Február 22.
Üszögös Szent Péter, liturgikus nevén Péter székfoglalása (Cathedra Sancti Petri Antiochiae), a Müncheni-kódexben Szent Péter székébe ülete, az Érdy-kódexben Szent Péter apostol székben való felmagasztalása, a Debreczeni-kódexben Szent Pétörnek székös ünnepe,a Winkler-kódexben Üszögös Szent Péter. Népünk nyelvén Üszögös Szent Péter, Turán Üszögető Szent Péter, Sándorfalván Széklábfúró Szent Pétör. Erre az elnevezésre nem hallottunk helyi magyarázatot.
A nap jelentőségét a Debreczeni-kódex* így magyarázza:
Szent Pétör apostolnak székös innepét e mai napon méltán iljök, Páteri akkoron Antiochiában Szent Pétör helyhözteték és ülteték a pispöki székben. E nömös ünnepet azért anyaszentegyház láttatik, ott három okáért szerzé. Előszer a lett dologért. Másodszor a példázatért, harmadszer, hogy a gonosz szokást letétetnéje a keresztyénökkel.
Előszer az tett dologért (vagyis az antiochiai székfoglalásért)... Másodszer iljök e mai napot a példázatért, mert Szent Pétör három egyházban magasztaltaték fel. Előszer a vitézkedőknek egyházokban, másodszer a gonoszoknak gyüleközetökben, harmadszer a győzödelömvetteknek egyházokban. Először mondám, hogy felmagasztaltaték Szent Pétör a vitézködő egyházban fejedelemködvén őrajta és a hitben, dicséretösön nevelvén őtet. Felmagasztaltaték a gonoszoknak gyüleközötiben is az hitötlenségöt eltékozolván őbennök és urunknak hitire térítvén őket. Felmagasztaltaték a győzödelömvett egyházban is, mikoron mennyországban viteték és a Szerafin angyaloknak karokban helyhözteték... Harmad oka a mai innepnek a gonosz szokásnak kiirtásáért, mert ilyen szokások vala a pogányoknak ez napokban, hogy az ő szilejöknek koporsójokra nagy jó főtt étkeket és borokat visznek vala, azt hívén, hogy az ő szilejök lölkök, ennéjek meg azokat. Mert éjjel azokat az ördögök elhordják vala a koporsókról. Miért a keresztyénök es, kik a hitre térnek vala, nem hagyhatják vala el e gonosz szokást, úgy szerzék a szent atyák, hogy e mai napon, ami előszer ördögöknek tisztösségére tétetik vala, az a jó Istennek és ő szent apostolának, e Pétörnek tisztösségére tétetnéjék. Minek okáért a keresztyénök e mai napon vendégségöt tesznek vala egymásnak és a szigényöknek, s ugyan italok napjának híjják vala ez mai innepöt.
A germán népeknél csakugyan máig tavaszkezdő nap, amely sok évben éppen farsang végére esik és így tájanként váltakozva vendégeskedéssel, zajütéssel, télkiűző szertartással, szalmabáb elégetésével ünneplik meg.*
Ezzel szemben nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Csefkó Gyula mutatott rá, hogy őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péteralakot.*
Ezen a napon az élemedett szegediek, főleg természetesen az asszonyok, nem nyúlnak lisztbe, mert majd üszögös lesz a búza. Libát, tyúkot nem jó ültetni, mert üszögös lesz a tojás, vagyis megfeketedik és nem kél ki. A bánáti Padén nem szabad kemencébe fűteni, hamuba belenyúlni. Nyilvánvalóan már magyar népi hatást tükröz az e napon tojt libatojásnak baranyai német Peterstuhlei, Petristuhlei neve: nincs hozzá szerencse.
A nap furcsa képzetkörének sajátos fejleménye az ország több vidékén az üszögnap hiedelemvilága. Ez a hétnek ama napja, amelyre abban az esztendőben Üszögös Szent Péter napja esik. Ezt egész éven át szerencsétlen napnak tartják: tyúkot nem ültetnek, semmiféle mezei munkába nem kezdenek, így nem fognak a vetéshez, aratáshoz ezen a napon. Dócban (Csongrád) tudni vélik azt is, hogy ilyen üszögnapon született gazdának a búzája mindig üszögös marad, bármint küzd is ellene.
