Payday Loans

Keresés

Ezra Pound
Az emberi életminőség/boldogság
2016. augusztus 20. szombat, 08:10

Ezra Pound:

A jócimbora balladája


Zelotes Simon mondja, 
kevéssel a keresztre feszítés után

Hát elveszejté legjobb cimboránkat 
Papok s gazok szégyenkeresztje? 
Izmos legény volt, hajh, a cimboránk: 
A hajókat s a nyílt tengert szerette.

Midőn bekerítették emberünket, 
Mosolygott ajka, az áldott. 
„Ezek hadd menjenek – szólt ránk mutatva –, 
Vagy átkom hull reátok!”

Így szabadultunk a dárdagyűrűből – 
Ő nézte a hordát, s felnevetett: 
„Miért nem fogtatok el, midőn magamban 
Róttam az utcákat s tereket?”

Aromás bort ittunk, rubinpirosat, 
Hogy legutószor együtt ült velünk – 
Nem kappan pap, de férfi volt a talpán, 
S jó cimbora volt: a mi emberünk.

 

Nem fogják könyvbe zárni őt, tudom, 
Bár gonddal írják lapjait s nagy ésszel: 
Tenger fia volt, nem kopasz tudós, 
Ki molyrágott iratcsomókba vész el.

Bolondok! Azt hitték, hogy tőrbe kapták, 
S már örvendeztek is halálán. 
„Menyegzőre megyek – így mondta ő –, 
Pedig tudom: keresztfa vár rám.

Láttátok: vakot, bénát gyógyítottam; 
S a halott szíve újra melegen vert – 
Most láttok újabb, szomorú csodát: 
Hogy mint gyaláznak meg egy igaz embert.”

Isten fia volt a hű cimbora, 
S munkált a testvérek javán. 
Láttam, mint rémített meg százakat, 
S én láttam őt a fán.

Szöget vertek belé, s ő nem sikongott, 
Pedig dőlt már a vére, mint patak; 
Az ég kármin kutyái ordítottak, 
De ő jajszóra sem fakadt.

Láttam, hogy rémített meg százakat 
Az Olajfák hegyén: 
Nyüszítettek, midőn nyugodt szeméből 
Rájuk villant a szürke fény.

Olyan volt, mint víz, mely nem tűr hajót, 
S mit nem gyűrhet le a vihar – 
Mint az ár, melyet megfélemlített 
Feddő, szelíd szavaival.

Nagy mester volt a mi cimboránk, 
Nem kezdte ki gúny és nevetség; 
Bolond a csőcselék, ha azt hiszi, 
Hogy végre most megölte testét.

Én láttam őt még lépes mézet enni, 
Mióta fölszegezték.

Fordította: Képes Géza


Ballad of the Goodly Fere

by Ezra Pound


Simon Zelotes speaketh it 
somewhile after the Crucifixion.

HA’ we lost the goodliest fere o’ all 
For the priests and the gallows tree? 
Aye lover he was of brawny men, 
O’ ships and the open sea.

When they came wi’ a host to take Our Man 
His smile was good to see, 
“First let these go!” quo’ our Goodly Fere, 
“Or I’ll see ye damned,” says he.

Aye he sent us out through the crossed high spears 
And the scorn of his laugh rang free, 
“Why took ye not me when I walked about 
Alone in the town?” says he.

Oh we drank his “Hale” in the good red wine 
When we last made company. 
No capon priest was the Goodly Fere, 
But a man o’ men was he.

I ha’ seen him drive a hundred men 
Wi’ a bundle o’ cords swung free, 
That they took the high and holy house 
For their pawn and treasury.

They’ll no’ get him a’ in a book, I think, 
Though they write it cunningly; 
No mouse of the scrolls was the Goodly Fere 
But aye loved the open sea.

If they think they ha’ snared our Goodly Fere 
They are fools to the last degree. 
“I’ll go to the feast,” quo’ our Goodly Fere, 
“Though I go to the gallows tree.”

“Ye ha’ seen me heal the lame and blind, 
And wake the dead,” says he. 
“Ye shall see one thing to master all: 
’Tis how a brave man dies on the tree.”

A son of God was the Goodly Fere 
That bade us his brothers be. 
I ha’ seen him cow a thousand men. 
I have seen him upon the tree.

He cried no cry when they drave the nails 
And the blood gushed hot and free. 
The hounds of the crimson sky gave tongue, 
But never a cry cried he.

I ha’ seen him cow a thousand men 
On the hills o’ Galilee. 
They whined as he walked out calm between, 
Wi’ his eyes like the gray o’ the sea.

Like the sea that brooks no voyaging, 
With the winds unleashed and free, 
Like the sea that he cowed at Genseret 
Wi’ twey words spoke suddently.

A master of men was the Goodly Fere, 
A mate of the wind and sea. 
If they think they ha’ slain our Goodly Fere 
They are fools eternally.

I ha’ seen him eat o’ the honey-comb 
Sin’ they nailed him to the tree.


