Payday Loans

Keresés

Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma
Antiszemita és "antiszemita": vád, védelem, ítélet

Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma

Létrehozva: 2013.11.19. 10:35, frissítve: 2013.11.26. 08:30
Budapest – 2013. november 18-án a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében került sor Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferenciára az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A konferencia védnöke dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke volt. Az előadásokról készült videókat cikkünk végén nézhetik meg. Forrás: MTI. Szöveg: evangelikus.hu, videó: Győri András Timótheus

Az egyháznak teljesen távol kell tartania magát a politikai szélsőségektől, határozottan el kell határolódnia, és amennyire lehet, a pártokat is kellő távolságtartással kell kezelnie - mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferencia megnyitóbeszédében hétfőn Budapesten.

A Magyarországi Evangélikus Egyház idén azért is rendezi meg A reformáció és a tolerancia éve elnevezésű programsorozatát, mert a mai magyar társadalomban „fájdalmasan éljük meg az intoleranciát" - fogalmazott Fabiny Tamás.

Utalt arra, hogy van olyan párt, amely „a listázást igényelte", a velük való „összekacsintás" lehetetlenségére pedig fel kell hívni a figyelmet. Elmondta, hogy a „kicsiben kezdődő" megnyilvánulásokkal is szeretnének foglalkozni, az otromba tréfáktól a megalázó sejtetésekig, mert ezeknek „nem szabad beleférniük" a közbeszédbe. Minderre rá kell mutatni a hittankönyvek és a prédikációk szintjén is, ezekből ugyanis „kártékony, ordas eszmék" is kialakulhatnak - tette hozzá.

A Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezvényén az evangélikus püspök emlékeztetett arra is, hogy amikor „kettévált a kereszténység és a zsidóság története", az fájdalmas szakítás volt, nehezen élte meg mindkét fél, és nem egyszer bántó módon szóltak egymásról.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke arról beszélt, hogy a keresztény társadalom bizalmatlanságának a zsidóság iránt Európában mély gyökerei vannak. Megemlítette, hogy amikor elszenved valamit az ember vagy a közösség, az - a szükséges védekezésen kívül - mindig önreflexióra is ösztönzi a zsidó vallást.

Megjegyezte, hogy Mózes 3. könyvének a végén jelenik meg először az a jövendölés, hogy Izrael fiai szenvedni fognak, ha nem tartják be Isten törvényeit, de egyúttal a bajból is megmenekülnek majd.

A zsidó ünnepek nagy része komoly veszedelemből szabadulásra emlékeztet, ide sorolható a hanuka, a pészah és a purim is. Az isteni terv szerint azt, aminek az adott néppel és egyénnel történnie kell, valakinek végre is kell hajtani, azt azonban már nem Isten döntötte el, hogy kik által szenvedjen a zsidó nép - magyarázta. Majmonidész ókori zsidó filozófust idézve rámutatott: az egyiptomi fogság szenvedéseinek előidézőit és végrehajtóit Isten nem válogatta ki személy szerint, az minden egyénnek a személyes döntése volt, hogy részt vesz-e benne, tehát „ez nem kisebbíti a zsidó nép békéjére törő gonoszok felelősségét”.

Köves Slomó hangsúlyozta: a holokauszt, a zsidó nép korábban soha nem látott szenvedése nem történhetett Isten tudta nélkül, de mértékadó zsidó teológusok és filozófusok úgy gondolják, ez már nem lehetett a zsidó néppel szembeni isteni büntetés.

Rolf Gunnar Heitmann, a norvég Izrael-misszió főtitkára arról beszélt, hogy az antiszemitizmus tartalma sokkal régebbi, mint maga a kereszténység. Felsorolása szerint létezik faji, a zsidóság kultúrája és életformája, valamint a vallási elkülönülésük miatt a többségi társadalom által generált antiszemitizmus.

Mint mondta, „az Újszövetség Isten kijelentésének folytatása és a próféciák beteljesedése a messiási jövendölések tekintetében". Szólt arról, hogy már a 2. századi keresztények kezdtek eltávolodni a zsidóságtól, arra hivatkozva, hogy „Isten befejezte tervét a zsidósággal kapcsolatban, és az egyház vette át Izrael helyét", mert a zsidóság elutasította Jézust.

Endreffy Géza, a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért vezetője elmondta, szervezetüket nyolc norvég vállalkozó alapította 1844-ben, és 1893 óta működnek Magyarországon is, ahol az 1920-as évek elején lett ingatlanuk, amely ma az evangélikus egyház tulajdona.

„Hisszük azt, hogy a békesség munkálásának, a kiengesztelődés megtételéhez nagy lépéseket kell tenni", és ennek egy része lehet a konferencia - fogalmazott.

