Payday Loans

Keresés

A legújabb

A boldog élet ABC – 1. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2016. augusztus 27. szombat, 14:38

Képtalálat a következőre: „gyávaság”

NAGY JENCIKLOPÉDIA ABCD

Az emberi életminőség vizsgálatai

Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC

A földi pokol, vagy a mennyei kor és hely

Képtalálat a következőre: „gyávaság”

A boldog élet ABC – 1.

Képtalálat a következőre: „a tűz csiholója”

Ady Endre
A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.

Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.

Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.

S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.


Képtalálat a következőre: „prométheusz”


*

Aki mer, az nyer

Nem kikapcsolva

normális veszélyérzékem,

és nem hazardírozva,

nem vakmerősködve,

Isten segedelmével,

jóakaróim bízatására

legyőzöm, felnőni

nem hagyom a félelmemet

és

ki merem mondani az igazságot,

át merem ugrani a szakadékot,

be merem vallani a bűneimet,

bocsánatot merek kérni a kisebbtől,

merem keresni a megmérettetést,

merek lehetetlennek látszó feladatra vállalkozni,

merek a lelkemben mélybúvárkodni,

merek egy életre hűséget fogadni, 

merek isteni sugallatra a sötétbe ugrani,

merek igazam tudatában túlerővel szembeszállni,

merek sok, legalább három gyereket vállalni,

merek nagyot gondolni, s rátenni életem,

szent ügyért merem kockáztatni életemet…



*



Ha

túl magas

a kerítés, a fal,

akkor az egyikünk bakot tart,

és a másik így fel ill. át tud mászni,

s ha kell, akkor a másikat is fel tudja segíteni



*



Utánzással – is - tanulok,

mégsem leszek utánzó majom



*



Megosztjuk a munkát

a nemek, az életkorok, a képességek stb. szerint,

de ahol lehet, ott rotáció, cserebere, váltogatás van



*



Jobb adni, mint kapni

de olyan „büszke” sem vagyok,

aki semmit nem képes elfogadni



*



Végső reményem

a jobb lator példázata -

soha nem késő megtérni,

de persze minél előbb, annál jobb,

hisz a bűn rövid öröm, s hosszú üröm



*



Konstruktív rivalizálás -

azért versengünk, hogy

magunkat szárnyaljuk túl


*

Ha nyerek,

nem kárörvendek,

ha vesztek, emelt fővel távozom


*


Szabad vagyok

megtenni itt azt,

amit most a helyesnek látok


*


Evidens

Ami nyilvánvaló

Ami magától értetődő 

Amit nem kell magyarázni

Amit nem kell bizonyítani

Amit nem kell indokolni

*


Nem kell

minden tettem

megindokolni -

épp ellenkezőleg,

hisz annyi minden áll jogomban,

még a közterületen is,

hát még a saját

pályámon, otthonomban

(és csak rajtam áll,

hogy élek-e velük,

vagy éppen most nem)


*

Van,

aki betakar,

ha elbóbiskolok

*


Van,

aki ápol,

ha betegen ágynak dőlök

*


Van,

aki meleg

vacsorával vár,

ha este megjövök

*


Becsületes

megtaláló vagyok,

mert tudom, hogy

nekem is milyen jól esne

(de ha jutalom is jár érte,

miért ne fogadnám el?)


*

Becsületkassza

Az áru elvihető –

az árát ott kell hagynom,

és ott is hagyom,

pedig elvihetném

fizetés nélkül is…

 

*

Becsületbíróság

Nem ügyvédhez fordulok,

nem bíróságra rohangálok,

nem csinálok ingyen cirkuszt –

ügyem egy civil testületre bízom…

 

*

 

Betyárbecsület

Nem kötsz „vádalkut”,

nem adod ki csínytársad,

hogy saját bőröd mentsed…

stb.

 

*

Tudom,

hogy mitől döglik a légy -

de légyfogó helyett inkább kihessegetem

(A szúnyognak viszont nincs kegyelem!)


*


A jótevőimnek hálás vagyok,

s ha én teszek valami szívességet,

azért nem várok hálát, de örülök neki,

s ha hálátlansággal viszonozzák, őket sajnálom…



*

Násztánc

Nem üvegből

van a babám,

jól átfoghatom

és megszoríthatom a derekát


*

Szabadon szolgál a szellem

Igyekszem zsarolhatatlan maradni

(nem takargatom viselt dolgaimat, bűneimet)


*

Hosszú életű

szeretnék lenni a Földön,

de nem kívánom, hogy örökké éljek,

örömmel tölt el, hogy van kegyelemdöfés,

mert nem akarom túlélni magam/szeretteim…



*

Lehet

kopott a gúnyám,

de sohasem mocskos a kezem

(mármint a szó átvitt értelmében)


*

Nem

rettegem a halált,

megvetem a gyáván

öngyilkosságba menekülőt -

de hit(ves)emért, becsületemért, hazámért stb.

kész vagyok akár az életemet is önként áldozni

*

Ha

gondba merülök

vagy gondolkodóba esem,

saját vagy társam jó ötlete kihúz onnan

*

Az

én házam

az én váram -

megvéd a nemkívánatos elemektől,

s csak azt engedem be, akit szívesen látok,

s kiutasíthatom a betolakodót, a békétlenkedőt stb.