Mindszenten ezen a napon szemes gabonát és kukoricát visznek be a szobába. Föl szokták tenni a sublót tetejére a feszület és az örökmécs alá. A tálat, amelyben a szemek vannak, úgy teszik oda, hogy a mécs rávilágítson. Úgy hiszik, hogy az üszög abban az évben a gabona- és kukoricatermést nem fogja megtámadni.
Pálfán ha a nap szombatra esik, akkor előtte őszön a búzát szombati napon nem vetik, mert üszögös lesz. Ha pénteki napra esik, akkor pénteken nem vetnek, és így tovább.
Marosvásárhelyen tüzes üszökre gondolnak és e nap táján a tüzes üszköt úgy kezdik kioltani, hogy amikor már nincs többé tűzre szükségük, akkor az egyik végükön élőszenes vagy még lánggal égő hasábokat, másik végükön megfogják, és azután vagy a tűzhely lapjához vagy a góchoz ütögetik mindaddig, míg az élőszenes réteg le nem hull róluk, s az égés megszűnik, a tűz kialszik. Ezért mondják: Péter üti az üszköt. Innen a napnak állítólagos Üszögütő Szent Péter neve is.*
A tavaszodó, melegedő időjárással függ össze a következő, kalendáriumi napokhoz kapcsolódó, sándorfalvi, tehát Szeged vidéki hagyomány: Gergely (márc. 12) azt mondta Mátyásnak (febr. 24), ha az ő helyében volna, olyan hideget hozna, hogy kifagyasztaná a borjút a tehénből. Mátyás erre azzal védekezett, hogy nem teheti, mert már nem úr: Péter (febr. 22) fölszedte előtte a csóvát.
Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a befagyott és a jégnevelés segítségével mesterségesen duzzasztott tiszai jégkérgen a révészek valamikor szalmacsóvával jelölték meg azt az irányt, ahol a kocsik a jégen biztonságosan közlekedhettek. Üszögös Szent Péter napja táján a jég már lazulni, engedni kezdett. A csóvákat fölszedték. Ezzel is jelezték, hogy már veszélyessé vált a jégen való átkelés.
A zalavári apátság birtokain Üszögös Szent Péter napjának, vagyis az apostolfejedelem székfoglalásának századunk elején ez a neve is járta: szólítás napja. Sajátos évkezdő hagyományként ugyanis az apátúr e napon maga elé hívatta minden csikósát, gulyását, kondását, öregbéresét, gyalogbéresét, szőlőpásztorát, kerülőjét, kocsisát és megkérdezte tőlük, hogy az új gazdasági évben helyükön akarnak-e maradni. Ha igen, akkor szolgáltak tovább. Ekkor a szokásjog alapján panaszaikat, kívánságaikat is előadhatták.*
A szokás Malonyay Dezső szerint e vidékeken már uradalmakban, nagygazdáknál is élt.
Leopold Schmidt a burgenlandi osztrák-kutatás eredményeiből megállapította, hogy az ottani német lakosság körében Üszögös Szent Péter (Petri Stuhlfeier) napján történik a méhek ébresztése, kirepülésre való előkészítése. Ezt a méhészek misével (Bienenamt), áldomással is megünnepelték. Hasonló hagyomány él a hazai, nem magyar ajkú Harka, Mosonszentpéter és Mosonszolnok falukban is.
Magyar párhuzamot nem tudunk idézni. Ennek nyilvánvaló oka, hogy amíg germán nyelvterületen Péter székfoglalása – mint már fejtegettük – tavaszkezdetnek számít, minálunk a nap nevének baljós alakulása következtében nem tanácsos semmibe belefogni, kezdeményezni.
BÁLINT SÁNDOR
Üszögös Szent Péter
Február 22-én Péter apostol székfoglalását ünnepli a kereszténység. Ki volt Szent Péter? Miért dobta le a székét a mennyből? Hogyan halt meg és hol vannak a csontjai? És miért hívják Üszögös Szent Péternek? Azt is megtudjuk, mi a különbség a bazilika és a székesegyház között.