Pound, Ezra (1885–1972), amerikai

Pound, Ezra oldala, Művek fordításai Magyar nyelvre

Pound, Ezra portréja
Pound, Ezra
(Ezra Weston Loomis Pound)
(1885–1972)

Művek

∆ὡpia* {Somlyó György} (∆ὡpia [video])
I Canto {Kemenes Géfin László} (Canto I [audio])
I Canto {Géher István} (Canto I [audio])
II Canto {Kemenes Géfin László} (Canto II)
III Canto {Kemenes Géfin László} (Canto III [audio])
IV Canto {Kemenes Géfin László} (Canto IV [audio])
IX Canto {Kemenes Géfin László} (Canto IX)
X Canto {Kemenes Géfin László} (Canto X)
XIII Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XIII [audio])
XIV Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XIV)
XVI Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XVI [audio])
XVII Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XVII [audio])
XX Canto {Gergely Ágnes} (Canto XX)
XXI Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XXI)
XXX Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XXX [audio])
XXXVI Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XXXVI [audio])
XXXIX Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XXXIX)
XLV Canto {Somlyó György} (Canto XLV [video])
XLV Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XLV [video])
XLVII Canto {Kodolányi Gyula} (Canto XLVII)
XLIX Canto {Kemenes Géfin László} (Canto XLIX)
CXV Canto {Kemenes Géfin László} (Canto CXV [audio])
CXVI Canto {Kemenes Géfin László} (Canto CXVI)
CXX Canto {Kemenes Géfin László} (Canto CXX)
A Ben Bulben alatt {Gergely Ágnes} (Under Ben Bulben)
A boldogok szigete {Károlyi Amy} (The Lake Isle)
A fa {Szemlér Ferenc} (The tree)
A háború eljövetele: Akteón {Eörsi István} (The Coming of War: Actæon)
A jócimbora balladája {Képes Géza} (Ballad of the Goodly Fere [audio])
A kép {P. T.} (The Picture)
A kert {Gergely Ágnes} (The Garden)
A találkozás {Lehel Jenő} (The Encounter)
A teázó {P. T.} (The Tea Shop)
Alba {Károlyi Amy} (Alba)
Apparuit {Tótfalusi István} (Apparuit)
Coda {Károlyi Amy} (Coda)
Egy Immoralitás {Dvorcsák Gábor Imre} (An Immorality)
Egy metróállomáson {Eörsi István} (In a Station of the Metro [video])
Egy metróállomáson {Károlyi Amy} (In a Station of the Metro [video])
Egyezség {N. Ullrich Katalin} (A Pact)
Erat hora* {Bendes Rita} (Erat hora)
És kitöltetlenek mind a napjaink {Dvorcsák Gábor Imre} (And the days are not full enough)
Fiatal lány {Somlyó György} (A girl)
Francesca {N. Ullrich Katalin} (Francesca)
Gnómikus versek {P. T.} (Gnomic Verses)
Hugh Selwyn Mauberley {Kappanyos András} (Hugh Selwyn Mauberley [audio])
Ioné, egy hosszú éve holt {Bendes Rita} (Ione, Dead the Long Year)
L'Art, 1910 {P. T.} (L'Art, 1910)
Liu Cse {Gergely Ágnes} (Liu Ch'e)
Meditáció {Eörsi István} (Meditatio)
Ó, Atthis* {P. T.} (O Atthis)
Ősi Zene {Dvorcsák Gábor Imre} (Ancient Music)
Pán meghalt {Franyó Zoltán} (Pan Is Dead)
Papyrus {Károlyi Amy} (Papyrus)
Piccadilly {P. T.} (Piccadilly)
Portrait d’une femme {Szemlér Ferenc} (Portrait d’une femme [audio])
Sírfeliratok {Lehel Jenő} (Epitaphs)
Táncfigura {Jánosy István} (Dance Figure [audio])
Tò Kalón {P. T.} (Tò Kalón)
Üdvözlet {P. T.} (Salutation)
Virginál {Károlyi Amy} (A Virginal)
Δάνεια {Vajda Endre} (∆ὡpia [video])

Fordítás nélküli művek

Blandula tenula vagula
Epilogue
The study in aesthetics

(Az oldal szerkesztője: Dvorcsák Gábor Imre)

*

Ezra Pound.jpg

Ezra Pound (USAIdaho, Hailey, 1885október 30. – OlaszországVelence1972november 1.) amerikai költő, műfordító, kritikus, szerkesztő.

Élete

Az Idaho állambeli Hailey-ben született, Pennsylvaniában nevelkedett. A Hamilton College-ban és a Pennsylvania Egyetemen tanult. Egyetemi évei során ismerkedett meg William Carlos Williams-szel és Hilda Doolittle-lel. A Wabash College-ban kezdett tanítani, ám négy hónap után (erkölcstelen viselkedés vádjával) elbocsátották.

1908-ban Velencébe ment - itt jelent meg még ebben az évben A Lume Spento (Kialvó fénynél)című verseskötete. Ezután Londonba költözött, ahol megismerkedett W. B. YeatsszelR. Frosttal,James Joyce-szal és T. S. Eliottal. Szervezte az irodalmi életet, segítette költőtársai újszerű törekvéseit, illetve a Poetry európai szerkesztője lett. R. Aldingtonnal, Hilda Doolittle-lel és Amy Lowell-lel létrehozták az imagista költőcsoportot. 1914-ben egy nézeteltérés miatt kivált a mozgalomból, s vorticizmus néven új irányzatot alapított.

1920-tól 1924-ig Párizsban élt. 1925-ben Olaszországba utazott, 1928-tól Rapallóban telepedett le, itt élt 1944-ig. Gazdaságfilozófiája - amit a Cantók-ban is kifejtett - Mussolini fasiszta rendszerének hívévé tette. A háború kitörésekor a római rádióban Amerika-ellenes beszédeket tartott. 1944-ben letartóztatták, majd egy évre rá az Egyesült Államokba szállították, ám nem állították bíróság elé, mert elmebetegnek nyilvánították.

1949-ben Bolingen-díjat kapott. Neves kortársai közbenjárásával 1958-ban kiengedték. Ezután Olaszországba ment, utolsó éveit Velencében töltötte.