Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szun mester [Szun-ce] A' HADAKOZÁS REGULÁI PDF Nyomtatás E-mail
Az én internetes könyvtáram
2008. augusztus 07. csütörtök, 12:04

Szun mester
[Szun-ce]


A' HADAKOZÁS REGULÁI
Terebess Kiadó, Budapest, 1997 

TARTALOM


I. A' praeceptumok
II. A' hadviselés 
III. A' stratagema 
IV. A' figura 
V. Az erő 
VI. A' gyönge és az erős 
VII. A' sereg viadala 
VIII. A' kilenc változás 
IX. A' vonuló hadak 
X. Natura loci 
XI. A' kilenc föld 
XII. Tűz által való támadás 
XIII. A' kémeknek alkalmazása. 
Szójegyzék 
A fordító utószava 


A' HADAKOZÁS REGULÁI 

Az hadi dolgoknak mindennemű fortélyárúl és naturájárúl való tractatust, 
mindenik hadakozó hadnagy és kapitány okulására, tizenhárom discursusban egyben 
foglalván megírá a' chinai Vu fejedelemség vitéz hadnagya: 

SZUN mester 

Bölcs munkáját, mi szerfelett sok sententiákkal és aphorizmákkal rakva vagyon, nemcsak 
az hadi embereknek, de a' háborúságoktúl magukat megoltalmazni, szívükben békességet 
kévánók hasznosságára is, az chinai hierogliphákbúl szép magyar nyelvre fordítá: 

deák TOKAJI ZSOLT

--------------------------------------------------------------------------------



I. A' PRAECEPTUMOK

Szun mester mondá:

A' háború az ország legfőebb gondja. Mi életnek, halálnak földje, és az megoltalmazásnak avagy pusztulásnak útja vala. Ezért szükséges észbe venni aztat.

Merthogy az háborút eldönté öt dolog, és a' praeceptumokat figyelmezvén megítélhető annak állapatja. Ezeket penig előszámlálván: legelőszer: az Út; másodszor: az ég;[1] harmadszor: az föld; negyedszer: az hadnagy; ötödször: az törvény.

I. Az Út: tudni kell meggyőzni a' népet, hogy gondolatukban olymódon lennének, mint az ő uruk. És ekként uruk miát halnának, vagy ővéle élnének, azon-közben, hogy szívükbe semmi kételyt nem vennének.

II. Az ég: a' homály és a' világos, a' hideg és a' meleg, a' napnak és esztendőnek szakaszi.

III. Az föld: a' magas és a' mély, a' messze és a' közel, az akadályokkal rakott és az nélkül való, a' széles és a' kesken, a' halál és az élet.

IV. Az hadnagy: a' ratio, a' hit, a' kegy, a' virtus és a' szigor.

V. Az törvény: a' regula, az ordinantia, a' helyes úton való igazgatás és a' szükségelt dolgok provideálása.

Ez ötöt mindenik hadnagynak tudni szükséges! Ha elméjébe vevé, győzedelmet vehet, de ha ésszel fel nem érte, győzedelmet nem vehet. 

Az praeceptumok, miket figyelmezvén az háború állapatjának esmerését vehetnéd előszámlálván:

I. Mely király bírja az helyes utat?

II. Mely hadnagy inkább tehetségesb?

III. Ki vagyon képes az eget és a' földet maga kévánsága szerént kihasználni?

IV. Ki tészen jobb törvényt és parancsolatot?

V. Mely had erősb?

VI. Mely had tisztei és gyalogjai bírnak több experentiával?

VII. Mely had bír értelmesb jutalmazással és poenitentiával?

Ezek által esmerhetjük meg, hogy ki lészen győztes avagy vesztes.

Az hadnagy, ki figyelmez szómra, és a' szerént cselekedék, bízvást veheté győzelmét, és az helyt (az hadakozás földjin) megmaradhatna. Ám, ha e' consiliumot semminek vevé, úgy vereség a' része, és az helyrűl elűzeték.

Ki ez praeceptumokat az előnyök miát hallgatá, oly hatalmat szerze, mik megerősítésére lésznek más ügyeihez is. A' hatalom penig az vagyon, hogy az előnyöket cselekedetidben alkalmazd!

Az háború a' megcsalatás útját keresé. Ezért, ha valamit meg is tudnál cselekedni, tedd úgy, mint ki nem tudná megtenni! Ha valamit alkalmazol, tedd úgy, mint ki nem alkalmazza aztat! Ha közel vagy, mutasd úgy, mint ki messzi jár! Ha távol vagy, mutasd úgy, mint ki közel jár! Előnyökkel kecsegtetvén csalogasd ellenséged, hadrendjét confudálva menj reá! Ha ellenséged mindenekkel felszerelt vagyon, készülj fel ahhoz! Ha náladnál erősb, kerüld el távol! Ha megdühödék, ámítsd el, magad kicsin semminek mutatván, tedd őtet maga-hitté! Ha frissebb erővel bír, fáraszd meg! Ha csatarendjiben szorosan állék, kerítsd el őket egymástúl, majd ottan menj reá, ahun nem várná!

Ezekben álla az hadi embereknek győzedelme, de bizton nem lehet előre számítani vélük. 

Majd mindég úgy vagyon, hogy ki már csata előtt a' templomban, a' calculatio idejekor győzelmét remélné, bízvást győzelmet arat. Ám az, ki már a csata előtt a templomban attúl fél, hogy győzelmet nem vehet, bizonos, hogy elveszejték.

Sok számítás: győzedelmes, kevés számítás: győzelem nélkül vagyon. No, még ha semminemű számítást nem tennének!

Én ezen dolgokat examinálva esmerem meg az győzelmet és vereséget.



II. A' HADVISELÉS 

Szun mester mondá:

Mindenik hadviselésnek az vagyon regulája, hogy légyen bár ezer könnyű és ezer súlyos hadiszekered és százezer embered melyvasakkal rakva, de ha az élést őnékik ezer mérföldrűl hordoztatád, úgy naponta kell költened ezer aranyat[2] az külső-benső költségekre, vendégid fogadására, mézgára, enyvre,[3] szekerekre és páncélokra. Csak ez által állíthatnál ki százezer emberes sereget.

Ha a' hadakozást olyanképpen vezérled, hogy a' győzelem soká érkezne, úgy a' fegyver éle megtompula, hegye penig megcsorbula, a' falakat ostromolván erőd meglankada. Ha az had soká vagyon künn a' végeken, az ország nem győzé majd költségekkel.

Midőn fegyvereid megtompulnak és megcsorbulnak, tenmagad penig megfárasztád és a' javakat elpocsékolád, úgy külömböző pártütő fejedelmek kihasználva eme occasiót lázongnának ellened. S heába bár a' bölcsesség, nem vagyon tovább képességed jól cselekedni az hadakozás jövendő folyásában.

Ezért vagyon, hogy oly hadakozásrúl hallani, mit bár habahurjául, de gyorsan vezéreltek, ám nem látni oly hadakozást, mit értőn, de lassan vezéreltek volna. Az hosszú háborúság semmikor nem vagyon az ország hasznosságára! Az, ki nem esmeré meg tökéletesen az hadakozás által szerzett károkat, az nem esmeré tökéletesen az hadakozás által szerzett előnyöket sem. 

A' hadvezetésben járatos hadnagynak nem vagyon szüksége másodszor verbuválni, sem penig harmadszor hordoztatni az élést. Ha a' hadi attributumokat országod provideálja, ám az élést az ellenségedtűl zsákmányolád, úgy seregidnek mindég lőn elegendő élése.

Merthogy az ország megszegényedék, ha az élést messzibe kell hordozni. A' messze hordozás miát az nép is megszegényedék, másfelől, a' hadsereg közelében a' kufárok drágán mérik portékáik. S miérthogy drágán árulnak, a' nép javai megfogyatkoznának. S miérthogy az javak megfogyatkoznak, nehéz lészen fizetni az adót. Ha penig meglankada az országnak ereje, úgy az helyt üressé lésznek a' népek házai. A' nép költségit szolgáló javak penig hét-tized résznyit apadnának meg. Az fejedelem házának vagyonábúl elemésztetik a' szekereket, elfogynának a lovak, s hat-tized résznyit apadnak meg a' fegyverderekak, sisakok, íjak, nyilak, dárdák, pajzsok, vértek és a' marhák vonta nagyobb kolyesszák száma. 

Ezért osztán a' bölcs hadnagy élést az ellenségtűl zsákmányolja. Egy véka zsákmánnyal szerzett élés olyanképpen vagyon, mint a magunkébúl vett húsz. Egy köböl zsákmányolt abrak penig olyan, miként a' magunkébúl húsz köböl lenne.[4] 

Ezért mondom, hogy az ellenséget megölni bizon dühöngő cselekedet, de az ellenségtűl zsákmányolni, az a' javak szaporítására lőn. 

Midőn a' hadiszekerekkel vívott viadalban a' zsákmányod az szekerekbűl egy tucat fölött vagyon, úgy jutalmazd meg őket, kik elsőnek szerzették azokat meg, s tűzesd ki a' magad zászlóit az szekerekre! Annakutána penig keverd sajátmagad szekeridnek közibe, így fogd hasznosságodra azokat! A' foglyoknak viseld jól gondját! Ilyenképpen az ellenséged felett győzedelmet véve szaporíthatod erőidet. 

Ezért a' hadakozás győzelmet szerezvén lész becses, ám az hosszú hadakozás becses semmikor nem lész. Így lész a' hadakozást esmerő hadnagy népe sorsának vezérévé és az ország és a' családok securitásának urává.



III. A' STRATAGEMA

Szun mester mondá:

Mindenik hadakozásnak az vagyon regulája, hogy legjobb meghagyni az ellenség országát, megnyomorítván aztat nem oly jó. Legjobb meghagyni életben az ellenség seregit, levágván aztat nem oly jó. Legjobb meghagyni az ellenség századait, merthogy szertekergetvén nem oly jó. Legjobb meghagyni az ellenség zászlóit, merthogy szertekergetvén nem oly jó. Legjobb meghagyni az ellenség tizedeit, merthogy szertekergetvén nem oly jó.[5]

Ennekokáért, ki száz viadalban száz győzelmet vevék, a' jók közibűl még nem a' legjobbik. A' jók közibűl a' legjobbik, ki nem harcolván töri le az ellensége hadát.

Ezért osztán az a' legjobbik sereg, ki az ellenséget szándékában akasztja meg. Eztán következék az, ki az ellenséget szövetségesitűl szakítá el. Eztet követé az sereg, ki az ellenségre mene hadakozni. A' leghitványabb penig az, ki a' várfalakat kezdé ostromlani.

A várfalak ostromának regulája, hogy csak akkor kezdjél ahhoz, ha az vár megvételére már semmi más mód nem vagyon. Merthogy a' páncélok, ostrom szekerek és a' külömb-külömbféle hadi attributumok elkészítése három hóba is beletelék. S a' sáncok megásása ismég három hó lőn. Ha penig az hadnagy kapdosván, nagy sietve hangya-rohamot[6] parancsola sereginek, úgy gyalogjai harmadát veszejté oda, de az város falait be nem vevé. Ez vagyon az ostrom tragédiája. 

Ezért a' jó hadviselő akként törné meg az ellenség seregit, hogy nem hadakozék ővéle, akként vevé be az ellenség várfalait, hogy nem ostromlá azokat, s akként rontaná széjjel az ellenség országát, hogy sok idő által nem hadakozék az helyen. Ha penig az háborút el nem kerülheté, úgy hadakozás nélkül is előnyöket képes szerezni. Ez vagyon a' stratagemának regulája. 

