Payday Loans

Keresés

Pokoljáró dudás sorsok - V.. rész  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

A szellemi pálya terhei és kockázatai
Biztos vagy benne, hogy ide akarsz belépni?

 

 

Pályakezdőként nagyon alulfizetik, 
az öregkort nem biztos, hogy megéri,
illetve: biztos, hogy nem éli meg…



Elviselni azt a látszatot: 
mások keményen dolgoznak helyetted,
míg te látszólag csak szerepedet játszod… 



Meg kell csinálni a riportot,
fel kell göngyölíteni a szálakat:
ha kidobnak az ajtón, visszamész az ablakon -
meddig mehetsz el magánzó oknyomozásodban? 



Olyan helyzetbe hoznak,
Próbálnak kompromittálni,
Hogy rá háruljon a bizonyítás terhe:
Te nem vagy pedofil!
Te nem vagy drogos!
Te nem csalod meg a feleséged!

*

Pár hét alatt kell 
egy rossz kurvából 
egy kiművelt hetérát varázsolni… 
Felkötheted a gatyádat!



Mintha addig kellene 
összefoglalni hited lényegét, 
amíg egy lábon bírsz állni…



Azért tudtad Bovaryné tragédiáját 
oly jól ábrázolni, mert önmagadra vallasz –
minden nagy mű
egyben nyílt gyónás, önfeljelentés is stb.!!! 



Másnak megengedett a hallgatás – 
neked egyenesen kötelező az önvád,
a magadra nézve terhelő vallomás!!! 



Médiasztár 
reklámkampánnyal támogatott„könyvével” 
egy ringben kell küzdeni 
az egyre kevesebb-szegényebb olvasóért… 



Ha leadtad kéziratod, 
Utána is csak csupa aggódás az életed: 
hogyan fog megjelenni, 
hol árulják, ki veszi és egyáltalán, ki érti meg… 



Meséid szó szerint veszik: 
így a nagyotmondó, a lódító,
sőt egyenesen a hazudós a gúnyneved,
amit társaid kórusban hangosan rádolvasnak… 



A nem értelmiségi szülő is 
Ebben a szerepben értelmiségi
S élete nyitott könyv 
a kritikus gyermekszem és gyerekszáj előtt 



Hogy kihúzzák a méregfogad,
belegyömöszölnének abba a skatulyába, 
hogy neked soha semmi se jó, 
te örök lázongó-lázító,
egy összeférhetetlen alak vagy! 



Ha rosszkor születsz a Balog, 
akkor balkezességed szimpla testi hiba, 
amiért még szégyenérzeted is kialakulhat,
nem a kiválasztottságod, nagyságod előjele… 



Ha alkotói áldott magánosságra vágysz, 
ezt embergyűlöletnek, mizantrópiának vehetik… 



Ha nem vesz részt 
minden kocsmai tivornyában, 
akkor „lenézi társaid!” 



Magad vagy! - mondták, 
bár velük lettél volna te boldogan…
De cserébe önfeladást kértek tőled! 



Rákbeteg kisgyerekek 
rácsos kiságyai között 
járod göröngyös bohócdoktori utad.. 



Sok régi ”jóakaródról” kell elgondolnod: 
nem volt a családi barát valójában ügynök? 
S ha egy besúgó lebukik,
akkor hogy ne nézz mindenkire úgy,
mint aki esetleg szintén hátsó szándékkal jön?



Amikor nagyon megy a munka, 
akkor bűnösen elhanyagolja szerettei körét,
hogy gyógyítsa az emberiség vérző sebeit,
lappangó, alattomos vagy nyílt bajait…



Ha nagyon nem megy a „munka”, 
akkor épp a szeretteivel a legkiállhatatlanabb,
ki mások lennének áldozatai rosszkedvének –
amikor megy, akkor mindenkit kebledre ölelsz:
így annál nagyobb és sokkolóbb a kontraszt….



Nem te vagy az ideális férj, 
apa, szomszéd, testvér, barát, polgártárs…
Bár olykor nagyon szeretnél az is lenni,
És akkor nagyon megmutatod -
majd visszaesel a szokásos maradékelvhez… 



Hogy csak munkádra koncentrálhass, 
ki mindenki alkalmazkodik hozzád, 
mindig csak hozzád? 
És ha nemcsak kisegér születik,
nekik közvetlenül ebből mi a hasznuk?



