MEGSZENVEDTÉK - második kiadásban

VARJASI IMRE KÖNYVE

Egy könyv a hortobágyi kitelepítettekről, a B-listázottakról, a kulákká nyilvánítottakról, a háború áldozatairól, az 1956-os elítéltekről. Az első kiadás a könyv „történelmi aktualitása”, nagyon pontos forrásanyaga, a visszaemlékezések rendkívüli ereje, a mellékletben szereplő egyedi adatbázisa okán is, de hetek alatt elfogyott a könyv. Hajdúböszörmény város mecénási szerepének is köszönhetően most ismét, változatlan formában látott napvilágot a hiánypótló és megrázó erejű tanulmány.

A források ereje, az eredeti dokumentukok közzététele, a téma "aktualitása", az évtizedeken át elhallgatott tények. Külön-külön is, de együtt azt az "erőt" képviselték, hogy a könyv első kiadása elfogyott. Most a második kiadás várja olvasóit.

A második világháború, a Rákosi-rendszer és az 56-os forradalomutáni megtorlások – egyikről sem lehetett nemhogy írni, még beszélni sem. A könyv bevezetőjében erre a cáfolhatatlan tényre hívja fel figyelmünket Kiss Attila Hajdúböszörmény polgármestere. Árnyalja is ezeknek a sötét évtizedeknek egyéb következményeit, például a nemzeti gondolkodás elfojtását, a határon túli magyarság magára utaltságát, az 56-os eseményeket elítélő módon értelmező nyugati baloldal magatartását.

A kötet időrendi sorrendben követi nyomon a történelmi sorscsapásokat. Először a háború megpróbáltatásaira tér ki a szerző. A böszörményi zsidóság haláltáborokba hurcolásáról, a német, szovjet és román megszállók várost pusztító hadműveleteiről, a lakosság terrorizálásáról, a szövetséges légierők bombázásáról, a malenkij robot helyi hatásáról olvashatunk ebben a fejezetben.

A visszaemlékezések közlése még inkább közelebb hozza ezeket a  vészterhes esztendőket. Varga Márton izgalmas memoárjából például megtudhatjuk, hogy a Pavilon laktanya csatornarendszerén keresztül szökött meg hetedmagával a bevagonírozást megelőző éjszakán, s így mindannyian – balmazújvárosi, nyíregyházi, debreceni és böszörményi fiatalok – életben maradtak.

A Rákosi-rendszer atrocitásai Böszörményt újra csak érzékenyen érintették, az úgynevezett kulákkérdés kapcsán.

Az ellenük folytatott módszeres üldözés, vegzálás szinte a fizikai megsemmisítésig terjedt. Egyéb osztályidegenekkel együtt a gulágok mintájára létrehozott munkatáborokba telepítettek őket. Csak a Hortobágyon 12 ilyen tábor működött Polgártól Tedejig. Ezzel kapcsolatos böszörményi dokumentumokat – beadási könyv, hangulatjelentés – is találunk a kiadványban. Az ’56-os forradalom böszörményi momentumaival és a megtorlásban érintett helybeliek sorsának, kálváriájának bemutatásával zárul a kötet. Ehhez a fejezethez is csatolt visszaemlékezéseket a szerző. A forradalom két aktív részvevője és egy szemtanú mellett megszólal Löki Antal, aki az úgynevezett kilencek perének volt egyik vádlottja. Böszörményben nem volt ugyan vérontás, de a hatalom példát akart statuálni, és izgatás vádjával hurcolta meg őket.

A kötet végén olvasható 40 oldalas adattár az eddigi legteljesebb összeállítás. Nevek, sorsok, kettétört életek kapcsolódnak végtelen füzérbe. Egy embertelen kor dokumentumai. Vegyék kézbe és olvassák – tanulságul, hogy soha többé ne történhessen velünk hasonló!

Tarczy Péter