Payday Loans

Keresés

A barátság PDF Nyomtatás E-mail

A barátság
(Lábjegyzetek Platónhoz 4.)


TARTALOM, ELŐSZÓ


 

Tartalom

Laczkó Sándor - Dékány András: Barátok és riválisok (Előszó)

"Most aztán, ..., nevetségesek lettünk, ... Mert ... mi úgy véljük, barátok vagyunk, ... , de hogy mi a barát, azt nem voltunk képesek fölfedezni."
  • Mogyoródi Emese: Philia és philosophia: A "barátság" szerepe Platón filozófia-felfogásában
  • Joó Mária: Erósz, philia és a szexus A nemek kutatása Foucault-tól Platónig
  • Danka István: Egy fogalmi analízis kudarcának okai - Barátság, vágy, okság Platón Lüsziszében
  • Boros István (SzHF): Isten barátsága - Nüsszai Gergely keresztény lábjegyzete a barátsághoz
  • Valastyán Tamás: Függés nélküli viszony. Barátságkoncepciók a gondolkodásban
  • Bohár András: Az erények és a barátság alakváltozásairól: materiális/formális/materiális
  • Garaczi Imre: "A barátság egy lélek két testbe szakadva"
"Semmi sem okozhat ... annyi gyönyörűséget lelkünknek, mint a hű és kellemes barátság."
"... a lelkek összevegyülnek és összeolvadnak egymással, olyan egyetemesen, hogy eltörlik és nem találják többé az őket egyesítő varratokat."
  • Weiss János: A romantikus barátság tündöklése és bukása
  • Dékány András: Én nélkül nem megy ... Montaigne a barátságról
  • Gausz András: Barátság a puszta ész határain belül
  • Balogh Brigitta: "A tett nem az, ami nem múlik el." - A kölcsönös elismerés és a moralitás dialektikája A szellem fenomenológiájában
  • Váradi Péter: Barátság és önteremtés Nietzschénél
  • Veres Ildikó: A barátság és a szeretet színfoltjai a magyarországi filozófia palettáján
  • Keller György: Érkezés és jelenlét
"jaj, annak, akinek nincsenek barátai, mert ellensége lesz az, aki halála után ítéletet hoz felette..."
  • Losoncz Alpár: Barátság és testvériség
  • Egyed Péter: A barátság mint beszély
  • Mester Béla: Jó barátok - jó polgárok (?)
  • Kormos József: "Die Gemeinsamkeit der philosophischen Atmosphäre." - Husserl Göttingen-i tanítványainak barátságáról Edith Stein írásai alapján
  • Kissné Novák Éva: A barátság szerepe a személyiség formálódásában
  • Farkas Henrik: A barátság mint a közös alkotás művészete - A barátság fenomenológiájához
"...az vagyok, aminek engem mások jogosan tarthatnak ... nemcsak én magam vagyok kötelezhető számadásra, hanem én is kérdések elé állíthatok másokat."
  • Ungvári Zrínyi Imre: Az autenticitás interperszonális formája
  • Veress Károly: A barátság hermeneutikájáról
  • Alan Watt: Is Friendship a Proper Topic for Ethics?
  • Hörcher Ferenc: Az arisztoteliánus barátság fogalom átalakulása MacIntyre-nél
  • Krémer Sándor: Arisztotelész neopragmatikus aktualitása - avagy beilleszthető-e Arisztotelész barátság fogalma Rorty etikájába?
  • Nyírő Miklós: Az igaz barátok bölcsességéről, s a bölcsesség barátairól - Humanizmus - két szólamban
  • Ullmann Tamás: Interszubjektivitás, erosz, barátság
  • Zsuzsanna Kondor: Social Makeup and Solitary Reason
  • Berkovits Balázs: A nem viszonzott adomány - Georges Bataille
  • Rónai András: Perfekcionizmus, barátság, interszubjektivitás Stanley Cavellnél

 


Barátok és riválisok
(előszó-részlet)

Van-e, lehet-e a filozófiának mondanivalója a barátságról? Az antik és a modern gondolkodók számára a barátság egyaránt reflektált téma volt, ám a megközelítési módok különbözősége zavarbaejtő. Nem állíthatjuk, hogy a barátság problémája korunk filozófiai érdeklődésének centrumában állna, ugyanakkor a modern ember bonyolult viszony- és kapcsolatrendszereit vizsgálva a probléma számot tarthat érdeklődésünkre.

