Payday Loans

Keresés

Eugéniusz: A boldog/talan ember – 24.  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI SAJTÓ”

EUGÉNIUSZ

A BOLDOG EMBER ABCD

Életminőség-vizsgálódások XXI.

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI SAJTÓ”

A teljesség balga rontása magyarán szólva – 24.

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI SAJTÓ”

Magyar virtus

Lármázz magyar! Ellenfeled'
Kongó szavakkal kardlapozzad,
És öltsd azokra nyelvedet,
Kik megcsufolni nem haboznak.
Óh, mert nyelved merész, csodát mivel,
De az utolsó vagy, ha tenni kell.

Aludj', magyar nép! Bármi jő:
Mindegy, te sült verébrül álmodj',
Változván ember és idő,
Őrizd meg ősi lomhaságod'.
Mig más egész nap fárad, izzad:
Te szempilládat föl se nyissad.

Hallgass magyar! Ha rád morog
A külföld, némulj el szavára.
Mert bár mindenbe' majmolod,
S mint árnyék támolyogsz nyomába:
Nem hallgatsz, csak dicséretére;
Hibád' ha látja, esz a méreg.

Vakulj magyar! Türelmedet
Nem józanság okozza, hidd el.
Szidd inkább gyönge merszedet
S keleti röstséged veszítsd el.
Nagylelkü, higgadt nép nem vagy te, nem!
Csak léha vagy, csak rest vagy, nemzetem!

REVICZKY GYULA

 

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI SAJTÓ”

*

Te

csak

kétféle

állapotban leledzel:

vagy részeg disznó

vagy másnapos vagy

*

Keveset élsz,

soká vagy halott? –

hibernálásoddal

fogsz ki kérész-

életűségeden

*

Ki

nem állhatod

a tested látni,

a hangodat hallani

és szagodat érezni…

*

Ki

nem állhatod,

ha ellenőriznek –

bajba kerülve szemre-

hányod, miért nem intettünk

*

Ki

nem érlelt

gondolataidat

már a mondat felénél

megbánod és visszavonod

*

Kicselezed

vagy szabotálod

a közteherviselést,

ha sáros és sötét is utcátok

*

Kielégíted

mások jogos igényeit/szeszélyeit,

súlyosan elhanyagolva magaddal

szembeni kötelességeidet…

*

Kiélvezed:

hatalmadban áll

nem megbocsátani,

még ha így te is

a helyzet foglya maradsz

*

Kiengeded

a palackból a rossz szellemet,

s már nem tudod oda visszagyömöszölni

*

Kihagyod

a felnőttkort:

kissé gyermeteg,

nagyon infantilis maradsz –

némi szenilitással megspékelve

*

Kikacagod a sírókat

és csodálkozol, hogy

alaposan elagyabugyálnak

*

Kipróbált,

igaz barátoddal

nem úgy bánsz mint

becsülhetetlen kinccsel illik

*

Kis lakásba

kis kutyát szerzel be

s meglep, hogy megnőve

elveszi, leuralja az élettered

*

Kis örömed

csak 1-gyel tudod „szorozni”,

mert nincs kikkel megsokszorozni

*

Kísérletből

fogadást kötsz:

a neked legtaszítóbb

lénybe próbálsz beleszeretni

*

Kishajót

és kisrepülőt

hajtogatsz a papírpénzből

és még útjára is engeded őket…

*

Kiutasítod

és kitoloncolod magad

hazádból s eszed az emigráns

nagyobb, de oly keserű kenyerét

*

Kíváncsi vagy

lelki teherbírásodra:

ellenségeddel költözöl össze

*

Kizárva

a szabad,

friss levegőt

saját levegődet

te magad rontod el

*

Kohlhaas

Mihályként

mondod: legyen igazság,

ha belepusztul a világ is…

*

Komolyan veszel

minden vicces ugratást,

s nem tréfával felelsz meg rá

*

Kóstolgatnak

s te minden sértést lenyelsz,

így nagyon el is szemtelenednek -

a végén a csikket arcodon nyomják el

*

Könnyelmű vagy,

mintha mindent

meg lehetne ismételni

és jóvá lehetne tenni

*

Könnyelműen,

nevetve veszed fel a kölcsönt,

kínkeservesen, sírva törleszted

*

Könnyen

a szavad adod

a ravasz ördögnek,

és ő még nehezen sem

adja neked azt vissza,

de behajtja az utolsó betűig…

*

Könyves-

polcodon

sorba rakva áll

a naponta teleírt

sok-sok panaszkönyv

*

Körkörös

védelemben kalimpálsz,

hadonászol, csapkodsz -

pedig csak azt szeretnéd,

hogy megsimogassanak

*

Közvetlenül

akarod elérni

a gazdagságot,

hatalmat, hírnevet stb.,

ami csak eszköz vagy ajándék

*

Kreatív

szexuális fantáziád hiányát

péniszprotézis beültetésével „pótolod”

*

Kriptát

csinálsz házadból,

szükséged van minap

meghalt anyád nyugdíjára

*

Kultusz-

filmjeidből

koppintod le:

hogyan

öltözködj,

mosolyogj, járj

és tartsd magad stb.