Ennekokáért, ha erőd tízannyi mint ellenségednek, körbe békerítsed őtet! Ha erőd ötannyi, mint ellenségednek, menj reá! Ha penig kétannyi az erőd, osszad meg erejét! Ha olyannyi az ereje, mint tenéked, légyen képességed megvívni ővéle! De ha erőd alanta marad az övének, légyen képességed védekezni! Ha penig erőd nem mérhető föl az övéhez, úgy légyen képességed kitérni őelőle! Merthogy a' csekély, de kitartó hadakozásbúl mindég az lész, hogy a' nagyobb erőt bíró ellenség rabul ejt tégedet! 

A' hadnagy országának védősánca. S ha az sánc hiba nélkül vagyon, úgy az ország bizton erős. Ám ha az sáncban hiba vagyon, az ország bizonyos, hogy gyöngén álla.

Ennekokáért a' fejedelem három mód által sodorhatá az hadat veszedelembe:

I. Ha elméjével fel nem vevé, hogy az had nem vagyon képes tovább nyomulni, ő penig megparancsolá, hogy törnének előbbre. Ha elméjével fel nem vevé, hogy az had nem vonulhata vissza, ő penig mégis visszaparancsolá őket. Ezt nevezék úgy, hogy vasra vereté seregit.

II. Ha nem esmeré az hadnak dolgait, és úgy cselekedék, mint ki országot igazgat, ez által tisztei öszvezavarodnak.

III. Ha nem esmeré az had fortélyát és úgy cselekedék, mint ki országa hivatalit igazgatá, tiszteit kételyekben marasztá.

Mikoron penig az had zavarodván, kételyekkel rakva vagyon, az szomszéd fejedelmeknek alkalma lészen kihasználni az ország gondját-baját. Ekkoron mondják, hogy az fejedelem maga országában támaszta zűrzavart, s nyújta győzelmet ellensége kezibe.

Így a' győzelem ötképpen esmerheték: 

I. Az győze, ki esmeré, hogy mikor vagyon alkalmatos ideje az hadakozásnak.

II. Az győze, ki mind az apró, mind a' nagy seregeket egyiránt jól igazgatá.

III. Az győze, kinek seregiben a' feljülvalók és a' közemberek egy szándékot vennének elméjükbe.

IV. Az győze, ki maga óvatos 's megvárja az ellensége botlását.

V. Az hadnagy győze, ki talentommal bír, és a' fejedelme nem köté béklyóba őtet.

Ez öt vagyon a' győzelem megesmerésének útja.

Ezért mondom, hogy ha esmered az ellenséged és esmered tenmagad, úgy vívjál bár százszor, veszedelem nem lesdel reád! Ha ellenséged nem esmered, csak tenmagad esmered, úgy mindenik győzelmed követvén egy vereség a' jussod! Ha penig sem nem az ellenséged, sem nem tenmagad nem esmered, úgy mindenik hadakozásban veszedelemben lészel!



IV. A' FIGURA

Szun mester mondá:

A régiek, a' hadakozásban járatos vitézek önnönmagukat legelőszer is legyőzhetetlenné alakíták, osztán úgy várták vala az alkalmatos időt, hogy az ellenségre rontván győzedelmet szereznének.

Az, hogy őket le nem gyűrék, csak őrajtuk állék avagy bukék. A' legyőzetésük penig, az ellenségen múlék.

Ezokáért vagyon, hogy ki az hadakozást jól esmeré, képes önnönmagát legyőzhetetlenné tenni, de nem vagyon képes az ellenséget mindenkor legyőzetni. 

Ezért mondják, hogy a' győzelem conditiói megesmerhetők, ám megcselekedni nem mindenkor lehet.

A' legyőzhetetlenség a' defensióban, a' győzelem penig a' támadásban áll. A' defensiót definiálva: még híjján vagyon a' dolgoknak. A támadást definiálva: mindenekbűl szerfelett vagyon.

Az ki járatos az defensióban elrejté magát a' kilencedik föld mélyibe; az penig, ki járatos az támadásban, a' kilencedik ég magasábúl csap le az ellenségre. Ekként lészel képes tenmagad bizton megoltalmazni és győzni. 

Ki az egyszeri embernél többet nem láték a' győzelembűl, nem vagyon a' jók legjobbika. Még ha hadakozván győzelmet is venne, és ez világon mindenki a' legjobbnak mondaná, úgy sem lész ő a' jók legjobbika.

Merthogy az, ki képes felemelni egyetlen szőrszálat, sem nem mondatik nagy erejűnek; s az, ki látá a' Napot és a' Holdat, sem nem mondatik éles szeműnek; s az, ki meghallá a' mennynek dörgésit, sem nem mondatik jó fülűnek.

A' régiek, kiket hadakozásban járatosnak mondottak vala, mindég könnyűszerrel győzelmet vevének. Ezért az hadakozásban járatos vitézek győzelmeik által maguknak nevet nem szerzettek, bátorságukat mások sem magasztalták. Miérthogy az hadakozásban hibát nem ejtének, győztek. S ki hibát nem véte, mindég győzelmet veszen! Azok fölött győz, kik veszteni rendeltettek.

Ezokáért a' hadakozásban járatos vitéz lábát vesse meg az helyen, ahun már az vereség el nem érheté! Mindazonáltal penig nem veszejté el az státust, ahun az ellenséginek veszteni szükséges!

Ezért osztán az had lészen a' győztes, ki legelőszer győz, és aztán keresé az hadakozást. Az had veszít, ki legelőszer kezdé az hadakozást, és utána keresé a' győzedelmet. 

Az ki a' hadakozásban járatos, minduntalan a' helyes úton mene és megtartá az háború reguláit. Ilyenképpen vagyon képes az győzelem és vereség dolgát megigazítani. 

A' háború regulái penig előszámlálván: Az első nagyságnak mondatik, a' második mértéknek mondatik, a' harmadik numerusnak mondatik, a' negyedik tehernek mondatik, az ötödik penig győzelemnek mondatik.[7]

A' föld szülé a' nagyságot, a' nagyság szülé a' mértéket, a' mérték szülé a' numerust, a' numerus szülé a' tehert, a' teher penig szülé a' győzelmet. 

A' győzedelmes sereg olyan, mint az egy fontnyi súly az egy lathoz mérve. A' vesztes sereg penig, mint a' lat a' fonttal conferálva.[8] A' győztes sereg hadakozása, milyenformán a' víz zúdulék alá ezer öl magasbúl. Ezt nevezék figurának.



V. AZ ERŐ 

Szun mester mondá:

A' tömegeket igazgatnod olyan, mintha kevés embert igazgatnál, csak azok számainak felosztása külömbözék. A' tömegekkel hadakoznod olyan, mintha kevesb emberrel hadakoznál, csak az figurában és nevezetben külömbözék. 

Azérthogy a' támadás idejekor az seregid bizton vezéreld az ellenségre, azonközben, hogy vereséggel semmikor sújtatván ne légy, egyazonképpen szükséged vagyon az találmányokra és tusára.

A' seregeddel úgy csapj az ellenségre, milyenformán az őrölőkő zuhanék a' tikmonyra. Ez penig a gyönge és az erős hadakozása vagyon.

Mindenik hadakozásban az ember-emberrel tusakodás által mehetnél az ellenséged közelibe, de a' győzelmet csak az találmányok által érhetnéd el. Ezért, ki esmeré az cselvetés fortélyát, annak talentoma oly bőségben vagyon, akár az Ég és a' Föld, semmikor nem kiapadó, akár a folyóvizek. Elvégezni és ismég nekikezdeni ez a' Nap és a Hold circulatiója. Meghalni és ismég születni ez a' négy évszak circulatiója.

Hang csak öt vagyon, de megannyi variája lészen, hogy hallván aztat fülünk kábul belé. Szín is csak öt vagyon, de megannyi a' variája, hogy szemünk káprázék belé. Íz is csak öt vagyon, de megannyi variává lőn, hogy kóstolni sem győzzük.[9] Az hadakozásban erősen állanod csellel és tusával lehet. Miérthogy az cselnek és tusának annyi variája vagyon, hogy semmikor ki nem fogyhatnál abbúl. A' csel és a' tusa egymásból szüle ki, oly circulatió által, hogy végire semmikor nem érkezék. Vajh ki tudná elhasználni azt? 

Ez az erő penig a' sebes folyóvíz ereje, ki sziklaköveket sodrék magával. Az ellenség pusztításával való calculatio penig a' gyors héjához hasonlatos, ki szemhunyás alant csap le prédájára. Ezért annak, ki az hadakozásban jártassággal vagyon, légyen ereje fatális, calculatiója penig hiba nélkül való! Légyen erőd olyan, miként a' számszeríj húrja feszítteték meg, a' calculatiód penig olyan, miként a' nyíl löveték ki!

Midőn confusio és tumultus vagyon az hadakozásban, úgy a' viadalt rend nélkül hinnéd, ám az bizon nem rend nélkül való. Ha az hempelygésben és zűrzavarban figurád körré lészen, úgy talán az kárvallást elkerülhetnéd.[10]

Az zűrzavart a' rend szülé, az gyávaságot a' bátorság szülé, az gyöngeséget penig az erő szülé meg. Az rendet és az zűrzavart a' numerusok dönték el, az bátort és az gyávát az erő definiálja, az erőst és az gyöngét penig a' figura dönté el.

Ezért osztán, ki experentiával vagyon az ellenség mozgatásában, oly figurát tészen eleibe, kit őnéki követni szükséges, avval kecsegteti, kit őnéki megszerezni szükséges. Előnyöket mutatván kezdé elfele mozgatni őtet, és lest vetvén várja, hogy megérkezne.

Ezért, ki jártas az hadviselésben, mindég abban van reménsége, mit önnön erejibűl megcselekedni képes, másokat penig nem kénszeríte. Embereit is azáltal válogatá öszve, hogy saját erejük szerént micsodás dolgokra alkalmatosak.

Ha penig emberei erejét esmeré, úgy ők az hadakozásban oly könnyűszerrel haladnának, milyenképpen a' rönk avagy a' kő gurulék alá. Az rönk és az kő naturája által a' síkon megnyugovék, a' meredélyen penig mozdulék. Az is naturájábúl jöve, hogy ha szegletes figurával való, úgy veszteg álla, de ha kerek figurával való, úgy gurula.

Ezért, az hadakozásban jól használjad emberid erejét, és ők úgy cselekednének, mikoron az ezer öl magas hegyrűl a' gömbölég kő gurulék alá. Ez vagyon az erő.



VI. A' GYÖNGE ÉS AZ ERŐS 

Szun mester mondá:

Az, ki a' csata helyire legelőszer érkezvén várja ellenségit, erejében vagyon, de az, ki későbben érkezék, kapdosván hadakozék, és meglankada. Ezért osztán, ki járatos az hadakozásban, maga igazgatá ellenségét, és ellensége által ő nem igazgaték.

Ha az vagyon kévánságod szerént, hogy ellenséged a' maga szándékábúl jönne tehozzád, úgy kecsegtesd előnyökkel! Ha penig az vagyon kévánságod szerént, hogy ne jönne tereád, úgy veszedelemmel ijeszd el!

Így osztán, ha ellenséged erejében vagyon, úgy is megfáraszthatnád, ha jóllakott, úgy is kiéheztethetnéd, ha penig veszteg álla, úgy is menésre szoríthatnád. Menj távol az helytűl, ahun gyors támadás fenyeget, és ottan támadj, ahun nem várnák!