*



Odüsszeusz 

Ha szirénsziget mellett hajózok el,

nem tömöm be fülem, de kikötözöm magam,

s felhatalmazom társaimat, hogy atyáskodjanak:

kifejezett kérésem ellenére se oldják el köteleimet



*



Tudom

a kisebbik rosszat választani -

beleegyezek kisujjam levágásába,

ha életem így megmarad

(ha csak így marad meg)


*

 

Áldozathozatal -

kidobom a léghajóból,

ami le, a mélybe húzza -

pl. az autóm, üdülőm stb.,

hogy emelkedjen

*

 

Detoxikálás

Méregtelenítem magam

testi és lelki gyakorlatokkal

(izzasztókúra, izzadtságos munka,

kiadom, kihányom a mérgem,

nem mérgesítem fel magam…)


*



Kiállom

a bátorságpróbákat

Pl. fejest merek ugrani a mélyvízbe

(s az első siker angyali köröket indít el….)


*


Felkészülök

és készenlétben vagyok,

hogy ha a sors nekem teret nyit,

akkor tudjak jól élni az eséllyel


*

Tudom

az igazat,

ezért tudom,

hogy mikor hazudnék,

s tudom, hogy mikor kell

most éppen kegyesen csalnom,

S nem leszek őszinteség címén

szalonképes szadista…



*



Ha

támadás ér,

akkor jogos

önvédelmemben

fegyvert csinálok

kezemből, lábamból, vasvillámból…


*



Istenben

feltétlen bízom,

de az én dolgom

szárazon tartani

a puskaport..



*



Uralkodni

tudok magamon,

s nem keverek le

első felindulásból,

méregből egy pofont

 

*

Képtalálat a következőre: „prométheusz”

*


Ki-

szelektálom

a bajban tesztelődő,

s lelepleződő ál-barátaimat,

s ezentúl már nem bízom rájuk

értékeim, pénzem, titkom stb.



*

Szobatiszta vagyok,

s ha még vagy már nem,

akkor meg van, aki tisztába tesz

 

*

 

Mikor

kedvünk tartja,

önfeledten ölelkezünk

(nem sebtében, bujkálva)

 

*

 

Nemülök le

cinkelt lapos

hamiskártyásokkal

se kis, se nagy pénzre játszani

 

*

Ha

támadás éri,

megvédem otthonom és hazám

(nem vagyok erőszakmentes birka)

 

*

 

A

jól végzett

munkában kifáradva

esik jól az esti pihenés

 

*

Rágyújtok a pipámra,

s a füstben elmerengek,

elrévedezek a túlvilágra…

*

 

Nem

felejtek el

levegőt venni –

friss levegőbe szippantok

(szabad levegő – szellőztetés)

 

*

 

Figyelek

a figyelmeztető

testi-lelki jelekre,

és az intő jóbaráti szóra

 

*

 

Előbb

zuhanyozok,

majd a megtelt

kádban lubickolok,

az őselembe merülve

elernyedve ellazítok… 

*

 

Barátom

kedvéért sem

tágítok igaznak vélt

meggyőződésemtől

 

*

 

Akkor is

kitartok álláspontomnál,

ha azt most épp senki nem osztja

(de azért időnként felülvizsgálom)

 

*

 

A

leszerepelt

politikusoknak

macskazenét adok

 

*

 

Gyönyörködöm

a szép kézírásomban –

ez nem macskakaparás,

ez a lelkem egyik napi tükre…

 

*

 

Szépen,

plasztikusan

fogalmazok és

helyesen írok  -

úgy, hogy más

is elolvashassa

 

*

 

Helyesen élek,

mert én is a helyemen vagyok

 

*

 

Nincsen szemét –

mindennek helye van,

és minden a helyén van

 

*

 

Ott

keresek…

ahol van,

ahova tettem –

rend van…

 

*

 

A

legkisebbnek

jár és jut a legfinomabb falat

 

*

 

Felülvizsgálom,

hogy mit neveltek

kisgyerekként belém

(a vak megszokásaink

rendszeres átvilágítása:

olvasás, utazás, ismerkedés stb.)

 

*

 

Ha

sírok,

és sírok,

könnyezem,

akkor megkönnyebbülök

 

*

 

Észrevétlenül

belopakodik hátul –

lábujjhegyen távozik,

hogy ne zavarjon senkit,

hogy ne ébressze az alvót..