*

Kutyaharapást

nem a szőrével,

lelki bánatod

testi örömszerzéssel

„kúrálod”

(rontod)

*

Külföldiekkel

a szép magyart

lassan tagolva,

hangosan és ismételve

„érteted meg” magad

*

Külföldről

külországból

hozol ide, haza

itt nem honos egzotikus

növényeket és betegségeket

*

Külön

pályáztatsz

a konyhai, az ágybeli

és a társalgó feleség szerepére

*

Láb-

ujjhegyre állva

próbálsz ideig-óráig

a társadhoz felnőni -

de elzsibbadsz, kifulladsz

*

Lakásod

a leges leg-

alacsonyabb

komfortfokozatúra

rendezed be, nehogy elpuhulj

*

Lakásod

értékbecslését a

leges legszegényebb

vevőjelölttel végezteted el

*

A komád,

aki nomád -

lakókocsival

járja be a világot

végleg otthagyva

szülőföldet, barátait stb.

*

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI PÁRBAJ”Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI PÁRBAJ”

Csak lőjetek, csak vívjatok!

Aljas zsiványt, gaz árulót
Ha a törvény itél halálra:
Mindenki mélyen érezi,
Az élet kincse hogy mi drága;
De két gyerek, ha semmiért
Egymást levágja, legolyózza;
Mondják: derék, bátor legény,
Ki becsületét igy megóvja.

Lármázva, bor közt, részegen.
Ha jó pajtások összevesznek:
Ahelyt, hogy szégyelnék maguk',
A »becsületért« verekesznek.
Karddal kell bosszut állnia,
Ki másnak tyúkszemére hágott;
Két bolond igy tűz össze és
Igy bolondítja a világot.

A meggyalázott becsület,
Szent elvek és nagy eszmék,
Kardhegyre nem bízzák maguk',
Hogy azt vérrel befessék.
Ki vivni tud, a másikat
Tréfábul is leczudarolja,
A párbaj néki heczcz, minők:
Ballet, lóverseny, kártya, polka.

Csak lőjetek, csak vívjatok!
Van még e népnek ifjusága.
Az élet olcsó és bitang
S a puskapor, golyó se drága.
Csak lőjetek, csak vívjatok.
Ha nem vagytok jók semmi másra;
Olyan fán ugy se lesz gyümölcs,
»A melynek nincs virága.«

REVICZKY GYULA

Képtalálat a következőre: „XIX. SZÁZADI SAJTÓ”

*

Lassan legfőbb

életprogramoddá vált,

hogyan cselezd ki, csapd be,

támadd le, alázd meg stb.

a BKV-ellenőrt és társait

*

Lássuk

Uramisten,

mire megyünk ketten:

elpusztítod mindazt,

amit a jégeső meghagyott

*

Leárazod,

leértékeled és

vég-kiárusítod magad:

ki ad érted a legkevesebbet?

*

Lebratyizol

a diákjaiddal,

s azután azon keseregsz,

hogy nyeglén pimaszak veled

*

Leeszed

magad körül és fölül

„mézeskalács házikód”:

elárverezi a kilakoltató bank

*

Legfeljebb

nullszaldósra jövök ki,

mikor a jó tündértől hármat kívánhatok

*

Legőszintébb

megnyilatkozásod az,

amit álmodban

vagy részegen beszéltél?!

*

Leg-

reményteljesebb

gazdasági vállalkozásod:

sivatagban homokot árulsz

*

Legszívesebben

már húszévesen

nyugdíjas lennél

megúszva a felnőtt férfikort

*

Lélekszakadva

és leleményesen

menekülsz/bújsz „üldöződ” elől,

aki pedig egy csodás állást ajánlana

*

Lelkedet

egy hölgyre feltevéd,

és ő a te üdvösségedet

könnyelműen tépi szét

*

Lelki

nemesedésedet

tested rafinált gyötrésétől,

állandó sanyargatásától várod

*

Lemondasz

az ingyenes,

mellékhatástalan

lélekgyógyító szép dalokról

*

Le-

rombolod a gépeket,

melyek tehermentesítenének

és jelentős időt szabadítanának fel

*

Hiszed,

ha látod:

levagdosod

magadról a „felesleget”,

hogy kiderítsed: mi létfontosságú

*

Liánként

befonnak és fojtogatnak

vad kényszerképzetek,

s nem kérsz bozótvágó kést

*

Lojális

szolgálatkészségében

a megszálló hatalommal is

túlbuzgón kollaboráló, együttműködő

*

Ma még

megjutalmaznak

plusz teljesítményedért,

holnap már ez lesz a norma

*

Magadra erőlteted,

hogy örülsz gyereked párjának,

pedig gyerekrablót látsz benne

(miatta végleg magadra maradsz)

*

Magadra

veszed a dicséretet,

pedig a mögötted állónak szól,

mert téged levegőnek néznek…

*

Magányod feloldását

a tömegben keresed,

de ott a közönyben

csak még jobban átéled

*

Magatok viszitek be

az ostromlott vár udvarába

az ellenség ajándék falovát

*

Makacsságod

tehetetlenségi nyomatékát

mily erő is győzhetné le, és

hozna téged életlendületbe?

