Payday Loans

Keresés

A nehéz betegek... PDF Nyomtatás E-mail

Nem könnyű a beteggel bánni

Édesapámat 93 évesen temettem el pár hónapja, de nincs nyugtom. Majd’ megőrülök, annyira bánt a lelkiismeret. Nagyon rossz beteg volt. Teljesen elvesztette józan eszét. Engem, saját lányát, aki igyekeztem mindenben a kedvében járni, leköpött, mindennek lehordott. Sajnos sokszor elvesztettem a türelmemet, goromba voltam hozzá, talán meg is ütöttem. Igaz, hogy halála előtt kitisztult az agya. Mindent megbocsátott. De hogy találjam meg lelkem békéjét?

Úgy gondolom, legjobb lesz a betegek különböző fajtáit szemügyre venni. Egyik részük teljes öntudatnál van, és nagyon szenved. Ő nem csinál nagyjeleneteket, tűr a végtelenségig. De tehetetlen, a legelemibb dolgokban is ápolójára szorul. Az ilyen beteg rettentő érzékeny, minden erősebb szó fáj neki, hiszen ő szeretne saját magán segíteni, de nem tud. Velük végtelenül tapintatosan kell bánni, finoman, érzéssel kell hozzájuk nyúlni, hiszen még a bőrük is fáj a legkisebb érintésre is. Nem szabad felettük siránkozni, jajgatni, hogy mi lesz velünk, ha ő meghal! Nagy lélekkel kell kiszolgálni, segíteni, vigasztalni, vele együtt imádkozni, természetesen papot hívni, hogy meggyónjon, megszabaduljon bűnei terhétől, a szentségi Jézus a szentáldozásban erőt adjon neki, a szentkenet segítse szenvedésében és félelmeiben. Ha vannak rokonok, be kell egymást osztani, ne egy áldozat készüljön ki mellette.

Vannak hisztériás betegek, sajnos nem kevesen. Az ilyen megjátssza magát, a fájdalmat is. Szeszélyes a végtelenségig. Mindig kitalál valami képtelenséget. Állandóan orvos, pap kell neki. Nincs megelégedve sem az ápolással, sem az étellel, sem az orvossággal. Kiszolgáltatja magát abban is, amit maga meg tudna tenni. Ha látogató jön, annak szidja ápolóit. Szegények alig tudják utólag kimagyarázni, hogy a hallottak a beteg szeszélyeinek a termékei. Úgy néz ki, hogy mindent megtesz, minél jobban kikészítse azokat, akik őt ápolják. Ki tudja, miért? De mindenesetre, komolyan meg kell magyarázni neki, mi a helyzet, hogy lehetetlen dolgokat követel, környezete nem fog meghatódni a jeleneteken. Az erélyes fellépésre valószínű meg is változtatja addigi tűrhetetlen magatartását.

Végül jönnek azok a betegek, akik elvesztették tudatukat, már képtelenek helyesen gondolkozni, sokszor félreismerik saját gyermeküket is. Ebben az öntudatlan állapotban valami borzalmas, amit tesznek, amit beszélnek. Kimondhatatlan érzés így látni azt, aki addig oly értelmes és kedves volt nekünk! Vérig sérti legkedvesebb gyermekét, hitvestársát, rokonát. Nagyon nehéz, de meg kell tanulni mindezt elviselni. Ez nem ő, ez már egy élő halott. Nem szabad arra sem gondolni, hogy talán a tudatalattiból jönnek ezek elő, most mondja ki, amit eddig titokban gondolt rólam. Arra is gondolni kell, hogy akit ápolunk, sokszor már nem érzi annyira a fájdalmat, ahogyan azt mi gondoljuk. Felsebzett testén nyugodtan fekszik, mert már a fájdalomra is eltompult a teste, ahogyan értelme sem fogja fel, mi vár rá. Ha erre gondolunk, könnyebb ápolni.