Ha kévánásod szerént ezer mérföldet mennél, azonközben, hogy erőd meg nem lankadna, úgy az helyen menj, ahun ellenséged nem vagyon! Ha szerezni kévánva támadsz, az helyen tedd, ahun ellenséged nem védekezék! Ha penig securitást kévánva védekeznél, az helyen tedd, ahun ellenséged nem támada!

Ezért jól támadnod akként lehetne, hogy ellenséged ne tudja, mihelyen állíthatná a' maga defensióját! Jól védekezned penig úgy lehet, hogy ellenséged ne tudja, mihelyen támadjon! Ó, micsodás titkokkal rakott s figura nélkül való ez mesterség! Ó, micsodás isteni s hangok nélkül való! Így lészel az ellenség sorsának urává. 

Ha ellenségedtűl nem megakasztatván kévánnál előre menni, úgy rohamod tedd könnyűnek. Ha űzetetés nélkül kévánnál visszavonulni, légy gyors, hogy ellenséged nyomodba ne érkezzék!

Ezért osztán, ha én hadakozni kévánok, úgy az ellenségem, ámbár magas sáncot emelne és mély árkot ásna, de az hadakozást el nem kerülheté, miérthogy támadásom kénszeríté őtet a' maga megoltalmazására. De, ha én hadakozni nem kévánok, úgy oly helyet választok magamnak, ahunnét jól védekezhetnék, így osztán ellenségemnek nem vagyon alkalmatossága énreám támadnia, miérthogy szükséges elvonulnia az őnéki alkalmatos helyrűl.

Ha a' figura, mit ellenségem megesmére, nem az én valós figurám, úgy a' magam soliduma által az ellenség erője felosztódék. A' solidumom egyben állék, de az ellenségem tízbe oszlék széjjel. Ezért mindenik részire tíz annyi erőmmel mehetnék rá. Az én erőm szaporodék, ellenségemé penig fogyatkozék. S miérthogy nagy erőmmel törhetnék a' gyöngére, kevesen vannak, kiknek bátorsága lenne vélem hadakozni.

Az hadakozásod helyit ellenséged ne esmerje fel, mert így őnéki temérdek helyt kell támadni! Ha penig sok helyt támada, úgy silányan lésznek kik téged találván, véled harcolnának.

Ezért, ki elöl gyűjté egybe erőit, az hátul gyöngén vagyon, az penig, ki hátul vagyon erősen, elöl gyöngüle. Az, ki a' bal szárnyon erős, a' jobb szárnyon gyönge, s ki a' jobb szárnyon erős, a' bal szárnyon gyönge. Ezért osztán, ki azt kévánja, hogy egyetlen része sem légyen felkészületlen, úgy bizonyos, hogy lész gyönge része. Az, ki mindég az ellenség ellen készül, magát meggyöngíté, az penig, ki ellenségét kénszeríté, hogy ellene készülődnie szüksége lenne, erőjét mindég szaporítja.

Ezért osztán, ha esmeréd az hadakozás helyit, és esmeréd az hadakozás napját, úgy sereged álljon bár ezer mérföld messze, úgy is csatát vívhatnál! De, ha sem az hadakozás helyit, sem a' napját annak nem esmered, úgy a' bal szárnyadnak nem vagyon módja a' jobb szárnyadon segíteni. Az elöl állók nem képesek támogatni a' hátul állókat, és a' hátul állók sem képesek támogatni az elöl állókat. Ez lészen mikoron az távolság tíz mérföldnél felettébb vagyon, de közelebb állván is éppen ekként lészen.

Ha az én considerátióm szerént cselekednél, úgy légyen bár tengernyi ellenséged hada, ő mindennemű effectus nélkül vagyon a' győzelem és a' vereség dolgában. Ezért mondom: a' győzelmet vidd véghez! Légyen bár ellenséged bármily temérdek, a' tusakodást úgy is elkerülhetnéd!

Hogy ellenséged calculáld, esmerd meg a' sikerre és a' bukásra vivő terveit, hogy megriaszd őtet esmerd meg a' mozgásának és nyugovásának praeceptumait! Hogy előtted figuráját kitakarja, esmerd meg életinek és halálának helyit! Ha penig megvívnál ővéle, esmerd meg mihelyen vagyon bőségben avagy szükségben!

Ezért osztán az had figurája akkoron a' legkiválóbb, midőn már figura nélkül való. Miérthogy, ha figura nélkül való lennél, nincs oly jártas kém, ki megleshetne, és a legbölcsebbek sem képesek tőrbe csalatni tégedet.

Az, ki a' figurára támaszkodék, a' győzelem dolgát a' tömegre helyezze, de olyan képpen cselekedné aztat, hogy a' tömegek meg ne tudhatnák! A' győzelmed figuráját mindenik ember megesmerheté, de a' figurát, amiáltal győzelmedet componáltad senki meg ne esmerje! Az mód, amiáltal már egyízben győzelmet vettél, ismég meg nem cselekedhetnéd, de a' figura variái kiapadhatatlanok.

Seregednek figurája légyen olyan, akár a' vízé! A' víz figurája penig, hogy kerülé a' magasat és a' mélybe rohan. A' sereged figurája légyen olyan, hogy kerülje ki az erőset, de csapjon le a' gyöngére! A' víz a' föld szerént folyék, az had penig az ellenség szerént vegyen győzelmet! Ezért osztán seregednek ne légyen állandó positiója, mert a' víznek sem vagyon állandó figurája!

Az hadnagyot penig, ki képes ellensége szerént megváltoztatni a' figuráját, nevezék divinusnak.

Miérthogy az öt elementum között nem vagyon egy sem állandó győzedelemmel, az négy évszak közbűl sem állhatna egy sem örökkön. A' napnak is vagyon rövidülése és meghosszulása, és a' Holdnak is vagyon fogyatkozása és kerekedése.



VII. A' SEREG VIADALA 

Szun mester mondá:

Mindenik hadakozásnak az vagyon regulája, hogy mikoron az hadnagy meghallá fejedelme parancsolatját, hadakat szerezzen, öszvegyűjtené a' népeket, az hadakozás helyibe vivé őket és tábort állít. Semmi nem vagyon nehezebb a' sereg viadalánál. A' sereg viadalának nehézsége abban állék, hogy a' kerülőt egyenes útra változtasd, a' veszedelmet penig előnyre!

Ha kerülőt tészel, előnyökkel ámítva megcsalatod ellenséged! S bár ellenségednél később indulnál, de ő előtte érkezel. Így osztán elméddel felérheted az kerülő és egyenes tactikáját.

A' sereg viadala előnyökkel is kecsegtet, de veszedelembe is dönthet! Ha előnyt kévánva az teljes seregeddel tusakodnál, úgy akarásod el nem érhetnéd. Ha penig előnyt kévánva az könnyű csapataiddal tusakodnál, úgy a' kolyesszáid maradnának el.

Ezért osztán, ha páncélodat levetvén rontanál előre, éjjel-nappal sem pihenve, s bár kétannyi utat járnál meg, mint máskor, több napi járást egybetévén, de ha száz mérföld messzibűl kezdenél hadakozni az előnyök miát, úgy az sereg három részinek[11] kapitányát bizonyos, hogy rabul ejtenék. Ha az erősek bár előretörnének, de a' gyöngéket hátul maraszták, az seregnek csak egy-tized része érkezék meg. Ha penig ötven mérföldrűl kezdenél hadakozni, úgy is elveszejtenéd magadat, mert seregednek csak fele érkezék meg. Sőt, ha harminc mérföld messzibűl kezdenél hadakozni az előnyök miát, úgy is csak sereged két-harmad része érkezék meg.

Ezért osztán, ha kolyesszák nélkül vagyon a' sereged, úgy bizonyos, hogy odavész, ha élés nélkül vagyon, úgy is odavész és ha felszereltség nélkül vagyon, úgy is elveszejték.

Ha nem esmeréd az szomszéd fejedelmek akarását, úgy nem vagyon képességed szövetséget esküdni ővélük. Mimódon, ha nem esmeréd a' hegyeket és erdőket, a' gánccsal és szakadékkal rakott helyeket, a' lápokat és mocsarakat, nem vagyon képességed sereged igazgatni. Ha nem fogadnál szolgálatodra helyben élő kalauzt sem, a föld előnyeit sem fordíthatnád kévánságod szerént a' magad használatjára.

Az seregnek az ellenség megcsalatására kell fundamentomát állítani, az előnyök szerént szükséges mozogni és az erők osztása avagy egyberakása szerént szükséges változni! Mikoron úgy kévántatik, cselekedeted gyors légyen, akár a' szélvihar, de mikoron úgy kévántatik, légy nyugodalmas, akár az erdő fái! Mikoron az kévántatik, tombolj akár a' tüzes veszedelem, de ha kell, tudj mozdulat nélkül lenni, akár a' hegy! Mikoron az kévántatik, légy elrejtve, akár a' sötét homály, de ha kell, csapj le, akár az ménkű! 

Mindenik hely prédálásakor sereged osszad meg kettőbe, mindenik föld megszállásakor szükséges az előnyök distributiója! Mindenik cselekedeted megfontolással és calculátióval légyen! Az győzelemhez legelőszer megesmerned szükséges az kerülő és egyenes út praeceptumát! A' seregek viadalának ez vagyon regulája.

A' seregek igazgatásárúl való tractatusban[12] az mondatik: "A' szó el nem érheté mindenik ember hallását, ezért osztán használnak vasdobokat, az üzenéseket meg nem láthatá mindenik ember, ezért osztán használnak igazgatásra való zászlókat." A' vasdobok és az igazgatásra való zászlók az emberek fülinek és szeminek egybenhozására valók. És ha embereidnek egy akarásuk lészen, úgy nem csak az bátrak törnének előre magánosan, és nem csak az gyávábbja vonulna vissza magánosan. Ez vagyon a' tömegek igazgatásának regulája. 

Ezért éjjel vívott hadakozásban tüzeket és dobokat használj, nappal vívott hadakozásban penig sok igazgatásra való zászlót! Ezek által még az ellenséged fülit és szemit is elkápráztathatnád. Ezek által ellenséged egész seregében rettenetet támaszthatnál, s az kapitány maga is megtébolyula. 

Bizon úgy vagyon az, hogy a' virtus reggel még tombolék, nappal már múlék, estve penig meglankada. Ezért osztán, ki járatos az hadakozásban elkerülé az tomboló virtussal valót, de reája támada az múló és meglankadó virtussal valókra. Ez vagyon a' virtus számbavétele.

Temagad ordinantiában állván várd ki ellenséged zűrzavarát, nyugodalmast várd ki ellenséged kapdozását! Ez vagyon a' szív propensiójának számbavétele.

Ha ellenséged közelben állna, várd ki, hogy távolabb vonulna! Ha erejében vagyon várd ki, hogy megfáradna! Ha teli lakta magát, várd ki, hogy megéhezne! Ez vagyon az erő számbavétele. 

Ha ellenséged zászlói rendben állanak, hadakozást ne kezdj ővéle! Ha csapatai rendbe osztván állanak, ne menj reá! Ez vagyon a' változás számbavétele.

Az hadakozásban használni szükségelt praeceptumok előszámlálván:

Ne menj reá oly ellenségre, ki magas helyre bévevé magát!

Ne űzd az ellenséget, ki csak ámít tégedet az ő menekülésével!

Ne kapdossál az ellenség által elibéd rakott csalira!

