Payday Loans

Keresés

A legújabb

Minimálbér/bérminimum emelés - kinek az érdekében? PDF Nyomtatás E-mail
Létminimum ABC: emberhez méltó életszínvonal ma
2016. december 01. csütörtök, 09:45
keress

A MINIMÁLBÉR EMELÉSE NEM MÁS, MINT A MULTIK ELTITKOLT ADÓKEDVEZMÉNYE

Béremelésnek álcázott pénzügyi átcsoportosítás

A minimálbér és a szakmunkás bérminimum emeléséről szóló megegyezésnek általában örülnek az emberek – főleg az érintettek – csak az a hiba, hogy nem látnak az intézkedések hátterébe, ennél fogva azt hiszik, végre kezdődik a „kánaán”, pedig messze nincs erről szó, sőt az ellenkezője fog bekövetkezni.

Megtehetjük, a megegyezés az emberek jó munkájának köszönhető…

Mindig örömmel vehetjük a minimálbérek emeléséről szóló híreket, ugyanis ez azt jelenti, hogy a „leggyengébb” láncszemek erősítésére kerül sor, ami magát a láncot-, azaz a társadalom egészét erősíti. Ilyen esetekben azok bérét emelik, akik a legnehezebb anyagi körülmények között élve dolgoznak, sokszor kilátástalannak tűnő körülmények között.

Jelen esetben a béremelés összegét – közvetett módon – éppen azoktól veszik el, akiknek adják, ráadásul kétszeresen. Mindezt példátlan mértékű szociális segítségnek állítják be, miközben a minimálbér emelések jelentős részét az ügyeskedő adócsalók és az adócsökkentésen keresztül a multik zsebelhetik be.

Kapitalizmus van, vagy nincs?

A kapitalizmusban a minimálbér nagyságát a piac dönti el. Ha a vállalkozó alul ígér, nem lesz alkalmazottja, ha túlságosan magas bért ad, a saját jövedelmét csökkenti. A piac tevékenységét az állam az adórendszeren keresztül befolyásolhatja, de a konkrét vállalati döntésekbe, s ezek közé tartozik a bérek nagysága is, nem szokott beleszólni, mi több, konkrét bértárgyalásokat nem orientálhat a felek-, azaz a munkaadó és a munkavállaló között.

A magyar állam a napokban beleavatkozott egy piaci versenybe, amikor a minimálbér, és a szakmai bérminimum emelésének feltételeként kötötte ki egy adókedvezmény megadását. Ez simán nevezhető a piac politikai alapokon történő befolyásolásának, vagy egyszerűen zsarolásnak, sajnos jelen esetben lényegesen durvább intézkedésről van szó.

Pénzügyi átcsoportosítás a piaci vállalkozók között

Az eddigi szabályzórendszer szerint az évi 500 millió forint érték alatt a vállalkozásoknak 10 %-os társasági adót-, afelett pedig 19 %-ot kellett fizetni. Mondhatnánk, hogy a társasági adó eddig kétkulcsos volt, amit most egységesítettek 9 %-ban meghatározva azt.

A KKV (Kis és Közép Vállalkozók) szektor résztvevői tehát 1 százalékos adócsökkentést kaptak, míg a multiknak nevezett vállalkozások adóját 10 százalékkal csökkentették.

Ez az adócsökkentés évi 300 milliárd bevétel kiesést okoz az államnak, azaz az ország teljes lakosságának, de erre még visszatérünk.

A minimálbéresek kiléte

A NAV évek óta 4,5 millió állampolgár SzJA feldolgozását végzi el. Jelentésük alapján másfél millió ember jelent le minimálbért. Életszerű ez? A becslések alapján, a minimálbéren élőknek a fele kétharmada csak „papíron” él minimálbérből, vagy az alatt. Jellemzően közülük kerülnek ki azok a tízezrek, akiket életviteléből dúsgazdagnak tekinthetnénk.

Ugyancsak az adóhivatal becslése szerint a magyar nemzeti össztermék 20-25 %-a után semminemű adó nem folyik be az államháztartásba.