Ha az lett a sorsunk, hogy életünkből éveket elvett egy-egy beteg, jó arra gondolni, hogy az Úr Jézus a nagyon jó pontok közé számítja ezt odaát.

*

„Az élet korszakában különleges módon tanúsítjátok, ti, öregek, betegek, hogy az élet minden pillanata Isten adománya, és az emberi élet minden szakasza sajátos gazdagsággal rendelkezik. Ti magatok megtapasztalhatjátok, hogy ez az idő mennyire kedvez egy elmélyültebb megfontolásnak, és az imádságban az Istennel folytatott párbeszédnek. Korotok érettsége továbbá arra indít titeket, hogy az évek során bennetek felhalmozódott bölcsességet megosszátok a fiatalabbakkal. Az Egyháznak szüksége van rátok.”

(II. János Pál pápa)

Megosztom:

 

Hozzászólások

hozzászólás
Rendezés:
Hozzászólás írása...
Elvira Bolonyi ·
Bizony egy nagyon beteg teljesen kiszolgaltatott es ezt nehez elviselnie ,egy meleg szora -egy biztatasra van szugsege,Ilyen esetben nagyon erzekeny ,minden aprosagot megerez .Hivatott kel legyel ,hogy megfeleloen eltud latni. Egyszoval egyutt kel erezni vele ahoz hogy megertsed es jol tudjal ugyelni raja.
Teréz Cselőteiné Prondvai ·
Én hálát adok Istennek ,hogy ápolhattam Édesapámat nagyon nagy beteg volt de jó volt vele lenni!!
Judi Józsefné
Tapasztaltam a leírtakat, bizony nem könnyű. frown hangulatjel
Bükiné Piroska ·
Az én Édesanyán teljes tudatában van és nagyon szenved.
Sági Lászlóné Sári
Nem volt könnyű az ápolás. Nálunk mind három betegtípus találkozott egy személyben. Lehetetlen volt helytállni minden szempontból. Nem is lehet elfelejteni, sem túllépni. Csak a fájó emlékek maradtak meg. Nem kívánom senkinek. Vissza tudok gondolni az 5 év minden napjára, de nem emlékszem még egy meleg őszinte köszönöm szóra sem. S milyen borzalmas az élet . Az utolsó hónapban amikor már én úgy éreztem, hogy megszűnt köztünk minden kapcsolat nincs már földi gondolata, akkor csókolgatta volna a kezemet., amikor már úgy láttam, hogy már nincs a tudatánál. Ezt nem lehet feldolgozni, nem lehet elfelejteni.
Róza Szarvas ·
Itt dolgozik: Egyek
Bocsánat,Sári hogy így ismeretlenül hozzá szólok a leírtakhoz.Az én anyukám 76 éves és novemberben elkapta az övsömört ami a jobb karján és vállán jött ki,nagyon nehéz volt az elsőhónap tényleg beteg volt.Nálam lakik nekem nincs testvérem én 55 éves vagyok.Nagyon nehéz vele,reggeltől estig jön utánam és mondja hogy mi fáj és most még betegebbnek tetteti magát mint mikor tényleg az volt,mindent beképzel,semmi sem jó,engem is bánt,szavakkal,ezt inkább nem írom le,pedig tudatánál van ezt tudom mert figyeli hogy reagálok.Elnézést a zavarásért de ki kell beszélnem magamból mert ez borzasztó!
TetszikVálasz242015. február 9. 17:59
Erika Kondor ·
Róza Szarvas .Én tudom mit érzel! ebben a helyzetben vagyok .Én is voltam és vagyok minden..sokat tudnék róla mesélni.
TetszikVálasz32015. február 9. 18:38
Erzsébet Tóth Ferencné ·