Ne gáncsold az ellenséged, ki maga földjire vonulna már vissza!

Ha körbekerítenéd az ellenség hadát, engedj őnéki valami szabad utat!

Ne nyomorgasd a' reménség nélkül való ellenséged!

Ezek peniglen a' hadakozás regulái.



VIII. A' KILENC VÁLTOZÁS 

Szun mester mondá:

Mindenik hadakozásnak az vagyon regulája, hogy minek utána az hadnagy bírja kapitánya parancsolatát, seregeket toborozván gyűjtene katonákat:

Nehéz helyeken ne verje fel táborát!

A' nagyobb utakon szövetséget keressen!

Elkerített földeken ne maradjon sok időt!

Békeríttetvén cselt használjon!

Reménség nélküli helyeken is hadakozzék!

Némelyik út bizon nem való járásra!

Némelyik had biz' meg nem támadható!

Némelyik várfal biz' nem ostromolható!

Némelyik hely biz' hadakozásra nem való!

Némelyik fejedelmi parancsolat biz' véghez nem vihető! 

Ezért osztán csak az hadnagy lészen képes igazgatni az hadakozást, ki eszébe vevé az kilenc változás előnyit. Az hadnagy, ki bár esmeré a' föld csinját, de elméjébe nem vevé az kilenc változás előnyit, nem vagyon képes alkalmaztatni a' földet maga hasznosságára.

Ki seregeket igazgata, de nem esmeré az kilenc változás mesterségit, bár esmerheté az öt előnyt, nem lészen képes győzelemre vezérelni katonáit.

Így az bölcs hadnagy a' ratio szerént képes egybenkötni az előnyöket a' károkkal. Ha az előnyöket az károkhoz igazítanád, úgy mindenik actiódban bizodalommal légy! Ha penig a hátrányokat igazítanád az előnyökhöz, úgy mindenik veszedelmet elkerülhetnéd! 

Így penig a' külömbféle fejedelemségeknek károkat támasztván, képes lennél a' magad hatalmához hajlítani őket. Aztán penig a' feladatok széjjelosztásával állíthatnád őket hivatalokba, s előnyökkel kecsegtetvén buzdíthatnád őket.

Ezért az hadakozás regulája, hogy kötve hidd, hogy ellenséged nem érkezék meg, de készen állva várjad őtet! S ne bizakodjál abban sem, hogy ellenséged nem támad reád, de készülve várjad támadását!

Így mindenik hadnagyra öt veszedelem lesdel: 

I. Ha mindenek felett számít az halálára, úgy bizonyos, hogy megölheték.

II. Ha mindenek felett életét félti, úgy bizonyos, hogy rabul ejték.

III. Ha mindenek felett düh feszíté széjjel, úgy bizonyos, hogy megsérték.

IV. Ha túlságos nagy erényekkel bír, úgy bizonyos, hogy szégyenbe taszíttaték.

V. Ha szerfelett szeretettel vagyon a' népe felé, úgy bizonyos, hogy veszedelmet hoznak reá.

Ez öt vagyon az hadnagy túlságos dolga, és a' seregek igazgatásának tragédiája. Ha az sereg legyőzeték és hadnagyát is megölék, azt bizon az öt veszedelem által cselekedhették meg. Jól megfontold ezt!



IX. A' VONULÓ HADAK 

Szun mester mondá:

Ha sereged elhelyeznéd, vedd számba az ellenséged helyit is!

Ha hegyeken mennél által, vedd a' völgyek segedelmét! Magas helyeken mindenkor a' napsütötte oldalon vesd meg lábad! Ha az ellenséged feljülrűl jönne reád, te alanta állva ne hadakozzál ővéle! Ez vagyon a' seregek helyes collocatiója a' hegyek közibe.

Minek utána a folyón által menél, kerüld a' vizét! Ha ellenséged a' folyóvizen által menvén támadna reád, a' vízben állva ne találjon tégedet! Ha engednéd ellenséged, hogy hadának fele által menne a' folyóvizen és te úgy támadnál reá, az biz' előny. Ha hadakozni kezdenél, a' folyóvízhez közel ne állj, mikoron az ellenséged találod! Az folyóvizeknél is az magas helyek napsütötte oldalát keresd! Ez vagyon a' seregek helyes collocatiója a' vizeknél.

Ha mocsáron mennél által, tedd azt gyorsan, nem megpihenvén semminemű helyen! Ha az mocsár közepin találnád ellenséged, segedelmet a' vízzel és fűvel lévő helyeken keress, ahun hátad megett sűrű erdő vagyon! Ez vagyon a' seregek helyes collocatiója a' mocsarakon.

Sík mezőkön olyan képpen állj meg könnyű seregiddel, hogy tetőled jobbfelől és a' hátad megett magas hely légyen! Így ha elölről halálos veszedelem is jövék reád, hátramenvén szabadulhatsz attúl. Ez vagyon a' seregek helyes collocatiója sík mezőkön.

Az seregek helyes collocatiójábúl eredő ezen négy előny által már a' Sárga császár is győzelmet vevék a' négy császár felett.[13] 

A' seregek mindenkor szeressék a' magas helyeket, ámde gyűlöljék a' mélyeket! Kegyelmesek légyenek őelőttük az napos oldalak, de vessék meg az árnyékkal lévőket! Ha óvatos lészel s biztos helyen állanál, seregidre nem törék reá semminemű nyavalyás betegség. Ezt nevezém én bizton győzelemnek.

A' dombokon és erősségeken keresd a' napsütötte oldalakat, hogy azok tetőled jobbfelől és a' hátad megett légyenek! Ezek valának a' sereg előnyei és a' föld segedelme.

Ha a' folyó végiben az eső az ő vizét felkavarná, várd ki mikoron az már kitisztult vala, úgy menj által rajta! Ha akármi föld sebes vizű patakkal, rémisztő szakadékkal, rejtett barlangokkal, gazzal felveretett, és veszedelemmel ijesztő hasadékkal, árkokkal lévő, gyorsan menj által az helyeken, közelében ne állj meg! Te magad kerüld el ez helyeket, de ellenséged kénszerítsd a' közelébe! Te penig orcádnak eleibe tudd ez helyeket, úgy, hogy ellenségednek háta megett légyenek!

Ha seregeddel gazzal rakott szakadékhoz, nádas mocsarakhoz, veszedelmes sűrűségekhez érkeznél, mindenkor kutasd fel! Miérthogy ez helyeken az ellenség kémei bújhatnának meg.

Ha az ellenség közelben vagyon, de nyugodalmasan, veszteg állék, úgy bizonyos, hogy a' locus valamiféle segedelmébe veté bizodalmát. Ha távol állék, ámde hadakozni kezdene, úgy bizonyos, hogy a' te katonáid kévánja előre kénszeríteni. Ha penig táborát könnyen szerezhetőnek mutatná, úgy bizonyos, hogy valami találmány által kéván előnyöket elérni.

Ha körötted az rengeteg fa remegni kezdene, ellenséged érkezék. Ha látásodat fű takará el, gyanút tégy, hogy ellenséged állék megette! Ahun madár röpülék fel, az helyt ellenséged állék lesben. Ahunnét penig erdő-mező vadjai menekülnek, az helyt ellenséged rejté magát.

Ahun a' por egyenest szállék magasra, az helyt ellenséged hajtá feléd szekereit; ha a' por magasba nem szállék, de széltibe terülék el, az helyt ellenséged gyalogjai érkeznek; ahun a' por szerte-széjjel foszlék és hosszún kanyarog, az helyt csak a' tűzre való aszúfát szállíták; ahun penig kevés por itt-ott szállék magasra, az helyt ellenséged építé szekér-táborát.

Ha alázatos beszédet hallanál és serény készülődést látnál, úgy ellenséged kirontani készül. Ha penig ellenséged beszéde hangoskodó és minduntalan támadásával fenyeget, úgy bizonyos, hogy vissza kéván vonulni.

Ha ellenséged előre vezérlé könnyű szekereit, csapatait penig oldalt állítá, úgy csatarendjét igazítá.

Ha ellenséged semmi nem szorítá, de békességet kéván véled, úgy bizonyos, hogy valami tőrt készül vetni tenéked.

Ha meneküléssel ámítván, seregét rendben tartá, úgy hadakozásra alkalmatos az idő őnéki. 

Ha csapata fele előre rontana, fele penig menekülne, úgy bizonyos, hogy magához kéván csalogatni téged.

Ha ellenséged katonái fegyvereikre támaszkodván állanak, úgy éhség mardosá őket; ha vizet húzván mohón vedelék azt, úgy szomjú gyötré őket; ha előnyöket lát, de nem megyen érte, úgy ereje ellankadt vala.

Azon helyütt, ahun madarak gyűlnek egybe, ellenségedtűl nem kell félned! Ha éjjel ellenséged katonái egymást hívogatnák, úgy félelemben vannak. Ha seregükben zűrzavar támad, úgy hadnagyuk minden authoritás nélkül való. Ha az igazgatásra való zászlóit szakadatlan járni látnád, úgy felfordulás támadott vala. Ha tiszteik dühöngnének, úgy a' katonáik fáradtak már.

Ha már lovaikat ölik, hogy azok húsát egyék, és ivókupáikat sem akaszták helyikre, maguk penig nem térnek vissza szállásikra, bizonyos, hogy kétségekbe esvén mindenekre készen állanak.

Ha tiszteik a' katonákkal paroláznának, úgy bizonyos, hogy elvesztették a' tömegek bizodalmát.

Ha már szerfelett jutalmakat adnának avagy gyakorta büntetésekkel sújtatnak, úgy bizonyos, hogy állapatjuk nehézre fordult vala.

Ha előbb szigorral viseltetnének a' néppel, aztán meg félnek őtőlük, úgy bizonyos, hogy semmi tudásuk nem vagyon az ő mesterségük csinja felől. 

Ha ellenséged barátként mutatván magát, salutálván érkezék, úgy bizonyos, hogy csak megpihenni kéván.

Ha ellenséged haraggal állék szemben véled, de hosszú idő által sem nem támada, sem nem vonula vissza, úgy examinálnod szükséges mi vagyon szándéka. 

Az hadnak legfontosabb dolga nem a' katonák temérdek számában állék, miérthogy nem csak vis belli[14] által támadhatnál! Az ellenséged helyes calculatiója által elégséges erőket sorakoztatnál egybe, úgy győzedelmed bízvást remélheted! De ha ellenséged habahurján kicsin semminek néznéd, bizton rabláncba kerülsz!

Ha katonáid bizodalmát még nem nyerted meg, de már büntetésekkel sújtod őket, úgy parancsolatid szerént ők nem szolgálnak. De ha nem szolgálnak, bajos lészen hadakozásra bírnod őket. Ha penig magadénak tudod katonáid bizodalmát, de semmikor nem büntetnéd őket, nem lészen képességed hadakozásra kénszeríteni őket.

Mikoron parancsolatot tészel, tedd aztat humanitas által, ha peniglen ellenőriznéd, hogy foganattal való-é, tedd aztat a' disciplina militaris által![15] Így penig bízvás remélheted győzelmed! 

Ha eléred, hogy az, miket a' népnek okítasz, valós szokásává légyen, úgy ők mindenkor parancsolatid szerént szolgálnának. De ha megtűröd, hogy nem cselekednének tanításod szerént, úgy szolgálatra nem bírhatnád őket. Ha penig az embereket parancsolatid megfogadóvá tennéd, ővélük mindég consensusban lészel.



