Tisztelt dr. Csath Magdolna Asszony!

Köszönöm levelemmel kapcsolatos válaszát illetve a Tv 1-ben az Önnel készült riport anyagot megtekintési-meghallgatási lehetőségét. (ajánlom másoknak is)

http://www.mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2016-11-05-i-adas-5/

Miután a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civil szervezet általi összejöveteleken megismertem az Ön felvilágosító tevékenységét (azóta figyelemmel kisérem, mind Bogár László, vagy mind Hossó Andrea asszony véleményeit is) így már nem először e szakmai véleményét is megfelelő érdeklődéssel figyeltem és hallgattam. Sajnos nagyon kevés olyan közgazdászt ismerek, akiknek a nyilatkozatai, a véleményei egyszerűen és nagyon is érthetően kerülnek megfogalmazásra, ami viszont probléma, úgy látom és érzékelem, hogy a nemzetgazdaságunkat irányító-működtető államigazgatási szervek képviselői vagy nem tudják, vagy nem akarják megérteni, elemezni a javaslataikat. Ez bizony minősíti nem kevés ellentmondásos tetteiket.

Általános véleményem a vállalkozásokat nyomorító problémákról:

Mai napig komoly gond, hogy a megrendelők a ténylegesen elvégzett munkát nem fizették és nem fizetik meg a vállalkozónak. Sajnos e miatt a vállalkozóknak is egyre nehezebb megfizetni a saját dolgozói részére a béreket, s mint a mellékelt tanulmányban értelmezhetően meg van fogalmazva, (szintén volt MMV tag írta) hihetetlenül korcs az adórendszerünk felépítése!

Emlékezetem szerint a szocialista rendszerben a napi elvégzett munkán kívül lehetőség volt különböző gazdasági vállalkozásokban többletmunkát végezni, természetesen kedvező adó bevallással és fizetéssel, a megélhetést biztosítva! Az építőiparban a dolgozók részére kedvező pénzügyi feltételekkel munkásszállások álltak rendelkezésre, s igen komoly mennyiségű cigányt is foglalkoztattak. Jelenleg durva áron lehet munkásszállóban szobát bérelni, s a rendszerváltás után a cigányok iskoláztatása, szakmai munkálatokra való képzése politikai szándékkal felszámolódott, hihetetlen mennyiségű nem dolgozó roma részére és családjuk fenntartásra fizet az állam különböző támogatásokat, ahelyett, hogy megfelelő bérrel biztosítana számukra termelő munkavégzési lehetőségeket.

Probléma forrásának tekintem, hogy a különböző könyökvédősöknek, a bürokratáknak fogalmuk sincs arról, hogy az általuk képviselt minisztérium falain kívül milyen az élet, hogy élnek az emberek és milyen munkakörülmények között végzik minimálbérért a rájuk bízott feladatot, miközben a megbízók milliárdossá válnak rajtuk! A közmunkaprogram valójában a dolgozni akarók megalázása, éhbérért történő rabszolga munkavégeztetés.

Személyem úgy véli (így éltem eddig meg, mint kisvállalkozó, majd építésügyi főtanácsos, majd ismételten kisvállalkozó), hogy sem a jelenlegi, sem az elmúlt évtizedek kormányai nem a társadalom, nem az állam, azaz nem a köznek érdekeit figyelembe működtek. Amit eddig tettek, az tulajdonképpen az önmaguk pénzügyi kapzsiságuk kielégítése a maguk alkotta jogszabályok mögé bújva, a bennfentes információkhoz jutást követően. Ráadásul tetteik legalizálásába bevonták az igazságszolgáltatást, azon belül kiemelten az ügyészséget, mely szembeköpve a rájuk vonatkozó, és eskű alatt is megfogadott kötelezettségüket, mellőzi az alábbiakat:

„Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el.”

„Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében.”

