Payday Loans

Keresés

A legújabb

Dalos ügynökügye
Az emberi életminőség/boldogság
2016. szeptember 02. péntek, 07:29

Dalos ügynökügye,

avagy hogyan „énekelt”

mindenki Koppánya

 

Tóth Eszter Zsófia2010. február 20. 13:08, utolsó frissítés: 2010. február 22. 08:18

Hogyan reagálnak a megfigyeltek? Vikidál Gyulának van, aki megbocsátott, mások megérteni próbálják, de találkozhatunk a teljes elutasítással is. #b#[kommentekkel]#/b#



Magyarországon az 1945 utáni időszakra vonatkozó egyéni és kollektív emlékezet tabukkal, elfojtásokkal terhelt. Ezt nemcsak a nyilvános társadalmi diskurzusban folyó viták mutatják, hanem az is, hogy az emberek nagy része nem tud mit kezdeni a szocialista időszakra vonatkozó emlékeivel. Gyáni Gábor társadalomtörténész szerint mindenki, az egész társadalom kollaborált a Kádár-rendszerrel, ennek azonban különböző fokozatai voltak: az egyszerű állampolgártól a beszervezett ügynökön át egészen magáig Kádár Jánosig. Az, hogy valaki jelentett honfitársáról, szerinte a kollaboráció extrém fokaként is értelmezhető. 

A rockzenei élet ügynökhálózatát Szőnyei Tamás precízen dolgozta felNyilván tartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül című, kb. 700 oldalas, 2005-ben megjelent könyvében. Nagy dilemma, kinek nagyobb a felelőssége morálisan: annak, aki a jelentéseket írta, vagy aki rávette erre, netalán összekötői munkájáért fizetést kapott a belügynél. 

2004-ben nagy port vert fel a Dalos fedőnevű ügynök lelepleződése. Mindenki Koppányának fedőneve is utalt arra, hogy egy,


a 70-es, 80-as években híres énekesről van szó.

Az ügynök több lépcsőben lepleződött le. Fonyódi Péter Beatkorszak a pártállamban című könyvében közölte elsőként, beazonosítatlanul jelentéseit. A szövegekből azonban kiderül, hogy az ügynök információinak egy részét sógorától, a P. Mobil együttes tagjától szerezte. 

Részlet az István, a királyból 
fotók: www.origo.hu


Ennek nyomán Szőnyei Tamás olyan cikket jelentetett meg, amelynek alapján be lehetett azonosítani Dalos ügynököt. Az Index internetes lapban 2004. március 20-án a feltételezést Dalos cáfolta, majd beismerte. A Népszabadságban 2004. április 21-én tett nyilatkozata szerint: „Úgy döntöttem, szembenézek egykori zenésztársaimmal és ezzel egyszer és mindenkorra lezárom a múltat.” 

Mindenki Koppányának Nagy Feró a nyilvánosság előtt megbocsátott, hangsúlyozva, hogy mindörökre barátok maradnak, mert Dalos „csak kényszeredett jelentéseket” produkált. Schuszter Lóránt viszont azóta sem beszél vele, ahogy a Privát Rocktörténet 2006-os adásában megfogalmazta, már csak amiatt sem, mert az egykori ügynök 


nem leplezte le önmagát zenésztársai előtt

még az 1980-as évek elején. Ha akkor egy „vödör pörkölt és egy lavór pálinka” mellett azt mondta volna a P.Mobil frontembere szerint, hogy „gyerekek, egy barom állat voltam, hogy ezeket csináltam, akkor (…) valamit mond az ember, megesszük a pörköltet, megisszuk a pálinkát és utána el van intézve”. Nézzük, hogy a történeti források szerint – melyet elsőként Szőnyei Tamás tárt fel – miért, miről és milyen gyakorisággal jelentett Dalos? Mi a véleménye jelentéseiről az egykor megfigyelteknek? 

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy egész dossziét őriz, melyet Dalos jelentései töltenek meg. Az ügynököt tartótisztje,Gábor Róbert hazafias alapon szervezte be. 

56 jelentése – amelyeket 1981-1986 között adott tartótisztjének – másról szólnak, mint amit feltételeztem. A jelentések nagy részét tartótisztje írta le, azonban olvashatunk kézírásos jelentéseket is tőle. Kétheti rendszerességgel találkoztak, lakásokon és félnyilvános terekben is (pl. presszó). 

