkét típusból jelentősen magasabb a kínálat, mint vidéken. Az ország nagyobb részén a férfiak körében nagyjából ugyanannyi embernek van teljes állása, mint amennyinek valamilyen atipikus munkája. (Kemény – Janky, 1993)

5.táblázat: A rendszeres fizetett munkával rendelkező cigányok százalékos megoszlása nemek és településtípusok szerint (2003). Forrás: Kemény István – Janky Béla: 2003. évi országos cigánykutatás

A zsidók és a zsidóellenesség

Sajátos kulturális kisebbséget alkot a hazai zsidó közösség, mivel nem sorolják magukat sem a nemzeti, sem az etnikai, sem a felekezeti kisebbségi csoportba, és csak az izraelita vallásúak alkotnak felekezeti csoportot. Ebben a fejezetben lehetőségünk lesz arra, hogy a zsidósággal kapcsolatos többségi attitűdöket és a saját megítélésüket is megismerhessük.

A két világháború között Magyarország legnagyobb létszámú kisebbsége a zsidóság volt. Az akkori zsidóságot vallási kisebbségnek tekinthetjük, hiszen a zsidóság döntő része izraelita vallású volt. A zsidó népesség számának változását az alábbi táblázatban követhetjük figyelemmel.

6.táblázat: A magyar zsidóság veszteségei a II. világháború idején. Forrás: Szabó A. Ferenc: Egymillióval kevesebben…, é.n. p. 45. alapján

A zsidó népesség jelenlegi számának a megállapítása nehézségekbe ütközik. A legfontosabb probléma az, hogy nem tudjuk megmondani, kit tekintsünk zsidónak. A kutatók véleménye alapján hozzávetőlegesen százezerre tehető a zsidónak tekinthető népesség nagysága.

A második világháborúban történtek után gyakran felmerül a kérdés, mekkora a zsidókkal szembeni negatív előítélet, diszkrimináció és antiszemitizmus. A holokauszt idején a magyar társadalomban előfordultak szélsőséges megnyilvánulások, de az üldözöttekkel szembeni szolidaritás is. A következő táblázatok alapján azt mondhatjuk, hogy a zsidókkal szembeni ellenséges érzések és előítéletek napjainkban nem jelentősek, noha a zsidók maguk ezt jóval erősebbnek érzékelik.

7. táblázat: A zsidók megítélése százalékos megoszlásban, nemek szerint (1995). Forrás: Replika c. folyóirat felmérése 1995

A következő táblázatban Kovács (2002) felmérése alapján készült eredményeket mutatjuk be. Itt zsidó identitású megkérdezettek válaszolnak a kutatók kérdésére. A fenyegetettséget a zsidó közösség erősebbnek véli.

8. táblázat. A zsidóellenesség megítélése a zsidó népesség körében a megkérdezettek korcsoportjai szerint (1999). Forrás: Kovács (2002)

A felmérésből kiderül még, hogy a kérdezettek egyharmada erősnek tartja az antiszemitizmust, valamint 28%-uk szerint az emberek több mint egyharmada ellenszenvvel tekint a zsidókra. Majdnem kétharmaduk szerint az elmúlt években nőtt a zsidóellenesség. Tíz zsidóból hat tart diszkriminatív gyakorlattól, és egyharmaduk úgy gondolja, hogy Magyarországon akár zsidóüldözésekre is sor kerülhet. E tekintetben kicsik a különbségek a generációk között: a mélyebb asszimiláltság nem szünteti meg vagy csökkenti a fenyegetettség érzését.

A következő táblázatban a zsidó és a fővárosban élő népesség foglalkoztatottságbeli különbségeit látjuk.

9. táblázat A zsidó és a budapesti népesség foglalkozás szerinti megoszlása,1999. Forrás: Kovács, 2002

A magyarországi zsidónak tekinthető népesség nem egységes. Kovács (2002) szerint a következő főbb csoportokat lehet megkülönböztetni.

 

 

Összefoglalás

A tanulási egységben két magyarországi kisebbség, a cigányság és a zsidóság néhány jellemzőjével ismerkedhettünk meg. Az olvasottak alapján lehetővé vált a két népcsoport összehasonlítása. A munkaerőpiacon való megjelenését tekintve két gyökeresen eltérő közösségről van szó, az egyik a munkaerőpiac alján, a másik annak csúcsán található meg.

Önellenőrző kérdések, feladatok

1. A mellékletben található rövid videókban milyen sztereotip képeket kapunk a cigányokkal kapcsolatban?

Videó 1

Videó 2

2. A képeken kiket ismer fel a cigány származású művészek közül?

3. A magyarországi zsidó népesség főbb csoportjainak mi a megoszlása?

 

 

Felhasznált irodalom