Payday Loans

Keresés

A legújabb

Eugéniusz: A boldog/talan ember - 33.
Az emberi életminőség/boldogság
2016. október 13. csütörtök, 11:20

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

EUGÉNIUSZ

A BOLDOG EMBER ABCD

Életminőség-vizsgálódások XXI.

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

A teljesség balga rontása magyarán szólva – 33.

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

OSZTÁLYRÉSZEM

Az élet árnyát, fellegét is
Szivárványszínbe' látja lelkem
Csalódni és remélni mégis:
Így van megírva végzetemben.
S dallá szövődik minden eszmém
S mind, amit érzek, álmodom:
De nyitját hasztalan' keresném;
Mi célja, haszna: nem tudom.

Sugártalan, ködös napokba',
Ha rám borúl az éjek éje:
Fölhangzik édesen zokogva
A dal vigasztaló zenéje.
Ez tár elém egy szebb világot,
S ha lelkem errül álmodik:
A könny, a kín, a vér, az átok
Hallelujává változik.

S megszáll a vágy, hogy letöröljem
Könnyeit a szomorkodóknak;
S a béke útját megjelöljem
Azoknak én, akik csalódtak.
Ó, fáj e furcsa, gúnyos élet;
S lelkem gyakorta felzokog:
Az emberek mind oly szegények
S nem lesznek soha boldogok!

Türelmet és szánalmat oltott
Belém a lét nehéz igája.
Tudom, hogy ép' az sose boldog,
Akinek boldogság a vágya.
Tudom, hogy nemcsak én kesergek,
Bajlódik más is eleget,
Hurcolja némán a keresztet,
S nem vigasztalja senki meg.

Ó, hála, hála, hogy keservem'
Nem hordozom magamba' némán!
Van vígaszom, lehet pihennem,
Ha gondok árnya száll is énrám.
Borongás, üdvösség, igézet
Körülzsong lágyan, édesen;
S mit suttogásukból megértek,
Merengő, méla dal leszen.

Saját búbánatomban érzem
Örök bánatját a világnak,
S a lelki szomjazók nevében
Sóhajtom el szelíd imámat.
És öntudatlan', önmagátul
Szakad szívembül énekem,
Örömet, bút, mindent elárul...
S én nem tudom, csak érezem.

S habár jövőmben írva látnám,
Hogy sohasem leszek szeretve:
S dicsőség nélkül, ifjan, árván,
Szegényen dobnak sírverembe:
A vágyat üdvben élni váltig
Síró zenébe önteném,
S dalolva várnám a halált, így
Sóhajtanám ki lelkem' én.

1877

Reviczky Gyula

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

*

A

fejétől

büdös hal –

silány, áruló, komprádor „elit”

*

A

fekete bárány

szerepében tetszelgő

- amúgy meg óvatos duhaj –

közpénzzel dotált „fenegyerek”

(Állami díjas csavargó, „hobó”…)

*

A

feledés

fátyla borítaná –

de te letéped róla…

*

A

félelem

eszi a lelked –

ellelketlenedésed jól halad…

*

A

„felsőbb-

rendűséged”

hitvány önimádata

*

A

félrelépést

a férfinak elnézik,

a nőt lotyónak veszik,

és végleg ki is közösítik?

*

A

festményből nem tudni:

melyik évszak, melyik napszak,

melyik ország, melyik táj népe…

*

A

fiúkat

kislányruhában járatják:

társaiktól csúfolt gyerekek

*

A

föld

nem terem,

a fű nem nő,

a tehén nem tejel

*

A

földi

érdekházasság

a pokolba köttetik

*

A

fuldokló

után ugrasz:

magával húz,

leránt a mélybe,

így téged is megöl…

*

A

fundamentum,

az alap Istentől való –

az ateista homokvárat épít,

mely összedől az első viharban

*

A

futkosón –

katonai büntetőtábor – A domb

*

Hadbíróság  –

katonai fogda/börtön,

statárium – vésztörvényszék –

tizedelés – tábori csendőrség…

*

A

füled

betömve –

vagy örökre

a szirénsziget foglya maradsz?

