Payday Loans

Keresés

A legújabb

A magyar halászat könyve
A boldog élet bölcselete és poézise
2016. szeptember 23. péntek, 20:36

Képtalálat a következőre: „hermann ottó halászat”

TERMÉSZETTUDOMÁNYI
KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. T. AKADÉMIA SEGITKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

A V-IK (1884-1886. ÉVI) CZIKLUS
HARMADIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA



A MAGYAR
HALÁSZAT KÖNYVE

A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
MEGBIZÁSÁBÓL
IRTA

HERMAN OTTÓ



HÁROMSZÁZ ÁBRÁVAL, TIZENKÉT MŰLAPPAL ÉS KILENCZ KŐNYOMATÚ TÁBLÁVAL



BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1887.

Elektronikus változat:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , 2004.

 




SEMSEY ANDOR-NAK

ajánlja

a szerző.



 

Uram, barátom!


Ha valaki, úgy Ön az, a ki ismeri hányt-vetett életem legfőbb vágyát.

Magyar könyvet írni, olyat, a melynek tárgya igazán a magyarság életéből van merítve, mely a valót ismerteti s e réven tisztázó is: erre vágytam.

Virág után törekedtem, mely magyarságlakta vidéken úton-útfélen nyilik, ott árasztja illatát, ott bocsátja szellő szárnyára termékenyitő himporát s ott érleli gyümölcsét is, azt, a mely a nemzetnek mindene, gyönyörűsége, vára - mert valója, igazi szelleme.

És a szabad természet virága után vágytam, a mely mellett elhalad a mai kor annyi kutató vándora; elhalad közönyösen, mert elcsábítja a virágházak mesterségesen nagyranevelt, külszines - de meddő ritkasága; holott az a vadvirág szerény, - szálanként egy kis semmiség; de bokrétába kötve, üditő illat forrása.

A mit e könyvben összefoglaltam, az magyar földben termett útszéli virágok szerény bokrétája: illata a nyelv, színe az ősfoglalkozás.

Önnek ajánlom emlékül azokra az esti órákra, a melyek oly gyakran bolyongva találtak kettőnket s tanui voltak annak, a mit anyanyelvünk szent ügyében tervezgettünk.

Fogadja a felajánlást szivesen attól, ki igazán

váltig hive és tisztelője

Herman Ottó.




Képtalálat a következőre: „herman ottó halászat”

TARTALOMJEGYZÉK.

ELSŐ KÖTET.

BEVEZETŐ.

A könyv története
Az ember és a hal
A társadalom és a hal
A magyarember és a hal
1
15
21
25

I.
TÖRTÉNETI RÉSZ.

I. A HALÁSZAT ŐSKORA
Az őskor jellemzése
Az őshalász nyomai
Az őshalászat képe
Az ókor halászata
A vas kora
31
32
34
46
48
59
II. A MAGYAR HALÁSZAT MULTJA
Az elhelyezkedés
A történeti mesterszavak
Halászbokor, kötés, felekezet
A régi "Piscina"
Vejsze
Vész
Czége
A füles varsa
Szóegyeztetés
Összefoglalás
Okiratos történet
A magyar konyha és tudomány
A régi magyar halászat képe
62
66
68
69
71
79
80
82
84
84
87
87
118
138
III. A MAGYAR NÉPIES HALÁSZSZERSZÁM ŐSI ELEMEI
A magyar történeti halászszerszámok
a) A czége
b) A vejsze
c) A varsa
143
150
150
154
158
IV. ŐSRÉGÉSZETI ÉS NÉPRAJZI VONATKOZÁSÚ MAGYAR HALÁSZSZERSZÁMOK
1. A háló- és fenékhorogsúlyok
2. A horgok és tüzsérek
3. A fentők
4. A szigonyok
5. A nádvágók
6. A ladik
7. A csikász szerszáma
8. Apró szerszám
9. Néprajzi szerszám
161
161
161
176
186
190
196
201
205
209
212