Róza Szarvas 16 évig ápoltam a férjemet . Türelem ,szeretet ,és sok figyelem ami kell nekik .Kedves Róza ! Próbáljon meg beszélgetni vele.Ne menjen előle,hiszen az Édes Anyja .Gondoljon arra vissza ,hogy Ő mennyi türelemmel ,odaadással nevelte Önt fel.
TetszikVálasz122015. február 10. 21:39
Judit Gábor ·
Marika! Nagyon köszönöm ezt a cikket, sokat tanultam belőle, minden szava igaz.
Erzsébet Hajnal ·
Én is ápoltam szegény drága édesanyámat.Nemvolt már Ő sem öntudatánál ,nem ismert ,meg,nemvolt könnyű szembesülni azzal a ténnyel,hogy Ő már nem Ő.Végtelenül fáj az elvesztése,hisz nekem csak Ő volt,nincs testvérem,édesapám már rég meghalt és nem is velünk élt.
Erzsébet Bakosné Berdó ·
Nekem is nagyon nehéz két demens beteggel, egyik az édesanyám. Engem az zavar, hogy nem tudnak vissza emlékezni. Pénzügyeiket is nekem kell kezelni, mindent elfelejtenek. Nem bízik meg bennem, ha idegen lenne ott hagynám.
Kovács Gyöngyike ·
Nekem is volt már benne részem,és akárki akármit is mondd,minden elismerésem az ápolónőké.De azt még hadd tegyem hozzá,csak az menjen el ápolónőnek,aki szívvel és lélekkel csinálja.
Nemes Kiss Katalin
11 hónaposan rákbetegség miatt megvakult a kisfiam. A családom nem állt mellém, az édesapám volt a leg -ádázabb ellenségem, azt követelte, hogy adjam intézetbe a "nyomorékot." Három éves volt a kisfiam, amikor a határtalan türelmemnek, és szeretetemnek köszönhetően először haza mehettünk a szülői házba, de az édesapám a kisfiamat soha nem szerette . Sokat sírtam és imádkoztam, kértem Istentől türelmet, szeretetet, lelki békét. Teltek az évek, és édesapám nagyon beteg lett. Már segítség nélkül nem tudott kimenni a fürdőszobába, édesanyám gondozta, látta el. Aztán édesanyám is megbetegedett. K...Bővebben
Ferencné Szabadi ·
Itt dolgozik: Nyugdíjas
Köszönöm.
TetszikVálasz32015. február 10. 6:58
Kádár Ibolya ·
Mélységes tiszteletem.
TetszikVálasz152015. február 10. 8:24
Edit Penzes ·
Azt gondolom ezek utan semmit se lehet szavakban onteni, minden tiszteletem a tied, es meg hosszu boldog eletet kivanok, a szep kis csaladod koreben, ha valaki te mindent, es mindenhol megerdemled ezt. Udv.
TetszikVálasz332015. február 10. 14:26
hozzászólás
Rendezés:
Hozzászólás írása...
Elvira Bolonyi ·
Bizony egy nagyon beteg teljesen kiszolgaltatott es ezt nehez elviselnie ,egy meleg szora -egy biztatasra van szugsege,Ilyen esetben nagyon erzekeny ,minden aprosagot megerez .Hivatott kel legyel ,hogy megfeleloen eltud latni. Egyszoval egyutt kel erezni vele ahoz hogy megertsed es jol tudjal ugyelni raja.
Teréz Cselőteiné Prondvai ·
Én hálát adok Istennek ,hogy ápolhattam Édesapámat nagyon nagy beteg volt de jó volt vele lenni!!
Judi Józsefné
Tapasztaltam a leírtakat, bizony nem könnyű. frown hangulatjel
Bükiné Piroska ·
Az én Édesanyán teljes tudatában van és nagyon szenved.
Sági Lászlóné Sári