X. NATURA LOCI 

Szun mester mondá:

A' föld figurája szerént lehet általengedő, akadályozó, széjjeltartó, szakadékkal rakott, magaslatokkal-mélységekkel lévő és messzenyúló.

Ha képességünk vagyon előre menni és az ellenségnek is képessége vagyon felénk jönni, eztet nevezék általengedőnek. Az általengedő földön elsőnek foglald el az magas helyek napos oldalit, s előnyök szerént válaszd ki az élés hordozásának útjait, hogy hadakozván előnyt szerezz! 

Ha képességed vagyon előre menni, de vissza már bajosan fordulhatnál, az földet akadályozónak nevezék. Az akadályozó föld naturája penig, hogy ha az ellenség fölkészületlen állana, előre rontván győzd le! De ha már fölkészülten várakozék, bár reája mennél, győzedelmet nem vehetsz, miérthogy vissza nem fordulhatnál s előnyökkel sem bírsz!

Ha mi is előre mennénk előnyök nélkül és az ellenség is előre megyen előnyök nélkül, azt a' földet széjjeltartónak nevezék. Az széjjeltartó földnek naturája penig, hogy bár az ellenség előnyökre csábít, te reá nem menvén kerüld el őt! Ha eléred, hogy az ellenség hadának fele előre megyen, támadj reá, előnyöket szerezvén magadnak!

A' szakadékkal rakott föld naturája az vagyon, hogy megszerezvén az egészet foglaljuk el, hogy az helyt várjuk bé ellenségünk! Ha az ellenség már megszerezvén, az egészet magának bírja, ne kövessük őtet, csak akkoron menjünk reá, ha az egészet még nem szállá meg!

Magaslatokkal s mélységekkel lévő földek naturája, hogy elsőnek szükséges megszállnunk, s az napos oldalán várjuk bé ellenségünk! Ha az ellenség már mielőttünk megszerzé, kerüljük el, reá ne menjünk!

A' messzenyúló föld naturája penig, hogy az erők egyformán vannak és az hadakozást bajos keresni, miérthogy, hadakozván semmi előnyt itt nem szereznénk.

Ez a' hat az földről szóló institutio, mit mindenik hadnagynak szükséges észbe venni, hogy tisztét értőn cselekedje!

Ama hat által penig megcselekedheték, hogy a' had kéntelen visszavonulni, ereje meglankada, tőrbe esék, elrontatik, zavar támada avagy futva meneküle. Ez hat penig nem valami égi katastropha, hanem az hadnagy vitiumja vagyon.

Bár az erők egyazonképpen állanának, de ha eggyel támad tízre, kéntelen visszavonulni.

Ha gyalogjai erősek, de tisztjei gyöngék, úgy az sereg erejében meglankadva vagyon.

Ha tisztjei erősek, de gyalogjai gyöngék, úgy az serege tőrbe esék.

Ha főtisztjei elégedetlenkedvén nem szolgálnak a parancsolatok szerént, s az ellenséggel találkozván önnön maguk ideái által hadakoznának, úgy bizonyos, hogy nem esmeré az ő valós képességeiket és serege elrontaték.

Ha az hadnagy gyönge és disciplina nélkül való, a' praeceptumok értelmit penig világosan ki sohasem bontá, úgy tisztei és katonái állandó regulák nélkül lennének, és az hadrendet állítván bizonyos, hogy ott zűrzavar támadna.

Ha az hadnagy nem vagyon képes ellensége erőivel helyesen calculálni, úgy ő kevesb erővel az nagyobbra reá megyen, a' gyöngéket az erősekre menesztvén, mindazonáltal, hogy katonái közbül nem válogata öszve vitéz előcsapatot, úgy bizonyos, hogy futva kéntelen menekülni.

Ez hat penig a' vereségrűl való institutio, mit az mindenik hadnagynak szükséges elméjébe venni, hogy tisztét értőn cselekedje!

A' föld naturája az hadak segedelme vagyon. Az ellenséggel való helyes calculatio a' győzelem szerzése miát, és a' kesken és az akadályokkal rakott, a' közeli és távoli helyek számbavétele az főhadnagy hivatalja vagyon. Ha mindezeket penig esmered, bízvást győzelmet vehetnél, de ha ezeket nem esmered, bizonyos, hogy vereség a' jussod!

Ezért osztán, ha az hadakozásrúl való institutio győzelmet mutatna, és bár urad intene attúl, te bízvást kezdhetnél hadakozni! Ha penig az hadakozásrúl való institutio győzelmet nem mutatna, és bár urad buzdítna tégedet hadakozni, te ne kezdj ahhoz!

A' hadnagy előretörvén nem a' maga famáját keresé, visszavonulván penig nem a' büntetéstűl retteg, hanem csak az nép megoltalmazását és ura hasznát tartá mindenkor elméjében. Ez hadnagy penig országa ékessége vagyon.

Ha katonáiddal akként gondolsz, mint a' magad gyermekivel, úgy ővélük bízvást elmehetnél a' legmélyebb szakadék fenekére is. Ha katonáiddal akként, gondolsz, mint a' magad szeretett fiaival, úgy ők tevéled a' halálba is elmennének. De ha őket parancsokat nem adván szereted és bőkezűn viseltetnél ővélük, úgy szolgálatra nem bírod őket szorítani!

Ha oly zavar támadna, mit már nem vagyon képességed megigazítani, úgy katonáid lázadó fiakhoz lésznek hasonlatosak, és hadakozásra nem tudnád fogni őket!

Ha esmerjük katonáink, úgy hadba indulhatnánk vélük, de nem esmervén őket, az ellenséggel csatát nem kezdhetnénk, így osztán az győzelmet csak félig vehetnénk!

Ha esmerjük, hogy mikoron lehet az ellenségre törni, de nem esmerjük, hogy katonáinkkal az időben nem lehet hadba indulni, úgy az győzelmet megint csak félig vehetnénk!

Ha esmerjük az időt, mi az ellenségre támadni alkalmatos, és esmerjük azt is, hogy katonáinkkal hadba indulni is lehet, de nem vesszük elménkbe, hogy a natura loci hadakozásra nem alkalmatos, az győzelmet megint csak félig vehetjük!

Ezért osztán, ki az hadakozásban járatos, az hadait olyan képpen mozgatá, hogy semmikoron el nem tévedne, és úgy igazgatá, hogy tőrbe nem esék. Ezért mondom: "Ha esmered az ellenséged s esmered magad, győzelmet bízvást remélsz; ha esmered az eget és esmered a' földet, győzelmed teljes lész!"



XI. A' KILENC FÖLD

Szun mester mondá:

A hadakozás regulája szerént van szerteszóratott föld, könnyű föld, hadakozásra alkalmatos föld, nyitva álló föld, fontos föld, nehéz föld, akadályokkal rakott föld, körbekerítő föld és van halált rejtő föld.

Ahun a' külömböző fejedelmek maguk hadakoznának földjeiken, az vagyon a' szerteszóratott föld.

Ahun az ellenség földjire nem mélyen bár, de bérontasz, az vagyon a' könnyű föld.

Az föld, minek szerzése által előnyökkel bírnál, de ha te előtted az ellenséged szállná meg aztat, és így ő is előnyökhöz juthatna, az vagyon a' hadakozásra alkalmatos föld.

Az föld, ahun az ellenséghez közel mehetnénk, de ő is közeljöhetne mihozzánk, a' nyitva álló föld.

Az föld, mit határaikkal három fejedelemség ölele körbe, s így osztán, ki legelőszer szerzé aztat meg, az egész ország népének urává lehet, az vagyon a' fontos föld.

Az a' föld, ahun mélyen bényomulván, hátunk megett sok várat és erősséget hagynánk meg, az vagyon a' nehéz föld.

Az föld, ahun hegyeken, erdőkön, szakadékokon és mocsarakon, károkat szerezvén szükségelt által menned, az vagyon az akadályokkal rakott föld.

Az föld, ahun a' bényomulásra alkalmatos út kesken, a' visszatérő út penig kanyargó, és ezért az ellenséged még csekély erővel is reá támadhatna a' nagyobb erővel való seregeidre, az vagyon a' körbekerítő föld.

Az a' föld, ahun gyors hadakozás által életed megoltalmazhatnád, de az időt elmúlatván magad elveszejtéd, az vagyon a' halált rejtő föld.

Ezért osztán a' szerteszórattatott földeken ne hadakozzál!

A' könnyű földeken ne maradj!

A' hadakozásra alkalmatos földeken ne támadj!

A' nyitva álló földeken ne oszd meg erőidet!

A' fontos földeken szövetséget keress!

A' nehéz földeket felprédáld!

Az akadályokkal rakott földeken makacsul menj előre!

A' békerítő földeken alkalmatos stratagemát bírjál!

A' halált rejtő földeken penig mindenkor hadakozzál!

Valaha az vitézek, kiket a' hadakozásban járatosnak mondottak, képesek voltak megcselekedni, hogy az ellenségik csapatának elölállói és hátulállói ne keressék egymást, az ellenség nagy és apróbb erői ne légyenek egymás támogatására, a' nemesek és közemberek ne légyenek egymás segedelmére, a' tisztek és a' közkatonák ne légyenek egymás megoltalmazására, az hadak ordinantióját széjjelszakajtván, ők többé egyben nem találkoznának, de ha egybengyűlvén is maradnának meg, együtt hadakozni ne légyen képességük! Ha az egybengyűlésük előnyökkel bírt vala, úgy előrementek, de ha az előnyökkel nem bírt vala, úgy állásukban veszteg megmaradtak.

Merészelem immár kérdezni: "Ha az ellenség nagy erővel vala és csatarendjét erősen tartván jöve reánk, milyen képpen várjuk bé őtet?"

Aztat felelém erre: "Legelőszer szerezzük meg őtőle, mit szerfelett szeret, úgy osztán bizonyos, hogy mindenik szónkra figyelmez, s az szerént cselekedne!" 

A' gyorsaság az hadakozás legfőebb praeceptumai: Szerezd meg azt, mit ellenséged el nem érhetne; oly úton menj, amivel az ellenséged nem számítana; az helyen támadj, ahun az ellenség nem készülék a' maga megoltalmazására!

Ha idegenként járnál valami helyen, úgy mindég erőid öszveállítván nyomulj bé mélyen, úgy osztán az helyben élők nem lésznek képesek megakasztani tégedet!

Az bőven termő földeket mindenkor prédáld fel, úgy osztán seregednek mindég lőn elegendő élése! Gondolj katonáid táplálásával és erőiket ne fáraszd meg! Egyben tévén bátorságuk, rakd egyben erőiket is! 

Seregedet mindég helyes calculatiók és stratagema által igazgasd, mindazonáltal, hogy actiódat semmi ember ésszel ne érthesse!

Katonáid az helyre állítsd, ahunnét már nem vagyon menekvésük, így osztán ők hamarabb halnának, minthogy menekülvén futhatnának.

Ha penig az halálukat kévánnák elkerülni, úgy bizonyos, hogy a' tisztek és a' közkatonák egész erejük által hadakoznának. Ezért a' sereged katonái álljanak bár fene nagy veszedelemben, nem rettegnének attúl; bár az menekvéseknek útja nem vagyon, ők lábok megvetvén kitartanának; az ellenség földjire mélyen bétörvén, meg is tartanák aztat; s ha szükséges, képességük vagyon az ellenséggel megvívni.

