Az ókori görögök

Mind a tárgyi, mind az írásos emlékekben jól látható, hogy az ókori görögök a testiség ábrázolását tekintve nem voltak igazán szemérmesek. A meztelen test látványa elfogadott volt  a rajzokon, festményeken is. A nőket vagy teljesen pucéran vagy alig ruhában még a férfiakat a legtöbb esetben igencsak felizgult állapotukban ábrázolták.

Az ókori görög kultúrában (mint számos más kultúrában is) megjelent a vallásos alapokra helyezett testi örömszerzés vagy szakrális prostitúció, amelyben a papnők kapták a főszerepet. Ennek lényege, hogy a hitbuzgó férfiak -némi anyagi ellenszolgáltatás fejében  a papnőkkel hálhattak, – így kerülve egyfajta Istenhez közeli, felemelkedett állapotba. Az Aphrodité-kultusz is erre – az istennő tiszteletére rendezett lakomákra, mulatozásokra és orgiákra-  alapuló összejövetelekre épült. Ezzel kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Sok történész szerint ez is pusztán a prostitúcióról szólt -mindössze némileg burkoltabb formában – és éppen ezért felesleges külön elemezni, más vélemények szerint viszont semmiképpen nem szabad egy lapon említeni a pusztán anyagi alapokra helyezett szexuális szolgáltatásokkal. Mindenesetre az bizonyos, hogy az Aphrodité-kultusz fénykorában Korinthoszban mintegy ezer papnő emelte isteni magasságokba az arra sóvárgó híveket.

A fent említett példán kívül az anyagi ellenszolgáltatás fejében végzett szexuális tevékenységek több fajtáját is ismerték és elfogadták.
Az ókori görögök nagyrészt korlátozás nélkül tudtak rabszolgákat vásárolni, akik kötelesek voltak elvégezni a tulajdonosuk által előírt feladatokat. Ezek a rabszolgalányok számítottak a prostituáltak legaljának, hiszen éppen az imént leírt okok miatt vagy ingyen vagy mindössze némi étel fejében kellett kielégíteniük gazdáik vagy akár azok barátainak igényeit. A pornék, akik a következő szintet képviselték az olcsó kategóriába tartoztak. Fizetségük alig volt több mint némi étel vagy bor ára. Legtöbbször lenge öltözékben igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Ők már jellemzően bordélyházakban dolgoztak a korabeli futtatójuk felügyeletével. A pornékat követő kategóriába a hárfás és fuvolás lányok tartoztak. Őket bérelni lehetett lakomákra, ahol zenével, tánccal és igény szerint egyéb szolgáltatásokkal is szórakoztatták a társaságot.
A prostituáltak legmagasabb szintjén a hetérák álltak. Áruk nagyon magas volt, gyakorlatilag luxus igényeket elégítettek ki. Műveltek voltak, értettek a zenéhez, tánchoz, szellemesen társalogtak, gyakran igen magas intelligenciával rendelkeztek.(Tudunk olyan hetéráról, kinek szobra Delphoiban volt fölállítva egy makedón és egy spártai király szobra között, sőt olyanról is, aki nagy vagyont gyűjtvén, újjáépítette városának falait, amit Nagy Sándor lerombolt.)

Vajon mik voltak azok a társadalmi körülmények, amelyek hatására ekkora igény mutatkozott a prostituáltakra?
Egy görög lány jogilag apja gyámsága alatt állt, később átkerült férje felügyelete alá, ha pedig netán megözvegyült, irányítását legidősebb fia vette át. Nem köthettek üzleteket, dolguk a házimunka és a gyereknevelés volt. Az utcára is felügyelettel mehettek csak ki. Ez a viszonylag ingerszegény környezet nem igazán tette lehetővé számukra, hogy túlságosan kiműveljék magukat. Mivel mindeközben a férfiak népgyűlésekre, színházba, sportversenyekre, lakomákra jártak, az asszonyok egy idő után nem tudtak lépést tartani művelt, írástudó urukkal, így nem voltak képesek méltó szellemi társként sem viselkedni. Mindezek mellett még említsük meg, hogy még a nők házasságtörése elűzéssel és a szerető agyonverésével járt, addig a férfiak a házon kívül gyakorlatilag korlátozás nélkül élhették az életüket. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy a legősibb mesterség hihetetlen mértékben virágzott akkoriban.

Róma

A Kr.e. 3. századtól kezdődően a római társadalom is jelentősen átalakult. A hódításokat követően hatalmas területeket felügyeltek, kincsek és rabszolgák jelentős tömege áramolt az országba. A gazdagsággal együtt  a görög szokások is gyökeret vetettek. Rómában és egész Itáliában elterjedt a görög hetérizmus divatja.
Az említett hölgyek a görög hetérákhoz hasonlóan ragaszkodtak a kultúrához és az élvezetekhez. Fokozatosan a lakomák és összejövetelek elengedhetetlen szereplőivé váltak. Értettek a zenéhez, énekléshez, tánchoz, a görög irodalomhoz és költészethez és csak idő kérdése volt, hogy a tevékenységi körüket kibővítették egyéb szolgáltatásokkal is.

A Kr. e. 1. század elejétől már gyakori Rómában az olyan lány, aki anyjával él otthonában, ilyenkor a lány „ügyeit” anyja intézi (a kerítő helyett!). A házi fogadószobák mellett bordélyházak is üzemeltek. Itt lefüggönyözött helyiségekben fogadták a hölgyek kuncsaftjaikat.
Bordélyházak szobái sötétek, piszkosak és büdösek voltak. A szűk helyiségekben kőágyak voltak, amelyeket valamiféle takaróval terítettek le. A falakon erotikus rajzok, festmények ékeskedtek. A szobák bejárata felett tábla jelezte a kéjnő nevét.  A házak általában egy kerítő tulajdonában voltak. A lányok a tulajdonos rabszolgái vagy szabad születésű szegény lányok, akik nem laktak a bordélyházban,oda mindössze dolgozni jártak. Ezek mellett a kényelmesnek és igényesnek semmiképpen nem nevezhető helyszínek mellett az örömlányok nagy számban fordultak elő divatos fürdő- és üdülőhelyeken is, ahol a leggazdagabb senatorok és lovagok múlatták idejüket. Fényűző lakomák, féktelen orgiák jellemezték az estéket.

Mint a fentiekből látható is Rómában is széles igényeket kielégítő választék volt lányokból, asszonyokból. A legolcsóbb, legegyszerűbb szolgáltatásoktól kezdve a luxus igényeket kielégítő, művelt, tanult prostituáltakig. Ezek a körülmények járultak hozzá, hogy az erkölcs normák meglehetősen fellazultak és veszélybe került a klasszikus családmodell is.

Tiberius korára az erkölcsi züllöttség már olyan fokára hágott, hogy a senatus rendelettel tiltotta meg, hogy azok a nők, akiknek nagyapja, apja, férje római lovag volt, felvetethessék magukat a hivatásos örömlányok listájára.
Mindezekből is tisztán látszik, hogy noha a történelem folyamán folytonos küzdelmem volt a prostitúció ellen, az mégis  mindvégig fennmaradt és virágzott, ahogyan napjainkban is. Mert ameddig van fizetőképes kereslet, addig sajnos lesz kínálat is.

Forrás:
www.romaikor.hu
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_hetairak_szabadsaga_prostitucio_hellaszban/
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/95-07/ch07.html