Az emberi létezésmód sokfélesége, (csakúgy mint a szeretet, az erény és a bűn esetében), nem teszi lehetővé számunkra, hogy a barátságról mint önmagában (meg)álló fogalomról beszéljünk. A barátság fenoménjének értelmezése során társfogalmakba és ezzel együtt kérdések sokaságába ütközünk. Éppen ezért nem könnyű kulcsot találni a fogalom/jelenség/ viszonyrendszer filozófiai értelmezéséhez. Kísérletet tehetünk ugyan a barátság rendkívül bonyolult összefüggésrendszerének megértésére, ám a fogalom hétköznapi értelemben vett magátólértetődősége szertefoszlik amint elméleti megközelítés tárgyává tesszük. Praktikus értelemben mindig jól tudjuk, hogy mi a barátság és kik a barátaink. Teoretikus megközelítésben már koránt sincs így.

A barátság felidézése annak, hogy az ember léte, (minden individualitása ellenére, vagy mellett) közösségben gyökerezik. A barátság, (vagy éppen a barát nélküliség) behatárolja életünket. Segítjük és gáncsoljuk egymást, barátai, s egyszersmind riválisai is vagyunk egymásnak. Sőt, hogy a probléma még bonyolultabb legyen, a barát is gáncsolhat, s a barát is lehet rivális. S akkor még csak nem is érintettük a kérdést, hogy van-e, lehetséges-e a gonosz jegyében fogant barátság? Hogyan közelíthetünk a kérdés(ek)hez: mi a barátság és ki a barát? Szükséglet? Támasz? Hasznosság? Jó-ra irányultság? Vágyakozás a tökéletességre? Gondolkodás (közössége)? Egyetértés? Együtt-lét? Tükör? Önmagunk felett gyakorolt kontroll? Tapasztalat? Beszélgetni-tudás a másikkal? Hasonlóság? Kötelesség? Erény? Norma? Eszmény? Végességünk elismerése?

Kérdésünk részben ugyanaz, mint korábbi témáink, a szeretet, az erény és a bűn esetében volt. Nevezetesen, milyen módon lehetséges a barátság (a szeretet, az erény és a bűn) összefüggésrendszeréről teoretikusan értekeznünk? Avagy pusztán a paraxis dönti el, hogy mi a barátság és ki a barát? Aligha. Bár csábító lenne ennek bizonyossága. Éppen ezért filozófiai értelemben sem hagyhatjuk reflektálatlanul a mi a barátság kérdését. Még akkor sem, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy nem fog sikerülni kielégítően megválaszolnunk a kérdést, mint ahogyan Platón is azzal zárja Lüszisz című, a barátság témájának szentelt dialógusát, "hogy mi a barát, azt nem voltunk képesek fölfedezni." Ám valljuk meg, van ebben az útkereső bizonytalanság(unk)ban valami megnyugtató.

A Lábjegyzetek Platónhoz: A barátság című konferencia szervezőiként, a kötet szerkesztőiként nem volt, nem is lehetett a célunk a felvetődő kérdések hiánytalan megválaszolása. Mint ahogyan az eddigi konferenciák/kötetek esetében is tettük, mindössze "lábjegyzeteket" kívántunk fűzni a meglehetősen régi keltezésű problémá(k)hoz. A konferencia és könyvsorozat elindítását a fogalmak tisztázásának az igénye vezérelte. Olyan fogalmakat - s ilyen a barátság is -, igyekeztünk "lábjegyzetelni", amelyek első, mondhatni klasszikus előfordulásai Platónnál találhatóak, de amely fogalmak, illetve problémák (más előjellel ugyan) de ma is fontosak számunkra. A konferencia- és könyvsorozat Whiteheadtől kölcsönzött címe a kutatások minden irányban, minden korra és területre történő kiterjesztésére ösztönzött bennünket.

[...]

A hálózatos verzió megnyitása 
Open the online version

A barátság
(Lábjegyzetek Platónhoz 4.)