Nem volt könnyű az ápolás. Nálunk mind három betegtípus találkozott egy személyben. Lehetetlen volt helytállni minden szempontból. Nem is lehet elfelejteni, sem túllépni. Csak a fájó emlékek maradtak meg. Nem kívánom senkinek. Vissza tudok gondolni az 5 év minden napjára, de nem emlékszem még egy meleg őszinte köszönöm szóra sem. S milyen borzalmas az élet . Az utolsó hónapban amikor már én úgy éreztem, hogy megszűnt köztünk minden kapcsolat nincs már földi gondolata, akkor csókolgatta volna a kezemet., amikor már úgy láttam, hogy már nincs a tudatánál. Ezt nem lehet feldolgozni, nem lehet elfelejteni.
Róza Szarvas ·
Itt dolgozik: Egyek
Bocsánat,Sári hogy így ismeretlenül hozzá szólok a leírtakhoz.Az én anyukám 76 éves és novemberben elkapta az övsömört ami a jobb karján és vállán jött ki,nagyon nehéz volt az elsőhónap tényleg beteg volt.Nálam lakik nekem nincs testvérem én 55 éves vagyok.Nagyon nehéz vele,reggeltől estig jön utánam és mondja hogy mi fáj és most még betegebbnek tetteti magát mint mikor tényleg az volt,mindent beképzel,semmi sem jó,engem is bánt,szavakkal,ezt inkább nem írom le,pedig tudatánál van ezt tudom mert figyeli hogy reagálok.Elnézést a zavarásért de ki kell beszélnem magamból mert ez borzasztó!
TetszikVálasz242015. február 9. 17:59
Erika Kondor ·
Róza Szarvas .Én tudom mit érzel! ebben a helyzetben vagyok .Én is voltam és vagyok minden..sokat tudnék róla mesélni.
TetszikVálasz32015. február 9. 18:38
Erzsébet Tóth Ferencné ·
Róza Szarvas 16 évig ápoltam a férjemet . Türelem ,szeretet ,és sok figyelem ami kell nekik .Kedves Róza ! Próbáljon meg beszélgetni vele.Ne menjen előle,hiszen az Édes Anyja .Gondoljon arra vissza ,hogy Ő mennyi türelemmel ,odaadással nevelte Önt fel.
TetszikVálasz122015. február 10. 21:39
Judit Gábor ·
Marika! Nagyon köszönöm ezt a cikket, sokat tanultam belőle, minden szava igaz.
Erzsébet Hajnal ·
Én is ápoltam szegény drága édesanyámat.Nemvolt már Ő sem öntudatánál ,nem ismert ,meg,nemvolt könnyű szembesülni azzal a ténnyel,hogy Ő már nem Ő.Végtelenül fáj az elvesztése,hisz nekem csak Ő volt,nincs testvérem,édesapám már rég meghalt és nem is velünk élt.
Erzsébet Bakosné Berdó ·
Nekem is nagyon nehéz két demens beteggel, egyik az édesanyám. Engem az zavar, hogy nem tudnak vissza emlékezni. Pénzügyeiket is nekem kell kezelni, mindent elfelejtenek. Nem bízik meg bennem, ha idegen lenne ott hagynám.
Kovács Gyöngyike ·
Nekem is volt már benne részem,és akárki akármit is mondd,minden elismerésem az ápolónőké.De azt még hadd tegyem hozzá,csak az menjen el ápolónőnek,aki szívvel és lélekkel csinálja.
Nemes Kiss Katalin
11 hónaposan rákbetegség miatt megvakult a kisfiam. A családom nem állt mellém, az édesapám volt a leg -ádázabb ellenségem, azt követelte, hogy adjam intézetbe a "nyomorékot." Három éves volt a kisfiam, amikor a határtalan türelmemnek, és szeretetemnek köszönhetően először haza mehettünk a szülői házba, de az édesapám a kisfiamat soha nem szerette . Sokat sírtam és imádkoztam, kértem Istentől türelmet, szeretetet, lelki békét. Teltek az évek, és édesapám nagyon beteg lett. Már segítség nélkül nem tudott kimenni a fürdőszobába, édesanyám gondozta, látta el. Aztán édesanyám is megbetegedett. K...Bővebben