*

A

gazdag,

híres, hatalmas

emberek másoknál

magasabb szabadságkorlátai…

*

A

gitárral

vered be a szöget –

fejeddel töröd meg a diót

*

A

gonosz lélek

visszajár kísérteni –

és te nem teszel ellene…

*

A

gonosz

szellem hatalma:

ép lélekből torz lélek

*

A

gyerek

iskolai beprogramozása –

a fejének agymosása és a

szívének/derekának betörése

*

A

gyerek

janicsárként

tér vissza szüleihez,

haza, családjába/hazájába

*

A

gyerekből

majomszeretettel

egy kis diktátort nevelsz

*

A

gyereked

önképedre formálni:

életveszélyes életpótlék

*

A

gyerekeket

küldik harctérre, vágóhídra

*

A

gyónási titok

meg nem tartása –

a gyóntató besúgó is

*

A

gyönyört

hajhászók

üröme, csömöre,

végső élvtelensége

*

A

győztes

mindent visz:

és mindig csak egy első van

*

A

gyűl-

öletben

foglaltatik az

ölet/ölés gyűlése:

másokat/magadat

*

A

háború

kisszámú

haszonélvezői –

nagyszámú kárvallottjai

(pár ezrek kontra milliók)

*

A

hajadnál fogva

húznád ki magad

a lehúzó mocsárból –

Münchausen báró mese

*

Münchausen szindróma

Amikor magadat vagy azt,

akinek a gondviselője vagy,

betegebbnek láttatod, hogy

ezzel plusz figyelmet érjél el…

*

A

halál ellen

keresi az orvosságot,

ahelyett, hogy élné életét

*

A

halálra-

ítéltek cellája –

siralomvölgyi siralomházlakó

*

A

szegény halász,

a telhetetlen asszony

és az aranyhal meséje

(Pl. Puskin versezetében)

*

A

haldoklásod

média esemény –

„élő” egyenes adásban

(Örkény: Rózsakiállítás)

*

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

SÁTÁN

Egy éjjel a sátán ágyamhoz álla;
Nevetett, hitt, igérte kincseit.
Frakkot viselt s oly inger volt szavába,
Hogy már azt hittem: végem, elveszít!
»Eljősz-e hozzám, édes, jó barátom?
Protekciómat igérem neked.
Mi kell? Szép hölgy? Arany? Fény? Pompa? Mámor?
Mind a tied lesz...« - Én koldus leszek.

»Agyadban égsz s rossz álmaid' beszéled;
Így senki sem felelt nekem soha.
Rég' vágyom okos alkut kötni véled;
Ne légy, öcsém, ily szörnyen ostoba.
Dörgöld ki szemeid' s ne álmodozzál;
Légy ember és ne hitvány lázbeteg.
Gavallér lesz belőled. Jősz-e hozzám?...
Fejedet rázod?...« - Én koldus leszek.

Gavallérnak kevély vagyok s ügyetlen;
Majom és róka lenni nem tudok.
Kincsnek pedig hatalma nincs felettem;
Az kincsem, amit érzek, gondolok!
Vigasztalóm az édes dal zenéje;
Ez balzsamom, hitem, ha szenvedek;
S dalolva hágok a sátán fejére.
Aranyod nem kell! Én koldus leszek!

Urad vagyok! Leszállok a pokolba,
És Lucifert magát elégetem.
A jókat összegyűjtöm egy akolba.
Halleluja! Megáldva végzetem!
«Már látom, hogy méltó vagy ostoromra,
Bolond te, kin segítni nem lehet.
Adieu!» - S én visszadőltem vánkosomra,
És felzokogtam: Én koldus leszek!

1875

Reviczky Gyula

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

*

A

halott

is ellenség –

temetetlen,

megcsonkított stb. holtak

*

A

halottat

ébresztgeted,

és csókolgatod –

halottnak a csók…

*

Csipke

Rózsika  

elátkozva marad,

nem jön érte senki

*

A

mai hamburger,

a kóla és az ún. Crown betegség

*

A

hang

istenibb,

mint a hangszer,

s te mégsem élsz vele

*

A

harag

rossz tanácsadó –

szívedben haraggal fekszel

*

A

három

kívánságod teljesül,

s mégis rosszabbul jössz ki

*

A

három

sündisznó példázata –

a „jó testvér” harmadik

*

A

hátad

mögött volt Isten –

heroikus hiábavaló földkerülés

*

A

hatalomvágy

kielégülésének

nagyon nagy az ára:

lélektorzó születik…

*

A

házba

ajtóstól rohanó –

pedig ha kopogtál volna…

*

A

házi

kedvenc kutyusnak

de sokkal jobb dolga van nála

*

Háry János

Hetvenkedő katona:

most mutasd meg -

Hic Rhodus, hic salta

*

A

hiányzó hős –

vagy a feleslegesen,

ártalmasan hősködő

*

A

hír

nem szent –

a vélemény nem szabad

*

A

hiszékeny

csodaváró –

jó esélyek az áldozattá válásra

*

A hitetlen Tamás

Ha tényleg Jézus támadt fel,

akkor bizonyítsa ezt a sebeivel is…

*

A

hivatalnok packázásai –

a bürokrácia labirintusai (Kafka)