 

*

 

Csak

ott vakarja,

ahol viszket –

és rögtön oda is nyúl

 

*

 

Az

élősködők

ellen védekezek –

az egérnek pl. csapdát állítok

(vagy dolgos macskát tartok…)

 

*

 

Az

esőben

énekelek,

vízálló a bőröm –

de ha zuhog,

fedett helyre bújok

 

*

 

Ügyelek,

hogy ami ízlik,

az az étel lehetőleg

egészséges, testépítő is legyen

(miért zárná ez ki egymást? sőt!)

 

*

 

Magamat

kigúnyolom

ha kell, vagy

önironizálok,

másoknak nem engedem!?

 

*

 

Olyan

szenvedélyes

elvi kérdésben,

mint a főbenjáró bűnperben

a vádló ügyész és a védő ügyvéd

 

*

 

Megbecsülöm,

mennyi időm lehet hátra,

mire lesz ez nekem még elég,

mibe ne kezdjek már bele,

mit fejezzek be…

 

*

 

Próbálom

meghatározni,

mit kéne ma még befejezni –

és nyugtával dicsérem a napot…

 

*

 

Megvizsgáltatom

magam a családi orvossal,

kikérem/megfogadom a tanácsát

 

*

 

A

szak-

tanácsokat

megfogadom, ha

előlegezett bizalmam

eddig nem rendült meg…

 

*

 

Kihegyezem a ceruzám,

kiradírozom a helytelen írást

(tudok és merek végleg törölni)

 

*

 

Utánzom,

parodizálom

ismerősöm modorosságait,

hogy vegyék észre magukat…

 

*

 

Kifejezem

a tetszésem és a nemtetszésem,

nem rejtem véka alá a véleményem…

 

*

 

 

Le-

egyszerűsítem

a túlkomplikált dolgokat,

hogy köz-érthetőek legyenek

(de azért nem szimplifikálom)

 

*

 

Addig

kérlellek,

míg rá nem veszlek

(de megvárom, míg nem 

csak a békesség kedvéért…)

 

*

 

Kedvesem

minden rezdülését

észlelem, szívlelem,

és menten reagálok rá

 

*

 

„Önerőből” –

isten által küldött

barátok segítségével:

kilábalok a tespedésből,

átlendülök a holtponton,

legyőzöm a tehetetlenségi nyomatékot

 

*

 

Amikor

dühbe gurulok,

előbb elszámolok százig

(mint a mesebeli Östör király)

 

*

 

Két-

értelműen fogalmazok:

udvarolok is, meg nem is

(figyelem a visszajelzést,

kapok-e bátorítást…)

 

*

 

Szerelmet vallok -

kiszolgáltatom magam,

hogy nyíltan kosarat kapjak,

s visszautasításban legyen részem…

 

*

 

Képtalálat a következőre: „cifra palota”

Petőfi Sándor
PALOTA ÉS KUNYHÓ

Miért vagy oly kevély, te palota?
Uradnak fényében kevélykedel?...
Azért van rajta gyémánt, hogy szive
Mezítelenségét takarja el.
Szakítsd le a cafrangokat,
Mit rá szolgája aggatott,
S nem ismersz isten munkájára,
Oly nyomorúság marad ott.

S hol vette gazdád ama kincseket,
Mik semmiből őt mindenné teszik?
Ott, hol a héja a kis madarat,
Mit szétszakít, melynek vérén hizik.
A héja vígan lakomáz,
S szomszéd bokornak fészkiben
Madárfiúk zokognak, várván
Anyjokra, mely meg nem jelen.

Fitogtasd csak, te gőgös palota,
Az orzott kincsek ragyogásait,
Ragyogj csak, ugysem ragyogsz már soká,
Meg vannak már számlálva napjaid.
S kivánom, hogy minél elébb
Láthassam omladékodat,
S hitvány lakóid összezúzott
Csontját az omladék alatt! - -

S te kis kunyhó a magas palota
Szomszédságában, mért szerénykedel?
Miért bújtál a lombos fák mögé,
Azért-e, hogy inséged födjed el?
Fogadj be, kis sötét szoba;
Nekem nem kell szép öltözet,
De szép szív... s a sötét szobákban
Találni fényes szíveket.

Szent a küszöb, melyen beléptem én,
Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!
Mert itt születnek a nagyok, az ég
A megváltókat ide küldi be.
Kunyhóból jő mind, aki a
Világnak szenteli magát,
S a nép mégis mindenfelől csak
Megvetést és inséget lát.

Nem féljetek, szegény jó emberek,
Jön rátok is még boldogabb idő;
Ha mult s jelen nem a tiétek is,
Tiétek lesz a végtelen jövő. -
A földre hajtom térdemet
E szűk, de szent födél alatt:
Adjátok rám áldástokat, s én
Rátok adom áldásomat!

Pest, 1847. január


homeless_in_winter

 

 

LAST_UPDATED2