Ferencné Szabadi ·
Itt dolgozik: Nyugdíjas
Köszönöm.
TetszikVálasz32015. február 10. 6:58
Kádár Ibolya ·
Mélységes tiszteletem.
TetszikVálasz152015. február 10. 8:24
Edit Penzes ·
Azt gondolom ezek utan semmit se lehet szavakban onteni, minden tiszteletem a tied, es meg hosszu boldog eletet kivanok, a szep kis csaladod koreben, ha valaki te mindent, es mindenhol megerdemled ezt. Udv.
TetszikVálasz332015. február 10. 14:26
Istvánné Sápi ·
Minden tiszteletem a Tiéd! Én is a beteg férjemet gondozom már 13 éve, aki srtoke és Parkinson betegségben szenved. Nem könnyű az élet az ilyen beteggel , de mindig kapok erőt az én őrzővédő angyalomtól.
TetszikVálasz42015. február 10. 17:17
Katalin Godane Nagy ·
Ezt a nehéz utat nagyon kevés ember tudná megtenni. Minden elismerésem az Öné. ugy vélem meg is találta a belső békéjét és büszke lehet gyermekeire is. szeretettel üdvözlöm . Kati
TetszikVálasz32015. február 10. 18:33
Julianna Dancsó ·
Gratulálok!!! Domoszlay Kis Katalin Ágacska!!! Az úr adott önnek hozzá erőt egészséget türelmet!! Ön nagyon jó ember... Álgya meg a jó istenke....
TetszikVálasz32015. február 11. 11:40
Szemenyei Márta
Nincsenek véletlenek! Éppen ma meséltem egy kolléganőmnek, hogy miként ápoltam édesanyámat, és eszembe sem jutott, hogy másként legyen! Tudom, hogy a Teremtő egyensúlyt tart az életben!
TetszikVálasz22015. február 11. 18:10
Jaskó Mária ·
MINDEN TISZTELETEM AZ ÖNNÉ!!
TetszikVálasz12015. február 11. 18:20
Ildikó Kókai ·
KÖSZÖNÖM.
TetszikVálasz2015. február 12. 12:44
Marika Füzesi ·
Isten segítségével nincs lehetetlen!Minden tiszteletem és elismerésem,mert ez bizony emberfeletti kihívás volt,de az Úr csak annyi terhet ad,amit eltudunk viselni.Jó egészséget és sok boldogságot kívánok!
TetszikVálasz2015. február 13. 19:55
Svébis Mária ·
ADJ HÁLÁT A JÓISTENNEK,hogí adott erőt a kitartáshoz! SZÉP,NYUGODT éveket kívánok!!
TetszikVálasz2015. február 15. 10:30
Bíró Anita
Én csak elismerésem szeretném ki fejezni ,mert kevesen képesek ere a hatalmas kitartásra! Van olyan aki másra biza inkább a saját beteg édesanyját pedig többen vannak testvérek ,és a körülményeik is adottak,és nem beszélve a beteg gyerek sorsokról sem !Végül mindenkinek számot kel majd adni tetteiről! Tiszteletem ,további egészséget az egész családnak ,és sok szerencsét!
TetszikVálasz2015. február 16. 17:05
Kata Baloghné ·
Őszinte tiszteletem!!
TetszikVálasz2015. február 20. 8:57
Katalin Ópra ·
Itt dolgozik: Tanító
Csodálatos amit tettél és ahogy gondolkodol!
TetszikVálasz2015. február 22. 11:24
Mária Tóth ·
Itt dolgozik: Nyugdíjas vagyok
Áldjon meg a Jó Isten gyermekeiddel együt
TetszikVálasz2016. április 30. 21:04
Hajnal Török ·
Itt dolgozik: Betegápoló
Jézusom...tisztelt mindenért
TetszikVálasz2016. május 1. 13:53
Magdolna Bozsó
Minden elismerésem az öné.
TetszikVálasz2016. május 1. 16:07
Tünde Szász ·
Isten éltessen!
TetszikVálasz2016. május 1. 21:59
Magdolna És József Juhász ·