Sok jelentés felfogható akár programismertetésnek: előfordult, hogy Dalos arról számolt be, aktuális zenekara hol koncertezik, ő maga kikkel találkozott a koncertszervezés során. Többször kapta feladatául azt, hogy látogasson el koncertekre. Ezen kívül fő feladata az volt, hogy 


jelentsen az újonnan alakuló, működési engedéllyel nem rendelkező,

amatőr zenekarokról, beszámoljon arról, kik az új együttesek tagjai. Beszámolt például a KFT és a Bikini együttesek megalakulásáról is. 

1981-1986 között ugyanannak a tartótisztnek jelentett Dejkó ügynök is. Dejkó, Dalossal szemben sosem ismerte be ügynökmúltját. A Blikk című napilap a Dejkó fedőnevet Arató Andrással azonosította. Dalos és Dejkó ügynök jelentései között az az alapvető különbség, hogy Dejkó sokkal inkább személyes hangvételt ütött meg, a korabeli zenei élet több szereplőjét jellemezte, nemcsak felsorolta őket. 

Abban az időszakban, amikor kétheti rendszerességgel jelentett, Vikidál pályája felfelé ívelt. A jelentésekből azonban alig-alig tudható meg valami róla, az őt foglalkoztató kérdésekről, e tekintetben is elég szófukar. Amikor 1981 júliusában találkozni kezdett tartótisztjével, zenekara, a Dinamit feloszlófélben volt, feleségével tengerparti nyaralásra készülődött. 1982-ben, a Dinamit megszűnése után a Kugli együttesben játszott, majd 1983-ban megkapta az István, a királyrockopera egyik főszerepét, ezzel párhuzamosan, 1982-tól 1985-ig a P. Box együttes énekese lett. 



A jelentések utolsó időszakában, 1986-ban a Rock Színház szerződést ajánlott neki, és feleségével beköltözött hitelre vásárolt öröklakásába. A Rock Színháznak 1988-ig volt tagja. 1979-ben és 1983-ban az Év énekese díjat kapott. Az utolsó jelentésének dátuma 1986. május 14. 

A jelentésekben részletesebben pont arról a két zenésztársáról beszélt, akik aztán – ahogy fentebb említettem – 2004-ben ismételten reflektorfénybe kerültek ügynökügye kapcsán: Nagy Feróról és Schuszter Lórántról. 


Schuszter Lóránt volt az egyetlen igazán negatívan

ábrázolt szereplője az ügynökjelentéseknek. Az 1981. augusztus 12-i jelentésben az ügynök beszámolt arról, hogy látta a Kopasz kutya című filmet, majd rátért arra, hogy S. Lóránt, a film egyik szereplője a „Mein Kampf című könyvet olvassa, Göring a példaképe, az ő életéről készül tanulmányt írni. A tmb (titkos megbízott – szerk. megj.) felháborítónak találja, hogy az ilyen politikai beállítottságú embereket (…) a film bálványozza a fiatalok előtt.” Ez a mondat lett az egyik legidézettebb Dalos ügynökjelentéseiből lelepleződésekor. 

Nagy Ferót többször is említette név szerint Dalos, azonban az első konkrét információt akkor adta róla, amikor 1982. október 8-i jelentésében beszámolt arról, hogy megalapította a Bikini együttest. Ezen információt a tartótiszt úgy értékelte, hogy „más hálózati személyek jelentéseiből egyértelműen megállapítható, hogy Nagy Feró és új együttese nem „balhéval”, hanem jó zenével kíván magának közönséget szerezni”. Ezen kívül beszámolt arról is, hogy N. Feró elköltözött Békásmegyerre. 

Dalos részletesen írt 1983. szeptember 20-i jelentésében arról, hogy az István, a király utolsó előadása után vacsorát rendeztek, melyen baráti beszélgetést folytatott ő és Nagy Feró: „A beszélgetés alkalmával Nagy Ferenc elkeseredve mesélte, hogy mennyire sajnálja a korábban komolytalan magatartásával elfecsérelt éveket. Elmondta, hogy amióta komolyan dolgozik nagy- és kislemeze is megjelent együttesének és a filmszerepe is nagy megtiszteltetés számára. Az eltelt egy év alatt többet keresett, mint több éves Beatrice működése alatt. Véleménye szerint megéri komolyan dolgozni, mert annak anyagi és erkölcsi értékei vannak”. 

