Payday Loans

Keresés

A legújabb

Hogy építették fel a rabszolgák az amerikai kapitalizmust PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC

Képtalálat a következőre: „amerikai rabszolgatartás”

Hogy építették fel a rabszolgák az amerikai kapitalizmust

December 18-án van az amerikai rabszolgaság eltörlésének 150. évfordulója, és a közhiedelemmel ellentétben a rabszolgaság nem a nyugati kapitalizmus terméke; a nyugati kapitalizmus a rabszolgaság terméke.

Az amerikai függetlenség utáni nyolc évtizedben a rabszolgaság elterjedése magával hozta az Egyesült Államok fejlődését és modernizációját.

Edward Baptist történész leírja, hogy egy szimpla emberöltő alatt, hogyan nőtt ki a Dél egy dohányültetvény keskeny parti sávjából kontinentális gyapotbirodalommá, és hogy nőtt az Egyesült Államok modern, ipari és kapitalista gazdasággá.

A rabszolga-tulajdonosok kínzásai és büntetései nagyobb hatékonyságot hoztak ki a rabszolgákból, amely lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy megszerezze a gyapot világpiacának ellenőrzését, amely kulcsfontosságú nyersanyaga volt az Ipari Forradalomnak, és ezáltal fejlődő és hatalmas országgá vált.

Ami a gyapot volt a 19. században, az volt az olaj a 20. században: az áru, amely meghatározta az országok jólétét. A gyapot adta ki az Egyesült Államok exportjának 50%-át, és begyújtotta a gazdasági robbanást. Amerika a rabszolgaságnak köszönheti első világbeli státuszát.

Ettől elvonatkoztatva a kapitalizmus és a rabszolgaság alapvetően ellentétes rendszerek. Az egyik a szabad munkaerőre, a másik a kényszermunkaerőre épül. Bár gyakorlatban a kapitalizmus lehetetlen lenne rabszolgaság nélkül.

Az Egyesült Államokban a tudósok kimutatták, hogy a profit nem csak a déliektől jött, akik eladták a gyapotot, amelyet a rabszolgák szedtek, vagy a nádat, amelyet vágtak. A rabszolgaság központi volt azon ipari létesítmények számára, amelyek ma dominálják az Egyesült Államok gazdaságát: az ingatlantulajdon, a biztosítás és a pénzügy.

A Wall Streetet a rabszolgaságon alapították. Afrikai rabszolgák építették azt a fizikai falat, amely után a Wall Street a nevét kapta, megalakítva a holland gyarmat északi határát, hogy távol tartsák az ellenálló őslakosokat, akik vissza akarták kapni a földjüket. Hogy megalakítsák 1711-ben az emberi lények kolosszális kereskedelmét, a New York-i hivatalnokok megalapították a rabszolgapiacot a Wall Streeten.

Sok prominens bank, köztük a JP Morgan és a Wachowia Corp a rabszolgaságból alapozta meg szerencséjét, és elfogadták a rabszolgaságot mint „járulékot”. A JP Morgan mostanában ismerte el, hogy „kb. 13 ezer szolgasorba taszított embert fogadott el hiteljárulékként és kb. 1250 szolgasorba taszított embert birtokolt.”

A történet, amelyet az amerikai tankönyvek mesélnek a rabszolgaságról, regionális mintsem nemzeti, a rabszolgaságot az amerikai demokráciára és szabadságra nézve brutális aberrációnak mutatják. A rabszolgaságot úgy beszélik el, mint szerencsétlen tévutat a nemzet modernitás felé való menetelésétől, és bizonyára nem a motorként, amely előrevitte Amerika gazdasági fejlődését. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól.

Azért, hogy teljesen méltányolhassuk a rabszolgaság fontosságát az amerikai kapitalizmus számára, csak rá kell pillantanunk ez egykori alabamai szövetárú kereskedés forró történetére, a Lehman Brothers-ére. Warren Buffet a Berkshire Hathaway vezérigazgatója  és a leggazdagabb milliárdos Amerikában. A Berkshire Hathaway jogelődje egy Rhode Island-i textilgyár és rabszolga-kereskedő cég.

