Egy új tanulmány azt találta, hogy a kiterjedt állami megfigyelés öncenzúrára sarkallja a többséggel szembemenő véleményeket az Interneten.
Az Újságírás és Tömegkommunikáció című negyedévente megjelenő szakfolyóiratban publikált tanulmány nyomon kísérte, hogy milyen hatással volt a kísérletben résztvevők kommunikációjára, amikor az állami megfigyelésre emlékeztették őket.
A résztvevők többsége sajnos az emlékeztető hatására visszatartotta a népszerűtlennek tartott vélemények kifejezését.
„A „csendspirál” egy alapos kutatásnak alávetett jelenség, aminek lényege, hogy az emberek hajlamosak elnyomni magukban a népszerűtlen véleményeket a társadalmi elszigetelődés elkerülése érdekében. A közösségi média kontextusában megvizsgálták a „visszhangkamra” jelenséget, ami azt jelenti, hogy az emberek a Facebook és Twitter ismerőseik tetszéséhez igazítják véleményüket.
Az új tanulmány azonban kifejezetten azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az állami megfigyelés az öncenzúrára.
A résztvevőket először politikai nézeteik, személyiségük és online tevékenységük felől kérdezték, hogy elkészítsék pszichológiai profiljukat. Ezt követően egy véletlenszerűen kiválasztott csoportot finoman emlékeztettek az állami megfigyelésre, majd minden résztvevőnek ugyanazokat a semlegesen tálalt, kitalált híreket prezentálták, például az Iszlám Állam iraki ágát célzó amerikai légicsapásokról. Ezt kérdések követték a feltételezet hírrel kapcsolatos véleményükről, például, hogy szerintük hogyan vélekedik a kérdésről az amerikaiak többsége, illetve, hogy vajon kifejeznék-e nyilvánosan is a véleményüket a kérdésről.
Azok, akiket emlékeztettek az állami megfigyelésre, kevésbé voltak hajlandók nyilvánosan kifejezni nonkonformista elképzeléseiket, beleértve azokat is, akiket pszichológiai profiljuk alapján kevésbé tartottak hajlamosnak az öncenzúrára.”
– írta a Washington Post.
Elizabeth Stoycheff, a kutatás vezetője aggasztónak találta az eredményeket.
„Nagyon sok ember, akivel lehetőségem volt személyesen is beszélni, azt mondja, hogy nem érdekli őket az online megfigyelés, mert nem szokták áthágni a törvényt és nincs rejtegetnivalójuk. Ez a fajta hozzáállás rendkívül aggasztó,” nyilatkozta a Postnak.
Stoycheff szerint a „nekem nincs rejtegetnivalóm” mottó képviselői éppen azok, akik leginkább hajlamosak az öncenzúrára.
„Az a tény, hogy éppen a „nekem nincs rejtegetnivalóm” csoport tesz lakatot a szájára, tökéletesen illusztrálja, hogy az online adatvédelem messze nem csupán arról szól, hogy az egyes felhasználók mennyire tisztelik a törvényt. Arról az alapvető emberi jogról van szó, hogy hatalmunk van-e meghatározni, hogy milyen képet mutatunk magunkról privátban és most már a keresési előzményekben és meta adatokban is,” mondja Stoycheff.
„Aggaszt, hogy a megfigyelés olyan kultúrát eredményez, amit az öncenzúra jellemez, mert ez egyre több jogtól fosztja meg a kisebbségi csoportokat. Az ilyen sebezhető csoportok jogainak védelme még nehezebbé válik, ha már a párbeszédekben sem vesznek részt. A demokráciát a változatos elképzelések jelenléte erősíti, az öncenzúra pedig gyengíti. Fontos lenne megértetni az amerikaiakkal, hogy az ország hosszú távú jólétéhez éppen úgy szükséges a polgárjogok védelme, mint a terrorista támadások megakadályozása.”
Amerika jólétébe, a demokrácia intézményébe vagy a terroristatámadások elemzésébe most ne menjünk bele, a fenti hírből elég lenne annyit megérteni, hogy az állami megfigyelés, illetve annak elfogadása, jól megkeni azt a már amúgy is meredek lejtőt, amin a világ feltartóztathatatlanul csúszik a teljes diktatúra felé.
Az állami megfigyelés felmentése a „nekem nincs rejtegetnivalóm” hozzáállással, azon túl, hogy nem igaz, ahhoz hasonlítható, mintha valaki feleslegesnek tartaná a szólás szabadságát, mert neki személy szerint nincs mondanivalója.
Egyesek azzal érvelnek, hogy csupán meg kellene találni az adatvédelem és a biztonság közötti egyensúlyt, csakhogy ez a hozzáállás is sántít. Minden jó tárgyaló tudja, hogy az egyezkedést soha nem lehet engedmények megadásával indítani, még a legegyszerűbb esetekben sem, az állami megfigyelés terén pedig nem egy egyensúlyt kereső udvarias féllel, hanem egy brutális, sok milliárd dolláros befektetések sorsáról döntő úthengerrel állunk szemben, ami kíméletlenül letarolna mindent, ha hagynánk.
Forrás: www.idokjelei.hu / Activist Post
Kapcsolódó híreink:
2016.03.29. Az FBI sikeresen feltörte a San Bernardino-i terrorista okostelefonját
2016.03.24. Túlnőtt az iPhone-ügy az FBI-on és az Apple-n
2016.01.07. Támogatják az amerikaiak az online megfigyelést