|
EUGÉNIUSZ
A BOLDOG EMBER ABCD
Életminőség-vizsgálódások XXI.
A teljes emberélet magyarul – 11.
József Attila : Leánykérés
Szomszédunkban van egy lány
aki énrám fittyet hány.
Neve: Erdei Kató
szeme szivemig ható.
Lelke lángoló rubint,
érte hordom mind a kint.
Érte kínoz, bánt a vágy,
mely nyugodni sose hágy.
Egyszer aztán megteszem,
hogy új ruhám fölveszem.
Anyjához beállítok,
elmondom mit áhitok.
Így szólok majd hozzája:
Asszonyom a lánykája
bírja már a szivemet !
Adja hozzám, ha lehet !
Nem kell nekem hozomány,
csak jöjjön maga a lány.
Nem baj ha semmije sincs
Katóm, kincs nélkül is kincs!
Mindig gondos férj leszek
érte mindent megteszek.
És ha nem tart szeretőt,
soha meg nem verem őt!
De ha kosarat kapok,
akkor nagy lármát csapok,
Katómtól búcsút veszek:
aztán, - öngyilkos leszek!
1921.tavasza-
József Attila 16 éves ekkor
*
Olyan
jó minta-
állampolgár:
anyjára is önként
tesz terhelő vallomást!
*
Titokban vagy sem,
de még büszke is rá,
hogy sosem, még kicsit
sem elégedett magával
*
Nem
mer olykor
– esetleg -
„hülyeséget” kérdezni:
ez nem illik az Éltanuló
vagy a Professzor szerepleíráshoz…
*
Nem
mész előre,
így hátra és hátrább csúszol
de abban a hiszemben vagy,
hogy legalább egyhelyben jársz
*
Hogyan
is élhetné
saját életét
láthatatlan kezektől
kvázi „dróton rángatva”?
*
Ha
nincs
vészhelyzet,
miért csinálsz
otthonodból titkos búvóhelyet?
*
Lehetséges humor
(vicc, tréfa, ugratás)
nélküli fapofás élet –
hiszen még ehető
a só, s pláne a drága
a fűszerek nélküli étel is!
*
Aki
mindenből
viccet csinál,
aki semmit
nem vesz komolyan,
az viszont ehetetlenné,
elviselhetetlen könnyűvé
sózza ételét/életét
*
Csak
semmi
spontaneitás
vagy pláne elragadtatás:
csak kimért udvariasságú
érintkezés, szolid és józan „bulizás”
*
Nagylelkűségi rohamaiból
már röstellne visszakozni –
csak összeszorított fogakkal
tűr, és csak nyel, nyel, nyel…
*
Gazdagságát
leplezni akarván
tüntetően nyomorog –
majd meg már nem tud
váltani, és örökre így is marad
*
Olyan
világraszóló
lakodalommal vág fel,
hogy tényleg arról koldul:
egy hét dínomdánom után
jön a hét év szánom-bánom…
*
Nem tud
nemet mondani:
fél szívvel
megy a programra,
olyan is lesz,
plusz még a hervasztó,
enerváló utóhatása
*
Olyan előrelátó:
már húszévesen is
nyugdíjas éveiről gondoskodna
*
Mindenhol
azt nézi, hogy neki mi jár –
még amije volt, az is elúszik…
*
Nem meri
Isten kezébe tenni,
hátha nem kapja vissza,
így görcsösen markolja,
de mégis elveszti oly féltett javait
*
Amíg
még meg
nem jön a kedved,
addig nem teljesíted a kötelességed
*
Bűn-
tudatos,
ha valamit
nem szigorú
kötelességtudatból tesz meg
*
Egy
gyereket vállal,
hogy neki mindent megadhasson,
csak éppen egy-két jó édestestvért,
az egyik legfontosabbat, azt már nem…
*
Egyetlen
gyereke a mindene,
s ha tragédia történik,
akkor egyben ő is élő-halott?
*
Nem
válogat –
neki mindegy:
mert ő mindenevő –
ha ízlik az étel, ha nem…
*
Nem
adtál
senkinek
kölcsön: „elvből”,
hogy ne veszíts el
egyszerre pénzt is és jóbarátot is?
*
Ő
nem
lopott,
nem csalt –
munkát sem
lógott el soha stb. -
akkor mégis mi a baj,
akkor miért letagad-
hatatlanul boldogtalan?
*
Csak
semmi
transz, extázis,
semmi önkontrollvesztés:
minden módosult tudatállapot
egyedül az ördögtől van!?
