Payday Loans

Keresés

Pokoljáró dudás sorsok - VI.. rész  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

A szellemi pálya terhei és kockázatai
Biztos vagy benne, hogy ide akarsz belépni?

 

 

A sok fiaskó sem veszi el kedved 
a további igen drága kísérletezésektől? 



Szemed láttára égetik el 
egészségre veszélyes anyagként 
pótolhatatlan kézirataidat, könyveidet, 
az egész életműved… 



Hamarabb kap 
amnesztiát 
egy orv bérgyilkos 
mint egy népfelkelő, lázadó, 
egy „politikai elítélt”… 



Hiába van igaza, 
ha ellenfele a nyílt vitában 
a gyengébb érveit 
itt és most hatásosabban adta elő 



Olyannyira felháborítanak az igazságtalanságok, 
hogy a szívedre, gyomrodra, agyadra stb. mennek 



Hiába a legesélyesebb, 
s tett fel mindent egy lapra: 
az olimpia előtt éri egy baleset… 



Ha nem fut áltiszteletköröket 
a szakma „nagy öregeinek”, 
kínkeservesen sem érvényesülhet? 



Mázlista, 
ha újgazdagék szülinapi partiján 
úgy táncolhat, ahogy fütyülnek?! 



Sokáig, elmélyülten próbálnak, 
pedig esélyük sincs a darab bemutatására… 



Ötvenéves korodig 
öt éven volt havi fixed, 
így nagyon is tudod, 
mit vesztettél a feketelistázásoddal… 



Túlképzett: 
ha nem „butítja le” magát, 
sehol nem tud elhelyezkedni… 



Magányos szélmalomharcos:
egy fogyasztóvédő 
áll szemben 
multinacionális vállalatóriásokkal… 



Az jó, hogy neked nincs nyugdíjkorhatárod,
de az baj, hogy neked még nyugdíjad sincs! 



Egy nagyobbat mindenki hibázhat – 
egyedül ő nem javíthat, mert meghal… 



Dörzsölt, pénzes és rafinált 
ipari kémbandák ellen
meg kéne védeni a találmányod… 



Nagy idők nagy tanúja vagy, 
épp ezért veszélyben: 
rád nincs kitalálva 
valamiféle tanúvédelmi program… 



Tudnod kell 
nagyon biztosan titkosítani 
és széles körben publikálni is… 



Olykor jó és jól is fizető ajánlatokat is 
vissza kell utasítanod a főműved érdekében,
ami viszont vagy lassan készül,
vagy egy fityinget sem kapsz érte… 



Kínszenvedve megoldott probléma – 
hát ilyen pofonegyszerű a megoldás? 



Hányszor hallhatta egy Picasso is: 
hát ilyet bármikor én is tudok csinálni! 



Új s így szokatlan alkotásod, életformád 
szabad prédája a nagy példányszámú vicclapoknak… 



Ha este elég sok kenceficét eladsz, 
Akkor nappal taníthatsz matematikát is… 



Akár túlórában is neked kell kimosni 
a körzeted lakóinak lelki szennyesét… 



Még békeidőkben is 
életveszélyes, családellenes stb. 
a hírszerző pálya – 
hát még vészterhes háborús időben… 



Ő ugyan ellenállt 
a beszervezési kísérletnek, 
de miatta apját bezsarolták… 



Olcsó energiaforrást fedeztél fel: 
beleköptél az energiamaffia levesébe,
jobb, ha nem alszol ottthon… 



Anyagi vagy erkölcsi gond miatt 
saját próbababád, kísérleti alanyod vagy… 



Magándetektív 
a vállalt ügyben továbbnyomozva 
veszélyes vizekre, Bermuda háromszögekbe érhet… 



Az újságírók is korán,
sokszor hirtelen halnak - 
pláne ha komoly oknyomozók, 
vagy vagány haditudósítók…



Más meleg ágyikóban alukál, 
te fagyos uszodában robotolsz
vagy lavinában mentve a talán még élőt… 



Hétágra süt a simogató májusi nap, 
ő meg bevonul egy sötét, poros levéltárba… 



Neki hétvégéken kell behozni a lemaradást – 
amikor mások kerti mulatságon mulatják az időt… 



Önfeláldozó, megszállott, 
önfegyelmezett „munkás” vagy, 
mégsem biztosítható a sikerhez 
a múzsacsók, az ihlet, a jó ötlet stb. 



A gátlástalan grafománok 
dömpingjétől megriadva 
már-már önagyoncenzúrázó 
perfekcionista alig publikáló lehetsz! 



