Hazánk termál,- és gyógyvíznagyhatalomnak számít a világon. Rengeteg a remek fürdő, de mikor és milyen bajokra hatásos a magyar gyógy-, és termálvízkészlet?
Január elején nemcsak a sportolási kedv szökik szárba, de a gyógyfürdők látogatottsága is megugrik. A Kárpát-medencét balneológiai körökben csak „nagy lavórként” szokás emlegetni, de hiába az 1300 gyógyhatású termálforrás, egy hosszú hétvégés áztatás csak a közérzetünkre lesz jobb hatással, a gyógyhatáshoz jóval többre van szükség. Melyik gyógyvizünk mire hat, és mi különbözteti meg a gyógyvizet a termálforrástól? Az MNO a Magyar Balneológiai Egyesület alelnökét, prof. dr. Bender Tamás egyetemi tanárt kérdezte.
hirdetés
– Hogy áll hazánk a termál- és gyógyvizek tekintetében?
– Hazánk egyedülálló a termál- és gyógyvizek orvosi felhasználását illetően. Bár vannak országok, ahol jóval több forrás tör fel, de sokkal kevesebb használható fel gyógyászati célokra. Ebben a tekintetben Magyarország világszinten is éllovasnak számít 1300 ásványvízforrásával, amiből 250-260 minősül gyógyhatásúnak.
| Mi a gyógyfürdő? |
Gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt, vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt.
(Forrás: ÁNTSZ) |
– Mi alapján minősül valami valami termál- vagy gyógyvíznek?
– Ha ma valahol az országban feltör a víz, és az 30 Celsius-foknál melegebb, az termálvíznek minősül. Ásványvíznek akkor nevezhető, ha valamelyik ásványi anyag tartalma 1000 mg felett van benne, gyógyvíz akkor lesz, ha orvosi tanulmányok alapján, vizsgálatokat követően kapja meg a minősítést a tisztiorvosi szolgálattól.
– Honnan tudható az, hogy melyik gyógyforrás milyen bajra jó?
– Konkrétan nem lehet kijelenteni azt, hogy az egyik víz gyógyítja ezt a bajt, a másik fürdőhely az ország másik végében pedig a másikat. Az viszont ismert, hogy melyik összetevő melyik testtájon fejti ki hatását, igaz ez minden embernél eltérő lehet. Tapasztalatok alapján a bőrbetegek a kénben dús gyógyvizeket keressék, a nőgyógyászati betegségekre a sóban gazdag gyógyvizek jelenthetnek megoldást, a szív- és érrendszeri rehabilitációban a szénsavdús gyógyvizek hatnak kedvezően.
Hangsúlyozni kell, hogy a hosszú hétvégés gyógyfürdőzéstől ne várjunk gyógyulást. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a gyógyvizes wellness-szállodákban is használhatnak termálvizet, de egy néhány alkalmas fürdőzés inkább kikapcsolódás, és semmiképpen sem nevezhető gyógyító hatásúnak. Balneoterápiáról akkor beszélünk, ha alkalmanként 20-40 perces gyógyfürdőzést sorozatban 15 alkalommal ismétlünk meg, megszakítás nélkül. Fontos, hogy mielőtt belevágnánk egy terápiába, előtte szükséges az orvosi – reumatológus – felülvizsgálat.
– Mikor nem szabad gyógyvizet használni?
– Általában teli hassal sem szabad vízbe mennünk. Nyílt vagy gyógyulófélben lévő de gyulladt, érzékeny sebbel, lázasan, előrehaladott terhességben semmiképpen sem javasolt a meleg gyógy- és termálvizek használata.
Összességében elmondható, hogy kellő körültekintéssel és orvosi egyeztetéssel roppant hasznos dolog tud lenni a gyógyvízkúra.