Amikor feltártam egy általam bűncselekménynek tartott, vállalkozás tulajdonosa általi végrehajtott pénzügyi jogsértéseket, mint feketén fizetett munkabér átadásait, feketén fizetett import anyagköltségek, stb.) Szolnok városi vezető ügyésze az alábbiakat fogalmazta meg:

.. ha egy Kft. a vele szerződésben álló alvállalkozóit, illetve a cég munkavállalóinak munkabérét nem fizette ki, a gazdasági társaságnak vezető tisztségviselője bűncselekményt nem követett el.

Egyébként nemcsak az ügyészségnek, de az adóhatóságnak is véleménye, mely szerint, ha a foglalkoztató nem fizeti ki a partnerét, legyen az saját dolgozó vagy bedolgozó (alvállalkozó) az nem bűncselekmény!

Hiába a hoz a bíróság jogerős végzést, a fenti két szánalmas államigazgatási szervezet tényleges felső vezetősége legalizálja a gazdasági bűncselekményeket, hisz vélhetően érdekeltek abban! Mivel az igazat írom, fogalmazom, nem sértődhetnek meg!

Ennek igazolásra történetem:

Egy beruházás levezetését a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke elvállalta, (tanácsadója volt az első kormányzáskor Orbánnak, majd később a Jobbiknál is tevékenykedett, míg el nem tanácsolták) és megrendelésére elvégeztem a szerződött 5 milliós és az 1 millió forint értékű pótmunkálatokat. Az elszámoláskor a vállalt feladatoknak hatodát (1 millió Ft-ot) akart a fiával borítékban átadni. Természetesen nem fogadtam el. Bírósági perben az alapszerződési munkálatokat megnyertem, de a pótmunkát elvesztettem. Természetesen nem fogadtam el az 5 millió forintot, erkölcsileg fontos volt a pótmunka elfogadtatása, éltem fellebbezési jogommal. Azt is megnyertem.

A megrendelő a bírósági per alatt eladta cégét, és nem fizetett. Másoknak sem és a haszna a Megrendelőnek milliárd lehetett, a Beruházó azt rendezte. Az adóhatóság nyomozást folytató szerve szerint ez nem gazdasági bűncselekmény, ez nem tekinthető adócsalásnak. Közben kinyomoztam, hogy nemcsak nekem tartozik az úr!

A közmunkaprogram is szánalmas jogi tákolmány, tulajdonképpen éhbérért kötelezik munkálatok végzésére a különböző oligarchiák földjeinek a megművelésre! Vajon a jogalkotó miért nem vette elő „A Fővárosi közmunkák Tanácsa Története, hogyan épült Budapest?” tanulmányt, az emlékező iratot? Nagyon tanulságos, és ma is hasznosítható lehetne.

Gyurcsány időszakában ugyanolyan nyomorult volt a kkv-k helyzet, mint jelenleg! Nincs változás, és a jelenlegi szabályozások sem a kkv-k valós kitörési lehetőségét biztosítják. Egyszerűen nincs megfelelő több évre nyúló tervgazdálkodás!

Nagyon jól tudja a társadalom, hogy a Magyarországot elhagyók, a nyugat-európába kivándorlók odakint is a nemzetközi multikat szolgálják ki, de ott, legalább tisztességesesen, a valóban érdemi munkát végzőket megbecsülik és kifizetik!

Mint építőiparban tevékenykedő, kíváncsian várom, hogy a Csányi (Magyar Építő Zrt.), a Demján (Arcadom Zrt.) érdekeltségű, korrupt fővállalkozói cégek ellen el fogják-e kezdeni a vizsgálatokat?

Mai napig az ügyészség és az adóhatóság nem véletlenül, de képtelen volt a körbetartozásokat működtető cégeket megtalálni és előállítani! (Magyar Építő Zrt, Arcadom Zrt., Grópius Zrt., Középület-építő Zrt., Hérosz Zrt. stb.) Nem csak e cégek tulajdonosai, a jelenlegi stróman arisztokrácia is is milliárdos bevallott és még több be nem vallott vagyonnal rendelkeznek, s mivel a gazdasági bűncselekmény 5 év után elévül utána vígan élnek.