Annyira félsz az éretlen műtől, 
hogy kilenc éven is túl érlelve cefrésedik… 



Jó tudós, de rossz pedagógus vagy – 
Megélhetési kényszerből csak kínlódsz: 
Noha nem sikerül hallgatóságod 
A tárgyad bűvkörébe vonni, elvarázsolni 



Az élet vizét kutatva szomjan hal, 
mert nincs, aki egy pohár vizet adjon… 



Orosz nyelvet tanítottál 
a tárgyat „politikai” okból szabotáló diákoknak… 



Neked kutyakötelességed
az általad keresett, talált és vallott igazságért,
az utolsó töltényig, az utolsó csepp vérig vívni…

*

Külcsíne 
annyira ellentmond belbecsének, 
hogy senki sem veszi komolyan 



Biztos, 
hogy akarsz írni, 
ha ez egyben mindig 
bűnvallás, önvád és önelítélés is? 



Vagy nem érti-értékeli 
élettársad a munkád, 
vagy rosszabb:
mindenbe bele-beleszól… 



A Zsarnok 
tisztában van a Szellem hatalmával: 
légy benne biztos - felír halállistájára… 



A felheccelt csőcselék 
vagy a profi ávósok 
nemcsak Sütő András. , 
de Fekete István fél szemét is kiverték… 



Amikor még kreatív fiatal voltál, 
lehetőséged nem volt, 
mire helyzetbe kerültél: 
megöregedtél, elötlettelenedtél..



Mint amikor az állatok királya 
tüzes karikába ugrással produkálja magát… 



Hiába érzed meg előre a végveszélyt: 
csak „veszetten”ugatsz, míg a karaván halad… 



Ereklyevadászok 
vagy „tudományos kutatók” 
még csontjaidat is kiássák… 



Mennyi mindenről 
nem végrendelkezhetsz, 
s mennyire bíznál az utókorban! 



Mindig új és új betegek 
panaszai ömlenek rá – 
tőle senki se kérdi: 
doktor úr, a maga szíve sose fáj? 



Örökké 
aszimmetrikus a viszony: 
Ők róla mindent tudnak, 
ő Róluk, Azokról semmit… 



„Kiválasztottságod” annyit jelent, 
hogy több a dolgod: noblesse oblige! 



Kerülik az ismerős emberek a társaságod, 
mert átlátsz a már jól beüzemelt élethazugságokon… 



Naiv idealistának hiszed embertársaidat is, 
mint az úgynevezett szellemi fogyatékosok… 



Sokáig kavarog kaotikusan benne a tartalom, 
míg egy lehetséges kozmosszá formálódik,
s közben úgy tűnik, naplopó élősködő here vagy! 



És ha negyvenévesen világosodsz meg, 
hogy isten Napút festőnek hív el? 



Csak a zenei csodagyerek 
ugorhatja át a beszürkítő iskola létrafokait…? 



Neked tényleg a vízen kell járni, 
mert neked nem súgják meg, 
hol vannak leverve a cölöpök…



A szó elrepül, de írásod megmarad: 
eléd tolják mint terhelő bizonyítékot! 



Ha leleplez áltudóst, blöffölő művészt: 
pár ádáz ellenséget már biztosan szerezett,
de barátod, jóakaród nem biztos, hogy több lesz.



Ha feltárod mozgalmatok belső visszáságait: 
Rádfogják, hogy saját fészkedbe piszkítasz! 



Te nem a tévéfotelből, számítógépen,
de a helyszínen tanulmányozol vulkánkitöréseket… 



A jót elfelejtik, 
a rossz házasságközvetítést 
viszont sokáig és sokat átkozzák… 



Ha csak az éjszaka „piszkálja fel” a költészetet, 
hogyan áll helyt másnap a reggel kezdődő melóban? 



Utálhatnak 
mint a seregben az írnokot, 
aki elsunnyogja 
a másokra kirótt napi kiképzést! 



Mindig mögötte a gyanú árnyéka, 
hogy végső soron ő is a Hatalom embere… 



Vagy a kutya se szól hozzád, 
vagy túlhalmoznak: meghívások, programok stb.



Ha őt mindenki ismeri, 
akkor sokan zokon veszik,
és kikiáltják nagyképű alaknak, 
ha nem áll le mindenkivel diskurálni… 



Ha pogány sámán voltál 
az államkereszténység erőszakos felvételekor… 



Ha fél életeden át 
tanult s művelt tudományod 
„burzsuá”, haszontalan, káros 
áltudományként kiátkozzák… 



Ha lakásszentélyed, 
családi otthonod 
egy részében 
nyílt klub, szellemi műhely stb. üzemel 



Meddig tudsz ellenállni 
a körülmények kényszerítésének: 
korrumpálódj! 



Legálisan le van fedezve 
az elkészült dokumentumfilmje, 
morális okból mégsem vetítheti – 
és ki tudja meddig a dobozban marad. 