Így az sereged a' te vigyázásod nélkül is óvatosan lészen, akarásod nélkül is engedelmessé lészen, béklyók nélkül is magadnál őket megtarthatnád, és parancsolatid nélkül is hívek lésznek tehozzád! S megtiltván az ördögi varázslásokat is, mindenik kétséget seregedtűl végleg elűzettél, így osztán senki katonád az halál elől meg nem futna! 

Ha tiszteinknek nem vagyon túlságos vagyona, az még nem bizonyosság arra, hogy az vagyont semminek vevék, penig ha sorsuk nem szabatik hosszúra, az még nem bizonyosság arra, hogy az hosszú létet semminek vevék. Az napon, hogy tiszteid hadba indulásukról való parancsolatid úgy vevék kezükbe, hogy az ültő helyükben találá őket, könnyeik ruhájukat áztatá bé, feküdvén penig könnyeikkel orcájikat szánták végig. De ha az helyre állítanád őket, ahun már nem vagyon menekvésük, oly bátorsággal lésznek, akár Csu és Kuj kapitány.[16]

Ezért az, ki a' hadak igazgatásában járatos, olyanná lőn, akár az Csang-hegyi kégyó Suaj-zsan, ki mikoron a' fejére ütnének a' farkával hadakozék, ha a' farkára ütnének a' fejivel hadakozék, ha penig a' testire ütnének a' farkával és a' fejivel egyiránt hadakozék.

Merészelem immár kérdezni: "Van-é mód, miáltal az sereget olyanná alakíthatnád, mint Suaj-zsan a' kégyó?"

Aztat felelém erre: "Igen van reá mód."

Miérthogy bármily nagyon is gyűlölködjék egymást Vu és Jü,[17] ha egy gályában ülvén mennének által a' folyón, mikoron vihar törne reájuk, bizonyos, hogy egymás segedelmére lésznek, akár a' jobb és a' bal kéz.

Ezért osztán ha lovaid öszvekötöznéd, a' szekereid kerekit penig a' földbe temetnéd is, az még nem elegendő, hogy bizodalommal légy seregid kitartásában. Mindenik katonád oly bátorsággal légyen, mintha egy testben lennének! Ez vagyon az hadak igazgatásának helyes útja.

Ha számba vennék a' föld csinját, az erősek, és a' gyöngék is egyazonképpen bízvást győzedelmesen vívhatának.

Ezért osztán az, ki a' hadak igazgatásában járatos, mindenik veszedelembűl katonáit kezüknél fogván vivé ki, úgy mintha egyetlen embert oltalmazna. Az hadak vezérének fontos dolga vala, hogy nyugodalma által rejtve légyen, s az iustitia által tartaná seregei rendjét! Képessége légyen katonái szemit és fülit ostobán tartani, hogy senki ember meg ne esmerhesse az ő dolgait! Változtassa meg az dolgait, cserélje ki cseleit, s úgy cselekedjen, hogy senki ember meg ne esmerhesse azokat! Változtassa táborának helyit, seregeivel térjen kerülő utakra és úgy cselekedjen, hogy senki ember azokrúl gyanút ne tégyen szívébe!

Ha az hadak igazgatásában alkalmatos idő vagyon, cselekedj úgy, mint ki magasra hágván alátaszajtja a' lajtorját.

Ha sereged igazgatván, valami fejedelem földjin mélyen előretörnél és actiót kezdenél, az seregeid parancsolatid szerént, úgy jöjjenek avagy menjenek mindenik helyre, akár a' juhnyáj, mindazonáltal, hogy senki ne esmerje, mi helyen mennének!

Öszvegyűjtvén az sereg mindenik katonáit és az veszedelmes földeken hadakozásra bírni őket, ez vagyon a' seregek vezérinek fontos dolga. 

Az kilenc föld változásit, a' megoltalmazás és a' támadás előnyit, az emberek sensusainak praeceptumait biz' examinálnod szükséges!

Mindég, ha valami idegen földön hadakoznál, mélyen bényomulván erőid gyűjtsd egyben, de alig bényomulva erőid oszd meg!

Ha országod határit magad megett hagyván, seregeidet penig a' szomszéd földjire vezérelvén hadra kelnél; az vagyon a' szerteszóratott föld.

Ha az ellenséged négy iránybúl reád mehetne, az vagyon a' fontos föld.

Ha az földekre mélyen bényomulni képességed vagyon, az a' nehéz föld.

Ha seregeiddel alig nyomulnál bé, az vagyon a' könnyű föld.

Ha a' hátad megett biz' erősségek állanak, előtted penig csak egy kesken árok vezet ki az helyrűl, az vagyon a' körbekerítő föld.

Ha penig menekvésedre semmi út nem vagyon, az biz' a' halált rejtő föld. Ezért osztán a' szerteszóratott földeken katonáink akarását egybenszerezni szükséges!

A' könnyű földeken mindenkor keresni kell a' találkozást katonáinkkal!

A' hadakozásra alkalmatos földeken hagyni kell ellenségünk cselekvésit szabadján, osztán őt követve kell magunknak is cselekedni!

A' nyitva álló földeken magunk defensióját kell figyelmeznünk! 

A' fontos földeken erősítenünk kell szövetségink kötelékit!

A' nehéz földeken az élés hordozását szükséges megoltalmazni az megakasztásoktúl!

Az akadályokkal rakott földeken hadainkat csak az utakon igazgathatjuk!

A' körbekerítő földeken az általjáró utakat kell bérekesztenünk!

A' halált rejtő földeken penig katonáink értésére kell adatni, hogy mi vagyon ártalommal életükre!

A' katonák penig olyanok, hogy ha körbekerítették őket, úgy védekeznek; ha menekvésükre út nem vagyon, úgy bátran vívnak; veszedelemben állván penig követnek minket.

Az, ki nem esmeré a' külömböző fejedelmek akarását, nem vagyon képessége szövetség esküvésre sem ővélük. Az, ki nem esmeré a' hegyek, erdők, a' szakadékok, meredélyek, a' mocsarak és lápok naturáját, seregét vezérelni sem vagyon képessége. Az penig, ki nem fogadna használatára helyben élő kalauzt, a' föld előnyeit sem hajlíthatná a' maga hasznosságára. Az had, ki ezek közbűl valamit is eszébe nem venne, maga országát nem nyerheté, a' maga egy királyát trónusára nem ültethetné!

Ha vezérük királlyá lőn, és ő mikoron valami nagy fejedelemségre kévánna rontani, temérdek hadakat toboroznia nem szükséges és, hogy az külömböző fejedelmeket a' maga akarására hajlítsa, más szövetségekre szüksége sem vagyon. Ezért osztán ez világon a' szövetség miát sehun nem hadakozék, más erejének szolgájává sem lészen, de a' maga erejében mindenkor bizodalommal vagyon. Ellenségire a' maga erejét kénszerítve, az ő várait megszerezheti, országikat penig elronthatja.

Ha az jutalmak adása állandó regulák nélkül vagyon, az parancsolatok penig ordinantia nélkül vannak, úgy mind az egész seregedet olymódon igazgathatnád, mintha egyetlen ember lenne. Katonáidnak add értésére dolgaikat, akár szók nélkül is! Hadakozván penig mutasd meg őnékik az előnyöket, akár úgy, hogy az károkkal nem is szólnál!

Az hadak magukat megoltalmazni csak úgy képesek, ha annak előtte veszedelmes földeken is forogtak már. Életüket megtartani penig úgy képesek, ha annak előtte már a' halált rejtő földekrűl is megmenekíttettek.

Miérthogy a' katonáknak csak a' veszedelmekbűl megszabadulván vagyon képességük az győzelem avagy vereség dolgait eligazítani.

Ezért a' háború legfőebb dolga az vagyon, hogy rejtve megesmerd az ellenségid szándékát, osztán őtet egy irányba fordítván, a' vezérüket akár ezer mérföld messzibűl is megölhetnéd. Errűl mondatik majdan, hogy dolgaidnak vitéz megcselekedője vagy.

Ezért osztán az napon, hogy vezéri hivatalod kezedbe szerzéd, mindjárást rekesztesd bé a' határok kapuit, hogy az határokon senki ember által ne mehessen, ne hadd, hogy az ellenség követivel emberid találkozhassanak!

A' vezéri helyeden esmét examináld szándékaid és tedd meg a' szükségelt felkészültségeket!

Az ellenség sorai mihent kinyílnának, törj bé közibük!

Az ellenségednél előbb érkezz az helyre, mit ő magának szeretne, és nyugodalomban állván várd ki a' hadakozásnak idejét! Tentával szabott mértéket meg ne tarts, de cselekedetid igazítsd az ellenséged szerént, hogy te ítélhesd az hadakozásnak dolgát.

Ezért osztán legelőszer dolgaid úgy kezdjed, mint a' szűz lyányka; és ellenséged előtted kapuit szélesen megnyitá! De akkor osztán gyors légy, akár a' fürge nyúl, és ellenséged meg nem akaszthatna tégedet!



XII. TŰZ ÁLTAL VALÓ TÁMADÁS

Szun mester mondá:

A' tűz által való támadáskor penig ötképpen cselekedhetnél! Legelőszer az embereket megégetvén, másodszor a' készleteket égetvén fel, harmadszor a' szekereket égetvén el, negyedszer az élésházakat égetvén fel, ötödször penig az utakat perzselvén fel.

A tűz támasztásának conditiói előszámlálván: Légyen alkalmatos tűz gyújtó attributum! Az tűz támasztásához légyen alkalmatos idő, a' lángcsóva vetéséhez penig légyen alkalmatos nap! Az alkalmatos idő: mikoron szárazság szikkasztá a' földeket. Az alkalmatos nap penig: mikoron a' Hold a' Rosta, a' Fal, a' Szárny avagy a' Szekérrúd caeli signumban vagyon. A' Hold ez négy constellátiója idején mindenkor szél támad.

Ha tűz által kévánnál támadni, válaszd meg az öt módozat egyikét, és változtasd azt az alkalmatosság szerént!

Mihent az ellenséged táborán bévül tűz gyúlladna, hamarján kévülről támadj reá!

Ha bár az ellenséged táborában tűz támad, de ő nyugovásában maradna meg, te ne menj reá!

Ha a' tűz már egész erejével tombolna, támadj reá, de ha valami dolog nem vala alkalmatos, veszteg állj!

Ha ellenséged táborát kévülről bírnád megégetni, úgy az idő elmúlatása nélkül tedd aztat, és ne várd, hogy bévül támadna tűz, így alkalmatos időben hoznád reá az tüzes veszedelmet!

Ha a' szél nyomában kelék tűz, szemben állva avval támadni ne kezdj! 

Nappal gyújtott tűznél ellenségedhez közel mehetnél, de az éjjel lángolónál veszteg állj!

Mindenik hadnak esmerni szükséges a' tűz alkalmazásának öt módját, miérthogy magát attúl megoltalmazhassa! Immár, hogy látod mi haszonnal vala a' tűz az támadásidhoz, úgy vagyon a' víz is erős segedelemmel az támadásid idején!

A' víz által ellenséged szertekergethetnéd, de nem szerezhetnéd meg hadát (miképpen a' tűzzel). 

Ha csatában győzelmedet kévánva, támadva szereznél, de ha a' legjobb módokat nem alkalmazod, úgy veszedelembe esel! És dolgodrúl majdan az mondatik, hogy javakat elpocsékoló és heábavaló volt.

Ezért mondom: "A bölcs fejedelemnek észbe venni, a' vitéz hadnagynak penig alkalmaztatni szükséges a' legjobb módokat!"