*

Már

annyi vermet ástál

és csapdát állítottál,

hogy magad is veszélyben vagy

*

Már annyira

emancipált nő lettél,

hogy kinő a szakállad,

káromkodsz, köpködsz stb.

*

Már

beletörődtél

a született vesztes szerepébe,

elég ha a focicsapatod győzne…

*

Már

csak azért is

a te bánatod a legnagyobb,

mert nincs kivel megosztani

*

Már csak

te nem tudod

– nem akarod tudni –,

hogy fűvel-fával csal a hitvesed

*

Már

el se hiszed,

ha valami jó ér:

ez nem te vagy,

ez tévedés, ez csak álom

*

Már

életedben

végrehajtod végrendeleted,

mindened szétosztva kisemmiződsz

*

Már eleve

romosan építed házad-várad,

mert neked ez így romantikus

*

Képtalálat a következőre: „ZSIDÓ KARIKATÚRA”

Politikus nemzet

Mi kedveltebb minálunk mint a kártya,
Káromkodás, czigány, zsidók szidása?
Minek van mindenütt biztos keletje,
Kocsmába', klubba', künn, tanácsterembe'?
Mi képes a magyart ugy feltüzelni,
Hogy falnak kész rohanni valamennyi?
Mi mérgez meg családot, társadalmat?
Mi vet szünetlen gáncsot a magyarnak,
Hogy azt mondják honára: Ázsia?...
Kimondjam-e, hogy a - politika!

Óh, Goethe, bár csodálom lángeszed',
Igazságod biz' még se volt neked,
Midőn bölcs elméd úgy okoskodott:
Versben politizálni rút dolog.
Költők királya, te nem ismeréd
Árpád politizáló nemzetét;
Különben, meg vagyok győződve róla,
Hires mondásod változtatva szólna:
Politizálás rút versben, papíron;
De legrutabb, ha gyakorlom, nem írom.
Nálunk versnél ugy sincs ártatlanabb
Portéka: olvasatlanul marad.
Lehetsz oly bölcs, mint Salamon király:
Lenéz a kortes, ki politizál,
És többre tart egy rossz programmbeszédet,
Mint minden tudományt és bölcseséget.
De bezzeg másnak tünsz fel néki egyben,
Ha dikcziózol orditó tömegben,
Ha népgyüléseken tudsz szolnokolni
S nagy garral értesz hangoztatni holmi
Kopott, erőtlen szópuffancsokat.
(Idézhetnék, ha kedvem vón', sokat.)
Ha tollat forgatsz, pár lapos vezérczikk,
Biztosra foghatod, számodra tért nyit,
S ha nagykorú vagy és ki van fizetve
Adód, bizton bejutsz a parlamentbe.

Országház! óh igéret földje te!
Rajtad függ milliók sovár szeme.
Mert nem igaz magyar, kinek szemében
Más pálya is van, isten ugy segéljen!
Cicero mondta, hogy ki mihez ért,
Annak szentelje minden idejét.
Nálunk? Az is, ki három iskolát
Végzett s nem lát az orránál tovább,
Még csupasz állu s már korteskedik.
Kész kis Kossuth (álmában!) mindegyik.
De ott, a hol dolgozni, tenni kéne,
Rögtön megcsappan hirhedett erélye,
S kisül, hogy csak Pató Pál úr fia.
Vagy »ama bizonyos csizmadia«.

És bárhová menj, édes honfitársam,
Egyben botolsz meg: a politikában.
Magyar vért többé nem hoz semmi lázba,
(A bort kivéve) csak kortes-kokárda.
S a honleány se buzdul már ma máson,
Csak képviselői beszámoláson.
Egy pálya van csak, egy czél, egy dicsőség:
Választókerület, képviselőség.
Beszélhettek, ti józan emberek,
Hogy ide orvos kell, a nép beteg,
Kereskedés, ipar lassan halad
S a mi van is, német kézben marad;
Hogy irodalom és müvészetek
Csak kegyelemkenyéren tengenek:
A magyarok minderre rá nem érnek,
A mig az ország házában beszélnek.

Igy látva téged, édes magyarom,
Erősen bízom benned, mondhatom;
Mert meggyőződöm, hogy nem árt neked már
Se Schulverein, se horvát ügy, sem Eszlár.
Történjék bármi e czudar világon,
Te csüngj tovább kedvelt politikádon,
Ha eddig nem volt képes tönkre tenni:
Örökké élsz, nem öl meg soha semmi!

REVICZKY GYULA

Képtalálat a következőre: „ZSIDÓ KARIKATÚRA”