Északon New England volt az otthona az amerikai gyapotiparnak és az amerikai abolícionizmus melegágya, amely a rabszolga munkaerő miatt gazdagodott meg, amelyet arra kényszerítettek, hogy gyapotot szedjen délen. New England ipari forradalmának megtervezői állandóan figyelték a gyapotárakat, hiszen a textilgyáraik nem működtek volna a távoli ültetvényeken dolgozó rabszolgák munkaereje nélkül.

A „Bűnrészesség: Hogy promotálta, prolongálta és profitált az Észak a rabszolgaságból” könyv Anne Farrowtól bemutatja, hogyan kötődött millió szállal az északi burzsoázia a rabszolgasághoz: melaszt vettek, amelyet rabszolgamunka állított elő, és rumot adtak el egy háromszög alakú kereskedelem részeként; pénzt hiteleztek a déli ültetvényeseknek; és a legtöbb gyapotot, amelyet Nagy-Britanniának adtak el, New England kikötőin keresztül hajózták be.

Annak ellenére, hogy polgárjogi hős lett, Abraham Lincoln nem gondolta, hogy a feketék egyenlők a fehérekkel. Lincoln terve az volt, hogy visszaküldi a feketéket Afrikába, és ha nem gyilkolják meg, a feketék visszaszállítása Afrikába lett volna a háború utáni politikája. Lincoln még azt is elismerte, hogy az emancipációs nyilatkozat – saját szavaival – pusztán „gyakorlati háborús intézkedés”, hogy meggyőzzék Nagy-Britanniát, hogy az Északot „valami több vezérli, mint ambíció.”

A feketék számára a rabszolgaság vége 150 évvel ezelőtt csak a kezdete volt a jelenleg el nem ért demokratikus és gazdasági faji egyenlőségért való küzdelemnek.

A második világháborút megelőző korszakban, az amerikai elit közmegegyezése úgy tekintett a kapitalista civilizációra, mint faji és gyarmati projektre. Mindmáig az amerikai kapitalizmust csak „faji kapitalizmusként” lehet leírni: a rabszolgaság hagyatéka együtt a fehér felsőbbrendűség megjelenésével és a kapitalizmussal a modern Amerikában.

Az amerikai feketék a Faji Kapitalista rendszerben élnek. A Faji Kapitalizmus hatóságot gyakorol a fekete közösség felett a modern kori rendőri lincselés elnyomó eszközeivel, a tömeges bebörtönzéssel és az intézményesítetten űzött faji gazdasági egyenlőtlenséggel. A Faji Kapitalizmus megkérdőjelezhetetlenül a modern kor emberiség elleni bűncselekménye.

Afro-amerikait látni a rabszolgaság hazájában a hatalom csúcsán izgalmas lenne, ha a fekete egyenlőségi mutatók nem bukdácsolnának. Valójában Obama hivatala alatt a fekete-fehér közepes háztartási jövedelemrése lement 7 fekete centre egy fehér dolláronként. Az eltérés a fekete munkanélküliség és a fehér munkanélküliség között szintén nőtt négy ponttal, amióta Obama elnök elfoglalta hivatalát.

Az ország rendőrsége történelmileg erőlteti a Faji Kapitalizmust. Amerika első modern rendőri erői a Rabszolga Járőrök és az Éjjeli Őrségek voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy ellenőrizzék az afrikai amerikaiak viselkedését.

Történelmileg világos, hogy a polgárháború előtt egy törvényesen létrehozott rendőri erő csak abból a célból létezett, hogy elnyomja a rabszolga népességet, valamint megvédje a fehér rabszolga-tartók tulajdonát és érdekeit. Az égbekiáltó hasonlóságok a 18. század Rabszolga Járőrei és a fekete közösségekben elkövetett, modern amerikai rendőrségi brutalitás között túl szembeötlő, hogy elvessük vagy ne vegyünk róla tudomást.

Amióta megalapították az első rendőri erőket Amerikában, a lincselések voltak a faji kapitalista rend és törvény mozgató rugói. A rabszolgaság megszüntetése után pár nappal az Egyesült Államok kormányának áldásával megalakult az amerikai történelem legrosszabb terrorista szervezete: a Ku Klux Klan.

