Payday Loans

Keresés

Keresztényüldözések napjainkban PDF Nyomtatás E-mail
OLY KORBAN ÉLÜNK ABC

Keresztényüldözések napjainkban

A világ vallásai közül a legnagyobb – a több mint kétmilliárd főt kitevő kereszténység – követőinek 13%-a van kisebbségben a világon. A legtöbben közülük a Szub-Szaharában és a Közel Keleten, iszlám vallási közegben élnek. Az utóbbi időben a civilizációk peremterületein újra felerősödtek a vallási törésvonalakból eredő konfliktusok, amelyek nem egy esetben keresztényüldözéssé fajultak. A helyek, ahol a legkritikusabb a helyzet Szíria és Irak, de atrocitásokról számolnak be a hírek Pakisztánból, Nigériából és Indiából is.

Keresztények Európán kívül

Pew Research Center(link is external) 2010-ből származó adatai alapján a kereszténység eloszlása a világon egyenletes, minden régióban találhatóak a közösséghez tartozó emberek, kiknek létszáma 2,2 milliárdra tehető (a Föld népességének 31,5 %-a). A keresztények legnagyobb hányada Európában él (26 %, az úgy nevezett „nyugati” országokban), amelyet a Dél-amerikai és a Dél-afrikai régió közösségei követnek (24-24 %). A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a kereszténység 1 %-a él (megközelítőleg 25 millió fő).

Az etnikai konfliktusoknak világszerte gyakran felekezeti, vallási vonulatai is vannak, amelyek a Közel-keleti, a pakisztáni vagy egyes afrikai országok keresztény közösségei esetében különösen megjelennek. A keresztény vallás egyes Európán kívüli ágairól elmondható, hogy kisebbségben van a többségi, iszlám, hindu, vagy a törzsi vallásokkal szemben.

Régiókra és országokra bontva(link is external) a következő jelentős létszámú, de vallási intoleranciának kitett keresztény közösségekről beszélhetünk (a vizsgált országokban a keresztény közösségek kisebbséget alkotnak). Az Észak-afrikai régiót tekintve Egyiptom bír az egyik legnagyobb keresztény közösséggel, a maga 4 120 000 főjével, amelyet három „délebbi ország” közössége egészít ki, Csádban 4 560 000, Szudánban 1 810 000, míg Eritreában 3 310 000 keresztény él. Közép-Afrikában az iszlámmal elkeveredve nagy számú keresztény él például Nigériában, ahol a 178 500 000 lakosból 78 050 000 keresztény (40 %). A Közel-keleti keresztények legnagyobb létszámban Libanonban és Szíriában vannak jelen, amely 1 620 000 és 1 060 000 főt jelent. Keresztények élnek még továbbá Törökországban (320 000 fő), Irakban (270 000 fő), Szaúd-Arábiában (1 200 000 fő) és Iránban (110 000 fő) is. Az utolsó vizsgált régiót India és Kína térsége adja: Pakisztánban 2 750 000 fő, Indiában 31 130 000 fő, Kínában pedig 68 410 000 fő vallja magát kereszténynek, akik a túlnyomó többséggel szemben vallási diszkriminációt szenvednek el.