*
A
nemi
életben
semmi újítgatás,
semmi „perverzió”,
„extra” dolog…
*
Az
élet-
játékban
görcsösen
csak arra ügyel:
csak ne hibázzon,
s ne kapjon potyagólt…
*
Görcsösen
akar bizonyítani/győzni:
ennek csak nyögés lehet a vége
*
Max. egy
pohár bor,
evés után,
nehogy dalra fakadj,
nehogy igazat mondj…
*
Férfiatlanként
szégyelli könnyeit:
mily nehéz ezért így
megkönnyebbülnie…
*
Sehol
nem lóg
ki a sorból:
templomban imádkozó,
utcán cifrán káromkodó
*
Minden
mellbevágó prédikáció,
minden katartikus műalkotás,
mindig a szomszédra passzol,
mindig csakis a másikról szól?
*
Ügyesen
lefedezed magad:
sehogy ne lehessen „beléd kötni”?
*
A
szünetmentes
rendrakás rabja vagy –
hátha pont most jön „valaki”…
*
Személyválogató –
idegennel sem áll szóba,
nem ad esélyt a véletlen
életfordító ismeretségnek
*
Ő
nem
teregeti ki
a „családi szennyest”,
és így akkor csak a saját
szemében látná magát…?
*
Házas-
társával
mindig is
egy véleményen –
ami azt jelenti, hogy
az a „véleménye”, mint neki
*
A
férfié
mindig
az utolsó szó:
- Igen, drágám/Azonnal édesem…
*
Stika
házi pálinkafőző:
már ettől nagy nemzeti
ellenállónak gondolod magad
*
Úgy
védekezel,
hogy csakis
gyermeknemzés céljából
élsz úgynevezett „házas életet”
(Tóth Tihamér iskola!?)
*
Nem
gátolod
a fogantatást:
ezt nem isten adta,
csak a 20 gyereket?
*
Folyton
pucérkodva
oda a varázs/
sosem láttad a párod meztelenül
*
A
ló egyik
oldaláról átesve
a másik oldalára:
jó ideig szégyellte
a „másságát”, most
meg egyenesen büszke rá!
*
Mintha
minden
új megszólalás
premier lenne:
leblokkol a lámpaláz
vagy ugyanazt darálja
/a lemezt teszi fel…
*
Nem
te vagy
az a stréber
eminens diák,
aki csak a tanárának
tanult és végzősként elveszik?
*
Örömöd
megsokszorozná,
bánatod pedig osztaná,
ha lenne kivel megosztani –
de főleg miattad nincsen…
*
Nem szereti
a nyitott kérdést –
a nem használt agy pedig elsorvad…
*
Nem mer
lelke mélyebb
régióiban búvárkodni:
ezért szisztematikusan
kerüli a komoly beszélgetést...
*
Mintha
rendőr
hallgatná ki,
annyira vigyáz,
nehogy elszólja magát
*
Rossz
ügyeket védsz,
képviselsz, intézel
jó ügyhöz méltó
buzgalommal, odaszánással…
*
Megszoktad:
mindig hozzád
fordultak segítségért –
te akkor sem kérsz,
ha egyedül ülsz a gödör fenekén?
*
Biztos
vagy benne,
hogy nem kapod
kölcsön azt a kaszát,
ezért mikor kérni kellene,
már előre egy sértést vágsz a fejéhez…
*
Röstellsz
segítségért kiáltani,
inkább végleg berendezkedsz
a közben lakájossá tett veremben
*
Oly
észrevétlenül
élsz és távozol el,
mint egy profi besurranó tolvaj
*
Beilleszkedő lennél –
vagy pedig a zsarnok
közvélemény asszimilált?
*
A
te korodban
nem való színesen öltözni,
pláne táncolni, udvarolni
*
Abba vénül,
rokkan bele,
hogy életkora meg-
hazudtolásával túlerőlködik
*
Bezárul,
mint egy autista –
vagy megnyílik,
mint egy lelki szemétláda
*
A
sok
kéregető
facsarja szíved:
védekezésül le-
koldusmaffiázod őket!
*
Akasztófa alatt
kegyelemre várva
csak húzd az időt!
De máskor minek? –
Hisz egy életed van
és amúgy is rövid!
*
Ha nyer
a csapatod,
akkor vered a melled.
Ha veszít, akkor meg
megtagadva szidod őket
*
Sok
művet
írtak már
„az életből ellesve„
a rendes, de mégis
féléltű ember tragédiájáról!
*
Soha
semmiben
nem vállal szóló szerepet,
inkább kórusban búvik el
*
Mindig
annyira, de annyira
az imáiba merül, hogy akár
fel is fordulhat(t)ok mellette
*
Neki
imponál
az ő „vadember” mivolta -
mint elefánt a porcelánboltban!
