Payday Loans

Keresés

Eugéniusz: Boldog/talan ember – 16.  E-mail
Emberélet rontások - intenzív osztály
Írta: Jenő   

EUGÉNIUSZ

A BOLDOG EMBER ABCD

Életminőség-vizsgálódások XXI.

A teljes emberélet magyarán szólva – 16.

VANITATUM VANITAS

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta tűnemény;
A villám és dörgő vészek
Csak méhdongás, s bolygó fény;
A történet röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára minden pompa s ék:
Egy ezred egy buborék.

Sándor csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás;
Etele dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs;
Mátyás dicső csatázási,
Napoleon hódítási,
S waterlooi diadal:
Mind csak kakasviadal.

A virtus nagy tűneményi
Gőz, mit hagymáz lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolúlás kínjele;
A vég, melyet Sokrat ére,
Catonak kihulló vére,
S Zrínyi Miklós szent pora
Egy bohóság láncsora.

És ti bölcsek, mit hozátok
Ami volna szép s jeles?
Mámor bírta koponyátok,
Plato s Aristoteles.
Bölcselkedő oktalanság,
Rendbe fűzött tudatlanság,
Kártyavár s légállítvány
Mindenféle tudomány.

Demosthén dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár égi szárnyalása
Forró hideg dadogása;
S Phidias amit farag,
Berovátkolt kődarab.

Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.

Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.

Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.

Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!

Kölcsey Ferenc

1823. február-április

*

Az

önelfogadás hiánya

miatt kötözködsz mindenkivel

*

Minden

vagyonod

felteszed egy sötét lóra

*

Tovább

nyújtózkodsz,

mint amíg a takaród ér

*

Engedi

magát is

gyökerestől

kitépni és átültetni

(így sorvad, senyved)

*

Az

urakkal

egy tálból

cseresznyézel

*

Egy

életen át alkot

a család rovására

titkos „remekművet”

*

Otthon is

rendőrködsz,

gyanakszol és nyomozol

*

Magadat

mindenkinél

különbnek tartod

*

Neked

csak hátsó

szándékaid vannak

*

Elrontom

mások játékát

és az ünnepét is

(ha már javítani

nem tudok/akarok)

*

Beleköpök

a levesedbe –

csizmám az asztalon

(ne egyen/legyen étvágya)

*

Kavarok,

hogy a zavarosban halászhassak

*

Kavarom

a pöcegödröt -

attól lesz ilyen büdös

*

Beszédemnek

se füle, se farka,

se vége, se hossza..

*

A

szarnak

nincs gazdája –

vagy másra kenem

*

Lapulok,

mint szar a fűben

*

A

leg-

gyengébb

láncszem vagy

a csapatodban…

*

Vérszemet kapsz –

alkalom szülte tolvaj

(elpofátlanodik – lebukik)

*

Addig jár

a korsó a kútra,

míg el nem törik

*

Beleesel

a másnak ásott verembe

(pedig jó mélyre ástad neki)

*

Ifjan

kicsapongasz –

majd öregen megtérsz?

*

Levágod

az aranytojás tyúkját

(csak egy napot gondol előre)

*

Mindig

jól/rosszul

akarsz járni

(vagy-vagy?)

*

Dögöljön meg

a szomszéd tehene is!?

(A közös sors elviselhetőbb…)

*

Ahol

a kincsed,

ott a szíved

- a trezorban

*

Benned

a jó ige magva

rossz talajba hull

(nem csírázik ki)

*

Amit vetsz,

azt aratod hetvenhétszer…

*

Csalódott:

csak magadban

bíztál eleitől fogva

*

Csak

emberben

- istenben nem -

bízó átkozott

*

Olyan

jól szimulálsz,

hogy úgy maradsz

(a betegség nem játék)

*

Annyira

látni vágysz,

hogy a Napba nézel

(egyenesen, közvetlenül)

*

Idegen

tollakkal

ékeskedsz –

éktelenül fel is sülsz

(le is égsz, blamálod magad)

*

Feltalálod

a meleg vizet,

és a spanyolviaszt

*

Alkalmi

szerencséd elvakít:

máris vesztedbe rohansz

*

A

végsőkig

próbára teszed

társad feltétlen szeretetét

*

Ki

akarod

érdemelni

a szerelem ajándékát

*

Ami

kegyelemből van,

azt követelnéd ki magadnak:

a kegyelemkettest, a kegyelemdöfést…

*

A kicsit

nem becsülöd,

a nagyot nem érdemled

*

Fontoskodó kotnyeles –

a fogadatlan prókátor,

és a minden lében kanál

*

Mert

nem szeretnél

szívből anya lenni,

nagy akarásod meddő

*

Nem

mer tréfálni,

hátha rosszul sül el

(akár egyetlenegyszer)

*

Félelme beteljesül:

szánalmas és nevetséges lesz

*

Csak

botrány-

hősködéssel

vált ki átmeneti figyelmet

(de neki még így is megéri)

*

Léted

elviselhetetlenül

könnyű, fajsúlytalan

(Kundera, Prága, 1968.)

 

*

Nincs

senkid,

akivel az

örömöd-bánatod

oszthatnád-szorozhatnád

*

Hinta-

székeden

hamis illúziókba

ringatod el magad

*

Az

első pofon

ígérete után

bármit bevallasz

magadra is, anyádra is…

*

Végleg

érzéstelenítenéd

magad, csak semmi ne fájjon

*

Magadból

indulsz ki:

úgy ítélsz, ahogy élsz,

neked mindenki hülye,

kontár, képmutató stb.

