EUGÉNIUSZ
A BOLDOG EMBER ABCD
Életminőség-vizsgálódások XXI.
A teljes emberélet magyarul – 3.
Éjfél borult a háztetőkre, s kuvikhang szólt a berken át, midőn a Bankár útnak indult, elásni véres aranyát. Az útkereszten vasdoronggal hét ördög várta s a Halál; s mikor kardot rántott, a csontváz fülébe súgta: “Mondd, szamár, mit véded még a pénzed? Meghalsz s a kincsed elviszem, s a kincs helyett eláslak téged, akit nem ás ki senki sem.” – Kufárok voltunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!”
VILLON
*
Kinek
nem inge,
ne vegye magára –
de ha igen, öltözzön fel…
*
Ha
azt kapnánk,
amit megérdemlünk:
jönne a mogyorófa pálca
*
Az
ígéret
szép szó,
ha megtartják,
úgy jó – önelkötelezés
*
Mi
számít
pofonnak?
És mi nem?
*
Mitől is lesz
valami „büntetés”?
Ki kit – nem – büntethet?
(legfeljebb jó alaposan elverhet)
*
Ki
mint él,
úgy ítél –
avagy ne ítélj,
hogy ne ítéltess?
*
Az
igazság
és az irgalom
szent szövetsége
*
A
stílus
maga az ember –
tartalom és forma:
mit és – főleg - hogyan?
*
Vers
forma
Rímek,
ritmusok,
szerkezetek,
hangsúlyok,
sorrendiség,
metaforák,
más szóképek,
stíluseszközök
stb.
*
Csak
megsimogatni
azt a kis nyuszikát?
Tragikus félreértések…
*
Maszk
és maskara
mint egy játék,
és mint életjátszma
*
Minek is,
és kinek is
az ünnep(nap) –
lesz még egyszer
ünnep a világon?
*
Hogyan,
miképp lehet
elcsúfítani vagy
épp ellenkezőleg,
megszépíteni
egy embert?
*
Szép-csúf nő/rész és egész
A termete - az alakja – a járása
A mozgása – az öltözete – a beszéde
Az arca – a szeme, a szája, az orra, a haja
A keze, a lába, a csípője, a melle, a nyaka
Az illata, a tisztasága, a szemérmessége stb.
A viselete és a viselkedése, illemtudása stb.
A kisugárzása – a tekintete – a vonzereje stb.
*
A
mundér
becsülete –
orvosi műhibák –
pl. a mai szülészek…
*
A nők
a tátongó sír felett
lovagló ülésben szülnek
*
A
fiú
vagy a lány
vezet tánc közben –
vagy mindketten?
*
Szerintem –
a SZER szerint –
nem szubjektív, nem relatív
*
Tartuffe –
akit magad engedsz,
hívsz, tartasz házadba
*
A
kakukktojás
és kakukkfiókák
(kitúrják a tieidet
a családi fészekből,
és helyettük őket eteted
mint ha édes kölkeid lennének)
*
A
hiba
felnagyítása,
a bravúr kicsinyítése
*
Halálfóbia
és dögunalom
párosítása-párosodása
*
Isten hozta
őrnagy úr – Tóték –
beengeded a tótót és…
*
Dürrenmatt
Az öreg hölgy látogatása
Amikor megéri embert áldozni…!?
(mennyit ér egy ember – mi az ára)
*
Pszeudo öröklét –
mumifikált, hibernált emberek
*
Az
ellenségem
mondja meg
az igazat rólam –
személyválogatás
*
Tudom,
hogy mi a jó,
mégis a rosszat teszem?
*
A
humor
magaslatáról
eltörpülő „óriási napi gondok”
*
Ha
nincs
célod,
melyik szél
lenne jó, jobb
a vitorlásodnak?
*
Kétlábon
járó panaszkönyvek –
ön-sajnáltató versengés
*
Szegény vagy
– örök segélyezett –
mindig csak kérni-kapni,
soha semmit nem tudsz adni?
*
A
dili-
flepni
végleges
felmentése
a felelősség alól
*
Még
a saját
károdon se okulsz –
megsegíthetetlenek?
*
Új
fertőző
népbetegség:
kedélybeteg,
depressziós,
pánikbeteg…
*
Ki
a jó dolgában,
ki a kilátástalan-
nak tűnő helyzetében
lesz/lehet búkomor…!?
*
Lefosta,
lenyalta.
Arra mondják,
ki előbb gyalázott valakit,
azután meg dicséretekkel halmoz.
*
A
kisegér
segíthet
- nem is kicsit -
az állatok királyának?
*
Beteg
akarsz lenni,
hogy kiváltságokat élvezz
(túl későn jössz rá az árára)
*
Mennyiséggel
hogyan pótolható
az emberi minőség?
Az egy mindig a legtöbb.