Tudnod kell hallgatni is 
a gondolatcsíráidról, 
hogy durva láb le ne tapossa… 



Amikor tanácsot kell adni 
a gyámügynek 
egy állami gondozásba vételről... 



Csillagok útján meghal, 
ki továbbmenni fél?! 
De mi lehet ott tovább? 



Ha egyszer már közreadtál egy humoreszket, 
nemigen vagy csak fanyalogva publikálják ódád 



Ha diplomásként 
egy rossz válás után 
könyveiddel a híd alá kerülsz 
és azokat adogatod el… 



Mint jó vendéglős, fogadós, idegenvezető: 
Majdnem mindent le kellene nyelned!? 



Könnyen babonák rabja lehet, 
oly nagy szerepe van nála a szerencsének… 



Ha valamit felfedeztél-igazoltál, 
Még csak akkor kezdődik a neheze: 
Az elismertetése! 



Hiába, hogy ki nem állhatod, 
de sokan sztárolnak, bálványoznak, imitálnak stb.



Az igazat megmondani, 
de diplomatikusan, irgalmasan,
hogy „iskolád” ne sértődjön meg! 



Szülői értekezleten úgy felszólalni, 
hogy ne gyerekeden verjék el a port... 



Sok irigyed 
a szenvedésed aranyfedezetéből 
csak aranyat mazsolázna ki, 
csak azt látja és sokallja… 



Egy középszerű művésztárs 
ártani sokat tud a zseninek, 
ha akar - és akar… 



Ki a haláltól, 
ki a Kárhozattól retteg – 
te naponként halsz s jársz poklot… 



Nevednek becsületet szereztél, 
s mégis álnéven írsz, gúnynévvel illetnek 



Vádolnak, 
mert szenvedélybetegek „orvosaként” 
kutyaharapást szőrével gyógyítanád? 



A sok tennivalót 
és talentumelásó lógóst látva 
neked nehéz megállni, 
hogy ne légy megszállott, munkamániás! 



Ha már egyszer a színre léptél, 
nincs visszaút a mimikris „névtelenségbe” 



Bármily óvatosan tapogat is 
a vaksötétben, 
mégis darázsfészekbe nyúlhat… 



Akkor is riadóztat, 
ha nem teljesen biztos – 
ki is pellengérezik miatta 
s legközelebb már hiába sikolt 



Csakazértis „keljfeljancsi” vagy – 
jöhet a gáncs, a bukás és knock out!? 



Úgy szeretne otthon pipázni, 
de Muszáj Herkulesként küzd a közéletben 



A tóparton nyugdíjasként horgásznál, 
de hogy ezek butítsák a utódaid, a „népedet”! 



A „szaván fogják” 
a vézna, tüdőbeteg költőt, 
s kiprovokálják a harctérre!



Móra Ferenc: 
Hannibál tanár úr 



Akkor is tovább nyomoz a bűnös után, 
ha a szálak egyre magasabbra vezetnek… 



Úgy él mint a nomád vándor, 
aki nem tudja még, hogy hol alszik ma éjjel… 



Vigasztaljon a közmondás: 
nem az a legény, aki üt, hanem az, aki állja… 



Egész nap ülni, 
olvasni és írni és gondolkodni– 
Elsorvad a tested, 
elromlik a szemed, kihullik a hajad… 



Nem te, az üldözött vad, 
de a hajtó, a vadász kap 
veszélyességi pótlékot! 



Atomhulladékot szállító vonatszerelvény elé 
a sínekhez, a mozdony elé láncolnád magad? 



Kiragadnak versedből egy mondatot: 
meghurcolnak, bíróság elé állítanak… 



Nem elég, 
hogy politikai nyomás alatt vagy, 
de még műveid is ócsárolják… 



Mintha egy versenyparipának 
a lelátóról kéne végignéznie a nagy derbit… 



Oly sokáig voltál tartalékban, 
hogy mire éles bevetés jön, bajban vagy… 



Ha előre tudnád, 
hogy mennyi keserű kenyeret 
fogsz megenni a hosszú száműzetésben… 



Mint aki a törpék országába tévedt 
és először ők szörnyetegként bánnak el vele…



Úgy is győznöd kellene, 
ha a riválisok doppingolnak és durván csalnak… 



Leteszi a szerzetesi fogadalmat: 
pl. önként vállalja az örök szegénységet! 



Az aranyifjú szociológushallgatók 
kinézik maguk közül 
a szegényekkel sorsközösséget vállaló 
ex proligyereket? 



A mély vízen kell járnod: 
ha gyengül a hited, akkor rögtön süllyedsz is el… 



Te nem lehetsz zsarolható, 
semmi nyíltan vállalhatatlant nem tehetsz… 



A szellemi kiskorúak 
a paternalista tanítómestert mumusnak nézhetik… 



Hogy egy kicsiről mindent tudjál, 
ahhoz mindenről egy kicsit tudnod kellene… 



Ha nem kell a póráz s a szájkosár, 
akkor maradj olykor éhező vad farkas?! 