KATALIN MINDEN ELISMERÉSEM AZ ÖNÉ! REMÉLEM A JÓISTEN MEGJUTALMAZZA ÖNT ÉS CSALÁDJÁT!ÜDV
TetszikVálasz2016. május 2. 23:04
Etelka Szilágyi
Kedves Katalin! Megkönnyeztem a történeteteket. Őszinte elismerésem és mélységes tiszteletem! Igen, így, ilyen finom lelkülettel és szeretettel kellene viszonyuljunk betegeinkhez mindnyájan. Sajnos, ez nem mindenkinek sikerül. Tiszta szívből kívánom, hogy kapd meg a méltó jutalmat, a Teremtőtől!
TetszikVálasz2016. május 3. 7:56
Nemes Kiss Katalin
Köszönöm az elismerő szavaitokat, de nem az én érdemem: Istené. Tőle kaptam a szolgálatot, is, és az erőt is.
Jaskó Mária ·
EBBE BIZONY NAGYON IGAZA VAN!
TetszikVálasz52015. február 11. 18:22
Bodor Istvánné Gonda Borbála ·
Igent mondtál az Isten által neked kijelölt feladatra! Ez mindenképpen a te érdemed, és az is, hogy a hozzá kapott kegyelmeket megfelelően használtad! Isten ezt számon tartja...
TetszikVálasz102015. február 12. 14:02
Dobosi Judit ·
Sajnos az élet mindig tartogat számunkra nehéz, és fájdalmas feladatokat. 2002-ben szegény anyósomat ápoltam, akit sajnos nagyon gyorsan elvett a rák tőlünk. Ő csak tőlem fogadta el az ápolást, szegény sógornőm sokat sírt miatta. 2008-ban édesapámat vette el tőlünk ez a rettenetes betegség, őt is én ápoltam, mert akkor már az édesanyám is ápolásra szorult. apám nálam volt, édesanyámról pedig a bátyám gondoskodott. Sajnos édesanyám súlyosan demens beteg volt, aki szinte 24 órás felügyeletet kívánt. Férjemnél, 2009-ben alzheimer kórt diagnosztizáltak. Ő akkor még csak 58 éves volt. Az ő állapota...Bővebben
Erzsébet Tóth Ferencné ·
A betegséget ,mint tudjuk senki nem kéri. Tessék abba belegondolni,hogy Ők mit éreznek. Kegyetlen az élet ,de ha ezt mérte ránk a sors ,el kell fogadnunk. Az én drága férjem agyvérzést kapott 57 évesen. Néha agyon nehéz volt ,de én még most is ápolnám ,csak már nem tudom ,mert az angyalok között van .
TetszikVálasz72015. február 10. 21:47
Viola Kiss ·
Köszönöm szépen .........A beteg ember mellett eltöltött idő szent. Isten dicsérete, amely hasonlóvá tesz bennünket Fiához, aki „nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak..A szeretetnek időre van szüksége. Időre a betegek ápolására és időre a meglátogatásukra...
Szabo Nagy Klara ·
Ez egyszerre fájdalmas és gyönyörű,de mélységesen tiszteletreméltó! frown hangulatjel smile hangulatjel
Irén Ira Galambos ·
szeretném ápolni Anyukámat frown hangulatjel.......de nem tehettem frown hangulatjel.....az utcán összeesett és meghalt......Neki szép halál,nekem ez feldolgozhatatlan frown hangulatjel...
Mária Mihályi ·
Pont most van nekem is ilyenbe részem az apósom es az anyósom ide költöztek hozzánk mert mar nem tudjak ellátni magukat. A jóistent öl mindig türelmet kerek .
Vargáné Dienes Gabriella ·
Itt dolgozik: Gyógymasszőr