Szent Pétert a legfőbb apostolként tisztelik a keresztény hagyományban. Ő őrzi a mennyország kulcsait, így a képzőművészetben egyik állandó jelvénye (attribútuma) a kulcs. A Néró császár idejében, i. sz. 67-ben fejjel lefelé keresztre feszített Péter apostolt tartják Róma első püspökének, azaz az első pápának. A keresztény egyházak február 22-én ünneplik Szent Péter apostol székfoglalását, melyen arra emlékeznek, hogy Pétert Antiochiábanpüspökké választották. Az 1960-as évekig külön ünnepként ülték Szent Péter római székfoglalását is, január 18-át, ám ekkor XXIII. János pápa a két ünnepet összevonta február 22-re.
Szent Péter a székében
(Forrás: Wikimedia Commons / Masaccio)
Szent Péter és a széke
Mit tudunk Szent Péterről? Feltehetőleg i.e. 1-ben született Simon néven, és egyszerű halászból lett Krisztus követője. Ő volt az a Péter, aki háromszor tagadta meg Jézust, miután mesterét elfogták. A Néró császár uralkodása (54–68) alatti keresztényüldözésekről és Péter apostolról szól Henryk Sienkiewicz (1846–1916) lengyel regényíró 1895–96-ban folytatásokban megjelent regénye, a latin című Quo vadis,azaz ’Hová mész?’, mely Péternek a Parasztbibliában is megjelenő, Jézushoz intézett kérdését kapta címül.Később Antiochiában, majd Rómában püspökséget alapított: ezt történeti források is megerősítik. Tanai miatt azonban kivégezték. Keresztre feszítették, de fejjel lefelé: Péter nem akarta ugyanis, hogy mesteréhez hasonló módon vessenek véget életének. A Parasztbiblia így számol be Péter vértanúvá válásáról:
Péter nem akart meghalni. Pál meghalt. Akkor Péter meg akart lógni, immár amikor őt akarták vinni a vesztőhelyre. S egyszer hát egy fényesség támadt. Hát kit lát Péter? Jézust!
Azt mondja Péter Jézusnak:
– Uram, hová mész?
Azt feleli:
– Megyek oda, abba a városba, hogy még egyszer feszítsenek fel, mert látom, te megszöktél. Én másodszor es felfeszíttetem magam. Látom, te félsz, de én nem félek.
Péter úgy megijedt, ahogy ment Jézus, a keresztet vitte magával, ment nagy fényességvel, s akkor reásütött Péterre, mert Péter meg akart szökni. Akkor megijedett Péter, és visszatért, s akkor kivégezték őt es.
Valójában Jézus Kéfának (görögösenKephasnak) nevezte Simont, hiszen arámiul beszélt: a Petrosz (Péter) ennek görög tükörfordítása.
A Szent Péter sírja fölé emelt rómaiSzent Péter-bazilika a világ leghatalmasabb keresztény temploma. Péter sírját először stílszerűen csak egy kő jelezte – a Péter név jelentése ugyanis ’kő, szikla’. Máté evangéliuma szerint Jézus nevezte el a halászt Péternek, mondván: „De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” (Máté 16, 18). A Péter sírját jelölő sziklakő helyére a 300-as években építették az első templomot, majd a 16. század elején kezdődött a mai bazilika építése. A templom alatt a 20. század közepén ásatásokat végeztek. Ekkor tárták fel az e helyen korábban létesített temetőt és a régi templom maradványait. Az egyik csontvázról, mely egy körülbelül hatvan éves emberé lehetett, azt hirdette ki a pápa, hogy ezek Szent Péter csontjai. A csontváznak hiányzott ugyanis a lábfeje – feltételezhetően így vágták le a fejjel lefelé lógó Pétert a keresztről, majd a mai templom helyén futó út mellé temették.