Üldözöttek

Napjaink viszonyainak ismeretében elmondhatjuk, hogy a felekezeti ellentét legerősebben az agresszívan terjeszkedő iszlám és a fokozatosan defenzívába szoruló nyugati, keresztény civilizáció között áll fenn, amely nem tudja megvédeni a többségiben iszlám országokban diaszporikusan meglévő közösségeit. További ellentétek állnak fenn a kereszténység és a keleti civilizációk között is, amelynek kulturális és társadalmi (illetve gazdasági és demográfiai) vetülete erőteljesebb, mint az iszlám vallási intoleranciájának. Huntington „A civilizációk összecsapása” című 1996-ban megjelent könyvében a következőkép látja a civilizációk közötti ellentétek kiéleződését:  „Az állandóan ismétlődő konfliktusok okait nem az átmenetei jelenségekben kell keresni. (…) Az okok a két vallás és a rájuk épülő civilizációk természetéből erednek. A konfliktust egyfelől az eltérő gondolkodással lehet magyarázni; a muzulmán felfogás szerint az iszlámban politika és vallás egymástól elválaszthatatlan – ez tökéletes ellentéte annak, amit a nyugati kereszténység vall. (…) A konfliktus másik oka azonban a két vallás közötti hasonlóságban is gyökerezik. Mindkét vallás monoteista, így a politeista vallásokkal ellentétben szinte képtelen más isteneket elfogadni; a világot pedig csak dualista – mi és ők – szemmel képes szemlélni. Univerzalisták; úgy vélik, ők képviselik az emberiség számára egyedül üdvözítő igaz hitet.” Huntington ezen túl hivatkozik Mohammed Sid-Ahmed, egyiptomi újságíró következő, 1994-ben tett állítására is: „Félreérthetetlen jelek utalnak arra, hogy a nyugati judeo-keresztény eszmeiség és az iszlám újjászületési mozgalom között egyre növekvő ellenét van kialakulóban, melynek határai nyugaton az Atlanti-óceánig, keleten egészen Kínáig nyúlnak.”

Huntington állításait 2012-ben például 105 ezer keresztény halála(link is external) látszott igazolni. Azóta is szaporodnak a keresztény hívők és a szent helyeik elleni atrocitásokról szóló hírek azokban az országokban, ahol a kereszténység, mint vallás, kisebbségben van az iszlámmal szemben. A konfliktusnak gazdasági, kulturális és politikai okai is vannak, azonban fellelhető egyfajta civilizatórikus ellentét is. Nigériában, ahol az iszlám és a kereszténység aránya 50:40 %, igen feszült a viszony a két vallás között, amit felerősít a szélsőséges iszlám ideológiáját valló Boko Haram félkatonai szervezet tevékenysége, amely erőszakosan térít át keresztény nőket az iszlámra („beházasítás” fegyverrel), templomokat gyújt fel, valamint a tiszta iszlám „istenállam” megvalósítását hirdeti. Pakisztánban a 167 millió muzulmán hívővel szemben alig 3 millió keresztény van, amely közösség napi szinten ki van téve a vallási megkülönböztetésnek, legutóbb két öngyilkos merénylő robbantott fel egy keresztény templomot, minek következtében 75-en életüket vesztették. Navaz Sharif, pakisztáni miniszterelnök, elítélte a terrorcselekményt, ugyanakkor a többség még továbbra is fogékony maradt a radikális hívószavakra. Indiában a Sangh Parivar nevű hindu nacionalista csoport a Közel-keleti Iszlám Államhoz „csatlakozva” keresztényüldözést hirdetett meg, minek következtében radikálisok támadásokat intéztek lelkipásztorok és keresztény templomok ellen, valamint erőszakos hittérítéssel fenyegetik a keresztény lakosságot. Az indiai kormány is tapasztalta a jelenséget, amit a Nemzeti Integrációs Bizottság tagjának, John Dayalnak a kijelentése is alátámaszt: „Komoly erősödés tapasztalható a politikai csoportok által keresztények ellen szervezett gyűlöletkampányokban.”