Semmiféle tolerancia nem engedhető meg azokkal szemben, akik gyűlöletet keltenek embertársaik ellen - mondtaDonáth László evangélikus lelkész a konferencián.

Az abdai Radnóti Miklós-szobor megrongálása kapcsán a lelkész úgy fogalmazott: ez az ország nem antiszemita, de hemzseg az olyan emberektől, akik így élik ki magukat. Szerinte nem szükségszerű, hogy a társadalom kiszolgáltatott legyen a szélsőjobboldalnak és az antiszemitizmusnak, „az elvesztett keresztény identitást pedig nem lehet pótolni zsidógyűlölettel".

A rendezvényen az evangélikus lelkész bizarr helyzetnek nevezte, hogy sokkal több zsidó származású embert ismer, mint ahányan nyíltan zsidónak tartják magukat.

Kovács András, a Közép-Európai Egyetem szociológia professzora egy felmérés alapján arról számolt be, hogy a zsidó és a nem zsidó emberek egyaránt kétharmada szerint nem antiszemita az, aki számon tartja a másikról, hogy zsidó-e vagy sem. Ha viszont valaki azt mondja, hogy a zsidóság nem képes beilleszkedni a társadalomba, az már antiszemitizmusnak minősül a zsidó megkérdezettek többsége szerint - jegyezte meg.

Mint mondta, a zsidóellenesség egyik dimenziója az előítéletesség, az antiszemitizmus pedig „nyelvvé is válhat", amikor például azt mondják, hogy „a zsidók felelősek a városi kultúra romlottságáért".

A professzor elmondta, felmérésük szerint 2011-ben a magyar társadalom 21 százaléka értett egyet azzal hogy „a zsidók bűne volt Jézus meggyilkolása". Általában a rendszerváltás óta 10-12 százalékra volt tehető a zsidóságot ellenszenvesnek mondók  aránya, de ez 2010-ben 28 százalékra emelkedett, ami szerinte összefügg a "Jobbik-jelenséggel".

Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára hangsúlyozta, Luther Márton „kifejezetten előítéletes volt azon kortársaival szemben, akik kikeresztelkedett zsidók voltak", ő maga nemigen érintkezett zsidókkal, mindössze egyetlen dokumentált találkozása volt velük, egyetlen levele kivételével pedig soha nem szólította meg őket sem leveleiben, sem prédikációiban, sem egyéb írásaiban.

Szólt arról, hogy Luther Márton A zsidókról és hazugságaikról című, viszonylag nagy hatású könyvének kétharmadát egyszerűen átvette egy előző, „leleplező" kiadványból, továbbá „beugrott dezinformációknak is", amikor a morva szombatosokról azt hitte, hogy ők a „zsidó propaganda" alapján tértek be a zsidó közösségbe. Szerinte mivel Luther nem ismerte el magával egyenrangúnak a kikeresztelkedett zsidó embereket, antiszemitának kell tekinteni. A politikai antiszemitizmus Németországban a 19. században Luther műveiből is idézett - tette hozzá.

Ezután Fabiny Tibor moderálásában került sor az atiszemitizmus és kiengesztelődés témájú kerekasztal beszélgetésre, amelynek résztvevője volt Jutta Hausmann (Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetség Tanszékének vezetője), Avi Snyder (a „Zsidók Jézusért” európai és magyarországi vezetője), Simonyi Andrea (Segítség Az Élethez Alapítvány titkára), Mátis Lilla (filmrendező), és Rolf Gunnar Heitmann. A konferencia a Gyarmat utca 14-ben emléktábla avatásával zárult.

Az antiszemitizmus zsidó szemmel - Köves Slomó ortodox rabbi előadása:

Antiszemitizmus teológiai megközelítésben - Rolf Gunnar Heitmann előadása:

Az antiszemitizmus és keresztény felelősség – biblikus megközelítés - Tatai István előadása:

Antiszemitizmus Aranyszájú Szent Jánosnál - Vattamány Gyula előadása:

Az Antiszemitizmus Luthernél - Csepregi Zoltán előadása:

Az Antiszemitizmus a mai magyar társadalomban - Donáth László előadása:

Antiszemita előítéletesség Magyarországon szociológiai szempontból - Kovács András előadása:

Kerekasztal beszélgetés:

Rovat: Aktuális

Az evangelikus.hu minden olvasója számára biztosítani szeretné a lehetőséget arra, hogy Facebook bejelentkezés után közvetlenül hozzá tudjon szólni a megjelent cikkekhez. Így a hozzászólása a Facebookon megadott felhasználói nevével és profilképével jelenik meg. Ha Ön még nem regisztrált, itt megteheti: www.facebook.com. Oldalunkon a megjelenést követő egy hónapban van lehetőség kommentelni, utána lezárjuk ezt a lehetőséget. A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!