Én több évig jártam az édesapámmal a kórházat,parkinsonos lett,lelassult stb.de az értelme még megvolt.Aztán egyszer jött a villámcsapás.Elvesztette az eszét-szó szerint-.Anyukám ijedten hívott,/Ő éppen 2.csípőműtéte után lábadozott/hogy apáddal valami baj van.Mire odaértem már ott volt a rendőrség,ugyanis hallucinált,hogy betörők vannak náluk,és a szomszéddal kihívatta a rendőrséget.Ott állt a palacsintasütővel a sarokban és bizonygatta,hogy idegenek vannak a lakásban.Borzasztó volt....Aztán mentők,ügyelet,pszichiátria.Fokozatos leépülés.Köpdödés,szidalmak,indulatos kitörések,etetéskor majdn...Bővebben
Anita B-Ruczky ·
Nagymamám után most édesanyámat ápolom, de közben édesapámnak is voltak súlyos balesetei, így vele is törődnöm kellett. Tapasztalatból tudom, hogy mit jelent lelkileg, idegileg és fizikailag egy családtag ápolása. Ezért az ember nem kap fizetést, nincs benne szabadnap és nem műszakban dolgozunk a beteggel. Ez nem munka, ez próbatétel, amit minden pillanatban ki kell állni. Legjobb szándékomban sem tudom biztosan, hogy mikor teszem a lehető legjobbat a beteggel, hiszen még sokszor az orvos sem biztos a dolgában és számomra ez a legborzasztóbb érzés amellett, ahogyan minden igyekezetem ellenére a családtagom a kezeim között fogy el ebből a világból. Mindenkivel együtt érzek, aki már ápolt vagy éppen most ápolja hozzátartozóját! Mély tisztelettel kívánok jó egészséget és adjon az Isten mindenkinek hatalmas erőt az utolsó pillanatig!
Anna Kencse ·
Isten arra meri ki a megprobaltatást aki birja .Ön egy kivalasztott HŐS Isten aldja.Sokan tanulhatunk öntől.
Elisabeta Homei
Az en edesanyam 84 evesen halt meg.Nagy beteg az utolso 6 hetben volt.A jo Isten nagyon szep halalt adott neki,mert nagyon jo asszony volt.Otet egy noverem gondozta,de utolso napjaiban mind ott voltunk vele.Utolso erejevel,el osztogatta keves "kincseit" es o kert tollunk bocsanatot a tehetetlensege miatt.Aztan szepen elaludott.De a ferjem anyja,ugy allt rajtunk bosszut betegsege miatt,hogy agyaban hatat forditott nekunk es napokig nem akart velunk beszelni pedig tudataban volt.Most miis idosek vagyunk es nem tudom el kepzekni a jovot ami minket illet.En nagyon turelmes vagyok,de mivel nagy beteg nem voltam,felek a nagy fajdalmaktol.A ferjem pont az ellenkezoje,ha faj valamije,nagyon turelmetlen.es eppen azert azt kivanom,hogy en menjek el hamarebb,mert nem tudom magam el kepzelni turelmesen,meg ha szeretem is ot.
Elvira Kiralj ·
Itt dolgozik: Magánvállalkozó
2014 december 26-an ment el apukam, pont a nevnapjan, es 31-en temettem el......azota az unnepek is megvaltoztak. Valahol elvesztette az igazi jelentoseget........
Sokaig, nagyon sokaig bantott a lelkiismeret, es hibaztattam magam, hogy nem tettem meg mindent apuert, allandoan vartam, hogy benyit az ajton. A betegsege rovid volt de sulyos, borzaszto volt nezni, amive valt. Mindenki azt mondta, nyugtatas keppen, hogy szep kort megert (87 eves volt) , de az en EDESAPAM volt es nekem akkor is fajna az elvesztese ha 200 eves lett volna! Nehez termeszete volt, es betegseg miatt ez csak kulminalt az...Bővebben
Erika Vuletić Vuletity