A „kibeszélő” pacifista 
orosz, zsidó atomtudósokat 
bebörtönzik vagy elteszik láb alól, ugye? 



Ha lebombázzák 
Fél életeden át gyűjtögetett, 
És sokáig megkoplalt, féltve őrzött 
Szent könyvtáradat, királyságodat… 



Ha tudásának katonai jelentősége is van, 
Könnyen emberrablás áldozata is lehet! 



Te vagy Cassius is és Brutus is, 
akinek meg kellene ölnie a „zsarnokot „…! 



Nem minden álomfejtő József, 
sokan ott rohadnak meg a tömlöcben… 



Isten nem ver Bobbal: 
pánikbetege betör magánéletébe s rombol… 



Kutatási eredményeid 
nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítják… 



Amit kutatni szeretnél, 
az most de jure vagy de facto 
nem hozzáférhető… 



Ha nem kollaborálsz 
a megszálló idegen erőkkel, 
akkor Ben Hur sorsa vár! 



Jóhiszemű, 
hithű kommunista értelmiségi 
aki egyszer csak rádöbben, 
milyen népirtáshoz asszisztált… 



Amikor éppen neked kell 
működtetni, szervezni 
illegális kiadót, rádiót, terjesztőhálózatot… 



Hiába vagy jó tolmács, 
életveszélyes 
rosszkor és rossz helyen lenned… 



Megélhet 
olyan értelmiségellenes kurzust, 
hogy örökre átkozza pályaválasztását… 



Olyan magasfeszültségben él, 
hogy nehéz italhoz, droghoz nem nyúlnia… 



Dürer Melankólia c. grafikája 
nem földművelőt vagy kovácsot ábrázol… 



Te álmodban is tovább dolgozol, 
ahogyan álmodban is tovább üldöznek… 



Amikor már végre szabadon szólhatnál, 
annál kínosabb akkor, ha már nincs mit… 



Nem kaptál 
fajsúlyos megbízatást, 
Feladatot, 
amihez felnőhettél volna… 



Nem vették észre, 
nem fedezték fel 
vagy nem gondozták a tehetségét… 



Nemegyszer 
szellemi épülete fundamentumát is 
lerombolja és nulláról mínuszról kezd újra 
ősz fejjel, megkopaszodva 



A szépség 
erotikus dimenzióját tárod fel, 
mégis pornográfiával vádolnak… 



Pályád delén túl megszokni: 
nincs bérelt hely, 
minden szerepért verseny… 



Még a jó tréfamestereknek is 
sok az ellensége, 
hát még a rosszaknak… 



A lehetetlen elvárják tőle betegeik,
De még a csodatételedben is bíznak –
Bár maguk nem tesznek semmit gyógyulásukért,
S pláne nem avatnak be az életproblémáikba…

*

Büszke lehetsz rá, 
hogy vezéregyéniség vagy, 
de a mesterlövész is rád lő… 



Otthoni mindennapjait 
folyamatosan mérgezi, 
hogy ha gyermeke 
totál hülyének, élhetetlennek nézi… 



Ha nem vagy elég harsány 
Vagy nem botrányhősködsz, 
észrevétlen maradhat műved 



Korán fog őszülni, megvénülni, 
ha értelmi fogyatékosok színházát 
segíti s dotáltatná is..



A közönség érdekében is 
ki kell bírni 
direktorod-rendeződ magalázásait… 



Kiadják ugyan könyvét, 
de ahogy terjesztik: 
sose tudja meg, mi lett volna… 



Nézd meg: 
A választott pályádon átlagban miben, 
s főleg mikor halnak meg 



Ha egy színészházaspár veszekszik-verekszik, 
biztos, hogy csak a közelgő premierre próbálnak? 



Ép lélekkel túlélhetők az iskolák, 
ha ő az ott nem értékeltekben kiváló? 



Jó esélye van rá: 
felesége nem sokáig bírja, 
s ezek után hátország nélkül csatázhat a fronton… 



Fizikumánál fogva is védtelen, 
ha a megbírált naiva verőlegényt küld rá… 



A szélhámos leleplezésével 
mindenkit szolgált, ő viszont rajta áll bosszút 



Túl sok a szem a láncban: 
slágert szerezni, jó előadót és kiadót is találni 



Rendszeresen 
egyedül marad különvéleményével, 
s így sokszor teljesen elbizonytalanodhat 



Egész életen át ott sugdos a kisördög: 
csak rögeszméd oltárán áldoztál 



Amit vesztettél s amit ártottál, 
az kézzelfogható – 
az ellenkezője ködös, megfoghatatlan 
és távolba vesző…