II.
A MAGYAR HALÁSZAT SZERSZÁMJÁRÁSA
és
A MAGYAR HALÁSZÉLET

A MAGYAR HALÁSZAT SZERSZÁMJÁRÁSA
A szerszámjárás beosztása
A hal a közhalász szemében
I. HÍGVIZEN VALÓ HALÁSZAT.
I. Rekesztő halászat
II. A kerítő halászat
Az öregháló
A kecsegeháló
A futtató vagy pirityháló
A szegénység kerítőhálói
A gyalom
III. Emelő halászat
IV. Hajtóhalászat
V. Állító halászat
VI. Kereső halászat
VII. Vetőhalászat
VIII. Tapogató halászat
IX. Hurokvető halászat
X. Szigonyos halászat
XI. Horgászat
II. JEGES HALÁSZAT
A RÁKÁSZAT
ÖSSZEGEZÉS
223
224
225
231
231
248
251
282
284
285
286
303
311
317
324
330
333
337
338
353
378
398
401
A MAGYAR HALÁSZÉLET
I.
A magyar halászember
II. Tihany
III. A "látott hal"
IV. Rév-Komárom
Babonák
Hagyományos szabályok
Halfogás. Haljárás. Regula
Mesterszavak
A komáromi halászat története
V. Pákásztanya
VI. A csikász
VII. A szigonyos
VIII. A pöndörös
IX. A kullogó
X. A "Zsidóutcza" tája
XI. A kishalász
XII. Halebéd
XIII. Hálóállítás
XIV. Székely halászok
XV. A czigányhalász
XVI. Az orvhalász
XVII. A szerencse halász
XVIII. A "fisér" és a "halárosné"
XIX. A "Pisztrángtudós"
XX. Az igazi halászat
413
413
422
433
440
453
453
454
454
458
467
476
486
494
499
505
509
512
515
517
527
530
534
537
542
545


MÁSODIK KÖTET.

III.
TERMÉSZETHISTÓRIA.

A hal és a tudomány
A hal a természet háztartásában
A hal ellenségei
A hal szervezetéről
A magyar édesvizekben élő halak rendszeres lajstroma
A magyar édesvizek halainak elterjedéséről
A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézete
I. Csontoshalak. Teleostei
II. Vérteshalak. Ganoidei
III. Szájtátó halak v. körszájúak. Cyclostomi
555
572
601
608
635
639
653
654
661
662

A fajok leirása
Csapó sügér, - Fogas süllő, - Kő süllő, - Német buczó, - Magyar buczó, - Vágó durbincs , - Selymes durbincs, - Botos kölönte, - Czifra kölönte, - Kisszájú kölönte, - Tarka géb, - Foltos géb, - Tüskés pikó, - Tarka meny, - Tő ponty, - Magyar ponty, - Széles kárász, - Kövi kárász, - Fattyú kárász, - Nyálkás czompó, - Rózsás márna, - Petényi márna, - Fenékjáró küllő, -Felpillantó küllő, - Szivárványos ökle, - Dévér keszeg, - Silány keszeg, - Éva keszeg, - Szemes keszeg, - Lapos keszeg, -Bagoly keszeg, - Leuckart keszeg, - Ezüstös balin, - Sugár kardos, - Szélhajtó küsz, - Sujtásos küsz, - Állas küsz , - Ragadozó őn, - Kurta baing, - Ónos jász, - Pirosszemű kele, - Veresszárnyú konczér, - Leánykonczér, - Fejes domolykó , - Nyúl domolykó, - Agassiz csabak, - Fürge cselle, - Vésettajkú paducz, - Réti csík, - Kövi csík, - Vágó csík, - Bába csík, - Köz csuka, - Lápi pócz, - Leső harcsa, - Pénzes pér, - Dunai galócza , - Lazacz pisztráng, - Sebes pisztráng, - Vándor alóza, -Síkos angolna, - Szín tok, - Kecsege tok, - Gmelin tok, - Sőreg tok, - Faj-tok, - Vágó tok, - Viza tok, - Vak ingola, - Planer ingola.

663-759
A magyar népies halászat mesterszótára
A magyarországi halak csoportos szótára
Szepességi és erdélyi német halnevek
Szláv halnevek (tót és horvát)
Oláh halnevek
Mesterszótár [A B C D E F G H I J K L M N O P R S SZ T U V W Z
Irodalom
Betűrendes tárgymutató
Halfajmutató táblák: [1 2 3 4 5 6 7 8 9]
760
763
765
766
767
769
844
847



Képtalálat a következőre: „hermann ottó halászat”

ELŐSZÓ.

E könyv keletkezését az első szakasz, melynek czíme: "A könyv története," tüzetesen adja. Akad azonban még némely mondanivaló, a mely a könyv történetének keretéből kimaradt, de - úgy érzem - mindenesetre helyet kér magának.

A könyv szerzésénél két szempont vezetett. Be akartam bizonyítani, hogy a beható, eredeti kutatás a nemzetnek egyik, látszólag nagyon egyszerű foglalkozási körében is igen háladatos és, figyelmen kívül hagyva minden egyéb tanulságot, nyelv dolgában igen fontos; másfelől be akartam bizonyítani, hogy immár egy könyvet nemcsak szerzeni, hanem utolsó ízéig kiállítani is bírunk.