*
Nominalista:
a gyávaság óvatosság,
a megalkuvás kompromisszum
*
Nem mer
bekopogni
a cigányputriba –
így egy új, életre
tanító mestertől esik el…
*
Messziről
a hűséges
ember példája,
közelről csak egy
befogadott kóbor kutya…
*
Mint
egy kiskatona,
akinél már nincs
kisebb rangfokozatú:
mereven áll a díszszemlén,
és izgul: jaj, csak bele ne kössenek!
*
Mindig
más szemével
rak lakásában rendet:
attól függően, hogy
ma kit vár épp vendégségbe!
*
Jót s jól!
Ebben áll a nagy titok.
Ezt ha nem érted
Szánts és vess,
s hagyjad másnak az áldozatot.
(Kazinczy Ferenc)
*
A tespedést,
a tunya punnyadást stb.
fennkölt eufemizmussal
angyali türelemnek nevezed?
*
Jó lenne
mindenkinek tetszeni?
És persze te mindig pont
azt az egy fanyalgót látod!
*
Ha
bandában van,
és iszik is egy keveset,
bármire képesnek érzi magát,
majd egyedül maradva
szinte semmikor semmire
*
Aktív-
passzív
ellenállásod
idővel feladva
csak egy a modus vivendi:
egyre jobban/
teljesen azonosulni
a rabtartód eszméivel?
*
Ideiglenesen
rangon aluli munkát
érdemes/kell vállalnod:
majd mégis itt ragadsz –
és innen mész nyugdíjba!
*
A
vad fene-
gyereknek
mára benőtt a feje lágya,
s az establishment része:
ügyész, bankár, üzletember stb.
*
Ha majd
nagykorú leszek,
diplomám, állásom lesz,
ha majd felépül a házam,
ha majd gazdag leszek,
ha majd… ha majd!
*
Aki
aztán tényleg
semmit nem kapkod el:
még 60 év felett is csak
az előéletnél-előételnél tart!
*
Legyen igazság,
ha pusztul is a világ!
Kohlhaas Mihályként
mindenkidet feláldozod…
*
Soha
nem enged az „igazából” –
így azután szamárként szenved
*
Presztízskérdést csinál belőle:
minden tantárgyból jeles legyen!
*
Már
hogyan is
menne be
ő a kocsmába,
hisz ott csak a lump
semmirekellők „tivornyáznak”!?
*
Másnak
még csak-csak megbocsát,
de magához kérlelhetetlen…
*
Ha nincs
közvetlen életveszélyben,
nem szól rá más gyerekére!?
*
Aki
self made man
képet fest és ápol magáról:
ő önerőből ért el mindent,
így kinek is tartozna hálával?
*
Ha egy
self made man
sora rosszra fordul,
akkor mindenért csak és
csakis magát hibáztathatja
*
Letakarnád,
és elrejtegetnéd
emberi gyarlóságaidat,
mintha csak te tökéletes lehetnél,
mintha ez egy szégyenbélyeg lenne?
*
Feminista kongresszus
A nők feminista kongresszust tartanak,
ahol sorban felszólalnak,
és megosztják élményeiket.
Először az amerikai nő megy fel, és elkezdi:
- Hát az úgy volt, hogy jött haza a férjem, Charles,
és követelte, hogy vasaljam ki az ingjeit!
Én pedig mondtam neki,
kedvesem van kezed, megfogod a vasalót
és szépen kivasalsz!
Hát első nap nem láttam semmit,
második nap sem láttam semmit,
de a harmadik nap Charles vasalt,
mint a kisangyal.
Nagy taps,
nők ujjonganak a teremben.
Másodjára a francia nő megy fel, és kezdi:
- Velem ugyanez történt meg,
a férjem, Jean követelte,
hogy mossak ki azonnal,
én pedig mondtam,
szépen pakolj be mindent
a mosógépbe, és moss ki!!
Első nap nem láttam semmit,
második nap sem,
de harmadik nap Jean mosott!
Újra nagy taps...
Utoljára a Manci néni
lép fel az emelvényre, és elkezdi:
- Hát az én Pistám egyik nap hazajött,
az asztalra csapott, hogy vacsorát kér, de izibe!
Én meg mondtam, Fiam, nem vagy béna,
megfogod a kést, megpucolod a krumplit,
és szépen megfőzöl!
Hát első nap nem láttam, semmit,
második nap sem láttam semmit,
a harmadik nap a bal szememre már láttam...
|