Hogyan lehetséges, hogy a megszűnt, felszámolt fővállalkozói cégek milliárdos adótartozást maguk után hagyva, büntetlenül eltűnhessenek, vezetőikkel együtt? És tették, teszik mindezt az ügyészség és az adóhatóság jóváhagyásával! Ez bizony előre kitervelten az államunk kárára végrehajtott gazdasági bűncselekmény a két szervezet vezetése részéről!

Megalázónak tartom, hogy korrupciókban is részt vett vállalkozásoknak a többmilliárdos adótartozását a NAV vezető képviselői a mai napig nem tekintik bűncselekménynek, de ha a munkáját elvégző, leszámlázó kisvállalkozó nem jut hozzá a jussához, és a miatt nem tudja a bevallott adóját megfizetni, akkor a NAV szánalmas, iroda kukackái inkasszóval teszik vigyorogva őket tönkre, ahelyett hogy az elvárt tisztességet képviselve a valódi számonkérést valósítanák meg!

Az ÉVOSZ egyik alelnöke 2012.ik év végén egy „zárt” konferencián bevallotta, hogy csak azaz építőiparunk területén, éves szinten az eltűnő pénz, mint korrupció és a körbetartozás összege 1.300 milliárd forint. Vajon ebből mennyi ügyészségek, adóhatóságaink megérdemelt jutaléka az eltakart gazdasági bűncselekmények után?

Noha higgadtabban nehéz megfogalmaznom, de az is érthetetlen számomra és megalázónak tartom, hogy a vállalkozásokat érintő brutális jogszabályváltozásokat csak akkor ismerheti meg vállalkozó, ha 10-30.000.-Ft napi költség megfizetése után elmegy egy előadásra, annak meghallgatására. Ha már a kamaráknak évente a vállalkozóknak brutális költségek megfizetésre kötelezik, akkor a kamaráktól miért nem kap megfelelő, akár elemzett írott tájékoztatást a jogszabályi változásokról? Ezt államunk általi megalázásnak tekintem. Nem minden, termelésben közvetlenül résztvevő vállalkozónak van ideje és van pénze e költségeket megfizetni, miközben az éppen kormányzó (teljesen mindegy, hogy konzervatív vagy baloldali) politikusaink utasítására megfogalmazott törvények majd kéthetente változnak a jogot megfogalmazók szakmai felkészületlensége, sok esetben erkölcsi problémák miatt. Ezt hitelesen igazolja az építésüggyel kapcsolatos jelenlegi jogalkotói tevékenység.

Ami szintén hiányosság, hogy nem kevés építőipari szakterületen megvalósuló technológiai ismeretek változását, a folyamatosan változó szabványokról sem kapják meg a kivitelezők az információkat, emiatt nem tudnak megfelelő újkori technológiát használó dolgozókká válni.

És utolsó észrevételem: A termelő munkát végző dolgozóknak arra nincs fedezetük, hogy megfelelő munkavédelmi felszerelést (védő bakancs, munkaruha, sisak, védő eszközök), valamint az újkori technológiai kisgépeket szerezzenek be. Ezt vajon a kamarákon keresztül az állam miért nem támogatja? Ha netalántán igen, akkor a miért nem jut el a vállalkozókhoz?

Kedves Csath Magdolna asszony!

Elnézést a hosszan írott anyagért, de nehéz higgadtan megfogalmazni és feltárni a problémákat.

Vácszentlászló, 2016. november 7.

Tisztelettel:

Kovács István

Melléklet:

Válaszlevél elégedetlenkedő munkavállalómnak, év vége előtt.

Íme, a válasz, hogy miért nem találsz munkát normális fizetésért!

Döbbenetes adatok! Sokan nem értik, hogy miért nem találnak normális munkát normális fizetésért, szidják a főnököt, hogy milyen kapzsi és nem emeli a fizetést az év végén, pedig a rádió is bemondta…

Döbbenetes adatok! Sokan nem értik, hogy miért nem találnak normális munkát normális fizetésért, szidják a főnököt, hogy milyen kapzsi és nem emeli a fizetését. Most egy részletes leíráson keresztül elmagyarázom, hogy mi áll a háttérében!