Ha előny nem vagyon, ne támadj; ha nem vagyon képességed, hadaiddal ne indulj el; ha nem vagy veszedelemben, ne hadakozz! A' fejedelem haragra gyúlván hadakat állítani ne kévánjon, a' hadnagy penig dühe miát ne hadakozzék! Csak úgy indulj hadakozni, ha az előnyid szerént vagyon, ha penig nem előnyid szerént vagyon, veszteg állj! 

A' harag fordulhat még örömre, a' düh penig fordulhat még boldogra, de elrontott országot meg nem oltalmazhatnál, halottid fel nem támaszthatnád!

Ezért mondom: "Bölcs fejedelem légyen megfontolással, az vitéz hadnagy penig mindenkor vigilintiával légyen! Miérthogy az ország nyugodalma és az seregek securitása csak ez úton járható!"



XIII. A' KÉMEKNEK ALKALMAZÁSA

Szun mester mondá:

Ha százezres hadakat állítanának ki, és ezer mérföld messze meneszték őket, úgy a' nép és a' fejedelem vagyonábúl naponta a' költségekre ezer arany emésztetik el. Így osztán az országon bévül s kévül is elkeseredettség támada, miérthogy a' hétszázszor ezer család az utakon, a' hadaknak szükségelt dolgait hordozván fáradna meg, mindazonáltal, hogy a' maga dolgát nem vagyon képessége mívelni.

Minduntalan egymástúl védekezvén, egyetlen győzedelmes napért is bizon hosszú esztendőkön által hadakozhatnánk. Az hadnagy, ki csak a' hivatalbúl húzott száz arany fizetségit ápolgatá, az ellensége megesmerését penig semmibe vevé, az vala a' leghitványabb. Ő penig az emberek vezetésére, fejedelme segedelmére nem lehet alkalmatos, és a' Győzelem ura sem lész őbelőle. 

Ezért a' bölcs fejedelem és a' vitéz hadnagy hadaikat olyanképpen indítanák, az ellenséget úgy győzhetnék le és a' tömegek felett magasodó actiókat úgy cselekedhetnék meg, hogy a' jövendő dolgokat előre meglátni kévánják!

Az előre megesmerést penig sem szellemektűl, sem más dolgokhoz conferálván nem vehetnéd, de ravasz calculatiók által sem szerezhetnéd meg! Az ellenség collocatiójának módjait csak az aztat esmerő emberektűl vehetnéd!

Ez kémeknek, kiket használatodra fogadhatnál, öt fajtája vagyon:

I. A' helyben élő kém.

II. A' benső kém.

III. A' visszatérő kém.

IV. A' halál kéme.

V. Az élet kéme.

Ha penig ez öt kémet egyiránt használnád, nem lészen ember, ki megesmerhetné útjukat. Ezt nevezék "isteni hálónak",[18] a' fejedelem kincsének.

A' helyben élő kém az, kit az ellenséged földjirűl választanál meg, és fogadnál használatodra.

A' benső kém az, kit az ellenséged hivatalnokai közbűl választanál meg, és fognád használatodra.

A' visszatérő kém az, kit az ellenséged kémei közbűl nyernél meg, és fognád használatodra.

A' halál kéme az, ki a' kévül állókat megcsalatván cselekedék, a' kémeinknek hamis üzenéseket ad értésére, és az ellenség kémeinek is hamis üzenéseket adna.

Az élet kéme penig az, ki informatióval tér vissza az ellenségtűl.

Ezért a' sereg legfőebb dolga az légyen, hogy a' kémekkel mindenkor az nexust keressék, őnáluk gazdagabb fizetség senkinek ne adassék, és semmi dolog ne légyen titkoltabb az ő szolgálatjuknál!

Ratio és ravaszkodás nélkül nem vagyon képességed használatodra fogni az kémeket. Humanitas és iustitia nélkül nem vagyon képességed az kémeket meneszteni. Finom sensusok nélkül penig nem vagyon képességed megítélni az igazmondásukat. Biz' finom, kényes sensusok szükségeltetnek, ámde az kémek használatját semmikor el ne vesd!

Ha egy kémednek, kit még el sem menesztettél, az ellenséged előre hírit venné, úgy az kémnek és annak is, ki dolgát kifecsegé, meg kell halnia!

Ha ellenségre kévánnánk törni, várát ostromlanánk avagy vezérét kévánnánk megöletni, úgy legelőszer esmerjük ki vigyázó hadnagyit, körötte állóit, a' kapuk istrázsa mesterit, de még a' benső, hív vigyázói nevét is! Parancsolatot tégyünk kémeinknek, hogy mindez dolgokat penetrálnák!

Esmerjük meg az ellenség kémeit, kiket ő meneszte mihozzánk! A nyomukban menvén előnyökkel csalogassuk magunkhoz őket, merthogy imígy visszatérő kémeket szerezhetnénk és foghatnánk a szolgálatunkra! Osztán az ő eszük által helyben élő kémeket és benső kémeket szerezhetnénk és foghatnánk használatunkra! Az ő esmerésük által érhetnénk el, hogy a' halál kémei az ellenségedet megcsalatván cselekednének, és hamis üzenéseket hordoznának őnéki. Az ő esmerésük által az élet kémeit mindenkor alkalmatos időben meneszthetnénk.

Az öt kém használatának legfőebb dolga, hogy informatiókat kapjunk az ellenség felől, és miérthogy az ellenségrűl való esmereteket az visszatérő kémektűl nyerhetnénk, ezért ővélük mindenkor bőkezűen viseltessünk!

Hajdanán a' Jin-ház Ji Csit felfogadván emelkede trónusára, Ji Csi penig annakelőtte a' Hszia-ház szolgálatjában állott vala. A' Csou-ház penig Lü Ját alkalmazván szerze hatalmát, Lü Ja penig annakelőtte a' Jin-ház hivataljában szolgált vala.[19]

Ezért osztán a' bölcs fejedelem és a' vitéz hadnagy légyen képes eszes embereket kémeiként szolgálatukra bírni, s így nagy actiókat cselekedhetnének meg!

A' háborúban a' legszükségeltebb, hogy a' seregek az kémek segedelmével mindenkor rendjén valón cselekedhetnének!




--------------------------------------------------------------------------------

SZÓJEGYZÉK

actio - tett, hadművelet
állapat - állapot
aphorizma - bölcsmondás
attributum - segédeszköz
authoritás - tekintély
caeli signum - csillagkép
calculatio - számítás, számbavétel
circulatio - körforgás
collocatio - elhelyezés
conditio - feltétel
conferál - összehasonlít
confudál - meg-/összezavar
confusio - zavar, káosz
consensus - egyetértés
consideratio - mérlegelés, megfontolás
consilium - tanács, javaslat
constellatio - csillagok, bolygók egymáshoz viszonyított helyzete
componál - megszervez
defensio - védelem, védekezés
definiál - meghatároz
disciplina militaris - katonai fegyelem
discursus - értekezés
distributio - felosztás
divinus - isteni
effectus - hatás
elementum - elem
élés - élelem
examinál - megvizsgál, tanulmányoz
experentia - tapasztalat
fama - hírnév
fatalis - végzetes
fegyverderék - páncélruha
figura - forma, alak
fundamentom - alap
gömbölég - gömbölyű
habahurjául - hebehurgyán
hadnagy - hadvezér
hieroglipha - írásjegy
humanitas - emberség
idea - eszme
informatio - tájékoztatás
institutio - tanítás 
iustitia - igazságosság
kalauz - vezető
kolyessza - társzekér
köböl - űrmérték
locus - terep
melyvas - páncélruha
miát - miatt
natura - természet, jelleg
natura loci - terepviszony
nexus - kapcsolat
numerus - szám
occasio - lehetőség, alkalom
ordinantia - rendszabály, rendtartás
penetrál - kifürkész, megles
penig - pedig
poenitentia - büntetés
praeceptum - szabály, elv
propensio - hajlam
prófétia - jóslás
provideál - biztosít, vmivel ellát
ratio - ész, megfontolás
regula - törvény, szabály
salutál - tiszteleg, üdvözöl
securitás - biztonság
sensus - érzék
sententia - bölcsmondás
solidum - szilárd, kemény
státus - helyzet, pozíció
stratagema - hadicsel, taktika
találmány - csel, fortély
talentom - tehetség
tikmony - tyúktojás
tractatus - értekezés
tumultus - rendezetlenség
varia - változat
véka - űrmérték
verbuvál - sereget toboroz
vigilintia - éberség
virtus - bátorság
vis belli - haderő
vitium - hiba, fogyatékosság






--------------------------------------------------------------------------------



A FORDÍTÓ UTÓSZAVA

A' HADAKOZÁS REGULÁI 
(Szun-ce ping-fa)

Kínának abban a korszakában született, amelyet a patriarchális arisztokrácia uralta kisebb-nagyobb fejedelemségek rivalizálása jellemez. A Csou-kor utolsó szakaszában, a Hadakozó fejedelemségek korában. (i.e. 403-221) azonban nemcsak fegyverekkel keresték a megoldást a már elviselhetetlenné vált politikai viszonyok orvoslására, de a megélénkült filozófiai iskolák új elméleteivel is. Ebben az i.e. 4. század végi pezsgő bölcseletei vetélkedésben kereshetők a legizmus (fa-csia) gyökerei. A legizmus vagy más néven a törvénykezők iskolája híven szolgálta azt a politikai törekvést, amely véget kívánt vetni a fejedelemségek folytonos csatározásainak és meg akarta teremteni az egységes Kínát. (Ez utóbbi i.e. 221-ben sikeresen meg is valósult.) Praktikus módszereivel az államszervezés és közigazgatás terén jutott elsősorban jelentős szerephez, de az ókori hadtudományi irodalom megszületését is elősegítette. Ekkorra ugyanis már a hadvezetés és a hadviselés külön "szakmává" vált, s a hadvezérek szükségét érezték, hogy mesterségbeli tudásukat megörökítsék mind a kortársak, mind az utókor számára.

E hadtudományi szakirodalom betetőzése a Szun-ce ping-fa. Kínában mind a mai napig meggyőződéssel állítják, hogy a Szun-ce írói név mögött egy régi hadvezér, bizonyos Szun Vu rejtőzik, aki a déli Vu fejedelemség uralkodójának, Ho-lünek (i.e. 514-496) ajánlotta fel szolgálatait. E nézettel több nyugati és japán szakember is vitába szállt, de érveikkel mit sem törődve, a kínai tudósok ragaszkodnak a mű ősi voltához, a legendás hadvezér szerzőségéhez. Bármi legyen is az igazság, a szövegen egyértelműen átsüt a legizmus forradalmian bátor gondolati rendszere, amely szakítva a merev patriarchális értékrenddel, a józan és megfontolt szabályokban, törvényekben látja az egyetlen lehetséges megoldást a hadvezetés területén is. Ez érhető tetten a mű azon részeiben, ahol a hadvezéri teljhatalomról van szó: a hadvezér önálló döntéseket is hozhat (sőt kell is hoznia), akár az uralkodó döntéseivel szemben is.

