Vagyis a Hajdúböszörményre vonatkozó iratokat, politikai ügyekről szóló beszámolókat, ügynökök M-dossziéit, titkos lakásokat, sőt ami új vonás a hazai kutatásban is, a megyei MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) pártarchívumának anyagát is tanulmányozta. Konkrét iratokat, bizonyítékokat talált arra vonatkozólag, hogy a legfelsőbb helyi és megyei pártvezetők milyen kapcsolatban voltak a HBRKF Állambiztonsági Szervének vezetőivel, munkatársaival. Bebizonyosodott, amit csak feltételeztünk, hogy konkrét, szóbeli és írásos kapcsolat volt a párbizottságok vezetői és a megyei állambiztonsági szerv között. Sok esetben a párt az ügynöki jelentések alapján hozott állampolgárokat sújtó intézkedéseket.
Hajdúböszörmény fontos területe volt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági tisztjei által fertőzött gócnak nevezett Hajdú-Bihar megyének. Varjasi Imre nyomába eredt eddig ismeretlen ügynököknek is. A korábban már közöltek mellett további hálózati személyek, ügynökök beszervezési kartonjait, ügynökdossziéit, jelentéseit is megtalálta. Így megrajzolta a böszörményi ügynöki hálózatnak a keresztmetszetét is. A történész mélyfúrása igen fontos eredményeket hozott felszínre.
Ma már a hajdúböszörményiek láthatják, tudhatják, hogy a politikai alvilág városukban éppen úgy jelen volt, mint Debrecenben vagy máshol. Az emberek gondolatait, viselkedését pontosan követte a politikai elhárítás. Tudhatjuk, volt a városban titkos találkahely, számos ügynök tevékenykedett, az ügynöklista hiteles. A hálózati személyek neve is ismert, miként az állambiztonsági tiszteké is, akik bizony feladataikat a böszörményi emberek rovására végezték. Rejtve maradtak a titkos tisztek és azok a titkos társadalmi kapcsolatok (MSZMP tagok), akik rendszeresen adtak információkat a tartótiszteknek. Nekik nem volt 6-os kartonjuk, nem jártak találkozókra. Ha keresték őket, a kapott feladatot elvégezték, és információkat adtak.
Külön felhívnám a figyelmet, a pontos adatokat, információkat tartalmazó jegyzetekre, amelyek kiegészítik, pontosítják, árnyalják a tanulmány anyagát. Különösen tanulságosak az életrajzi vázlatok. Teljesen világos, hogy miként az országban, úgy Hajdúböszörményben is a kommunista rendszer belső elhárítása – amely szovjet minta alapján működött – alapjait az ÁVH rakta le. A szerv ügynökeit, tisztjeit az új modell átvette, tehát a működés folyamatos volt. A Kádár hatalmát biztosító politikai intézményrendszernek meghatározó eleme volt a politikai belső elhárítást végző szerv, tisztjeivel, ügynökeivel, társadalmi kapcsolataival.
Úgy látom, az elmúlt években a Hajdú-Bihar megyei városok közül egyikben sem folyt olyan eredményeket hozó kutató-feltáró munka, mint Hajdúböszörményben, s mint amilyet Varjasi Imre végez. Bízom abban, hogy a böszörményi példa inspirálólag hat a többi városra is.
Varjasi Imre: Megfigyeltek és megfigyelők. III/III-as ügynökvilág Hajdúböszörményben, avagy a hatalom szolgálatában. Hajdúböszörmény, 2014. 189 p.
Filep Tibor
történész
