Payday Loans

Keresés

Állatorvosi ló a Pokolban – I.  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

echonarcissus

Létminőség rontás Jenciklopédia

Állatorvosi ló –ami rossz emberrel megeshet

A balgaság és gonoszság utópikus szigetéről jelentik

 

Állatorvosi ló a Pokolban – I. rész

 

Volt nékem szeretőm, 
Falu végen, kettő, 
Nem volt búzakenyér, 
Meghalt mind a kettő. 

Egyiket temettem 
Virágos kis kertbe, 
Másikat pedig a 
Szívem közepébe. 

Egyiket öntöztem 
Tiszta Duna vízzel, 
Másikat pedig a 
Sűrű könnyeimmel. 

*** 

Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének, 
Jobb a lánynak, mint a menyecskének, 
Jobb a lánynak, kisangyalom, 
Mint a menyecskének. 

Mert a lánynak befonják a haját, 
Azt gondolja, övé egész világ, 
Azt gondolja, kisangyalom, 
Az övé egész világ. 

Menyecskének bekötik a fejét, 
Búban tölti az egész életét, 
Búban tölti, kisangyalom, 
Az egész életét. 

*** 

Nem ám az az asszony, 
Kinek sok lúdja van, 
Hanem az az asszony, 
Kinek szép lyánya van. 

Nékem is van kettő 
Mint az arany vessző, 
Illik a fejére 
A szép selyemkendő. 

Nékem is van kettő, 
Mint az arany vessző, 
Ráillik a fejére 
Az aranyos fejkendő. 

Minek a hat ökör, 
Hosszú istállóba­, 
Ha nincsen szerelem 
A vetett nyoszolyába­? 

Szerelem, szerelem, 
Átkozott gyötrelem, 
Mért nem termettél meg 
Minden fa tetejen. 

Minden fa tetején, 
A fügefa levelén, 
Hogy szakajtott volna 
Minden szegény legény. 

Lám, én szakajtottam, 
De elszalajtottam, 
Szelíd galamb helyett 
Vadgalambot fogtam.

*

Nem illik az emberséges emberhez a képmutatás.

*

Ki mostohát sirat,

vagy nagy erkölcsű, vagy képmutató.

*

Ki képíróságot akar tanulni, nem megyen kovácshoz.

*

Más lépe, más képe.

(Más belül, más kivül.)

*

Nincs rajta emberi kép.

*

Képire mászni.

(Kíméletlenül szidni.)

*

Jégre metszett kép, nem sokáig ép.

*

Nem jó a kényszerített házasság.

*

Jobb szépszerével elmenni, mint kénytelenségből.

*

Kénytelen-kelletlen.

Kénytelen munka, kettős teher.

Kénytelen teher nehezebbet nyom

*

Hopp kénytelen, nem örömest.

(Esetlen, rest ugrálás.)

*

Kényesség nem esik sanyarúság nélkül.

Kényességtől azt sem tudja hova lépjen.

Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek.

*

A hol nyájas az anya, kényes a lánya.

*

Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd.

*

Bűnbak

Engem dugnak ki a kéményen.

(Én lakolok mások helyett.)

*

A kéményben korommal jegyez.

*

Hupikék a háta, jajvörös a combja.

Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel.

*

Majd megtanítlak kesztyűben dudálni.

*

Kezes, fizess.

Ha veszni akarsz, légy kezes másért.

Kezes fizess, vagy ügess.

Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van.

Légy kezes másért, ha veszned kell.

Ha veszni akarsz, vállalj kezességet.

*

Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsúnyított.)

*

Nem annak örülsz, hogy a legjobb formádat hoztad,

Hanem azon bánkódsz, hogy ez sem volt elég az elsőséghez

*

Egy szereplési viszketegségben szenvedő exhibicionista

*

Megismételhetetlen

Lett volna egy alkalom – az első és utolsó -, de elmulasztottad

*

Rablógazdálkodó

Aki után a jövő évben még fű sem terem

Aki levágja és felfalja még az aranyat tojó tyúkot is

*

Rövid távú – rövidlátó

Pedig a türelem rózsát teremne – a lassú víz partot mosna

*

Begyepesedett – bezápult

Pedig a gördülő kőre nem tapadt volna rá a moha

*

Dudás akarsz lenni, de pokolra nem szeretnél menni

Megúsznád a szellemi pályákkal együtt járó súlyos terheket

*

Charles Baudelaire: Az albatrosz

Olykor matrózi nép, kit ily csiny kedvre hangol,
Albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát,
Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol,
Míg sós örvényeken lomhán suhannak át.

Alig teszik le a fedélzet padlatára, 
A kéklő lég ura esetlen, bús, beteg,
Leejti kétfelé fehér szárnyát az árva
S mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg.

Szárnyán kalandra szállt, - most sántit suta félsszel,
Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt,
Csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel,
Egy másik sántikál: hé, így röpűlsz te, nézd!

A költő is ilyen, e légi princnek párja,
Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép,
De itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja
S megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép.