*

A

holt atya

gúzsba köti

az élő utódok akaratát

*

A

homokba,

vagy kéménybe

korommal írod a végrendeleted

*

Élvezet-

halmozás:

a homoszexuális

szülő(k) abúzusa

az örökbefogadottal…

*

A

gagyi

horoszkópkészítő

tudós csillagász,

Madách Keplere

*

A

maratoni

hosszadalmasság

vétkébe esők – sok

beszédnek sok az alja

*

A

hosszú

élettel megvert,

árulónak kikiáltott Görgey

*

A

hosszú téli álom

– kvázi hibernáltság – alvajárás

*

A

tömegben

és egyenként is

hozsannázó nép

egy hét alatt vált:

Feszítsd meg!

*

A

hülyéknek

van szerencséje –

rajtuk csak ez segíthet…

*

A

jéghegy

és a csúcsa –

az óriás bajnak

csak törpe rész látszik

*

A

jóból is

megárt a sok –

kicsiben orvosság,

nagyban viszont méreg

*

A

jogi

személy

és a hiányzó

erkölcsi számonkérhetőség

*

A

Jó-

isten halott,

a Gonosz korlátlan úr!?

*

A

káros

mellékhatás

lassan, végül főhatás lesz

*

A

kárörvendő,

a rosszmájú

sokkal többet örül?

*

A

katonát

szabják a ruhához –

uniformis, egyen-világ

*

A

kedvesed

utcalányként tart

ki – kitartott strici

*

A

kegyelem

néha kegyetlenség

*

A

kegyelemből

jogot formálnál?

Az ajándékot kikövetelnéd?

*

A

kép-

mutatás

a bűn hódolata

az erény előtt

*

A

kereskedő

még kockáztat,

a bank viszont csak nyerhet…

*

A

keserű pirula

egy kis sziruppal leöntve

*

A

megfeszült

készülődéssel

elrontott karácsonyi ünnepek

*

A

kétéltű

skizofrén:

rabló is, pandúr is

*

A

kevés nőért

életre, halálra

viadal – mint

a mesében?

*

A

kezdetben

elrontott gyerek

csak kínok kínjával javítható

*

A

kezedből

pénzért jósoltatsz

és az neked a szentírás

*

A

kicsit

nem becsülöd,

a nagyot nem érdemled

*

A

kínjában

érett gyümölcs

a tápod – alultáplált vagy

*

A

király

mohó –

Mesebeli János

megy, sőt: rohan (Ady)

*

A

királyon

nincsen ruha –

a hiányzó gyerekszáj

*

Mindent tud,

csak azt nem,

ki is ő igazából,

és mire született

*

A

kis

hazugság

rákos burjánzása –

hazugság lavinája…

*

A

kiscicákat

neked a gyereknek

kell/kellene vízbe fojtani

*

A

törpe

kisebbség

folyamatosan

terrorizálja a többséget

*

A

kis-

gyereket

is elviszik

katonának

a frontra,

a lövészárokba

*

A

kis-

gyerekkel

is már mint

kész felnőttel bánnak

*

A

kis-

ujjukat

nyújtják, de

neked a karjuk is kell

*

A

kitűnő

tanuló,

éltanuló,

tanárkedvenc:

életvizsgán elbukó

*

A kiválasztottság ára –

a szenvedésből is a maximum jut

*

A

kollektív

bűnösség vélelme:

bűnös család, csoport, nemzet

*

A

kontár

bűvészinas, a

ki kiengedi a szellemet a palackból

*

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”

ÉLETHARMÓNIA

Keserűt nyeltem, ah, gyakorta;
De jött rá mindig édes íz.
Nem minden könnyem hullt homokra.
Szerettem is, szerettek is.

Ha beborult az ég felettem,
S a föld sivár lett és hideg:
Ragyogó lányszemekre leltem,
Kebelre, mely forrón piheg.

Innen van az, hogy dalaimban
Napfény űz síró felleget,
S pajkos szellő enyelgve illan
A méla szív-romok felett.

Jó sorsom a fényt és az árnyat
Bölcsen felosztá, rendezé.
Nem ölt meg bennem semmi vágyat,
Örömem' unttá nem tevé.

Ha kell szenvedni: készen állok.
A fájdalom még sírni hajt;
És látva ezt a szép világot,
Még felkiáltok: Édes élni rajt'!

1886

REVICZKY GYULA

Képtalálat a következőre: „bölcsesség könyv”