Szíriában és Irakban a legrosszabb a keresztény közösségek helyzete, amely az Iszlám Állam és az iszlám nacionalizmus térnyerésének tulajdonítható. A helyi, közel 25 millió fős keresztény közösségeknek háromféle lehetősége(link is external) van: vagy áttérnek az iszlám vallásra, esetleg elhagyhatják az országot, vagy pedig fizetik a különadót, legrosszabb esetben pedig következik az Iszlám Állam által végzett etnikai és vallási tisztogatás. A közel-keleti helyzetről a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa(link is external) nyilatkozatot adott ki: „Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal értesülünk az úgynevezett Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) által mérhetetlen brutalitással elkövetett háborús bűnökről, amelyek keresztényeket és más vallási kisebbségeket is sújtanak. Bár minden gyilkosság bűn Isten ellen, különösen is fájdalmas volt számunkra július elején a Szíriában, Aleppo mellett történt keresztre feszítésekről hallani. Az iraki keresztények lélekszáma a 2003-as amerikai invázió előtt 1,5 millió volt, mára 200 ezerre csökkent, és napról-napra kevesebb, a szíriaiakkal együtt.”

Az egyház szava a globális politikában

Ferenc pápa és az európai országok vallási vezetői az elmúlt időszakban egyre intenzívebben fejezték ki aggodalmukat a keresztény közösségek üldöztetése miatt, illetve hívták fel a nyugati világ figyelmét azok veszélyeztetettségére és ösztönöztek segítségnyújtásra.

Várnai Péter, a Lehel téri templom plébánosa, 2014 augusztusában a Közel-keleti keresztények üldözése(link is external) ellen való felszólalásra, valamint közös imára hívta a hívőket a szolidaritás jegyében, csatlakozva a világszintű megmozduláshoz. Az, hogy Magyarországon is „hitéleti napirendre” (egyben politikai nyilatkozati szintre) került a kérdés, alátámasztja az üldöztetések egyre súlyosabbá válását, a konfliktus eszkalálódását, amelyre az egyház igyekszik választ adni: „Bízunk benne, hogy az illetékes szervekhez eljut hangunk, melyet keresztény testvéreinkért emelünk fel. Az igazságnak és a békének együtt kell megvalósulnia. Hangunk mellett felemeljük a szívünket és a karunkat is. Szívünk mélyén szolidárisak vagyunk az üldözöttekkel, mert tudjuk, hogy milyen erőforrás a lélektől lélekig ható együttérzés, az irgalmasság. A gyűlölet és a gonoszság felett az a Krisztus győzött, aki köztünk van. Imádsággal összeforrva vele legyünk mi is a remény jelei, hogy egy igazságosabb és testvériesebb világ épüljön bennünk is, általunk is!”

Legutóbb, 2014 októberében a pápa nyilvános rendes konzisztóriumon a leginkább veszélyeztetett, Közel-keleti keresztények sorsa kapcsán szólalt fel a bíborosok, püspökök és pátriárkák előtt: „Mindannyian békét szeretnénk, és a közel-keleti helyzet megszilárdítását. Mindannyian tenni akarunk azért, hogy a konfliktusok a párbeszéd, a kiengesztelődés és a politikai megegyezések útján megoldhatóak legyenek. Mindemellett a lehető legtöbbet szeretnénk tenni azért, hogy segítsük a keresztényeket a régióban maradni. Nem nyugodhatunk bele egy kereszténymentes Közel-Kelet gondolatába(link is external) – a keresztények már kétezer éve megvallják Jézus nevét ebben a térségben.” Ferenc pápa továbbá szót emelt sokak közömbösségéről a konfliktus kapcsán, amelyben utalt a nyugati hatalmak tétlenségére is: „Úgy tűnik, mintha az emberi élet értéke teljesen feledésbe merült volna: a személy nem számít, fel lehet áldozni más érdekek miatt. Mindez pedig sajnos sokak közömbössége mellett történik. (…) Ebben az igazságtalan helyzetben állhatatos imádságunk mellett a nemzetközi közösség megfelelő válaszára is szükség van.”