Ezért nem kapsz munkát, és béremelést

12 embernek adhatnék munkát havi 248 720 Ft nettófizetéssel, de nem adok. Elmondom miért.

Dolgozhatnál a kertészeti szolgáltató cégemnek. Nem ügynökösködés, nem kamu. Komoly szakértelmet igénylő munkát kellene végezned, napi 8 órában, csak hétköznapokon. Rendesen be lennél jelentve, fizetném utánad a járulékokat. Adhatnék ilyen munkát egy tucat embernek, de nem teszem, és elmondom miért nem.

Nőt nem alkalmaznék. (Persze ez most nem igaz, mert kényszerből a dolgozóim 70 %-a nő)

Ennek végtelenül egyszerű oka van: a nők gyereket szülhetnek. Mielőtt felveszem, nincs jogom megkérdezni, akar-e még gyereket szülni. Ha lenne jogom megkérdezni és válaszolna, becsaphatna szándékosan, vagy időközben meggondolhatná magát.

Természetesen semmi bajom azzal, hogy a nők gyereket szülnek. Én is így születtem, és így jött a világra az én gyerekem is. Azért nem alkalmaznék nőt, mert ha szülni megy, 3 év szabadságra menne, és ez alatt nem lehet kirúgni. Ha két gyereket is szül, 6 évig.

Persze a munkát valakinek meg kell csinálni, ezért kénytelen vagyok felvenni valakit, aki dolgozik helyette, amíg az évekig tartó szülési szabadságát tölti. De nem csak a szülési szabadsága alatt, utána sem rúghatom ki. Amikor visszajön, kénytelen vagyok azt kirúgni, aki addig helyette dolgozott. A szülésről visszaérkezett nőnek köteles lennék felemelni a fizetését az akkori szintre és rögtön kiadni az addig összegyűlt fizetett szabadságát. A munkát 2-4 hónap fizetett szabadsággal kezdené.

50 év felettit sem alkalmaznék.

Pedig a legtapasztaltabb szakemberekkel semmi bajom sincsen. Azért nem alkalmaznám őket, mert hamarosan védett korba lépnek. Akkor pedig hasonló csapdába esnék velük, mint a nőkkel. Védett korban lévőt nem lehet kirúgni, ezért akkor is kénytelen lennék 5 éven át fizetni a védett korú fizetését és járulékait, ha egyáltalán nem dolgozik normálisan, legalább elfogadható szinten. Nem rúghatnám ki, de mivel valakinek dolgoznia is kellene, kénytelen lennék felvenni helyette még egy embert, aki dolgozik is. Felőlem lehetnek védettek a nyugdíjazás előtt, csak akkor fel sem veszem őket. Csak 25-50 éves férfiakat alkalmaznék.

Őket is nagy kockázattal jár felvenni, hiszen őket sincs jogom csak úgy kirúgni, ha bármilyen okból (nincs elég bevételem, nem vagyok elégedett a munkájával) ki akarom. Jó eséllyel beperelnek, és jó eséllyel megnyerik. De ezt a kockázatot még kezelném.

514 000 forintomba kerülnél havonta:

Ezek 2011-es adatok, a www.nettober.com kalkulátorból származnak. (ÉS MA 2016 van!)

Amint látod, a 248.720 Ft fizetésed a cégemnek 514,000 Ft költséggel járna. Ezt a kétszeres szorzót csak azzal úszhatnánk meg, ha kevesebb fizetést adnék. De kevesebb fizetésért nem alkalmaználak, mert szerintem, aki kétszázezer forint alatt keres, nem tud normálisan megélni. Depressziós lesz, nem végzi a munkáját rendesen, csak tönkretenné a cégemet és engem is. Ezért aztán kevesebb pénzért nem vagyok hajlandó senkinek munkát adni.

Az állam sehol máshol nem veszi el a fizetésed több mint felét. Bosszantó, hogy több mint ötszázezret fizetek neked havonta, de kevesebbet kapsz meg belőle a felénél. Pláne bosszantó, mert semmivel jobb egészségügyi ellátást nem kapsz majd, mint aki minimálbérre van bejelentve.