Képtalálat a következőre: „amerikai rabszolga lincselés”

 

Az amerikaiak többsége úgy hiszi, hogy a lincselések elavult formái a faji terrorizmusnak, amely megrontotta az amerikai társadalmat a Jim Crow törvények korszakának végéig; bár Amerika hajlama az afrikai amerikaiak féktelen lemészárlására csak rosszabbodott az idők során. A Guardian újság újabban megjegyezte, hogy a történészek szerint a 19. század végén és a 20. század elején hetente átlagosan két afrikai amerikait lincseltek meg.

Az FBI által szolgáltatott nem teljes adatokkal összehasonlítva, melyek azt mutatják, hogy hetente több mint kétszer lő agyon fehér rendőr fekete embert, világos, hogy a fekete közösségek elleni rendőri brutalitás rosszabbodott, nem javult.

A lincselés nem feltétlenül jelent akasztást. Gyakran megalázást, kínzást, égetést, csonkítást és kasztrációt is magában foglalt. A lincselés egy alapvető amerikai nyilvános rituálé volt, amely gyakran nagy tömegek előtt ment végbe, amely sokszor több ezres volt, és gyermekek is ott játszottak ezeken az ünnepségeken.

A rabszolgaság eltörlése után nem sokkal, 1899-ben a Springfield Weekly újság úgy írta le a KKK egyik lincselését, hogy „a niggernek levágták a füleit, ujjait és nemi szerveit. Szánalmasan könyörgött az életéért,amíg a csonkítás folyt… mielőtt a test kihűlt, darabokra vágták, a csontokat kis darabokra zúzták… a nigger szívét számos darabra vágták, ahogy a máját is… a csontok kis darabjai 25 centért keltek el…”.

A Faji Kapitalizmus megörökítésének központja a faji terrorizmus, ezért az Egyesült Államok kormánya a mai napig elutasítja, hogy a KKK-t hazai terrorista szervezetté nyilvánítsa.

A fekete közösségek faji terrorizálása kéz a kézben jár a feketék szisztematikus gettósításával és bebörtönzésével. A fajilag motivált Drogok elleni Háborúnak köszönhető részben, hogy az Egyesült Államok ma több afro-amerikait börtönöz be, mint tette azt Dél-Afrika az Apartheid alatt.

Magánbörtönöket hoztak létre gazdagok a gazdagoknak. Ennek a börtönrendszernek a túlélése a feketék bebörtönzésétől függ. Végül is több fekete van börtönben, próbaidőn vagy feltételesen, mint ahány rabszolga volt 1850-ben, a polgárháború előtt.

Amerika megugrása a 19. században nem a rabszolgaság ellenére történt; nagyon is neki köszönhetően. A kapitalizmust a rabszolgaság teremtette, és a rabszolgaság cserében megteremtette a mai Amerikában létező Faji Kapitalizmus tartós örökségét.

Történelmileg élet kontraszt van egyfelől Amerika fennkölt ideáljai és másfelől az afro-amerikaiak látszólag permanens másodosztályú státusza között. A 19. század végén a New York kikötőjébe érkező külföldiek millióit – akár déli fekete parasztokként, nem idegenként, hanem elidegenítettként – érkezőket szemlélő, Szabadság névre keresztelt szobor iróniája, hogy ők még mindig szolgaként vannak tartva a társadalom peremén. A rasszista ideológia képmutatása, hogy nyíltan megkérdőjelezi a nácik legyőzését túlélő „niggerek” emberi értékét. Mindmáig messze a „poszt-faji” nemzettől, az amerikai faji egyenlőségi mutatók és faji kapcsolatok új mélységekben vannak.

A faji probléma Amerika nagy nemzeti dilemmája, amely továbbra is a legnagyobb fenyegetés Amerika demokratikus kísérletére. A lassú zúgolódás a fekete közösségekben egyre növekedni fog egy veszélyes forráspontig, amíg a rabszolgaság legnagyobb örökségét, a Faji Kapitalizmust fel nem fedik és teljesen le nem bontják.

Garikai Chengu
A Harvard Egyetem tanára

forrás: counterpunch.org