Bernini: Szent Péter katedrája
(Forrás: Wikimedia Commons / Ricardo André Frantz / GNU-FDL 1.2)
A Szent Péter-bazilikában található Gian Lorenzo Bernini olasz szobrászmester alkotása, a Szent Péter katedrája, azaz széke. A hatalmas, márványból és bronzból készült kompozícióba beépített igen régi faszékről azt feltételezik, hogy Szent Péter ezen ülve keresztelte meg új híveit, illetve erről prédikált. A szék eredetileg valószínűleg a Santa Prisca nevű levő kis templomban volt, csak I. Damáz pápa (366–384) vitette át a Vatikánba. Itt a széket évente egyszer felmutatták a híveknek és az új pápát is ezen a széken ülve iktatták be a pápák avignoni fogságáig, azaz az 1300-s évek elejéig. Jóval később, VII. Sándor pápa (1655–67) megrendelésére készítette Bernini a templom apszisában álló márvány alapokon nyugvóbronz széktartót, melyet négy egyháztanító szobra tart. A tölgyből és akáciából készült Szent Péter széket, melyből már korábban számos darabot feltehetőleg ereklyevadászok kivágtak, elefántcsontdarabokkal díszítették – így ma sokkal impozánsabb, mint eredetileg lehetett. Nos, ezt mondja a művészettörténet Szent Péter székéről. De lássuk, mit ír a Parasztbiblia!
Az Isten, mikor a trónon volt, megkérte, hogy valaki helyettesítse, mer neki el kéne menni valahová. Akkor Szent Péter, aki őtet helyettesítette, az nézte, hogy itt a fődön hogy dógozik a nép, mosnak. Akkor nézte, hogy egy mosónő ellopta a zsebkendőt. S akkor újra csak nézte, hogy megint ellopott egy ruhát, inget. Akkor ledobta rá a székét, a mosónőre.
S akkor azt mondta a Jóisten:
– Látod, Péter, ha én mindig ledobnék valamit, ha valami rosszat látok, akkor idefenn semmi se vóna!
Ledobta a székét?
(Forrás: Wikimedia Commons / Frank Vincentz / GNU-FDL 1.2)
Székesegyház vagy bazilika?
Vajon miért nem székesegyháznak vagy katedrálisnak hívják hivatalosan a római Szent Péter-bazilikát, ha ilyen fontos szék van benne? A magyarkatedrális ’székesegyház’ szó a katedrális templom ’püspöki székhely temploma’ szókapcsolatból önállósult. A székesegyházban áll a püspök széke vagy trónja, míg a főszékesegyházban az érsek széke vagy trónja.A görög kathedra töve a hedra ’leülni’, mely az indoeurópai *sed- tő származéka. Ugyanebből a tőből keletkezett az angol sit ’ül’ szó is.Maga a katedra ’trón, tanszék, szószék, tanári dobogó’ szó – mellyel Szent Péter székét is illetik –, a TESz. szerint a latin cathedra’szék, tanszék, szószék, székhely’ átvétele. A latin szó pedig a görögkathedra ’ülőhely, pad’ szóból jött.
A bazilika szó a katedrálissal szemben eredetileg nem a templom funkciójára, hanem hosszúkás, oszlopcsarnokos elrendezésére utalt. A latinból a magyarba került szó végső forrása a görög basilike ’királyi’, mely egy ’királyi csarnok’ jelentésű szókapcsolatból önállósult. A 18. század óta azonban már nem csak a hosszúkás csarnoktemplomokat nevezik bazilikának. A szót azóta a templom funkciójának azonosítására használják– függetlenül annak elrendezésétől. A nagybazilikák (basilica maior)történetileg a legfőbb püspökök, azaz a pátriárkák székhelyei voltak. Ezek sorába tartozik a Szent Péter-bazilika is, mely eredendően a konstantinápolyi pátriárka székesegyháza volt. XVI. Benedek pápa az öt „pátriárkai” nagybazilikát 2006-ban pápai bazilikának nyilvánította, hiszen az öt ősi pátriárkátus (római, konstantinápolyi, alexandriai, antiochiai, jeruzsálemi) az egyházszakadásnak és szervezeti átalakításoknak köszönhetően már több mint ezer éve nem áll fenn az eredeti formában. Tehát helyes elnevezés a Szent Péter-székesegyház is, de a nagybazilika magasabb rang, mint a székesegyház.