Miközben 
meddő órákat töltesz írógépednél, 
feleséged takarít, süt-főz 
és mellesleg jó, nálad jobb meséket is ír… 



Orfeusz lemehetett kedveséért az alvilágba, 
de ettől csak még rosszabb lett neki,
hogy csak majdnem hozhatta ki,
s még saját magát kárhoztathatta a fiaskóért… 



A színpadon átszellemülve kivirul – 
otthon viszont mint kifacsart citrom? 



Polgárjogi aktivisták ügyének védelme miatt 
elesel könnyen teljesíthető pénzes megbízásoktól… 



Úgy járhatsz mint József A. és Babits: 
publikálják még (elme)orvosi leleteidet is…! 



Látnod kell, milyen baromságokat, 
Felesleges limlomokat adnak ki közpénzből,
Te meg hiába kilincselsz minimális támogatásért

*

Többen olvassák ex-szerelmed 
bosszúálló szennyes-kiteregetését 
mint a te lelkedből gyöngyként kiizzadt,
vagy tengerfenékről mélybúvárkodott verseidet! 



Híres emberek gyerekeink sorsa is 
méltán aggodalommal tölthet el:
vagy elkallódik, leépül,
vagy pont téged akar utánozni,
vagy te leszel a legnagyobb ellensége stb.



Miközben alázattal 
Jó és nagy ügyet szolgál, 
Mégis szörnyű önzőnek érzi magát? 



Lehetsz más mint pl. egy Szabó Lőrinc: 
ha akarom szent, ha akarom szörnyeteg? 



A kibontakozó tehetség 
főként másnak áldás – 
neked ellenkezőleg: inkább átok… 



Próbáld elképzelni,
Hogy milyen lehet egy egész életen át
Megvesztegethetetlennek maradni,
Nem téve különbséget kis és nagy dolgokban

*

Mint aki rohanó vad hegyi folyókban evezve 
kerülgetné a Szküllákat és a Karübdiszeket… 



A betegjogi képviselőn 
vezetődnek le 
a kórházban felgyűlt feszültségek 



Előbb állást ígérnek, 
majd munkát se kap – 
a végén már megélni se tud… 



Talán sose derül ki: 
Tehetségtelen műkedvelő vagy,
vagy tényleg titkosan feketelistázott? 



Ha hosszú életű akarsz lenni a Földön, 
ne légy maffia ügyben vizsgálóbíró, ügyész stb.! 



Nem kell, 
hogy hátráltassanak! 
Már az is elég, 
ha nem kapsz támogatást és véged… 



A megélhetésüket 
anyafarkasként védő 
sarlatánokkal, kontárokkal küzdhetsz… 



„A géniusz, 
ha kis nép szüli, kalitkába zárt sas…” 
(Reviczky Gyula) 



Hülyének néznek, 
ha pénzben-hatalomban 
nem kamatozik erkölcsi tőkéd… 



A „szellemi dolgozó” anno hivatalosan 
improduktív elemet jelölt,
népnyelven a lógós, irodista szinonimája…



Mintha te úgy huszonegyeznél, 
hogy 19-re még lapot kellene kérned…! 



Milyen nehéz 
filippikáiddal feltüzelni 
passzívan dagonyázó honfitársaid…! 



Mindenki hízelgő beszédet várna, 
S te meg odavágod a fájó igazságot… 



Milyen nehéz lecsendesíteni 
a csőcselékké züllött, vérszomjas tömeget…. 



Filantróp és karitatív működésed mögé 
„jóakaróid” hátsó szándékokat vetítenek be… 



Más korban szentként tisztelnének, 
de itt és most bolondokházába zárnak… 



Ha – első – nőként, cigányként ér el sikert, 
Hányszor ugyanannyit kell tenni elfogadásáért? 



Agorafóbiás, 
közszerepléstől rettegő 
sem úszhatja meg olykor: 
Beszédet kell tartania…