Payday Loans

Keresés

A világromlás - 1.
Az emberi élet minősége/boldogsága magyarán szólva
2016. november 21. hétfő, 17:58

Képtalálat a következőre: „LÉTRONTÁS”

EUGÉNIUSZ KÖNYVEI - XXI.

Oly korban boldogtalan: példa-tár ABC

Pokoljárás leírás - állatorvosi ló: eset/típus

Emberélet minőség tesztkönyv – A világromlás - 1.

Képtalálat a következőre: „LOVASPOLÓ A VÉRMEZŐN”

Erdélyi József:

Lovaspóló a vérmezőn


Robog az ócska villamos velem.

Az őszi Vérmező mellett robog.

A Vérmezőn ma lovaspóló készül,

nemes játék, nagyúri, szép dolog.

Előkelő közönségére vár

a rögtönzött emelvény nyáriszéke. -

Volt már itt más emelvény: vérpad is!...

De "jobb kor" ez és béke van ma, béke...

Robog az ócska villamos tovább.

Ott várnak a bokavédős lovak

s ott álldogálnak, ütővel kezükben,

pólódreszben a játékos urak.

Sárga csizmában és fehér nadrágban,

cigarettázva állnak és beszélnek. -

Szép időnk lesz a mérkőzésre mégis,

s más ily lovagi eszméket cserélnek.

Hát szép a nap, szép tér a Vérmező,

történelmi tér s a budai vár:

történelmi háttér. Játékhoz illőbb

teret az úrlovasság nem talál.

A lóimádó történelmi osztály

s a lézengő világfi ritterek.

Igazi történelmi levegő!

Lovagi tornák arany fénye leng!

Lovagi tornák, hősi rohamok,

Buda vívása... Látom Petneházyt,

látom Nagy Sándor huszárait, látom

török és német császár katonáit...

Csak ez a jármű ne zörögne úgy,

a mába vissza ne zökkentene,

világháború, forradalom, inség

új rémlátása ne kisértene!...

Huszár, kozák lekényszerült a porba,

de titeket kivetni nem lehet

a nyeregből. Urak maradtatok,

lóháton ültök az Idő felett.

Ti győztetek Berlintől Bagdadig,

Csikágótól Pekingig győztetek.

Ha mást nem is, de legyőztetek egyet:

a parasztot, a magyar nemzetet.

Istenért és hazáért, ugye, mindent,

csak zabot nem: az kell a paripáknak!

A magyarságból nektek az öröm kell,

kötelessége másoknak a bánat.

Ha nagyon bánatos a jó proli,

ugye, menjen ki a Városligetbe,

ott a ringlispil, üljön a falóra

s vágtasson vissza tündér Napkeletre!

Nyargaljon vissza boldog Ázsiába,

álmodja lovasnemzetnek magát,

büszke magyarnak, úrnak és szabadnak,

csak ne érezze, ne tudja jogát,

jussát az élet minden öröméhez,

lovasjátékhoz és versenyző géphez.

Ne számítsa a nemzethez magát,

tartozzon csak az istenadta néphez!

Csak a ti lovatok kapjon zabot,

forduljon fel éhen a más lova,

áll a világok legjobbja szilárdan,

nincs egyéb kérdés, nem is volt soha.

Száguldjon csak a ti gépkocsitok,

úrvezetők!... Ha zökken, bizonyára

gázol valakit a silány tömegből,

szóra sem méltó, pénzbírság az ára...

Robog az ócska jármű Pest felé.

Nem izgat a meccs kimenetele,

látom: verik a labdát az urak,

s a labda egy bolond fráter feje:

Martinovics mészbehullt feje ugrál,

pattog a Vérmező tiprott füvén,

míg, - hogy is végződik e régi játék? -

jeltelen sírba nem gurul szegény...

Csak játsszatok, sárgacsizmás, fehér-

nadrágos jó urak, csak játsszatok!