Végül érdemes néhány gondolat erejéig az Európai Unió(link is external)nak a keresztényüldözésekben vallott álláspontjára is kitérni. Az EU deklaráció szintjén kimondta, hogy „a hit és a vallás szabadsága egyetemes emberi jog, amelyet az Európai Unió nagyra tart, továbbá, amelyet mindenhol, mindenki számára meg kell óvni.” Akülügyminiszterek találkozóján(link is external) nemrégiben ugyancsak nyilatkozat született a Közel-keleti helyzet tarthatatlanságáról, azonban a keresztényüldözések megfékezéséhez aktívabb fellépésre is szükség lenne (Példaként szolgál a francia légierő becsatlakozása az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe): „Az Európai Uniót elborzasztja a válogatás nélküli gyilkolás, az emberi jogok megsértése, a módszeres szexuális erőszak, amelyeket az Iszlám Állam és egyéb szervezetek Szíriában és Irakban követnek el, különösen keresztény és más vallási és etnikai közösségek tagjai, nők és gyerekek ellen. Az unió határozottan elítéli mindezt.”

Az érem másik oldala

Európában a muzulmánok vannak kisebbségben. A migráció következtében számuk mára már elérte a közel(link is external)20 millió főt(link is external), de számuk azonban kedvező demográfiai mutatóik révén folyamatosan növekszik. Társadalmi integrációjuk korántsem mondható problémamentesnek[1], de kultúránk keresztény gyökereinek köszönhetően a szíriai és iraki keresztényüldözésekhez hasonló kegyetlen megmozdulások ezen a kontinensen elképzelhetetlenek.

Itt Európában mi soha nem adhatjuk fel évszázadok alatt kialakult értékrendünket. A  szabad vallásgyakorlás és az emberi élet tisztelete pedig két olyan érték, amelyet meg kell védelmeznünk kontinensünkön és követelnünk kell a föld minden lakója számára.

Kispál Richárd

Szakirodalom és forrásjegyzék:

A cikkben található táblázat forrása: Pew Research Center

A hindu nacionalisták keresztény tisztogatásba kezdtek Indiában.(link is external) Forrás: idokjelei.hu

A keresztény populáció világszerte.(link is external) Forrás: globalreligiousfutures.org

A keresztényüldözés ellen.(link is external) Forrás: mandiner.kereszteny.hu

Dr. Békefy Lajos: Pakisztánban és Nigériában keresztényeket gyilkolnak, templomokat rombolnak iszlám szélsőségesek.(link is external) Forrás: bekefy.agnusradio.ro

Ferenc pápa: Nem nyugodhatunk bele egy keresztény mentes Közel-Kelet gondolatába.(link is external) Forrás: magyarkurir.hu

„Ha valamelyik rész szenved…” – Konferencia a keresztényüldözésről.(link is external) Forrás: kozbenjaro.blog.hu

Iszlám Állam – Az Unió minden felelőst megbüntetne.(link is external) Forrás: mno.hu

Kálmán Gábor: Itt a világ vallási térképe.(link is external) Forrás: metropol.hu

Káply Mátyás: Egyre Közelebb-Kelet – előadás az Iszlám Állam térnyeréséről.(link is external) Forrás: kitekinto.hu

Keresztényüldözés hírösszefoglaló.(link is external) Forrás: Keresztény Mandíner

Ma este hazánkban is imádkoznak a keresztényüldözések áldozataiért.(link is external) Forrás: Magyar Kurír

Miklós Péter: A keresztény kisebbségek esélyei a Közel-Keleten. Forrás: barankovics.hu

Pew Researc Centre: Religion & Public Life.(link is external) Forrás: pewforum.rog

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001. In.:Az iszlám és a Nyugat / 347-364.o.

Százötezer keresztény halt meg idén vallása miatt.(link is external) Forrás: kereszteny.mandiner.hu

Vallási vezetőkkel egyeztettek az uniós intézmények vezetői.(link is external) Forrás: kereszteny.mandiner.hu

 


[1] Emlékezzünk csak a Párizs környéki külvárosi zavargásokra és a londoni robbantásokra és azt sem szabad elfednünk, hogy napjainkban az Iszlám Állam kötelékeiben több száz, egyes források szerint 3-4 000 európai állampolgár is vállalta a részvételt.