A kommunista névváltoztatási szokásokat mellőző NÉPSZABADSÁG többször helyt adott a „SÁNTA KUTYA DÍJAS” Demszky Gábor nyilatkozatainak, figyelmen kívül hagyva az ex-főpolgármester 2010-ben elhangzott kijelentését, miszerint nem kíván foglalkozni a politikával. Ezt az ígéretét Demszky az elmúlt években gyakran megszegte, és annyira felbátorodott, hogy a napokban, még a miniszterelnökünket is a nyelvére vette.
Sokan azt hitték, hogy azért lép a nagyérdeműek elé, mert ingatlanépítési tanácsokat akar adni, esetleg egykori tömény hazugságaiért bocsánatot szeretne kérni a reá szavazóktól, mivel emlékezetes, hogy 1990-hajnalán, a MAGYAR HÍRLAP-ban megjelentetett fizetett hirdetésében, minden földi jót megígért a választópolgároknak, ha voksaikkal bejuttatják a főpolgármesteri bársonyszékbe, de a mintegy 8 pontos ígéreteiből egyetlenegyet sem teljesített! Mégis voltak sokan, akik bárgyú módon, újra-és újra meghosszabbították főpolgármesteri mandátumát.
Demszky,- Budapestnek nagyobb kárt okozott, mint a második világháborúban kapott szőnyegbombázás, és semmi maradandó „alkotás” nem köthető a nevéhez, legfeljebb a kátyúk tömege, a Horvátországban felhúzott nyaralója és a Belgiumban vásárolt kishajó használatba állítása. Negatív eredményeként azt is figyelembe kell venni, hogy volt képes 60 milliárd forintnyi adósságot felhalmozni, majd külföldre menekülni, nehogy valaki önbíráskodással segítse ki az ügyészségek és a bíróságok (rendszerváltozást követő felelősségre vonás) nem kis fáradtsággal járó munkáját.
Demszky „elévülhetetlen” tevékenységéhez tartozott a tervbe vettvilágkiállítás megtorpedózása, megvalósíthatatlannak tartotta ezt a rendezvényt, de megoldhatatlan gondot okozott számára, a Budapest útjain és utcáin ékeskedő kátyúk eltüntetése is.
Demszky nevéhez fűződik a Teleki Pál emlékére készült szobor fővárosból való kitiltása, bár Teleki érdemeit még Churchill is nagyra értékelte és azt nyilatkozta, hogy a második világháborút követő békekötéskor, a delegáltak számára kijelölt teremben, egy széket fenntartat Teleki Pálnak.
Demszky megakadályozta azt is, hogy a Barguzinban lévő temetőben fellelt csontok (és Petőfi Fiumei úti temetőben nyugvó rokonai csontjaiból vett kis darabka) DNS vizsgálata alapján, tisztázhassák (egyértelműen) azt, hogy Petőfi Sándor vagy más személy földi maradványait tárták fel a kutatóink.
Demszky „érdemeihez” tartozik, hogy tűzzel-vassal-rendőrséggel kipateroltatta az aluljárókban lévő üzletecskéket, több száz kiskereskedő életét megnehezítve és megkeserítve, valamint több tízezer vásárló érdekét megcsorbítva, mert erre „futotta” az energiájából és ezt tartotta szükségesnek főpolgármesteri munkájában.
„Érdemei” közé sorolható még számos helyen a városkép tönkretétele, többek között a Kálvin térnél, az Árpád híd keleti lejárójánál és a Duna part egyes részeinél. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb pontján, a Blaha Lujza téren, olyan díszkút-együttest létesített, amelyhez hasonló rondaságot sem az országban, sem Európában nem találni, de mentségére szolgál, hogy a díszkúti arculata diszkréten lepleződik azzal, hogy az esetek többségében vagy vízhiányban szenved, vagy a szivattyúja nem működik.
Azt viszont el kell ismerni, hogy főpolgármesterünk a városháza környékén, sem technikát, sem rendőrségi erőt nem sajnálva, biztosította a parkolási és a közlekedési rend megteremtését.
Vajon a becsapott és megsarcolt budapesti polgárok számíthatnak-e arra, hogy a milliárdos károkozót felelősségre vonják, a vagyona eredetét megvizsgálják? Ha egy szikrányi lelkiismerete lenne Demszkynek, akkor Budapestet, az általa duplán kitüntetett Gergényihez hasonlóan, „műveleti területté” nyilvánítaná a maga számára és messze elkerülné kóborlásai során! Ne sompolyogjon vissza és ne higgye, hogy el lett felejtve 20 éves semmittevése, károkozása, hazudozása és „vagyonosodása”!
Készítette:
Prof. Dr. Bokor Imre
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