*
A
sötét ellen
nem jó a meleg –
hideg ellen a fény…
*
A való színe
Mindennapi
valószínűség
számítások –
valószínűtlenség
*
Ha
lehull a függöny –
protekciós balett-művész…
*
Kompromisszumnak
álcázott önfeladó megalkuvás –
különalkut kötni a Hatalommal
*
Amiről
magunk mondunk le –
amit erővel vesznek el
(visszaszerezhetőségek)
*
A
farkas
és a bárány fabula
*
Arany János:
Civilizáció
Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és - helybehagyja.
(1877 után.)
*
Ami
szinte csak
rajtam múlik,
s ami nem (annyira) -
s e kettő megkülönböztetése
*
Alapmese
Az öreg, a szamár és a kisfiú utazása -
kire mikor és hogyan – ne - figyelj oda
*
Lelki húr
rezdülések,
rezonancia –
összecsengő harmónia
(összecsendül két pohár)
*
Megkerüli a Földet,
pedig Isten a háta mögött volt –
azok a heroikus pótcselekvések…
(És: Móricz Zs.: Isten háta mögött)
*
Négyfelé
hajtogatott papírlap –
emberrajzolási játék
*
Rosszabb,
ha csak azt hiszed,
hogy van egy barátod
mintha egyáltalán nincs…
*
Rend-
kívüli
helyzetben
indokolt volt,
de úgy maradtál
*
Gondolj
merészet és nagyot
és tedd rá lelkedet!
*
Arany-
ketrecben –
arany vagy ketrec?
*
Rousseau gyerekei
árvaházban nőnek fel –
(Emil nem = email)
*
Amit
és ahogy főznek –
akire gondolsz közben
*
Egyszerű-
nagyszerű dolgok
végtelenül hosszú listája
*
Rossz
helyzetfelmérés
ill. reakció a verembeeséskor…
(kimászni, SOS, berendezkedni stb.)
*
A
sárgarépa
jó a szemnek –
láttál már szemüveges nyulat?
*
Időérzék -
amikor kell
a kéz, a mankó,
s amikor már el kell engedni
*
Minden napod
vedd úgy, mint utolsót
(hisz miért ne lehetne az)
*
Mi
- nem -
tennél meg,
ha már csak
egy napod lenne
hátra életedben?
*
Megrendítő
csapás után
a Jóistenhez forduló –
virtuális pszeudo apapótlék?
*
Fekete
mise – munka – ruha…
Fesd feketére – Paint it black!
Mikszáth Kálmán: Fekete város
Befeketítve – lefeketedve – fekete lista
*
Egészség,
egész élet helyett
túlélés, előkészület, fél-éltűség
*
Csodás
kenyérszaporítás
és Krisztus követése…
*
Örök kibic,
akinek amúgy kuss van
*
Egy
üvegen át
nyalni a fagylaltot –
kabátban szeretkezni
*
A
szer-
elem
szelleme
örök állandó –
a lelki érzés nő és fogy
*
A
szerelmi
költészet
„tükrözi”, bemutatja,
avagy formálja is a kort,
a szerelem jellegét/nyelvét,
szerepeit, gyakorlatát, megélését…
*
Ami
kegyelem,
ami rajtam múlik –
a kettő megkülönböztetése
*
A
rút
kiskacsa,
aki hattyúnak
gyönyörű lehetett volna
*
Ha
nem
tudjuk,
mik voltunk
és mik vagyunk:
akkor mivé is
- nem - lehetünk?
*
Találgatás –
találós kérdés –
találd ki, hogy mire gondolok!
(telitalálatok – pl. a lottón, totón)
*
A
lélegzés
magától működik –
a szokás második természet
*
Amit
tudnunk kell,
azt rosszul is tudhatjuk!
*
Weöres Sándor:
Haláltánc`
Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Pőre Panni, szár Boriska, lyukas Jancsi, zörgős Miska, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Mindenfelé csupa hó. Döcög a Hold, a fakó. A fagyos fák kérge pattan, a jég reccsen a patakban. Hé-hahó, hőhe! hó! kocog a Hold, a fakó. Nincs itt gyász, nincs itt láz, lábszárunkon, gerincünkön szerelem se citeráz. Nincs kikapós, nincs erényes, nincsen morcos, nincsen kényes, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, gazdag voltam, parádésan furikoltam. Osztozkodnak sok ruhámon, nincs egy veszett pityke rajtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, szegény voltam, répát faltam nyomorultan. Egyszer csak a répadombról az árokba legurultam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, leány voltam, kötényemben almát hordtam. Mind megették a legények, csupa váz és bőr maradtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, legény voltam, leányokat csiklandoztam. Hegyes bajszom szálai közt giliszta túr a homokban. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, kövér voltam, sokat ettem és szuszogtam. A lelkem mint nagy büdös szél szállt el, mikor megpukkadtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, sovány voltam, vékony árnnyal bandukoltam. Mint a kidült komlókaró olyan voltam, hogy meghaltam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Se szántások, se utak. Mind hidegek a kutak. Jégcsap lóg a kereszt-ágon. Álom tesped a tanyákon. Hé! Hó! Mindenfele mély hó. Pőre Panni, szár Boriska, lyukas Jancsi, zörgős Miska, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta.
|