A minimálbér, illetve a kötelező bérminimum megemeltetése tehát részben „találja” meg a

ténylegesen minimáljövedelemből élőket.

Ez önmagában nem lenne probléma, ha a béremelést nem kompenzálná az állam adócsökkentéssel, azoknál is, ahol nincs valós-, illetve tényleges bérminimumon lévő alkalmazott. Az „ál-minimálbér” emelésének kompenzációjára ugyanis megint azoktól veszi el forrásként a pénzt, akik a leginkább rászorultak.

A minimálbéren nyilvántartott alkalmazottak másik jelentős csoportját teszik ki azok, akiket minimálbéren (vagy az alatt) jelentenek le, s a bérkiegészítést feketén, zsebbe kapják meg.

A vállalkozások összetétele

Hazánkban durván félmillió vállalkozás működik. Ennek valamivel több, mint 90 %-a 1-9 főt foglalkoztat, mintegy 8 %-nál dolgoznak 10 és 250 fő között, és másfél százalék (861 cég) alkalmaz 250 főnél többet (valójában ők tekinthetők multiknak). Az egy főre (alkalmazottra) jutó éves termelési érték egy multinál 200 millió forint körül mozog, míg ugyanez a KKV szektorban és a kisvállalkozásoknál ennek 5 %-a, azaz évi 10 millió forint körül alakul.

A vállalkozások termelési értékeinek összetételében is jelentős a különbség. A multik esetében a termelési érték egyik legkisebb elemét teszi ki a munkabér (gyakran 1 % alatt), addig a kisvállalkozásoknál a bérjellegű terhek jelentik az egyik legjelentősebb tételt (gyakran 30 % körüli értékben).

Az alkalmazottak státuszában is markáns különbségek vannak, miszerint a multikra nem jellemző a minimálbéres munkaerő foglalkoztatása, annál inkább tipikus az 1-9 főt alkalmazó cégeknél.

Érzékeltessük mindezt számokkal!

Az egyszerűség kedvéért egy önkényesen kiemelt példával szeretnénk mindezt érzékeltetni.

Egy a hazánkban mobiltelefóniával foglalkozó cég éves bevétele (termelési értéke) 260 milliárd forint volt (2015-ben), az alkalmazottainak száma pedig 1214 fő. Az egy főre jutó bevétel 214 millió forint.

Egy falusi kisbolt éves forgalma 30 millió forint, az alkalmazottak száma 3 fő, az egy főre jutó forgalom 10 millió forint.

A multinál a bevétel fél százalékát sem teszi ki a munkabér (egyetlen fő sincs minimálbéren, vagy bérminimumon), míg a kis boltban a munkabér az összforgalom 30 %-ának felel meg (jellemzően minimálbéreken fizetve).

A jelenlegi állam – kontra – vállalkozók között létrejött megegyezés értelmében tehát a telefonos cég 26 milliárd forinttal kevesebbet kell, hogy adózzon, béremelést nem kell végrehajtania, míg egy bolt kap évi 300 ezer forintos adókedvezményt, amiből rendeznie kell a béremeléseket, ami az esetek többségében lehetetlen.

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Magyarország 2361 településén élnek 2000 főnél kevesebben, összesen 1,8 millió ember, ez csaknem a teljes népesség 20 %.-a. Ezen településeken átlag 3-3 kis bolt működik. Tehát 2361 település x 3 bolttal = 7222 bolt. Az évi átlag 30 milliós bolti forgalommal számolva az összes forgalmuk ennek megfelelően 217 milliárd forint.

Vállalkozás megnevezése Árbevétel (forgalma)

 

milliárd Ft/év

Alkalmazotti

 

Létszám fő

Adócsökkentés milliárd Ft/év Béremelési létszám fő
Mobil telefonos multi 260 1 214 26,0 0
7222 falusi bolt 217 21 666 2,17 8000 -10000

A példa jól érzékelteti a problémát. Egyetlen mobilszolgáltató cég összbevétele magasabb, mint az 1,8 millió vásárlót (részben) ellátó falusi boltok összessége, illetőleg 12-szer nagyobb összegű kompenzációt kap, mint a 7200 kisbolt összesen, holott tényleges minimálbéremelést nem is kell végrehajtania.