*

Másról is

csak a leg-

rosszabbat feltételezed

*

Egy

részeg

elefánt vagy

a porcelánboltban

*

Rang-

és cím-

kórságban szenvedsz

(vagy b. nejednek engedsz)

*

Öntörvényű -

semmibe veszed

a szabadesés törvényét is

(ő viszont komolyan vesz…)

*

A

hatalom-

vágyad kielégülése

súlyosan és véglegesen

torzítja lelked és arcod is…

*

Bele

is döglesz,

ha nem lát mindenki,

de tényleg mindenki jónak

*

Mocskos

a kezed, de

mocskos a szád is..

*

Érvek híján

ököljogot érvényesítesz

(az erősebbnek van igaza:

neked ez a struggle for life,

illetve a survival of the fittest)

*

Aki

„büszke”:

nem képes

ingyen ajándékot elfogadni

*

„Boltos”:

csak annak adsz,

aki rögtön fizet is

(nincs hitel,

nincs hosszabb távú

körülbelüli kiegyenlítődés)

*

Halál-

fóbiásan

dögunalomban

dagonyázó/kínlódó…

*

Nem lehet

rajtad kiigazodni –

ez így akkor magadnak

se nagyon sikerülhet…!?

*

Saját

szememben

a gerendát se,

tiedben a szálkát is

*

Mindenből

tréfát csinál –

mindent elviccel

(kis nyílt nevetgélések,

és nagy-nagy rejtett sírások)

*

Aki

csak a saját

morbid humorát élvezi

(halálra is neveti magát)

*

Nem

élvezi/

érti a tréfát –

ritka sértődős fajta

*

Nem

látok

tovább

az orromnál -

az orromnál

fogva vezetnek…

*

Könnyen ígérek,

de nehezen adok

(ha adok egyáltalán)

*

Aki

a bírhatót

eladja álompénzen

(játék-papírpénzen)

*

Az

a szent,

akinek mindig

maga felé hajlik a keze

*

Rögtön-

ítélő elfogult

és haragvó önbíráskodó

*

Ritkán ad,

de akkor is

csak a feleslegből

és csak láthatóan,

már-már tüntetően

*

Egy

poénért

még az anyámat is eladnám

*

Aki

összetöri

az igazmondó tükröket

(neki erre nincs szüksége,

neki még a hátán is szeme van –

és a lábán is: egy tyúkszeme…)

*

Bűneimet

bagatellizálom

botlásom dramatizálom

*

Állat -

kétszínű,

kaméleon,

szélkakas,

törleszkedő

álnok hízelgő macska

*

A

vétkesek

között lapuló,

cinkosan hallgató

(csendes falazó,

vétkes bűnpártoló…)

*

Aki

a szájából

segget csinál

(szava-hihetetlen)

*

Kaparj kurta,

neked is jut…!?

*

Hétalvó,

álomszuszék – naplopó

(ha a lustaság beszélni tudna,

ő akkor fennhangon kiabálna…)

*

Aki

véletlenül se

találja a fején a szöget

(pedig vak tyúk is talál szemet)

*

Egy

lélegeztető-

gépre kapcsolt

önkéntes hullajelölt

*

Leesne

a gyűrű

a kezedről,

ha egyszer-egyszer

te is el-elmosogatnál…

*

Géppel,

vagy magaddal

sakkozol, kártyázol –

maximum: pasziánsz

*

Magadnak

gyártasz feladványokat,

magadnak mondasz viccet –

önmagad leped meg ajándékkal

*

A

kaláka,

a kölcsönös

baráti segítség

illegális tevékenység lesz

*

Csak

úgy törhet ki

a szegénységből,

ha megtagadja őseit

*

 

MAGAMRÓL

Rossznak mondod a világot,

Dőresége bosszuságod;

Siratod az élet álmát,

Földi gondok durva jármát;

Felpanaszlod lázban égve:

Bölcs elméje, jók erénye

S fényt sugárzó lángod, ég,

Csak hiúság, búborék.

Óh, pedig hány perczed, órád

Volt, midőn e sujtoló vád

Könnyeidben elviharzott

S kiderült rá szíved, arczod.

Gyönyörűség volt az élet,

Megáldottad születésed';

Rózsák közt jársz, azt hivéd,

S mi okozta? ... Semmiség!

Nem tudod, mi nyomja szíved',

Semmiségek üdvezítnek.

Hogy jön, nem tudod, csak érzed,

Hogy e bűnös-bűvös élet,

Mely ma szennyes, ronda börtön,

Holnap éden kertje rögtön.

Ma a békét áhitod,

S holnap küzdve élni jobb.

Ember! önző vágy vezérel.

Bánatával, örömével

Ezt az undok szép világot

Sorsodon át nézve látod.

Hogyha gondok elcsigáznak:

A világot éri vádad,

S ha örömre gyúl szived:

Nincs e földnél semmi szebb.

Ragyoghat a nap az égen;

Te sötétben, feketében

Látsz mindent, ha bánatod van;

Mig, ha kedved lángra lobban,

Minden érted van teremtve;

Télen is jársz rózsakertbe';

A nap is csak rád ragyog,

S kik itt laknak: angyalok.

Az örvendőt meg nem érted,

Ha világod' búban éled;

S csak ha lelked' szenvedőnek

Vallod, sajnálsz szenvedőt meg.

Mit törődöl a világgal,

Szenvedő sziv sóhajával,

Ha egy édes pillanat

Teljesíti vágyadat!

Hát ne fordulj vak hevedben

A világ és rendje ellen...

Úgy tekints az emberekre,

Hogy a föld se jó, se ferde;

Se gyönyör, se bú tanyája,

Csak magadnak képe, mása.

Ki sohajtoz, ki mulat.

A világ csak - hangulat.

REVICZKY GYULA