|
NAGY JENCIKLOPÉDIA XXI.
Eugéniusz életminőség vizsgálatai
Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC
A földi pokol, vagy a mennyei kor és hely
Életminőség-romlás példatár – XIV. – 625- 672.
Sajó Sándor:
Új Ábel
Anyám! Kegyelmed özvegyasszony,
És szűken van kenyerünk,
Azért én, lássa, nem panaszolom,
Hogy Káin együtt él velünk,
Bár nem kegyelmed szülte őt: -
Legyen testvér az istenadta,
Ha ős törzsünkkel összenőtt,
De kikesergem a világba,
Jószívem hozzá mind hiába,
És velünk él egy kenyéren,
Nekem e Káin nem testvérem!
Anyám! E Káin csúf szokásból
Minden dolgomba belegázol,
Játékban, utcán, kint a pástom,
A taligánkat sohse húzza,
Mikor meg tolná, visszahúzza,
Zsebemből kicseni a gombot,
Tarisznyámból a kenyeret, -
Amit én gyűjtve összehordok,
Ő széjjelszórja és kinevet,
Más kedvét ellenem szítja,
Utcák kutyáit ellenem uszítja
S örül, ha folyni látja vérem, -
Nekem e Káin nem testvérem!
Anyám! Én e Káint bepanaszlom…
Kegyelmed gyönge beteg asszony,
S míg betegen nyög itt az ágyban,
Ő miért fütyül kint oly vidáman?
Ha házunk őneki is háza,
Idegenek közt miért gyalázza?
Ha idegen a lelke tőlünk,
Anyám, - Káinnal miért veszkődjünk?…
Nem vagyunk senki kapcarongya,
Én nem leszek Káin bolondja, -
Anyám! Nekem már forr a vérem:
Nekem e Káin rossz testvérem, -
Anyám, így élni nem öröm…
Én Káint többé nem panaszlom,
De ezt így nem bírom sokáig,
S ha Káin jobbá most se válik,
Akkor az Isten irgalmazzon, -
Bevégzem vele nagy pöröm:
Anyám, - én e Káint megölöm!
*
- Tehetsz nekem egy szívességet…
- Ha nem fizetnének érte, nem csinálnám naphosszat
- Csak a mennyiség lenne elég, de a minőség soha
- Közbiztonság – sötét mellékutcába már ne menj be
- A születéskor várható élettartam egyre csökken
- Örökmozgó, vibráló, túlpörgött gyereksereg száll meg
- Mindig bakancs a lábadon, mindig zárt helységben
- Családi tűzfészek – permanens sunyi lelki hadviselés
- Elszúrni, ha a jótündér teljesíti három kívánságod
- Kibírni éberen éjszaka, az álompor dacára, leragad a szeme
- Egy elkenődött kisgyerek, kinek elvették a játékát
- A gyóntató papod a titkosrendőrség embere
- Főnököd/smasszered az a nő, akitől elcsábítottad a férjét
- Csak szeretnék szertelenül élni, de nem megy…
- Már hajnalban belédhasít a bűntudat érzése, így indul a nap
- Amit nem írsz le, azt többnyire elfelejted…
- Amit a szőnyeg alá söpörsz, az nem látszik, de ott rohad-fertőz
- Csak egy kis csendre vágysz, de mindenütt éktelen lárma
- Minden hiábavaló – vanitatum vanitas
- Minden eladó – pénzért semmi sem vehető
- Mindenki harca mindenki ellen
- Rágalmazz csak bátran, valami úgyis ráragad
- Önemésztő és aggodalmaskodó, önmérgező és eltemetkező
- Lássuk Uramisten, mire megyünk mi ketten! (jégeső után…)
- Nem tudtad, milyen kincs volt a kezedben
- Egymás bűneinek falaztatok, egymást lehúztátok
- Tele van a hócipőd – a szádig ér a mocsok
- A mikroközösségek szétbomlasztása – MLM, pártok, piac
- Mindig magadra maradsz a komolyabb bajoddal
- Betiltott élő színjátszás – csak konzervfilmek mehetnek
- Sok a méreg, kevés és méregdrága az ellenszer
- A házon nincs nyílás (fekete doboz) – nincs nyílászáró
- Olyan a ház mint egy bunker lőrésekkel
- Téged mindenki letegezhet – te csak magázódhatsz
- Álló idő, holt idő és időhúzás – kiesett, elvesztett idő
- Kis házikód és kerted körbeépítik toronyépületekkel
- Mindent értesz, de semmit nem élvezel
- Nem forog a nyakad – csak arra nézhetsz, amerre állsz
- Fél még egyszer találkozni, hátha az már nem lesz olyan jó
- Minden épület és bútor és használati tárgy: szoc reál
- Máról holnapra államosítva – semmit nem vihet ki az üzemből
- Mások nekifutásból, hátszéllel/neked helyből, ellenszélben
- Csak egy vékony hajszálon függ a gyermeked élete
- Amit férfiasságnak láttál, arról kiderül: csak nyerseség
- A szerelem annyira elvakít: a szamárfejet a legszebbnek látod
- Annyira nincs mit enni… a kényszer rávisz a kannibalizmusra
- A városi közlekedés akadályversenye - kerekesszékkel sietnél
- Hőség, a víz meleg, a föld forró, szél nem fúj, a levegő rossz
|