Számolnom kellene azzal is, hogy egy 35 éves embernek 25 nap szabadság jár. Ez évente több mint 1 hónapnyi munkanap. 12 ember munkájára lenne szükségem a cégben, ehhez 13 alkalmazottat kellene foglalkoztatnom. Hiszen 1 mindig szabadságon lenne.

Ezek miatt még adnék is munkát.

Nagyon vállalkozó szellemű ember vagyok. Eladnám a lakásomat és bérelt lakásba költöznék. Bíznék benne, hogy az így keletkező 30 milliós tőke elég lesz. Belevágnék bátran, és ha elbuknám a pénzt (ami elég valószínű), nem siránkoznék.

Jó szolgáltatást nyújtana a cégem, jó munka pedig nincs normális munkakörülmények nélkül. 13 embert alkalmaznék. 12 munkájára lenne szükségem, +1 lenne, aki az éppen szabadságon lévő helyett dolgozik. Velem együtt az összesen tehát 14 ember

Így alakulnának a cég költségei:

Iroda: 580.000 Ft / hó
Munkabérek: 13 x 514.000 Ft = 6 682 000 Ft / hó
Egyéb költségek (könyvelés, marketing, fogyóeszközök stb.): 1.000.000 Ft / hó
Összesen: 8 262 000 Ft / hó.

Elég rémisztő kis rezsi ugye? Ennyit kellene minden hónapban kifizetnem, tök függetlenül attól, hogy mekkora a bevételem. A jó hónapokban és a rossz hónapokban is. A nyári uborkaszezonban is, és karácsony előtt is, amikor alig dolgozunk.

Ennyi ember átlagosan havi 1000 óra szolgáltatásnál többet nyújtani nem képes. A költségek kitermeléséhez, tehát a null szaldóhoz 8 262 000 Ft / 1000 = 8262 Ft / óradíjszabással kellene eladni a cég szolgáltatását. De szükség van valamekkora profitra is. (2016.-ban a szakmában az elfogadott /versenyképes/ óradíj 2750 Ft!!)

Nem vagyok kapzsi, szorít a piac is, 20% nyereség mellett döntenék. Így 9914 Ft / óra lenne a cég szolgáltatásának ára, ami kimondva 9914 Ft + ÁFA, azaz bruttó 12392 Ft. Kerekítenék (lefelé) és ennyiért hirdetném: 12 000 Ft / óra (soha senki rám se nyitná az ajtót, soha nem kapnék megbízást)

Ebből 2.400 Ft az államé, 9.600 Ft a cégé. Optimista ember vagyok. Ütne a marketing, tökéletesen bejönne a számításom, sikerülne átlagosan havi 1000 óra szolgáltatást értékesíteni. Dübörögne az üzlet, minden alkalmazottammal szerencsém lenne, mindenkinek égne a keze alatt a munka.

Így 1000 x 9600 Ft = 9 600 000 Ft / hó lenne a cégem bevétele.

1 338 000 Ft / hó a profit. Ebből saját magamnak 800 000 Ft bruttó fizetést tudna adni a cégem, aminek az összköltsége 1 028 000 Ft. Ebből megkapnék 497 440 Ft fizetést, majdnem az alkalmazottaim fizetésének dupláját, a cégnek pedig keletkezne 310 000 Ft adózás előtti nyeresége. Ebből kifizetnék 31 000 Ft társasági adót, illetve a helyi iparűzési adót, amely a cég bevételének 2 százaléka: azaz 192 000 Ft. A cégnek tehát megmaradna havi 87 000 Ft, ennyivel nőne a számláján a pénz.

Tehát 497 440 forintot keresnék, de vegyük figyelembe, hogy eladtam a 30 millió forintos lakásomat, és a cégre költöttem az árát. Ezért most 100 000 forintért lakást kellene bérelnem, egyébként nem lenne hol laknom. Meghúznám magam, nagyon keveset költenék, a feleségem is keresne, egyébként is állandóan dolgoznék, időm sem lenne költekezni, az alkalmazottaimmal szemben én hétvégén is napi 10-12 órát dolgoznék.

