Payday Loans

Keresés

Eugéniusz: A boldog/talan ember - 29.  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

EUGÉNIUSZ

A BOLDOG EMBER ABCD

Életminőség-vizsgálódások XXI.

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

A teljesség balga rontása magyarán szólva – 29.

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉN

Hívatlanul is megjössz minden évben,
Szép március, bilincsoldó tavasz!
De azt a régi márciust nem érzem;
A naptár mond csak annak; nem vagy az;
A hit kidőlt, a szívnek semmi lángja;
Fásúltan él a kor s eszmétlenűl,
Multon mereng a költő, és dalába
Villám s haragvó mélabú vegyűl.

Megalkuvás iránya most a kornak;
Ábrándnál egy kis állás többet ér,
Egy zsíros koncért százan marakodnak,
Hogy egynek jusson mentül több kenyér.
Az igazságot, elvet megtagadják,
S ki értük harcra kelne, nincs olyan,
Csak szóvirág ma a magyar szabadság
S az érte hősen ontott vérfolyam.

Nem, ez nem az a márciusi szellő!
Nem a szabadság éltető lehe,
Egy alvó népet új életre keltő,
Hogy százados rabláncát tépje le!
A nagy, a negyvennyolcas márciusnak
Nincs más emléke: néhány béna kar,
S távol, hol citrom és narancs virulnak,
Hónán kívül a legnagyobb magyar!

Ezért löktél hát annyit hősi sírba,
Hogy ami véred, ó, hon, megmaradt,
Mohó ajakkal, éhesen kiszívja
Egy ingyenélő parazitahad?...
Ezért áldoztál annyi vért, vagyont hát,
Hogy megtagadjanak gyáván előbb
S örököd' oszt' arcátlanul felosszák
Kétszínü, romlott, léha kegylesők?...

Csak vissza e sivár korból! Nem ég itt
Ember-méltóság tiszta ihlete!
Álmodjunk, hívjuk vissza azt a régit!...
S ha van még a magyarnak Istene:
Őt kérjük, adjon még egy csodakardot,
Büvös csapásitól hadd hulljanak
A hitvány léhütők, kik mint a barmok
Csak ettek-ittak és meghíztanak.

1878.

REVICZKY GYULA

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

*

Rá se

hederítesz

a még őszinte

kisgyerek bekiabálására:

„a király meztelen!”

*

Rabló-

gazdálkodást

folytattok a közös legelővel,

és ott fű többet már nem terem

*

Rablókkal

szövetkezel,

akik téged is kifosztanak,

majd koncul vetnek oda

a pandúroknak…

*

Rakoncátlan

nyelved kifecsegi

titkaidat háborgatva

ezzel a családi békét

*

Ránehezedik

lelkedre a bánat:

neked szégyen a könny,

nem könnyebbülsz meg

*

Regressus

ad infinitum:

miért kelsz fel,

miért mész dolgozni…

miért élsz?

*

Remegő

gyomorral eszel,

mert olyat rendeltél,

amit nem tudsz kifizetni

*

Repíted

a nehéz követ:

ki tudja hol áll meg

és kit hogyan talál meg

*

Részegen

fagysz meg a hóban,

mert liberális elveid tiltják

a paternalista beavatkozást

*

Részegen

megtervezett házad

józanon megépítteted

(beköltözve ismét innod kell)

*

Részegen

végrendelkezel

és írsz alá ingatlan

adásvételi szerződést

*

Részegen,

bujakórosan

teherbe ejtesz

egy világcsúfját:

a nyakadon maradnak

*

Rettegsz

a vákuumtól,

pedig ha nem

űzöd ki ördögeidet,

nem tudsz betöltekezni

Szent Lélekkel…

*

Rettegsz

az asszonysorstól,

lányként élnél még -

de így csak kiélt leszel

*

Rossz

az egyen-

súlyérzéke:

sokszorosan

több a kiadás,

mint a bevétel

*

Rosszul leszel,

infarktust kapsz,

ha nem adagoltan

tudatják: nagy öröm ér

*

Rosszul

sáfárkodsz

a rád bízott javakkal:

még azt is elveszíted,

amid van – amid eddig volt…

*

Röstellsz szólni,

amikor már nem

érted az előadást

s az egésztől elmegy a kedved

*

Röstellsz

vagy már nem is

tudsz sehol lazítani:

túlfeszíted a húrt,

ami el is pattan…

*

Rutinból

akarsz élni,

mintha kétszer

beléphetnél ugyanabba a folyóba

*

Saját

fegyvered

veszik el tőled és

visszafelé sütik el

*

Sajnálod

az időd az

udvarlásra

és „előjátékokra” –

ezt másra bízod…

*

Se látsz,

se hallasz:

ámokfutóként

rohansz vesztedbe,

isten se tud eltéríteni

*

Se örömöt

nem szerez,

se kapcsolatot

nem erősít:

a szex csak

gyereknemzési

eszköz neked

*

Sehogy

nem tudsz

belenyugodni,

hogy saját hazájában

senki sem próféta

(még te sem)