A Szun-ce ping-fa, az a mintegy ötezer írásjegyből álló mű, nemcsak megszületésekor bizonyult aktuálisnak. Érvényességét az évszázadok, évezredek sem koptatták el. Ahogy arra már utaltunk, hasznára volt a Kínát első ízben egyesítő Csin-si Huang-tinek, az első császárnak, aki birodalma központi eszméjévé a legizmust tette. A kései Han-dinasztia (25-220) tábornoka, Cao Cao, nemcsak olvasgatta, de kommentárt is írt hozzá. A történelem későbbi évszázadai során az övén kívül még kilenc kommentár született a műhöz. Hasznos olvasmánya volt Li Si-minnek (Taj-cung) is, aki nem más, mint Kína egyik legnagyobb, leghíresebb dinasztiájának, a Tang-dinasztiának (618-907) alapítója és kiváló uralkodója. A 20. századi Kínában is akadtak stratégák - nem is kevesen -, akik haszonnal forgatták e több mint kétezer éves írást. Közülük a leghíresebb Mao Ce-tung, aki nemcsak szívesen idézte híresebb sorait, de saját bevallása szerint stratégiáinak egy részét is ebből merítette. 

A Szun-ce ping-fa népszerűsége túlterjedt Kína határain is. Jelenleg ismert első fordítása a mai Észak-Kína területén létező Hszia-hszia-birodalomban (1032-1227) született meg tangut nyelven a 12. században. A kínai műveltséghez kapcsolódó környező országok is felfigyeltek e hadtudományi munka jelentőségére, s amíg önálló írásbeliségük nem alakult ki, addig a kínai szöveget tanulmányozták. A 17. században japánul is ismertté vált, majd mandzsu és koreai nyelvű fordítások is napvilágot láttak. Ázsiában ma már burmaiul, malájul, thaiul és vietnámiul is olvasható. Európában elsőként a jezsuita J. J. M. Amiot francia nyelvű tolmácsolása jelent meg 1772-ben. 1860-ban oroszra, 1905-ben angolra és 1910-ben németre is lefordították, s azóta e nyelveken újabb fordítások születtek. Ma már csehül, hollandul, olaszul, románul, héberül és arabul is olvasható. A magyar olvasók előtt sem ismeretlen, hiszen Tőkei Ferenc kiváló tolmácsolásában legutóbb 1995-ben jelent meg kétnyelvű formában. 

Kínában ma sohasem látott népszerűségnek örvend. A Szun-ce ping-fa kutatás már-már önálló tudományággá nőtte ki magát. Az utóbbi pár évtizedben szótárak készültek hozzá, tudományos cikkek és tanulmánykötetek százait írták róla, s szinte havonta jelenik meg egy-egy újabb kommentárral ellátott vagy egyszerűen modern kínai nyelvre fordított kiadása. Számos olyan változatára is bukkanhatunk a kínai könyvesboltokban, amelyek egészen korszerű értelmezését kínálják e két és félezer éves munkának. Így a modern ember is hasznos kézikönyvként forgathatja, hogy megoldást találjon saját problémáira. Ezek a változatok már címükkel hirdetik gyakorlati hasznukat, úgy mint A Szun-ce ping-fa taktikáinak alkalmazása a mindennapokban, a családban és barátságban, az üzleti tárgyalások során, a pénzvilágban stb. Egy részük komoly kézikönyvnek számít és nemcsak Kínában. Japánul, koreaiul is készültek hasonló munkák. 

A Szun-ce ping-fa örökérvényű, kortól és kulturális különbségektől független, az élet számos területén - nemcsak a hadviselésben - eredményesen használható stratégiai, taktikai fogásokat tartalmazó kézikönyv. Nem csupán kultúrtörténeti érdekesség, de segítségünkre lehet abban is, hogy a furcsának vagy egzotikusnak vélt, már-már misztikusan "csavaros" kínai észjárás, gondolkodásmód lényegét, alapjait megismerjük.

Fordításom egy kísérlet eredménye. Szerettem volna az idegen szövegnek nem csupán a tartalmát, gondolatait közvetíteni, hanem nyelvezetének hangulatát is, hogy a magyar olvasó megközelítően ugyanúgy érzékelhesse e több mint kétezer éves, klasszikus kínai nyelven írt hadtudományi munka különleges nyelvi- és előadásmódbeli ízeit, mint egy kínai. A csak filológiailag pontos tolmácsolás nem lenne képes visszaadni a mű legfőbb szépségét és sajátságát: régies veretét. Szun-ce alkotása nem olyan távoli az európai gondolkodástól, terminológiája nem olyan eltérő a miénktől, hogy azt csak nagy nehézségek árán lehetne egy, a saját régiségünket is tükröző magyar szépprózai fordításba "beletuszkolni".

Szerencsére nyelvünkön is születtek hasonló szakmunkák, a hadtudomány körébe sorolható művek. Ezek legszebb példái Zrinyi Miklós (1620-1664) nevéhez fűződnek. Zrinyi is katona emberként vetette papírra szentenciáit a hadviselés szabályairól, akárcsak a jelen munka feltételezett szerzője. A két szerző műveinek összevetésekor kiderül, hogy a hadakozásról megfogalmazott gondolataik számos helyen majdnem megegyeznek. Ennek - és a hadakozás egyetemes jellegéből fakadó egyezéseknek is - köszönhetően a 17. században már kidolgozott terminológiával, nyelvezettel bírunk a hadtudomány terén. A ma már nehezen érthető, szokatlan, idegennek tűnő latin szavak, kifejezések szerves részei voltak ennek a nyelvi világnak, számunkra pedig régies hangulatuk miatt fontosak. Ezért alkalmaztam magam is "deák" szavakat fordításom során, de igyekeztem elkerülni mindenfajta stílustalanságot. Napjainkban a latin szavak megértése nehézséget jelenthet. Ám maguk a kínaiak is hasonló nehézségekkel találkozhatnak, amikor saját nyelvükön régi szövegeket akarnak olvasni. Hiszen a klasszikus nyelvezetű művek titkaikat terjedelmes jegyzetanyag és kommentár nélkül még a tanult kínai olvasók előtt sem tárják fel egykönnyen. Én is e módszerhez folyamodtam, s jegyzeteket, szómagyarázatokat mellékeltem a szöveghez.

A fordítás során Zrínyi hadtudományi műveinek terminológiájára és nyelvezetére hagyatkoztam. Mivel azonban célom nem Zrínyi utánzása vagy valamilyen nyelvi "virtuózkodás" volt, hanem az eredeti kínai mű gondolatiságát, tartalmát és stílusát jól kifejező, hitelesen régies magyar nyelv hangulati felidézése, ezért olykor eltértem Zrínyi fogalmazásaitól (pl. a helyesírás, a nyelvjárásból adódó sajátos hangtani jellegzetességek, stb. miatt), s a szókincset és a nyelvezetet néhol elenyésző mértékben megváltoztattam a kínai szöveg tartalmi kívánalmai, a szakkifejezések sajátosságai érdekében.

Bár munkámat kísérletnek szánom, mégis remélem, hogy szokatlannak tetsző vállalkozásom elnyeri az olvasóközönség tetszését. Végezetül a magam további "mentését" Zrínyi szép soraival zárnám, melyet a Vitéz hadnagy című munkája előszavában fogalmazott meg ekként:

"... Fáradtam ugyan rajta, hogy jó magyarul írjam, véghez vihettem-e, az te ítéleted rajta. Ezért én sem gyalázattul nem félek, sem dícséretet nem kévánok..."





--------------------------------------------------------------------------------

Jegyzetek

1. Az "ég" itt az időjárásra és az éghajlati viszonyokra vonatkozik. [VISSZA]

2. A szövegben az "arany" megjelölést a régi kínai súlymértékre, a csin-re vonatkoztatva használom (1 csin = kb. 600 g). [VISSZA]

3. A mézgával (lakkal) és az enyvvel védőréteget vontak a katonák fegyvereikre. [VISSZA]

4. A "vékával" a régi kínai űrmértéket, a csung-ot (1 csung = 10.35 liter), a "köböllel" pedig a régi kínai súlymértéket, a tan-t jelölöm (1 tan = kb. 60 kg). [VISSZA]

5. A "század" a kínai lü-t jelöli, ami 500 emberből állhatott. A régi magyar, 120 embert számláló "zászló" terminológiával a kínai cu-kat jelölöm, melyek feltehetően 125 emberből álltak, a "tized" pedig a kínai, öt embert számláló vu helyében áll. [VISSZA]

6. "Hangya-roham"-nak nevezték a városfalak ostromát, amikor a gyalogság hangyaként özönlött felfelé. [VISSZA]

7. A kínai kommentárok tanúsága szerint a "nagyság" az ország méretét, a "mérték" a terület mértékeit, a "numerus" a katonák számát, a "teher" az erőviszonyokat, a "győzelem" pedig a győzelem lehetőségének kiszámítását jelöli. [VISSZA]

8. A "lat" a régi kínai súlymérték, a csu (1 csu = kb. 22 g), a "font" pedig a kínai ji helyében áll (1 ji = kb. 350 g). [VISSZA]

9. "Az öt hang": a kínai pentaton skála hangjai és hangnemei. "Az öt szín": a kék (vagy a zöld), a sárga, a piros, a fehér és a fekete. "Az öt íz": a keserű, a savanyú, a sós, a csípős és az édes. [VISSZA]

10. Az ellenségnek mutatott külső, szögletek nélküli formára vonatkozik, szemben a IV. fejezetben kifejtett, a sereg belső formájával (figurájával). [VISSZA]

11. Az egész hadsereg három, egyenként 12 500 harcost számláló seregből állott, úgymint előhad, derékhad és utóhad. [VISSZA]

12. Régi kínai, katonai szabálygyűjtemény lehetett, amelyről más szövegekben sem értekeznek bővebben. Mára elveszett. [VISSZA]

13. A "Sárga császár" (kínaiul Huang-ti) mitikus uralkodó volt, aki a négy égtáj mindenféle szörnyét, barbárát legyőzvén rendet teremtett a világban. [VISSZA]

14. A "vis belli" (haderő) a régi kínai terminus technikust, a vu-t jelöli, amelynek jelentése haderő, katonai fegyelem, s minden egyéb katonai jellegű tevékenység, elv, stb. [VISSZA]

15. A "humanitas" (emberség) a kínai ven terminus fordítása, amely mindenkor a vu ellenpárját jelöli, a civil, nem katonai hivatalokat intézményeket, rendelkezéseket. A "disciplina militaris" (katonai fegyelem) a vu jelentésének egy másik árnyalatát domborítja ki. [VISSZA]

16. Csuan Csu és Cao Kuj, ókori, legendás hadvezérek. [VISSZA]

17. Szomszédos fejedelemségek az ókori Kínában, amelyek egymással gyakorta hadban álltak. [VISSZA]

18. Az "isteni háló" a taoistáktól kölcsönzött kifejezés, amely magát a Taót, a természeti törvényt szimbolizálja. [VISSZA]

19. A legendák szerint a Sang-Jin dinasztia (i.e. 16. sz. - i.e. 11. sz.) hatalomra jutását a Hszia-dinasztia (i.e. 21. sz. - i.e. 16. sz.) bizalmas emberének Ji Csinek köszönhette. Akárcsak úgy, ahogy a Sang-Jin dinasztia szolgálatában álló Lü Ja segítette elő a Csou-dinasztia (i.e. 1066 - i.e. 221) trónra jutását. [VISSZA]


+

SZUN-CE

A HADVISELÉS TÖRVÉNYEI 
(Szun-ce ping-fa)


Fordította: Tőkei Ferenc


TARTALOM


Előszó


Alapvető elvek

A hadvezetés

A támadás kitervelése

A forma

Az erő

Az üresség és a teltség elve

A hadsereg harca

A kilenc változás

A menetelő hadsereg

A terep-formák

A kilenc terület

Tűzzel való támadás

Kémek alkalmazása

Jegyzetek

 

 

 

 

LAST_UPDATED2