Ne halljátok a villamos dübörgést,

ne lássátok a sápadt lázadót,

kinek a szíve gyermekek szívével

fáj, hogy a fűre lépni nem szabad,

s a korláttól is rendőr hajtja el:

ne nézze, hogy az urak játszanak.

Csak játsszatok, ti gyarmatos urak,

pólódresszes balkáni angolok,

ne izgasson benneteket, hogy én,

együgyü költő, mit is gondolok.

Hisz messze vagyok, messzebb tőletek,

én, én, a puszták felszakadt fia,

mint lovatok csutakolója és mint

a maharadzsától a pária.

Éljetek a szép napokkal, urak,

játsszatok míg be nem borúl az ég,

sáros nem lesz a Vérmező és csúszós

törvényhozó kezetekben a fék.

Míg meg nem ered az őszi eső,

a Vérmezőre le nem hull a hó,

míg el nem fogy a zab, a türelem,

s ki nem döglik alólatok a ló!...

Képtalálat a következőre: „DÖGLÖTT LÓ”

*

Víziszonyos a mélyvízbe dobva

Tériszonyos kilógatva a tízedikről

Klausztrofóbiás liftbe zárva

Válóperben a hajléktalanságig kisemmizve

 

*


Feleséged kiteregeti a szennyesedet

A gyereked öntudatosan fel-feljelentget

Ha nem lopsz, akkor éhen halsz

Utcán élni, (jól)lakni, üríteni és aludni

 

*


Invázió és okkupáció  - megszállt ország/lélek

A háború örök - foglyot viszont nem ejtenek

Házasságod miatt kitagadva a családi körből/örökségből

Nincs gond: az állam párosít és intézetbe viszi az utódod

 

*

 

Vérdíjat tűztek ki a fejedre – jutalom jár, ha…

Törvényen kívül helyeznek  - bárki büntetlen megölhet

A nagy alapzaj miatt nem hallod a társad

Túl kéne harsogni a „zenét”

 

*

 

Kikapcsolhatatlan kereskedelmi tévé

Te vagy az óriás a törpék országában

Óriás rovarok és bogarak földjén

Az anyák a sír fölött szülik kölküket

*


Egész életedben filmeznek

Senki nem kíváncsi rád

Egy testi/lelki hullához kötözve

Egy szobába zsúfolt nappali-éjszakai család élete

 

*


Gyermekkori feldolgozatlan traumák

Sokkoló rablótámadás áldozata voltál

Apád az anyád tudtával rontott meg

A haldokló anya hasából kivágott gyerek

 

*


Részegen közösülsz és szerződsz

Nincsenek jó példák előtted

Álomfóbia - rettegsz elaludni

Struggle for life  - a gyenge elpusztul

 

*


Bizonyítani kell, hogy jogod van élni

A 22-es csapdája

Bolondnak nyilvánítva - ördögi kör

Gumiszobában gumidominó

 

*


Kötelező a csoportszex

Csak katonai iskola van

Amit nappal építesz, éjszaka lerombolódik

Mindent sokadszorra nulláról kezdeni

 

*

 

Generációk közötti közlésképtelenség

Hadiárva - hadiözvegy /háborús nyerészkedők

Nem ismered sem apád, sem anyád

Kollaboráns janicsár elit segédkezik a népirtáshoz

 

*


Éjszaka elgázolsz egy részeg kerékpárost

Önvédelemből, de mégis embert ölni

Végignézni házad leégését

Megráz a villanyáram

 

*


Eljátsszák, mintha kivégeznének

Homokkal teli a szád

A munkaadó irányítja magánéleted

Egy lélekvesztővel menekülni a tengeri viharban

 

*

 


Légikatasztrófa-veszély

Légiriadó – elsötétített város

Részeg és pancser a kormányos

Profi fejvadász/bérgyilkos célkeresztjében

 

*


Hullnak az emberek, mint a legyek

Bunkó és agresszív emberekkel összezárva

Se saját ruha, se kedves tárgyaid

Börtönbe zárva - köcsög szerep

 