Szentkút – székesegyház
(Forrás: Wikimedia Commons / szabadoszoltan / CC BY-SA 2.5)
A nagybazilikák mellett számos más bazilikát is ismerünk: a pápa ugyanis kisbazilika (basilica minor) rangot adományozhat egyes főbb templomoknak. A világon körülbelül 1400 templom viseli a kisbazilika rangot, míg a katolikus székesegyházak száma 3000 fölött van. Számos templom bazilika és székesegyház is egyben, de a két rang független egymástól. Mindkét kategóriába beletartozik például a budapesti Szent István-bazilika vagy a veszprémi Szent Mihály-székesegyház. Csak bazilika a mátraverebélyi Szentkúti Boldogasszony-templom és csak székesegyház például a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház.
Gombák, parázs, betegség
Szent Péter székfoglalását, azaz február 22-ét a néphagyomány Üszögös Szent Péter napjaként tartja nyilván, és a búzához kötődő számos népszokás kapcsolódik hozzá. Mi az az üszög és mi köze a püspökségek megalapításához? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az üszög ~ üszök szavak eredete ismeretlen, az üszök alak az üszögszóvégi zöngétlenedésével keletkezett.
Kukoricaüszög
(Forrás: Wikimedia Commons / Kai Hirdes / GNU-FDL 1.2)
A szó elsődleges jelentése ’parázs’ volt. Ma ebben a jelentésben elsősorban az üszök alak használatos. Később egy tűzhöz hasonlóan gyorsan terjedő gyomnövényre is alkalmazták: a szédítő vadóc (Lolium temulentum) nevű fűfélét ma is nevezik üszögös konkolynak. Ez a növény nagyon hasonlít a termesztett gabonafélékhez, és gyomnövényként a gabona között kel. Gyakran fertőzi egy Neotyphodium családba tartozó gombaféle, melynek méreganyagai kábító hatásúak. Ehhez hasonló, számos növényen élősködő, ám rendszertanilag máshová sorolt gombákat is nevezik üszögnek: azüszöggombák közé tartozik például a kukoricaüszög (Ustilago maydis) és abúza-porüszög (Ustilago tritici). Üszkösödésnek, latin szakszóvalgangreanának nevezik a gyógyászatban egyes testrészek, például a lábujjak elhalását is. Az elhalt testrész ugyanis a feketés üszöggombára vagy az üszkös parázsra hasonlít. De mi köze mindennek Szent Péter püspökké válásához?
Csefkó Gyula (Baja, 1878 – Szeged, 1954) nyelvész, tanár, az MTA levelező tagja volt. A tanítás mellett legfontosabb munkája a nyelvjárások, rétegnyelvek tanulmányozása volt. Legjelentősebb publikációi a szólások eredetéről szólnak.
Csefkó Gyula a Magyar Nyelv című folyóiratban 1934-ben publikált cikke szerint a parázsnak, a gombáknak és a betegségeknek semmi köze a nap elnevezéséhez. Szerinte a nap egyházi nevét, a cathedra Sancti Petrit, fordították így magyarra: Szent Péter ű székössége. Ezt értette a nép ’Szent Péter üszögössége’ alakban, majd ebből alakult ki az Üszögös Szent Péter név. Így később a naphoz számos, a búzamag tisztaságát biztosító munkatilalom és egyéb szokás kapcsolódott. Például gabonamagvakat vittek be ezen a napon a feszület és az örökmécses alá a szobába, hogy ne legyen üszkös a gabona. Egész évben szerencsétlen napnak számított azüszögnap, azaz a hétnek az a napja, melyre Üszögös Szent Péter napja esik.
Idén tehát péntekre esik az üszögnap. 2013-ban pénteken ne ültessünk tyúkot és mezei munkába se kezdjünk tehát. Székeket pedig a hét egyik napján se dobáljunk ki az ablakon – Szent Pétertől sem volt ez olyan jó ötlet.
Források
Lammel Annamária – Nagy Ilona (1995) Parasztbiblia. Budapest: Osiris.
Bálint Sándor (1998) Ünnepi kalendárium 2.
Új Magyar Tájszótár.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
Szent Péter katedrája a katolikus lexikonban (angolul)
Wenszky Nóra
|