*

Sehol

nem versz gyökeret,

nincs stabil otthonod –

hajt tovább „cigány véred”

*

Semmiben

nem ismersz tréfát,

mindent komolyan veszel:

így durcás, sértődött vagy

*

Semminek

nem adod meg a módját:

mielőbb túl akarsz lenni

evésen, könyvön, szexen

*

Semmiről

nem tudsz lemondani

a kincses barlangban:

rád zárul és odaveszel

*

Semmit

nem dobsz ki

és mindent hazaviszel,

ami az utcán előtted hever

*

Semmit

sincs szíved

kidobni a süllyedő

léghajóból, s a tengerbe veszel

*

Senki

nem támad,

de te mégis védekezel –

így mintegy magad ellen emelsz vádat

*

Senkiről

nem akarsz lemaradni,

minden szembejövővel megismerkedsz

*

Senkiről

nincs jó véleményed,

de a legrosszabb az magadról van

(legfeljebb nem igazán tudsz róla)

*

Sikerült

„megállítani az időt”:

élő anakronizmus,

holt muzeális tárgy lettél

*

Sikerült elrabolni

és megszöktetni a lányt,

de a megtartása már nem erő dolga

(ahogy szuronyokkal sem lehet uralkodni)

*

Soha

nem észleled

az előjeleket:

minden derült égből

villámcsapásként ér

*

Sok

keresgélés után

egy frissen bukott

diákot fogadsz fel korrepetálásra

*

Élete

problémáinak

tartós és szívós

megoldatlanságaira

egyen-magyarázat:

rosszul nősült

*

Életed

veszélyes

helyzeteinek megoldására

profi dublőröket bérelnél fel

*

Életéből

folyamatos

élő tévéműsort csinálsz –

így kénytelen-kelletlen/

kellemmel szerepet játszol

*

A HALÁL ÖNKÉNTESEI

Nagy háború készül kitörni
Az ellustult világon újra.
A rothadó beteg kor ellen
Erkölcsi rend nagy háborúja.
Sietve gyűl a légi hadsereg.
Halálba üldözött önkéntesek,
Kiket a nemezis berendel
Harcolni a kizökkent földi renddel.

Mint határhelységek lakói
A hadbaszálló katonákat,
Úgy látjuk átvonulni sorban
Önkénteseit a halálnak.
Ez közlegény; amott egy tiszt megyen;
Ez ismerős; az ottan idegen.
Oly hallgatag, bús valamennyi...
Csak vérük hullását lehet kivenni.

Így gyülekeznek fönt a légben:
A földi szem nem látja őket.
Ágyához lépnek lopva, titkon
Az elbukottnak, szenvedőnek.
Aki megunta életét,
Elbóditják szegény fejét.
Meghalni önként: szörnyü végzet!
De hánynak százszor nehezebb az élet!

S egy éjjel szellemek csatája
Veri föl az alvó világot;
És emberirtás, szörnyü harc lesz,
Minőt ember még egy se látott,
Petyhüdt a föld, tikkadt a lég.
Érezni a vihart lehet.
Közelget, halk morajjal újra
Az új idők tisztító háborúja.

1883

REVICZKY GYULA

*

Életfából

bitófát ácsolsz,

s az egyik próba-

akasztás túl jól sikerül

*

Homokosok

családi hipnózisban

nevelik ki az új homokosokat

*

A

holt

szellemű embert

felemésztik testi vágyai

*

Cseberből

vederbe esik –

sőt: kis bajt kerülve

nagyobba szalad bele…

*

Szemtelen

és pofátlan vagy,

mint a piaci légy

*

A

bíró orrán

a légyre csapva

agyonütötted őt is

*

Kilábalt ugyan

egy nehézségből,

de bele egy másik nagyobba

*

Többen

pályáznak rá,

hogy eltegyenek láb alól

*

Mindig

lábatlankodik –

mindig láb alatt van

*

Egy lábon is kibírod –

pedig hárman is állhatnál

*

Agyaglábon álló

– rogyadozó – agyagóriás,

akivel egy kerti törpe is elbánik..

*

Csak

pirruszi győzelmet aratsz -

még egy ilyen győzelem és véged…

*

A

vereséged

győzelemnek kiáltod ki -

a csatát ugyan megnyered,

de a háborút mégis elveszíted

*

Senki

nem vár otthon meleg vacsorával

Senki nem takar be, ha lefekszel és fázol

Senki nem kérdezi meg, hogy mi fáj, mi a bajod

Senkit nem érdekel, hogy van-e mit enned és innod

*

Fölösleges

hősködésed

hozza ránk a bajt -

ha kell, még a vízbe

is löksz, hogy kimenthess

*

Egy

célod

van az életben,

hogy lehessél hősi halott

*

Életmentő

érdemrendre vágysz –

lesed az öngyilkos jelölteket

*

A

szádból

segget csinálsz -

megkapod az éhbéred,

ha kinyalod a főnök seggét

*

A

fejedre tojnak,

s az arcodról lenyalhatod a vacsorád

(ha közben kellőképpen még hálálkodsz is)

*

Kicsinyhitű lettél,

aki a vízenjárás közben elsüllyed

*

Végig

kell nézned,

ahogy gitárodból

tűzifát, gyújtóst hasítanak

*

Csak

egy kalapácsod van,

s így mindent szögnek látsz

*

Hiúsága miatt

nem visel szemüveget…

…inkább vaksin hunyorog!