*


Prostitúcióra kényszerítve

Mindent rád hagynak a szüleid

Nem követelnek a bratyizó tanárok

Álbarátok által orvul hátba támadva

 

*


Lekötik a jobb kezed - elsorvad

Fölösleges-káros dolgokra tanítanak

Nincs közbiztonság

Semminek nincs következménye

 

*


Senki sem tanúskodik melletted

A rémálmaid valóra válnak

Kijárási tilalom  - statárium

Sosem tudod: hol alszol az éjjel

 

*


Havonként teljesen új szakmára átképezve

Mihelyst elér valamit, mindent rekvirálnak

Nem tudhatod, él-e még a társad?

Támadnak és nem védekezhetsz

 

*


Egy irgalom és bocsánat nélküli világ

Akit mindenki lenéz és megvet

Az ötödik pecsét - az órás keresztje

A vén gazember  - Mikszáth Kálmán

 

*


Nem tiltakozhat: a bukott nő látszata

Letakart veremben bujdosó Táncsics

Zajártalom - csendhiány beteg

Addig él a bátyád, amíg el nem ájulsz

 

*


Aranyláz /Modern idők

Öngyilkos szekta vonzásában

Beszámíthatatlan, link „bajtársak”

Eltiltva a hivatásod gyakorlásától

 

*


A vallásod miatt gályarabság

Egymásra uszított kistestvérek

Testvértelen kényeztetett egyke

Anyád nem akar rád ismerni – letagad

 

*


Szörnyszülött - háromszemű, háromlábú

Aszimmetrikus arc-felek

A nevető ember - Jóker arca

Vitriol az arcodra – arcelcsúfítások(k)

 

*


Ajándékot kapsz, amit elvesznek

Katonai puccs - katonai diktatúra

Orosz rulett - amerikai párbaj

Füstmérgezés kísérletek

 

*


Meddig bírod víz alatt?

Megégetett bőr, tenyér és nyelv

Szöges ágyon - szöges övvel

Rabszolgapiacon csócsálnak , fogdosnak

 

*


Sötétben tapogat és botorkál

Nincs világos és nincs világítás

Nincs életvédelem – szabad préda

Az ember fogyóeszköz, leírható veszteség

 

*


Nincs pénz orvosságra

Visszaélnek a neveddel

Otromba tréfák célpontja

Az embernek nincs méltósága, csak ára

 

*


Tűrőképességed határát feszegetik

Az Antikrisztust kell nyilvánosan imádni

Maximális-lehetetlen elvárások

Bármikor jogosan megszégyeníthető vagy

 

*


Nem tudhatod, hogy jól végzed-e munkád

Naponta hajnali-éjszakai bumlizás

Három műszak és fizetetlen túlórázás

Futószalag mellett futkosó csavar a gépezetben

 

*


Nem tudhatod, mit és miért dolgozol

Elidegenítnek a napi munkádtól

Örökké félbeszakítva, frusztrálva

Viszket a bőröd - ha vakarod, rosszabb

 

*


Kiközösítve - nem vesznek be a játékba

Senki nem köszön, nem válaszol

Bizonytalan a kutya vacsorája

Túl sok baj jut egy napra

 

*


Megalázó-megszégyenítő verés

A talpadtól a fejed búbjáig

Elterelik a lényegről a figyelmed

Dezinformálva – félre idegen-vezetve

 

*


Útonállók minden sarkon

Nem ritka a vetkőztetős rablás

Az utcán temetetlen holtak büdösödnek

Menet közben felugrani a mozgó járműre

 

*


Ha felszálltál, már nincs kiszállás

Örök körforgás a körhintán

Félig agyonverve  - eszméletvesztés

Lehurrogva és leköpdösve - szégyentáblán a neved

 

*


Elég a gyanú, hogy pellengérre állj

Aki nem sikeres, azt likvidálják

Érdekházasságba kényszerítve

Élve megnyúznak

 

*

 