Így havi 300 000 forintot tudnék megspórolni, a 30 milliós befektetésem 100 hónap alatt megtérülne. 9 év alatt összegyűjteném a 30 milliót, amit a cégbe fektettem, így ebből újra vennék egy saját lakást. Onnantól már nem kellene szűkölködnöm. Nem kellene lakást bérelnem, és lakásra sem spórolni. Úgy élnék, mint egy európai.

Sok kedvem ilyen körülmények között - remélem érthető - nincsen eladni a lakásomat és vállalkozásba fektetni a pénzt. De 4 okból biztosan nem teszem meg:

A konkurencia ugyanilyen szolgáltatást végez, csak fusiban, feketén, balkáni körülmények között, 2000 forintos óradíjért. Zsebbe kéri a pénzt, így ÁFA sincs rajta. Garanciát sem kell vállalnia, hivatalosan nem is vállal semmit, semminek nincs hivatalosan semmi nyoma. Nem kell irodát bérelnie, nem kell könyvelőt alkalmaznia. Napi 5 óra munkával így kényelmesen marad a zsebében 300 000 Ft. Esze ágában sincs hozzám jönni, dolgozni, mert a cégemnél nem végezhetne kontármunkát, időre be kellene járni, szigorú szakmai követelményeknek kellene megfelelni, az ügyfeleket nem csaphatná be, és ha mégis gané munkát végezne, akkor kirúgnám.

A konkurencia szabályos lejárató hadjáratot indítana a cégem ellen. Pénzéhes geciládának állítanának be, hiszen nálam 12 000 Ft, ami náluk 3000 Ft. Hiába védekeznék akárhogyan, a közvélemény szemében a cégem pénzre hajtós magyar ember ellenes kizsákmányoló lenne, miközben az igazi tisztességes szakemberek a töredékéért becsületesen dolgoznak …

Az alkalmazottaim közül többen csak azért jönnének hozzám dolgozni, hogy eltanulják a szakma fortélyait, és ellopják a cég ügyfeleit. Azt hazudnák az ügyfeleknek, hogy tőlük ugyanazt megkapják majd, csak fusiban, féláron. Ekkor direkt mindenféle kárt okoznának a cégemnek, hogy kirúgjam őket. Ekkor beperelnének, hogy jogtalanul rúgtam ki őket, és nyernének. Közben a cégem drágán megszerzett, de már ellopott ügyfeleinek vígan dolgoznának feketén és még nekik állna feljebb. Mindenféle fórumon híresztelnék, hogy ők dolgoztak a cégemnél, tudják, mit beszélnek: nem csak kurva drága, de nagyon szar is.
Mindezt hiába mondanám akárkinek, mindenki magasról tojna rá.

Ezért nem kapsz munkát tőlem (és szerintem sok más mindezt megtapasztalt vállalkozótól sem) és ezért egyre több a munkanélküli, akik egyre kevesebbet vásárolnak és ezért egyre kevesebb ÁFA-t fizetnek. És ezért egyre kevesebb a normális cég, akik egyre kevesebb embert alkalmaznak és egyre kevesebb adót fizetnek, és ezért van egyre kevesebb pénz a szociális juttatásokra, és ezért jönnek a munkatáborok.

Én csak akkor adok majd munkát, ha:

Kirúghatlak, ha akarlak.
Ha az ÁFA legalább 20 százalékra (de inkább 15-re) csökken.
Ha az állam a legális fizetéseknek “csak” 30 százalékát veszi majd el.
Ha nem büntetik a több fizetést magasabb arányú elvonással.
Ha nem a cégeket, hanem az illegális munkavállalókat üldözik.

Amíg ezek nem változnak, tőlem nem kapsz munkát, az hétszentség. Amíg az állam mindenben a korrupciónak kedvez, nem vállalkozok semmire és nem adok munkát senkinek.

Igencsak érdekes tanulmány.

Egyben elgondolkodtató.

A vállalkozó nem hatalmazott fel hogy a nevét is rögzítsem, igaz én sem kértem, erre. (ha utólag kéri, akkor beteszem, és újból továbbítom)

Kovács István