A falusi boltok alkalmazottjainak bérrendezéséhez még annyit kell hozzátenni, hogy a bérminimumra történő felzárkóztatás havi 15 ezer, a garantált (szakmunkás) bérminimumra történő pedig havi 33 ezer forint többletkiadással jár. Ez évi 180-, illetve 396 ezer forintos többlet kigazdálkodását tenné szükségessé. Ezekre az emelésekre kap a bolt évi 300 ezer forint adókedvezményt.

A minimálbérek megadásának másodlagos veszélyei

A minimálbéresek az alkalmazotti „tápláléklánc” alján helyezkednek el, a dolgozók közül ők keresnek a legkevesebbet. De mi történik a bérminimumok megadása után? A fizetési listán sorrendben következő alkalmazottak egy részének alacsonyabb lesz a bére. Így joggal mondhatják az alkalmazójuknak, hogy a kvalifikáltabb munkát (amit eddig ők végeztek) csináltassa meg azzal, aki őt fizetésben lekőrözte. Így válik egy szimpla minimálbérrendezés, béremelési lavinává.

Hogyan lehet megoldást találni a kialakult gondok megoldására úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon?

Más nem jöhet számításba, mint a forgalmazott áruk árának az emelése, hátha a vevő még tolerálja azt.

De vessük össze, hogy jelenleg miként viszonyulnak a (kis)bolti kiskereskedelem árai az áruházláncok áraihoz!

Néhány termék jelenlegi ára a forgalmazók függvényében

Az áru megnevezése Áruházlánc Ft Falusi kisbolt Ft Árkülönbség %
Kefir 64 (175 grammos) 78 (150 grammos) 42
Ásványvíz 64 (2 literes) 89 (1,5 literes) 84
Sör (legolcsóbb) 99 149 50
Kristálycukor 249 285 14
Sertészsír 400 500 25
Mustár 289 340 18
Paradicsom kg x 300 540 80
Paprika kg x 270 420 56
Csípős paprika x 400 Ft/kg (12 darab) 95 Ft/db 187
Alma x 168 290 73
Karalábé x 140 180 28
Krumpli x 90 145 61
Szőlő x 580 nincs
Nesquik 1099 (800 gramm) 381 (200 gramm) 39
Ricore 1000 (150 grammos) 420 (50 grammos) 26
WC-papír 47/tekercs 89/tekercs 89
Corega fogragasztó 1278 (patika) 1690 32
Alágyújtós 229 350 53

Megjegyzés: A x-al jelölt árak piaci árak

A termékek ötletszerűen kerültek kiválasztásra.

Az árak több forgalmazó átlagát takarják, az áruházláncok boltjaiban és a piacokon lényegesen drágább termékek is vannak, a kis boltokban elvétve találhatók olcsóbbak.

Miről is van ilyenkor szó? A halmozottan hátrányos helyzetű térségek – mert a 2000 fő létszám alatti településeket tekinthetjük annak – kisnyugdíjasok, szociális munkából élők, sokgyermekesek, lényegében alacsony keresetűek, munkanélküliek élnek, akiknek egy része most béremelésben fog részesülni. Zömében ezeken a településeken élnek az „igazi” minimálbéresek (sokuk éppen a kiskereskedelemben dolgozik).

