Payday Loans

Keresés

A legújabb

Magyar Teozófiai Társulat PDF Nyomtatás E-mail
2016. november 06. vasárnap, 08:00

Embléma

Üdvözöljük weboldalunkon!

http://www.teozofia.hu/index.php

Teozófia szellemi rendszer és életmód. Szellemi rendszer, de nem vallás, bár a vallások összehasonlításával is kutatja a gyökereket, amelyek ismerete választ adhat az emberiség nagy kérdéseire:
kik vagyunk, honnan jövünk, miért vagyunk itt és hová megyünk?

Teozófus felfogást a megértés, a tolerancia és az igazság őszinte keresése jellemzi azért, hogy tisztábban láthatóvá váljanak a létezés nagy titkai.

Teozófiai Társulat nem vallási jellegű szervezet, bár tagjai között éppúgy vannak vallások követői, mint egyéni hitüket szervezett keretek nélkül gyakorlók.

A Társulat korábbi nyilvános előadásai a youtube-on

"Légy alázatos, ha el akarod érni a bölcsességet.
Légy még alázatosabb, ha ura vagy annak."
(H.P.B.: A Csend Hangja)


A Teozófiai Társulat három célja:

  • Megalkotni az emberiség egyetemes testvériségének egyik magvát nemzetiségi, vallási, társadalmi osztálybeli, nemi és faji megkülönböztetés nélkül.
  • Támogatni a vallások, bölcseletek és tudományok összehasonlító
    tanulmányozását.

  • Kutatni a természet még fel nem
    ismert törvényeit és az emberben rejlő erőket.

Reményik Sándor:
"Ismeretlen Istennek"

"Nem hódításra indultunk mi el
A végtelenből, - csak találkozásra.
Testvér, a mi testvérségünk
Ezért oly ritka, szép és drága.
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
Egymás lelkét prédának sose néztük,
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.

Maradtunk szabadok a szeretetben.
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
Maradtunk testvérek a szeretetben.

Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
S a végzetet, mint napsugárt és örvényt.
A törvény betűje ha összevágott:
Ujjongva hirdettük a rokonságot.

S ha egymás lelke tájait bejárva,
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
Ismeretlen istenség templomára:
Oltárát virággal szórtuk tele,
És szóltunk csendesen:
bár nem enyém,
Szenteltessék meg mégis a neve."

Reményik Sándor:
"Ismeretlen Istennek"

"Nem hódításra indultunk mi el
A végtelenből, - csak találkozásra.
Testvér, a mi testvérségünk
Ezért oly ritka, szép és drága.
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
Egymás lelkét prédának sose néztük,
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.

Maradtunk szabadok a szeretetben.
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
Maradtunk testvérek a szeretetben.

Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
S a végzetet, mint napsugárt és örvényt.
A törvény betűje ha összevágott:
Ujjongva hirdettük a rokonságot.

S ha egymás lelke tájait bejárva,
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
Ismeretlen istenség templomára:
Oltárát virággal szórtuk tele,
És szóltunk csendesen:
bár nem enyém,
Szenteltessék meg mégis a neve."