Nagy Feró egy 1985-ös jelentés szerint büszke volt arra is, hogy a KISZ KB kulturális delegáció tagjaként utazhatott Moszkvába. Ugyanerre az utazásra egy másik jelentés szerint Varga Miklós is büszke volt. Dalos ügynökügyének 2004-es napvilágra kerülésekor Nagy Feró azt nyilatkozta, hogy annak idején nem véletlenül használta ezeket a kifejezéseket, 


mivel sejtette, hogy valaki jelent közülük.

Azonban akkoriban nem tudott róla, hogy ki Dalos ügynök, ez csak a 2004-es lelepleződéskor derült ki számára. 

2009-ben Csepregi Éva visszaemlékezései kapcsán ismét szerepelt Dalos ügynökügye a bulvárhírekben. Éva azt állította, hogy jelentett róla és élettársáról, menedzseréről, Erdős Péterről is. Dalos nyílt levélben cáfolta, hogy róluk jelentett volna és felvetette, hogy inkább a „hivatásos kopók” felelősségével kellene foglalkoznia a médiának. 

Erdősről egyszer mesélt el egy történetet az ügynök – ezt Fonyódi Péter publikálta – , amikor az 1982. áprilisi, NSZK-ban megrendezett Magyar Kulturális Napokról jelentett. Erdős a csoport kísérője volt. A jelentés szerint a szervezők 45-50 DM napidíjat biztosítottak a résztvevőknek, ezt Erdős osztotta ki, „indoklás nélkül” mindenkinek fejenként három napra 100 márkát adott. A többi pénz sorsáról az érdekeltek nem tudtak meg semmit, arra következtettek, hogy Erdős „saját zsebre dolgozott”. 

Az egykori megfigyeltek a velük készített interjúkban többféleképpen viszonyulnak Dalos jelentéseihez. Széles a skála, mint láthattuk, Schuszter Lóránt teljesen elítéli, 


van olyan, aki próbálja megérteni, miért írt jelentéseket,

más felmenti. Lássuk a példákat! „Hangsúlyozom, senki sem járt jól az ő jelentéseivel, mert amiket én olvastam róla, hát azt a szánalmas.hu-ra lehetne leginkább föltenni, de jelentésnek nem mondható.(…) Tehát a Dalos nem zavart, egyáltalán. Amikor megtudtam, hogy jelentett… hát nagy dolog. Nézz oda, mi szabadlábon voltunk, ha ő tényleg jelentett volna, mindannyian börtönbe kerülünk…” – mondta el beszélgetésünk során Németh Alajos, a Bikini együttes vezetője. 

„Mert (…) egy mai húszéves vagy harminc, (…) aki nem élt akkor, az nem tudja, hogy ez milyen volt (Csak azt, hogy) ügynök volt. És neki az ügynök, az a 007.(…) Ezt látja a moziban. És azt ő nem tudja átgondolni, hogy (…) adott esetben rossz oldalon volt ügynök, hanem ő (…) volt a James Bond!” – állította Hajnal Gábor újságíró. 

Németh Gábor, a Bikini alapítótagja elolvasta a róla szóló jelentéseket: „Kikértem.(…) Semmi. A Dejkó egy-kettőt nyomat. De a Dejkó is, a Dalos is, (…) olyan hülyeségeket (…) A szakmában senki nem nyomta föl a másikat, (…) ez a nagyon pici kis betyárbecsület (…) úgy-ahogy megmaradt.” 

Tehát Dalos jelentéseiről – melyeknek nagy részében programokat ismertet és új együttesek megalakulásáról számol be – az egykor megfigyeltek sokféleképpen beszélnek: vannak, akik bagatellizálják, mások megérteni próbálják, de találkozhatunk a teljes elutasítással is. Dalos ügynökügye és visszhangja jó példa arra, hogy az ügynökügyek értelmezéséhez az egyes eseteket érdemes megnéznünk, konkrétan elolvasnunk a jelentéseket, találkozni és beszélgetni az egykor megfigyeltekkel. Ügynöklisták gyártása helyett így sokkal közelebb kerülhetünk a múlt megértéshez, bármennyire is sziszifuszi munkának tűnik is ez elsőre.