A jelenlegi és a várható helyzet

Hazánkban gyakorlatilag az 5000 lélekszámú településeken nincsenek áruházlánchoz tartozó vegyes kereskedelmi üzletek. Ez annyit jelent, hogy a 5000-es létszám alatti településeken élő kisfizetésű és kisnyugdíjas polgárok többnyire a településükön vásárolják be az alapvető beszerzési cikkeiket. Itt 3,7 millió emberről van szó, tehát az ország lakosságának egyharmadáról beszélünk. Ráadásul az ő esetükben a rezsik kifizetését követően az életük fenntartásához szükséges cikkeket, a pénzügyi kereteiket gyakorlatilag folyamatosan kimerítik, felhalmozásra nem gondolhatnak, luxusnak nevezhető árucikkek vásárlását nem engedhetik meg maguknak. Amint azt a fenti „vásárlói kosár” összehasonlításából láthattunk, a kistelepülésen élő kiskeresetűek – legalábbis a beszerzési cikkeket illetően – egységre vetítve 20-40 %-al fizetnek többet, mint a nagyobb települések lakói, s főként a magasabb bérrel rendelkezők, akiknek megvan a választás lehetősége, vagy módjukban áll hetente elautózni egy nagyobb bevásárlásra, olcsóbb helyekre.

A minimálbér-, és a kötelező bérminimum kifizetésének elrendelése miatt a kiskereskedelemben kénytelenek lesznek árakat emelni, ami annyit jelent, hogy a megemelt minimálbér jelentős részét „elviszi” az áremelés.

A kisnyugdíjasok helyzete még inkább aggasztóbb lesz, igaz számukra a 0,9 %-osra tervezett infláción felül még 0,7 % emelést ad a kormány. Az így összesen 1,6 % -os emelés a kistelepüléseken élő kisnyugdíjasok többletkiadásait nem fogja fedezni, hiszen azt az áremelkedések elviszik. Ne felejtsük el, hogy egy 70 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező 1120 Ft-, míg egy 200 ezer forinttal rendelkező 3200 forint emelést kap, ami szintén nem fogja fedezni a többletkiadását, de az ő fogyasztói kosarában a létfenntartásához szükséges elemi cikkek aránya jelenleg is lényegesen kisebb.

S ha már a példánkban a magánkézben lévő – főként kistelepüléseken működő – boltokat hoztuk fel, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 15 évben 20 % (10 ezer) bolt szűnt meg. A mostani és a jövőben várható minimálbér korrekciónak nevezett intézkedések ezt a folyamatot gyorsítani fogják.

… és amiről nem szól a sikerpropaganda

Ez a béremelésnek nevezett akció pénzbe kerül. A társasági adókedvezmények miatt ugyanis a költségvetés évi 300 milliárd forinttal kevesebb bevételhez fog jutni. Mint láttuk, azoknál a cégeknél ahol az éves bevétel meghaladja az 500 millió forintot, 10 %-os adókedvezményt kapnak, holott egy jelentős részüknél nincs is minimálbéren dolgozó, emellett a kiadásaik pár %-át teszi ki csak a munkabér, s ennek egy töredéke érintett az emelésben.

Ha gálánsak akarunk lenni, akkor mondhatjuk, hogy az évi 300 milliárdos adóról való lemondás egyharmadát kapják meg azok a multik, akiknél gyakorlatilag nincs érintett dolgozó, egyharmadát kapják meg azok, akik eddig is adót és bért csaltak, s egyharmada jut talán azokhoz, akik valóban létminimumon élnek.

A 300 milliárd azonban ettől még hiányzik, de a hiánya megoldható. Ennyivel kevesebb jut majd például az oktatásra és az egészségügyre.

A szegény, szerencsétlen létminimumot kereső dolgozók most még örülnek, de nemsokára rájönnek, hogy a béremelés gyakorlatilag arányaiban nem úgy emelte az életszínvonalukat, mint remélték (ha egyáltalán éreznek bármilyen javulást), s ráadásul a szociális ellátó rendszerek is rosszabbul fognak működni, mint jelenleg. (Mert évi 300 milliárd hiánya azért már érezhető.)

Így kell egy rossz hírt pozitívan tálalni. Persze idővel majd rájönnek az érintettek, hogy megint meg lettek vezetve. Az pedig más kérdés, hogy a 9 %-os társasági adókulcs bevezetése miatt egyre több külföldi cég jön hazánkba, adóparadicsomozni, persze a többlet-hasznot nem nálunk forgatják be, hanem kiviszik magukkal, cserébe elsorvasztanak évente pár százalék magyar vállalkozást.

(V. Zsolt)

(ÖMP társadalompolitikai szakértője)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LAST_UPDATED2