Ford.: Tóth Árpád

*

Villon: Apró képek balladája

Sok-sok mindent tudni vélsz pl. az ún. külvilágról,

csak azt az egyet nem nagyon, hogy tulajdonképpen te ki vagy

*

Rengeteg fölösleges – így káros – dolgot ismersz,

de a honos Flóra/Fauna fajtáit, egyedeit nem tudod azonosítani

*

Mintha üzemi, munkatábori konyháról étkeznél,

a zenei étlapodon olyan szegényes, silány, egyhangú a kínálat

*

Élsportoló voltál, szupermen, s most tolókocsiba rokkantál

*

Vagy koromsötét van vagy vakító fény a szemedbe

*

Nem vagy csak gyengén látsz

színeket, árnyalatokat, formákat, alakokat, arcokat - szépet

*

Tantaluszi kín

Terített asztal mellett éheztetnek a gunyoros lakomázók

*

Magadat köszöntöd fel, s „leped meg” ajándékkal szülinapodon

*

Üzemi vakságban szenvedsz,

S nem tartasz igény a friss szemű kívülálló átvilágítására

*

A császár és a fővadász

(avagy az eljátszott kegyelem)

Ha már többször megengedtem, hogy mellém ülj,

akkor a legközelebb már engedély nélkül jogot formálsz rá?

*

Lebecsülöd az ellenfeled – előre iszol a medve bőrére

*

Öntörvényű vagy,

aki nem tiszteli a szabadesés gyorsulás törvényszerűségét…

*

Isten szeszélyes, sosem tudni, mivel jársz a kedvében

*

Karantén – elkülönítő

Avagy végleg kiközösítve, bezárva a leprások szigetére

*

Arcelcsúfítás

Sebhelyesítés, plasztikai műtét, vitriollal leöntés, lepra

*

Árt a szépségednek

A haragban, gyűlöletben eltorzul az arcod

*

Túl sokat grimaszolsz, és végleg úgy marad az arcod

*

Kotnyeles – pletykás

Aki kíváncsi, hamar megöregszik

*

A döglött oroszlán bajuszát huzigáló

Az állatokkal kegyetlenkedő „nagylegénykedő”

*

Reményik Sándor   
Jaj, nagyot kértél...

Jaj, Barátom, nagyot kértél tőlem, lehetetlenül nagyot!
S ezen az egy ponton én kegyetlenül makacs vagyok.

Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni:
Én segítsek Neked innen kimenekülni??

Nem segítek. Ha tehetném is: nem akarom.
Szakadjon le tőből inkább a két karom!

Híd ha lennék: vízzel vitetném el magamat.
Viadukt ha lennék: beomlanék a lépteid alatt.

Alagút ha volnék: rádszakadnék szörnyű robajjal.
Asszony ha volnék: tartóztatnálak hosszú jajjal.

Farkas ha volnék: riasztanálak üvöltéssel.
Ha útonálló: állnék utadba hosszú késsel.

Erdő ha volnék: kigyulladnék sorompó-lánggal,
Tűz-esőben haladhatnál csak rajtam által.

Holttestemet vetném elibéd akadálynak,
Csak azon át inthess búcsút Erdélyországnak.

Tizennyolc éve prédikálom: maradni, s a fészken megülni.
Láttam a vért az ereinkből cseppenként folyni, s zúgva dűlni;
Én segítsek Neked innen kimenekülni??!

1937

*

Számkivetett Ovidius/Mikes Kelemen

A hazájából büntetésből emigrációba száműzött értelmiségi

*

Kompenzálás

Majd helyettem a fiam!?

