NAGY JENCIKLOPÉDIA - XXI.

Eugéniusz életminőség vizsgálatai

Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC

A földi pokol, vagy a mennyei kor és hely

Pokoljáró dudássors példatár – I. – 1 - 48.

Petőfi Sándor

SZOMORÚ ÉJ

Éjfél lesz, és én mégsem alhatom,

Mert gondomat el nem altathatom.

Mi fog történni vélem s a hazával?

E kettős kérdés tépi lelkemet.

Ah, nem érem be a magam bajával,

Még te is gyötresz, hazaszeretet!

Ez hát a költő sorsa, mindig ez,

Hogy örök vészű tengeren evez?

S mit ér, ha őt a haragos habokból

Mentő sajkával partra is tevék,

Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból,

Kik ott maradtak a hajóba’ még?

Apám, apám, mért is taníttatál,

Miért az eke mellett nem hagyál?

A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;

Ha fölnyitod, megkapja szívedet,

És fölvisz a legragyogóbb csillagra,

De le nem hoz... a magasból levet.

Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.

A napvilágtól szemed fénye vész.

Nem így a könyvvel; oly világ van ebben,

Mely erősíti még szemeidet,

S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben

Tünik föl, hogyha távol nézheted.

Miért tanultam? mért nem maradék

Földmívelő, aminek szánt az ég?

Nem tölteném most kínos virrasztással

A végtelenbe nyúló éjszakát;

Lelkem fölött az álom víg dallással

Madár módjára ringatná magát.

Volnék földmíves, vagy volnék juhász!

Ki messze, kint a pusztákon tanyáz,

S mig ellegelget kolompolva nyája,

Ő hűs bokorba vészi bé magát,

S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja

Saját kedvéért a kis furulyát.

Vasárnap tisztát venni hazajár,

Hol a szerelmes lyányka várja már.

A lyányka jó, friss, szereti a dolgot,

S oly szép, mint a megszületett tavasz;

Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog,

Hiszi tehát, hogy a világ is az.

Pest, 1847. január

*

Ady Endre:

Seregesen senkik jönnek

Minden semmirevalónak,

Gácsnak, svábnak és zsidónak

Grádics adatott:

Itt alant már csak egyedül

Maradok.

.

Sürög a vad, magyar élet,

Még a némák is beszélnek

S uccám ellepik

S bárki taknyost egy bősz iram

Felrepit.

.

Seregesen senkik jönnek,

Megrabolnak, elköszönnek

Gúnnyal, szabadon,

Mi bennem gyűlt, mindenkié

A vagyon.

.

Mind a szépet, amit hoztam

S ami uj, nagy, átkozottan

Sok, pazar ige:

Úri, léha nullák raja

Söpri be.

.

Álmagyarok s jöttment népség

S cimeres, ronda cselédség

S nagyúri nagyok:

Ez időben, itt, valaki:

Én vagyok.

.

Uj igéim tán nem hatnak,

Rossz frigyesim elhagyhatnak

S nőhet a fülem,

De nem lesz itt semmi, soha

Nélkülem.

Nyugat • / • 1911 • / • 1911. 6. szám

*

1. A megélhetésüket anyafarkasként védő sarlatánokkal, kontárokkal küzdő
2. A mély vízen kell járnod: ha gyengül a hited, akkor rögtön süllyedsz is el
3. A mindenséggel méri magát: egyre magasabb csúcsot kísérel megmászni
4. A műért hozott áldozatnak jelképes példája Farinelli, a kasztrált énekes
5. A pápának hadserege, neked pénzed sincs – csak az igazságod van, ha van
6. A papíron még alig valami olvasni érdemes, de a papírkosarat üríteni kell
7. A passzív diákok rád ásítoznak – az aktívabbak köpőcsővel becélozgatnak
8. A rablógyilkos kárvallottjai tömegben mégis inkább Jézust feszítik meg
9. A régésznek, a nyomozónak néhány töredékből kéne az egészet kitalálnia
10. A rivaldafény, a taps az éltető közege, de mi lesz a kiöregedett bohóccal
11. A sok fiaskó sem veszi el kedved a további igen drága kísérletezésektől?
12. A sok tennivalót és lógóst látva neked nehéz, hogy ne légy munkamániás
13. A suszterből lett komisszár, újgazdag beledumálhat a műhelymunkádba…
14. A szélhámos leleplezésével mindenkit szolgált, ő viszont rajta áll bosszút
15. A szellemi dolgozó anno hivatalosan improduktív, népnyelven lógós jelzős
16. A szellemi kiskorúak a paternalista tanítómestert mumusnak nézhetik…
17. A szemed láttára égetik el pótolhatatlan kézirataidat, egész életműved…
18. A szépség erotikus dimenzióját tárod fel, mégis pornográfiával vádolnak
19. A színpadon átszellemülve kivirul – otthon viszont mint kifacsart citrom
20. A szó elrepül, de írásod megmarad: eléd tolják mint terhelő bizonyítékot
21. A szorgalmas hangyáktól megkapja a muzsikus tücsök a kioktatást…
22. A szülő élete nyitott könyv a kritikus gyermekszem és gyerekszáj előtt
23. A te „vétkeidért” gyermekeiden állnak bosszún meggátolva tanulásuk stb.
24. A te verseddel vallanak szerelmet pont annak a lánynak, aki rád se néz…
25. A tóparton nyugdíjasként horgásznál, de hogy ezek butítsák a „népedet”!
26. A többségért „lobbizva” nemcsak kisebbségben, de magadra maradsz…
27. A túl sok gyónás, Gulag emlékezés hallgatásába is megbetegedhet a lélek
28. A vádlott mindig túl súlyosnak, az ügyész túl enyhének érzi az ítéleted
29. A vadrezervátumban testi épséged is kockáztatod az orvvadászt üldözve
30. A világ más táján szent dalnok lett volna a Hortobágy elvetélt poétája…
31. A visszhangtalanság közönyébe fullasztanak – még negatív válasz sincs
32. A zsákbamacskában oly feleség volt, ki cerberusként őriz dolgozószobát
33. Addig és oly átéléssel alakította az intrikus szerepeket, míg úgy maradt
34. Agorafóbiás, közszerepléstől rettegő sem úszhatja meg olykor: a Beszéd
35. Ahogyan Szókratész, „az ifjúság megrontójaként” ő is méregpoharat kap
36. Akár túlórában is neked kell kimosni a körzeted lakóinak lelki szennyesét
37. Aki próbált már egyszer is árral szemben úszni, széllel szemben járni…
38. Akkor is előre törsz, kúszol-mászol, ha senki, de senki se követ, biztosít
39. Akkor is riadóztatsz, ha nem vagy teljesen biztos – ki is pellengéreznek…
40. Akkor is tovább nyomoz a bűnös után, ha a szálak magasabbra vezetnek…
41. Aktfestményed sorsáról nem a publikum, a zsűri, de erkölcsrendész dönt
42. Amennyire biztos, hogy gyereked éhes lesz, annyira bizonytalan a gázsid
43. Amíg mások pankrációzgatnak, te élethalálharcban küzdő gladiátor vagy
44. Amíg ők játszottak a téren, addig te billentyűket gyúrtál egy zongorán…
45. Amikor éppen neked kell működtetni, szervezni illegális kiadót, rádiót…
46. Amikor már végre szabadon szólhatnál, annál kínosabb, ha már nincs mit
47. Amikor nagyon megy a munka,akkor bűnösen elhanyagolja szerettei körét
48. Amikor osztozkodik a cigánybanda, hiába járna mindenkinek: nem jut…