Nem könnyű az biztos,benne vagyok immár 1 éve,Ráadásul én is 11 éve cukros vagyok.Ne is kérdezzétek azóta mennyi a cukrom az insulin nem ér semmit.Sajnos ez van.
Simon Ana ·
Igen,igen ",egy aldozat keszul ki mellette" !!Sajnos !
Erzsebet Albert ·
Nekem is volt szerencsém beteget ápolni. A ,,Drága édesapámat,,18 éve veszítettem el 6 hónap ágybafekvés után.Soha egy jaj szó nem hagyta el a száját, és minden mozdulatot megköszönt amit érte tettünk. Akkor még a ,Drága édesanyám ,,ápolta az utolsó 2 hónap kivételével.Az utolsó 2 hónapban súlyosbodott a helyzete és akkor jöttűnk mi is a nővéremmel felváltva,ugyanis édesanyám is depressziós lévén lelkileg támogatásra szorúlt.Eszméleténél volt végig és az utolsó ölelést én kaptam tőle ,utolsó óráiban.Szíve utolsó dobbanásáig fogtam a drága dolgos kezét , megköszönöm a Jó Istennek,hogy ott lehe...Bővebben
Panni Lendvai Lászlóné ·
Én nagyon hálás vagyok az életnek, hogy volt erőm mind a két szülőmet ápolni szenvedéseiket amennyire lehetett enyhiteni örülök annak hogy a lányaim betegségük ellenére végig velem voltak erőt adtak lelkileg támogattak. Nagyon nehéz időszak volt az életemnek bárcsak még most is itt lennének közöttünk....
Vasas Dániel ·
Cak az tudja megerteni a leirottakat , ( amiket koszonok szepen ...) , aki atelte valamelyik formajat a leirottaknak .... Csak azt tudom mondani , hogy a JO ISTEN orizzen meg mindenkit , meg ellensegeimet is....!!!!!
Tibor Gáspár ·
Sokszor elámulok Istennek percre pontos kegyelmén, amellyel munkálkodik az életünkben. Édesapámat 95 évesen hívta el a mennyei hazába, aminek még egy éve sincs. Nehezemre esett előtte a ránk váró eseményekre gondolnom, aminek bekövetkeztét valahol sejtettük mindnyájan, három testvéremmel és anyukánkkal együtt. Mert sokáig nehéz, sőt időnként kifejezetten rossz volt a kapcsolatom az édesapámmal. Annak ellenére, hogy hitben járó emberek vagyunk. Nehézzé tette az is az ápolását, hogy idős korára bonyolulttá vált vele a kommunikáció. Sehogy nem volt jó legtöbbször, amit tenni tudtunk körülötte. Is...Bővebben
Imre Es Margit Molnar ·
Edesapamot apoltam tizenket evig. Nagyon nehez volt vele, neha mar nem tudtam hogy banyak vele.Most mikor nincs nagyon hianyzik.
Nemes Kiss Katalin
Köszönöm megerősítő szavaitokat. Sokszoor elgondolkodom elanyagiasodott világunkban, hogy mennyire felborult az értékrend. Mécs lászló Alázat című verséből hozok idézetet.

" ki vagy te?
Én a szenvedések szűrőin szűrtem a véremet.
Aranymosónak álltam életem folyójába.
Meríteni próbáltam a jóságból és a szeretetből.
Egy kanál csak kanálnyit meríthet a tengerből,
egy jánosbogár csak bogárnyit csenhet a napfényből,
én ember vagyok s csak embernyit meríthetek Istenből!...Bővebben
Ibolya Ibolya ·
Egy pillanatra megkönnyebbültem a sorokat olvasva.. En kész idegroncs lettem az én Édesanyám minden percben Atkoz ! A nyuvek kel etet és még mindég haza megyek homlokon csókolom ...és még vigasztalóm és imádkozom érte .de nagyon tud fájni !!! Jobban. csatanak az átkozott szavai mindha pofon verne.