Etikai vizsgálat indult Morvaival szemben, amiért tiltakozott az ellen, hogy a Hunnia-per ügyésze előre megkapta az ítéletet
2016. november 8. Kuruc.info
Etikai eljárás indult Morvai Krisztinával szemben az ELTE jogi karán - tudta meg az ATV híroldala. Egy bejelentés szerint a Jobbik EP-képviselője "az intézményhez méltatlanul viselkedett Budaházy György és társai tárgyalásán".
Az ELTE etikai kódexe szerint bármely egyetemi polgár tehet bejelentést egy másik egyetemi polgár ellen, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a "kollega" megsértette vállalt kötelességeit. Ilyen lehet például: az emberi méltóság tisztelete, egyenlő bánásmód, hátrányos megkülönböztetés tilalma, az ELTE tekintélyének, jóhírének csorbítása stb.
A lap értesülése szerint Morvai Krisztina ellen a Büntetőjogi Tanszék oktatójaként indítottak etikai vizsgálatot, méghozzá konkrétan a Hunnia-per ítélethirdetésén tanúsított viselkedése miatt. Az augusztus végén lezajlott tárgyaláson a lap szerint "a Fővárosi Törvényszék bírája sikertelenül próbálta rendre utasítani a tárgyalótermet megtöltő, hangosan bekiabáló, őt és a magyar igazságszolgáltatás rendszerét gyalázó, Budaházy György nevét skandáló sokadalmat. Az egyik hangadó kétségkívül Morvai Krisztina volt, aki látszólag többszörösen megsértette a tárgyalótermi etikettet." Miután az ügyész az ítélet súlyosbításáért fellebbezett, elénekelték a magyar és a székely himnuszt, majd Morvai nem volt hajlandó elhagyni a helyiséget, mondván: uniós képviselőként mentelmi jog védi a rendőri intézkedéssel szemben.
Még nem döntöttek
A lap megkeresésére Lévay Miklós, az egyetem Etikai Bizottságának elnöke a következőt válaszolta: "A Morvai Krisztinával kapcsolatos etikai eljárásról kizárólag karunk dékánja, dr. Menyhárd Attila adhat felvilágosítást". A Dékáni Titkárság pedig ezt írta: "Bármely konkrét ügyben etikai vétség megállapítása esetén, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, a döntést és annak indoklását az intézmény a honlapján hozza nyilvánosságra".
A konkrét ügyre vonatkozó tényeket nélkülöző tájékoztató ugyanakkor felhívja figyelmet az etikai vétség lehetséges szankcióira, amely három megoldást enged a jogalkalmazónak. Amennyiben tehát Morvait elmarasztalja az Etikai Bizottság, első körben az egyetem honlapján nyilvánosságra hozhatják az etikai vétség elkövetésének tényét. Ha azonban a kifogásolt viselkedés súlyossága oly mértékű, "az Egyetem kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, a vétséggel összefüggő vagy általában valamennyi testületi tagságtól való megfosztását, illetve a tagságból meghatározott időtartamra történő kizárását".
A képviselő büszke rá
Morvai Krisztina a lap kérdésére megerősítette, hogy etikai eljárás alatt áll a fentiek miatt. Mint mondta, védekezését írásban közölte, mivel nem hajlandó semmiféle bizottság előtt vádlottként megjelenni, és eleve bizarrnak és nevetségesnek tartja, hogy egyetemi kollégák egymást vonják felelősségre olyan dolgokért, amelyek nem érintik közvetlenül az egyetem működését.
A képviselő úgy véli, sok más oktató folytat hozzá hasonlón színes közéleti tevékenységet, amiket "ha megbolygatunk, erősen fennáll a szubjektív megközelítés veszélye".
Emlékei szerint csak akkor avatkozott be a Hunnia-per tárgyalásának menetébe, amikor bűncselekményt, konkrétan hivatali visszaélést észlelt, mivel az ügyész nem jegyzetelt az ítélethirdetéskor, viszont azonnal egy 17 vádlottra kiterjedő fellebbezést olvasott fel a laptopjáról. Tehát előre megkapta az ítéletet - állapította meg Morvai, aki hivatalos személyként köteles volt ezt jelezni a bíróságnak, és nyomban értesíteni a rendőrséget is, hogy még időben le tudják foglalni az ügyész laptopját, és átkutathassák az eljáró bíró irodáját. Nem tették.
A Jogtudományi kar docense meg van róla győződve, hogy nemhogy nem sértette meg az Etikai Kódexet, hanem éppenséggel jó példával járt elől diákjai és a kollégái előtt is. Nem lévén vezető, elmarasztalása esetén nincs honnan kizárni, nincs mitől eltiltani - sorolja -, amit viszont megtehetnek vele, azt kifejezetten kéri is, jelesül hogy az intézmény honlapján hozzák nyilvánosságra a vele kapcsolatos döntést és annak körülményeit.
Kapcsolódó:
 13 év fegyházat kapott Budaházy a hazaárulók elleni állítólagos fellépése miatt, feltételesen sem szabadulhat (kuruc.info)
Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte első fokon Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék, feltételesen sem szabadulhat. A büntetés idejébe beleszámítják az előzetesben és házi őrizetben töltött éveket is. Az ítélet szerint Budaházy "bűnszervezetben, társtettesként követte el terrorcselekményét", testi sértés és kényszerítés is a rovására írható. A másodrendű vádlott 12 év fegyházbüntetést kapott, és a legtöbben is tíz év körüli büntetést kaptak. Valamennyiük esetében kizárta a bíró a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét is.
|
 Budaházy szabad, de a felirat marad (delmagyar.hu)
Makó - ,,Szabadságot Budaházynak!" Ezt festette fel valaki két makói ház falára hat évvel ezelőtt. A feliratok máig megvannak: a biztosító nem fizetett, a tulajdonosoknak pedig nincs pénzük eltüntetni. Budaházy azóta kiszabadult. Csak a házak teljes külső felújításakor fog eltűnni a Budaházy György szabadon bocsátását követelő felirat Makón, a Szegedi utca 1-3. és a Széchenyi tér 2. alatti épület faláról. 2010 februárjában festette fel valaki a követelést a fröccsentett kőporvakolatra.
|
 Megint bevitték Budaházy Györgyöt (index.hu)
Csütörtök este előzetes letartóztatásba helyezték Budaházy Györgyöt. Az első fokon 13 évre ítélt férfit a Nagy Ignác utcai bv-intézetbe szállították. Budaházy ügyvédje, Szikinger István szerint érthetetlen a bíróság döntése. Este fél hat körül előzetes letartóztatásba helyezték Budaházy Györgyöt - tudta meg a Magyar Nemzet Online az első fokon 13 éves börtönbüntetésre ítélt férfi hozzátartozójától.
|
 Húsz évet kért Budaházyékra az ügyész (24.hu)
Majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak az ügyész a terrorcselekmények vádjával folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken hétfőn. A vádbeszéd szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját. |
|