*

Az

asszony

a nadrágos kereső,

rajtad szoknya és papucs

(és olykor el- elver a „nőd”)

*

Elefánt

a porcelánboltban -

és az alkalmatlankodó

a fölösleges-káros harmadik

*

Neked

a divat

mondja meg,

hogy ki vagy

*

Előnytelenül öltözöl –

kihozod magadból a minimumot

*

Kiszúrják

a szemeidet

gagyi bóvlikkal –

és a parasztvakítás

*

Csak

teher vagy

a Földnek –

púp a háton

*

Sótlan alak –

vagy elsózza az egész Földet

*

Léted

könnyűsége

elviselhetetlen teher neked

 

*

Örökösen

hiperaktív vagy,

aki soha nem szemlélődik

*

Nem

tartasz vasárnapot,

ő nem tart meg téged

*

Nem

alszod át életed,

az éjt is nappallá teszed

(mintegy non stop üzem)

*

Nem

ismeri

az öncélú sétát,

folyton igyekszik,

hajszoltan lohol…

*

Máshol járva

kineveted a mások szokásait

(mielőtt elgondolkodnál rajtuk,

és szembesítenéd vak szokásaiddal)

*

Te

nem

mész sehova,

és/de te se hívsz senkit

*

Kevés

nyelvet tudsz,

keveset is érsz

*

Nincs

zsebpénzed,

a kutya is lepisál

*

Kígyót

melengetsz a kebleden –

aki felengedés után megmar…

*

Ölöd,

agyoncsapod az időd

*

Korpa

közé keveredtél,

felfaltak a disznók

*

Hűlt

helyét találod –

bottal ütöd a nyomát

*

Meghűléses betegség –

kihűlő ember – hüllőember

(csak a nap melegíti, hidegvérű)

*

Meleg szeretet –

és a kihűlő kapcsolat –

frigid feleség, fagyos ágy

*

Hűvös

fogadtatás –

fagyos pillantás/légkör

*

Katasztrófaturista

Ha ég egy ház, akkor

elmegy háztűznézőbe…

*

A

légynek

sem tudsz ártani:

egy ideális áldozat

*

Az

ártó lényt

nem sikerül

ártalmatlanítani

*

A

paraziták

kiszívják vérét,

meghal a gazdaállat,

majd ők is elpusztulnak

*

A

játékból

élethalálharc lesz –

családi vitából veszekedés,

majd verekedés, családirtás…

*

A

háborúnak vége,

de ő még tovább harcol

(vagy teljes harckészültségben

bujkál valahol az őserdő mélyén)

*

Fénytelen

csatákban el kell kopni –

piti ügyekben csatározók…

*

Amikor

az oroszlánvadász

páni félelmében hamar,

idő előtt ellövi puskaporát

a felrebbenő kismadárkákra

*

Elállatiasít

a mindennapi létharc –

kaparj kurta, neked is jut..

*

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

VAKULJ, MAGYAR

Aludj, magyar! Hadd csípjenek
Szunyog-légy-szomszédok; - te álmodj!
Hadd szípolyozzák véredet,
Te óvd meg ősi lomhaságod,
Ha más egész nap' fárad, izzad:
Te szempilládat föl se nyissad.

Lármázz, magyar! Ki ellened:
Kongó szavakkal kardlapozzad,
Csak öltsd azokra nyelvedet,
Kik megfenyítnek, megrabolnak.
Ó, mert nyelved merész, csodát mivel;
De az utolsó vagy, ha tenni kell.

Csak tűrj, magyar! Történeted
Türelmed még nem látta veszni.
Rozsdás kardod, rozsdás fejed,
Mert harc nem élesíti, edzi;
S ha elpusztulsz, fejedre mondják:
Csak tűrt, megérdemelte sorsát.

Csitt hát, magyar! Ha rád morog
A külföld, meglapulsz szavára.
Bármit mívelsz, őt majmolod,
Mint árnyék támolyogsz nyomába.
Hogy hol szorít cipőd, te érzed,
És mégis más vezérli lépted'.

Vakulj, magyar! Türelmedet
Nem józanság okozta, hidd el;
Szidd inkább gyönge merszedet,
S keleti röstséged' veszítsd el.
Nagylelkű, nyílteszü nem vagy te, nem!
De gyáva vagy, de rest vagy, nemzetem!

1883

REVICZKY GYULA

Képtalálat a következőre: „KIEGYEZÉS”

Képtalálat a következőre: „kivándorlás amerikába a századfordulón”