Ha már a Te életed kisiklott,

akkor mér a gyerekedét is tönkre teszed,

amikor erőszakot téve rajta a képedre formálnád

*

Önkímélő

Sosem élte át, milyen érzés testi-lelki erőit megfeszítve

valami hasznosat létrehozni, házat építeni, földet művelni

*

Amikor cigarettát kérsz, állomásfőnöknek hívsz,

amikor már tüzet is kapsz, már csak lebakterezel…

*

Jóvá nem tehető galádságod felidézése miatt ég arcod

*

Mostohagyerek

Ha a maximumot teljesíted, az természetes,

De ha nem hozod a legjobbat, akkor szidás, korholás vár

*

Adósrabszolga

Hajcsár nélkül is, sőt még jobban folyik az ön-kizsákmányolásod

*

Vérdíj

Élve-vagy halva! – világszerte köröztetnek,

s a profik is beszállnak a megállás nélküli hajtóvadászatba

*

Párbaj

Te meztelenül, az ellenfél meg álig felfegyverkezve

*

Szúnyoginvázió

Meztelenül kikötöznek a nyáresti tópartra, hogy túléled-e

*

Az egyik szerelmed egy cseppet sem félt,

a másik betegesen, átkozottul féltékeny mindenkire…

*

Pirruszi győzelem

A csatát megnyerted, de a háborút elveszíted

*

A kisebbik rossz

Inkább a lábát menti az amputációtól, ha belehal is

*

Hívatlan vendég vagy, akit szégyenszemre kidobnak az ajtón

*

Magasra emelnek, onnan meg a mélybe ejtenek

*

A szerelmednek szeretnél imponálni,

de balul üt ki a próbálkozás és riválisaid előtt kicsúfolnak

*

Fagyás – fagyhalál

Vacog, didereg, cidrizik, fagyoskodik a zimankóban

*

Előbb kifoszt, utána hálámat várva alamizsnát oszt

*

Egy véreb, szelindek lök hanyatt és vicsorogva rááll a melledre

*

Formaidőzítés – potyagól

A siker görcsös akarása miatt átlagos se lesz teljesítménye

*

Tiszteletreméltó vértanú helyett nevetséges mártírkodó

*

A bolond légvárat épít, a pszichiáter szedi a lakbért

*

Az életművész,

Aki a nap kötelességeit vétkesen el-elmulasztva

nagy műgonddal komponálgatja, formálgatja életét

*

Életjátékos,

Aki nem tuja, hogy csak egy élete van: az első és az utolsó

*

Örvénybe kerül, s a kapálózásával növeli a bajt

*

Aki nem dolgozik, ne is egyék

Se a gyerekek, se az öregek nem kapnak alanyi jogon ételt

*

Ha a tehetséged nem áldás, akkor átok lesz életedben

*

Elkótyavetyélt, aprópénzre váltott tehetség

*

Nem látja a fától az erdőt

Avagy: elveszni a részletekben…

*

A lidércfény becsal a lápba, vagy más embervesztő helyre

*

Paraszolvencia

Nem tudod, hogy kinek és mennyit kéne adni,

Mert úgy hiszed: különben csak leráz, lekezel, elkezel az orvos

*

Automata

Ha bedobod a pénzt a zsebembe, megteszem, amit kérsz

*

Atavizmus – vissza az emberszabású majom szintjére

*

Elveszített és nem talált lélekjelenlét

*

Egy rab madár aranyketrecbe/kalickába zárva

*

Kapcarongy szerepre kárhoztatva

*

Sokat markol, keveset fog

Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka

*

Egy fenékkel két lovon ülni

Két szék között a pad alá esni

*

Kótyavetye

A szüzességedet adod oda ziziért, üveggyöngyökért stb.

*

Sok hűhó semmiért

Az életedet kockáztatod másnapra érdektelen hitványságért

*

Mindenkit szolgálsz, senki sem fizet

*

A ló egyik oldaláról átesel a másikra

Hol mérhetetlenül gyáva, hol meg oktalanul vakmerő

*

A nagyot mondást nagy felsülés követi

*

Elefánt a porcelánboltban

*

Sosem lehetsz biztos: nem csak a pénzedért „szeretnek”…

*

Nincs kegyelemdöfés

Kínszenvedő, akit nem engednek kiszenvedni

*

Szomjhalál a tengernyi sós vízen

Tutaj hánykódik az óceánon – kit fogtok megenni

*

A lakatlan szigeten eltöröd a lábad

*

Egy antitalentum szorgosan gyakorol hegedülni

Éjjel nappal hamisan és hangosan kornyikálnak a füledbe

*

Áldozatból tettes gyanú

Kabátlopási ügybe keveredsz

*

Józanul kamatyol, részegen vesz fel hitelt uzsorakamatra

*

Részegen botorkálsz a sínek között

Az őrangyalok sztrájkolnak, és nincs sztrájktörő

*

A legjobb korán halni, a legeslegjobb meg sem születni

*

Ha megnősülsz, megbánod – ha nem, azt is

*

Hol a hasmenés, hol a székrekedés gyötör

*

A másik kínzásában, kínszenvedésében örömét lelő szadista

*

A leleményesen és kitartóan önkínzó-öngyalázó mazochista

*

Az infantilis

A retardált, aki megállt – sőt - a fejlődésben

*

Sík Sándor

Ments meg Uram!

A virágtalan, gyümölcstelen ágtól, 
A meddőségtől, lanyhaságtól, 
A naptalan és esőtelen égtől: 
Ments meg Uram a szürkeségtől!

Édes az ifjak méntás koszorúja, 
Fehér öregek aranyos borúja, 
Virága van tavasznak, télnek: 
Ne engedj Uram, koravénnek!

Csak attól ments meg, keresők Barátja, 
Hogy ne nézzek se előre, se hátra. 
Tartsd rajtam szent, nyugtalan ujjad, 
Ne tűrd, Uram, hogy bezáruljak!

Ne hagyj Uram, megülepednem, 
Sem eszmében, sem kényelemben. 
Ne tűrj megállni az ostoba van-nál, 
S nem vágyni többre kis mái magamnál.

Ha jönni talál olyan óra, 
Hogy megzökkenne vágyam mutatója, 
Kezem kezedben ha kezdene hülni, 
Más örömén ha nem tudnék örülni,

Ha elapadna könnyem a más bűnén, 
A minden mozgást érezni ha szűnném, 
Az a nap, Uram, hadd legyen a végső: 
Szabadíts meg a szürkeségtől!