Az elsőre nézve következő megjegyzéseim vannak. Idegen szerzőkre csak ott voltam tekintettel, a hol azt a tudomány, mint köz-kincs, elkerülhetetlenné tette; így az őskor és ókor rövid jellemzésében; de kötelességem hozzá tenni, hogy a mennyiben némi önálló kutatásra is támaszkodhattam, ezekben is sok az önálló felfogás. Nem állítom, hogy nézeteim döntők, reménylem azonban, hogy meg van bennök az, a mi másokat behatóbb kutatásra serkenthet.

A magyarságra vonatkozó történeti rész oly adatokra támaszkodik, a melyeknek kifogástalan voltát nem vitatom. Jól tudom, hogy legkiválóbb történetíróink sok "régi" okiratról azt állítják, némelyről nyomós érvekkel bizonyítják is, hogy nem más, mint haszonlesésből vagy más tisztátalan forrásból eredő koholmány. Én ezekkel szemben a jóhiszeműség útját választottam, még pedig azért, mert a koholmányok mégis régiek, és mint koholmányok is bizonyítják a halászat fontosságát; a mi a jóhiszeműség útjára még külön is vezetett, az azoknak az okiratoknak magyar szókincse volt, a melyet a történeti mesterszavak és szerszámok szakaszai tárgyalnak. A többiekre nézve "A könyv története" adja meg a felvilágosítást.

A második szempontra vonatkozólag megjegyzem, hogy a könyv, egész kiállítása szerint magyar; papír, betű, a rajzok összessége itthon készült. A rajzok között még azok is, a melyek a világszakirodalomban közkincset alkotnak - mint több ősi szerszám, ókori kép, a kopjahal, gőtehal, czafranghal - önálló rajz alapján vannak beillesztve; sőt metszés szerint még az eredetileg CUVIER-től származó sügér-csontváz is magyar. A halászéletből merített képeket JANKÓ JÁNOS úr dolgozta ki s azokon az alakok többnyire élő emberek képmásai; csupán a pákásztanya az, mely nem egészen a valóra van alapítva és leginkább leírásokból, a művész és a magam emlékeiből telt ki. A magyar szerszám- és halrajzok kivétel nélkül tőlem valók. Lehet, hogy mindezeknek kikészítése a külföld műintézeteiben fínomságban nyert volna; de én igen szívesen találkoztam a Természettudományi Társulat ohajtásával abban, hogy a fínomságot a hazainak alá kell rendelni; sőt azt hiszem, hogy az elért eredmény teljesen kielégítő is.

Ezeken kívül még a következő mondanivalóim vannak; sőt azoknak elmondása szoros kötelességem is. Minthogy a feladat legnyomósabb részét természetszerűen a magyar dolgok kiaknázásában kellett látnom s a rendelkezésemre álló idő egészben rövid volt, nem aknázhattam ki kellőképen a világirodalmat, melynek összeszerzése - de még felkeresése is - elháríthatatlan akadályokba ütközött. Én tehát RAU CH. összefoglaló munkájára támaszkodva mondottam ki azt, hogy a történet előtti halászszerszám egy adott nemzet népies halászszerszámával nincsen összehasonlítva; e meggyőződésben ma is élek.

A midőn könyvemnek történeti része már ki volt szedve, MATTIA BUTTURINI úr megtisztelt kitünő művével, melynek czíme: "La pesca nel Lago di Garda, studio storico e critico. Salo 1885.", melynek okirattára a XV. századon (1465) "Christophorus MAURO Dei gratia Dux Venetiarum" halászati rendeletével kezdődik: elismerem tehát, hogy helyi érdekű történet akad; még fontosabb s könyvemre is kiható dr. BENECKE B. műve, melynek czíme: "Fische, Fischerei und Fischzucht in Ost- und Westpreussen. 1881." E könyvnek van történeti része, leginkább a czéhrendszer idejéből, ezenkívül némi népies szerszámrajza is. Az utóbbiban akad egy vetőháló, mely - úgylátszik, azonos avval, a mely hazánk keleti részeiben dívik, a melyet a néprajzi vonatkozású szerszámok közé soroztam s egy felől a kaspi-tenger mellékivel, más felől az "amphiblestronnal" hoztam kapcsolatba. Megvallom, hogy eredeti nézetem meg van ingatva s nem lehetetlen, hogy ez a forma nyugot felé messze terjed, ellenben a Duna, Tisza és Sió melléki a keleti. Az eldöntés ez idő szerint lehetetlen, mert sem az irodalom, sem azok a gyűjtemények, a melyeket ismerek, nem adják meg a kellő alapot.

Mielőtt hogy végeznék, köszönetemet fejezem ki dr. FODOR JÓZSEF társulati első- és különösen PASZLAVSZKY JÓZSEF másod-titkár úrnak azért az odaadó fáradozásért, a melylyel művem nyomdai kiállítását elősegítették.

Budapesten, 1887 márczius 2-ikán.

Herman Ottó

Képtalálat a következőre: „herman ottó halászat”