Nem mászol fel a humor magaslatra – nincs távlat

Aki egész nap és éjjel Szolgál – kötelesség ízű élet

Életművész, aki irtózik a „nyárspolgári” kötelességektől

Életében nem találni kivetnivalót, csak épp sótlan az egész

 

*

 

Csak ímmel-ámmal, csak tessék-lássék játszó, ölelő…

Nem sikerült a csúcsformát a megmérettetésre időzíteni

Mindent megkapott a gyereke, „csak” testvért” nem

A nagy akarásnak nyögés és „meddőség” lett a vége

 

*

 

Üvegházban üvegzsebbel - üvegszemmel

Bajtársaiddal összeugrasztva, megosztva, leuralva

Egy ideig nagyon nem akarta, azután meg hiába: gyerek

Rabszolgapiacon – izmaid fogdossák, szádba is belenéznek

 

*

 

Sok hűhó semmiért

Hegyek vajúdnak és egérke születik

Minden rendben lenne, ha a torka nem lenne vére

Kiállítva a placcra, és kitéve a kéjsóvár tekinteteknek


*

Képtalálat a következőre: „ÉLŐSKÖDŐK”

Alföldi Géza

(1908 - 1991)


János bátyámtól... 

János bátyámtól - feldereng a múltam -
Nagyon sok szépet s igazat tanultam.
Bölcsessége, mit hajlott háta hordott,
Oktatni, ha kértem, sohasem szabódott.

Ültem a térdén, istállónkkal szembe,
S mesefonalát meg-megeresztette.
Hogyha megkértem, mesélt a hangyáról,
A hollóról, aki feketében gyászol.

Elmesélte az árva tücsök búját. -
Kiöntötte rá kemény, hűvös gúnyát. -
Állatoké volt szíve, teste, lelke.
Talán a bogarat legjobban szerette.

Csupa egy melegség karcolós hangja,
Ha térdére mászott egy bohó hangya.
Letette szépen, hogy: Eredj békével! -
Arrébb is pöckölte a botja végével.

Csak a poloskáról szólt gyűlölettel:
Lusta és gyáva, piszkos, büdös... nem kell!
Irtsad a kölykét is, ahol csak látod,
A poloska lesz még egyszer a halálod!

De hogyha nem bántott? - Kérdés a számon -
Ha téged nem is, másokat se bántson!
Ha még nem is mart meg, majd megmar máskor -
S kemény vad akarat sugárzott markából.

Hihetsz kígyónak és hihetsz rókának,
Becsapni - néha! - az is megpróbálgat,
Figyeld meg, szembeszáll, megmar, ha merhet,
Hej, de a poloska álmaidban lep meg!

Arcodon alszik, melleden melegszik,
Párnád csipkéi közé telepszik,
Sötétben hősködik, a fényben gyáva,
Az alattomosság a fő érdem nála.

Kínoz, gyötör, s ha elkapod, a szentjit,
Hát nem ő, aki sosem csinált semmit!?
Olyan szép ártatlan szemekkel néz rád,
Hogy mért a haragod és hogy lehet vérvád!?

Mikor olyan jó s úgy kell a házadban,
Olyan szorgalmas és olyan ártatlan!
Anyja keservit! Piszkos, aljas népség,
Mert kiszívja az a piros ajkak mézét!

Mindegy az néki, csecsemő vagy anyja,
... Legyen rá gondod, ne maradjon magja!
Mert, ha csak egy jut házadba belőle,
Máris elköltözhetsz fáradtan előle!

Ma még csak egyedül, holnapra száz van!
Pusztítottam is, ahol csak találtam!
Úgy felmagasult János, mint a vén fa:
Még hogy az Isten... a sátán ivadéka!

Emlékezz majd rá, mit meséltem néked,
Ha egyszer beléd mar, akkor megérted.
... János bátyámtól, - feldereng a múltam -
Hej, de sok szépet és: igazat tanultam!

Bogen-Ittling, 1949. VIII. 4.

*

Képtalálat a következőre: „POLOSKA”