Payday Loans

Keresés

A legújabb

Yotengrit - Máté Imre
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG
2011. február 28. hétfő, 08:58

mate_imre

Máté Imre – Yotengrit I.

– A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka
(Palatia Nyomda és Kiadó, 2004)



Tartalomjegyzék:

Hóból vízbe, vízből hóba – az őseurópai kultúra gyökerei
Avarok (szabirok)
Szabadok vallása
Felelősségvállalás
Éghajlati viszontagságok duális családrend
Népek szomszédsága
Világkép, hitvilág, vallás
A megalitikus kultúra
A rómaiak
Táltossors a Magyar Birodalomban
Teuton János
A „pogány” hagyomány átmentése
Néphit
Az „elakadt” táltos-inas
Két bika, meg piros bika
A keresztény egyházak
Dualista világképek, filozófiák
Zarathusztrizmus („szeredásság”, zoroasztrizmus)
Mitra-vallás
Manicheizmus
Jin-Jang
Ko-Dzsi-Ki
Ismerkedés a BÜÜN vallás tételeivel
Dualitás a teremtésben és a nemek viszonyában
Jó szomszédok szabadsága
Szellemanyag és Őrszellemek. A Magyarok Istene
A BÜÜN vallás névtára
Viszony a kereszténységhez
Buddhista hatás a BÜÜN vallásra
Más világképek és vallások elemei a BÜÜN vallásban
Tengerit – teremtésmondák könyve
„Jámbor János” monda-indítása
A teremtésmonda úgynevezett „szörgényi” változata
A teremtésmonda kónyi változata
A dualitás kezdete
Ikerörvény, erők forgataga – a hőgyészi mondatöredék
Hetyeiként
A lelkes élet teremtése
A „szörgényi monda” ekként folytatja
„Jámbor János”-tól való babarcsi változat
Az ember teremtése
A teremtésmonda folytatódik
Az ember-teremtés mondájának vége
Bölcselet és hittételek a rábaközi táltosok hagyatékában
Dualista bölcselet az uráli világképben
Hittételek a szellemanyagról
Hittételek a másvilágról
BIRU-GUR, - az első könyv
IGA – tiltások, parancsolatok, ajánlások
Köz – szabadság
AJA – a Szeretet, a szerelem és a szeretkezés könyve
Mondák, emlékezések, gyógymódok
A „dulgán” monda
Száva-topluk megvétele
Bulászló a Lech mezején
A FENE
„Kenderes” gyógymódok
„Csillagos” bűvölés

Máté Imre – Yotengrit II.

– A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka
(Püski Kiadó, 2005)



Részlet az Előszóból a Második kötethez: „Nem mindegy, hogy a több kötetes mű kötetei hogyan függnek össze – tartalmilag, eszmeileg. A Yotengrit két kötete egy könyv, kettéosztva… szükségesnek vélem vázlatosan elmondani, hogy „mi fán termett” e könyv, mely a rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatékát adja közre.
Nyugat-Magyarországon, elsősorban a Rábaközben, Szigetközben, Csallóközben, a Hanságban létezett egy ún. „szubkultúra”, tehát egy zárt, konspiratív jellegű közösség, mely a 20. századig tudatosan ápolta a magyar táltosok hagyományát, a BÜÜN-nek nevezett vallás bölcseletét, etikáját, teológiáját, jog- és orvostudományát, valamint az ősök történelmi emlékezetét.

A „BÜ-ÜN” – tudóink magyarázata szerint – „kilenc bűvöletet” jelent. Föltehetőleg nyelvünk „bűnbe esni” kifejezése nem általában jelent vétkezést, hanem csak egy bizonyos „visszaesést a pogányságba”: a BÜÜN-be.

A BÜÜN vallás, melyet őseink eredeti, sámánista alapokra fejlődött vallásának tekinthetünk, duális bölcselet jegyében érett tételes vallássá. Duális filozófiai rendszere a nőstény, illetve a hím princípiumok egyensúlyára épült föl, melyet az „ikertörvény” vagy „iker forgószél” jelképez.

Őseink elképzelése szerint a világ örvénylik, illetve a „világok”, mert sok világ (galaxis) van. Az örvények metszetei körpályák.
Az „Első Isten” erő, azonos az „Ős Világvizek”-kel. Ő Yotengrit, az első „világtenger-végtelen” erő, aki a fejlődés érdekében kiveti magából a Rossz-at, Jó része pedig Nő-Istenné, illetve Férfi-Istenné manifesztálódik.

A Férfi-Isten. GÖNÜZ jelképe a Nap; a Nő-Isten UKKÓ, aki Boldogasszonnyá emberközelül és jelképe a Hold. Primer a nősténység, de princípiumként a nősténység meg a hímség egyensúlyban vannak. Mindegyik Jó és mindegyikben van aktív és passzív tulajdonság.

A Rossz, az ÁRTÓ nem része a dualitásnak. Kívül van és rontja, fékezi az „Ikerörvénylést” E rossz erő megszemélyesítője UDAG (az UDAG és ÜDAG megnevezést felváltva használták. Ezt érzékelendő, én sem egyesítettem őket), vagy ó-iráni, eredeti nevén, ÁRMÁN.

E hitvilágban szellem és anyag nem ellentétek, hanem az erő, az energia más-más megjelenési formái, tehát a szellem is anyag – van Mennyisége és Minősége. Erre a meggyőződésre képződött a BÜÜN vallás „szellemkvantum” elmélete, mely szerint a szellem osztható, összeadható. Az Istenség is Mennyiség és Minőség, - és nem a semmiből teremt, hanem saját szellemanyagából. Az ember is Isten anyagából van, egyre csiszolódó, javuló minőséggel és képes saját (isteni eredetű) szellemanyagából teremteni. Ez nyilvánul meg a szellemi alkotásokban, de az emberek összeadhatnak magukból Istent teremtő mennyiségeket is. A közös eszme hatóerejével teremtett „Isten” (szent) pl. a „Magyarok Istene”.

A magyar táltos szerzetek II. András korától szóban adták tovább a hagyományt. A „tudást” kilenc „künv”-re osztották. Hét szent könyvre és két profánra. A Yotengrit I. kötetben közzé tétetett négy szent „künv” (BIRU-GUR, TENGRIT, IGA, AJA), és néhány történelmi visszaemlékezés, meg gyógymód.

A második kötetben közre adatnak az ÁRMÁN, KÜSZÖB meg VAS_ORU nevű „künvek”, továbbá a két nem szent könyv: a tudók igéi és „MÁ-GUR” címmel egy történelmi visszaemlékezés.

A gyógyászatnak nem volt „künve”. A még összekaparható tudásanyag most foglaltatik először „künv”-be, s ez által a könyvek száma tízre kerekedik.

Mi az „Ősvizek Istene” által sugallt vallás tanainak lényege? Legfőbb „javallat” a „Jó Szomszédság Törvénye” – mindent szabad, ami nem árt másnak. A dualitás jegyében egyenértékűek nő meg férfi, de Munka és Munkáltatás is. Osztályharc a tőke illetve a munka jegyében természetellenes. Ők együtt alkotják a produktivitást. Ellenségük a parazitizmus, koronként más-más megjelenési formában (ma pl. bürokrácia, bankokrácia).

A szexualitás ebben a filozófiában – és vallásos meggyőződésben – az isteni dualitás lényege, a javulás érdekében, a szeretet, szerelem, szeretkezés hármasságában. Mindemellett a jó egészség garanciája. Mi jó, mi rossz e téren, arra a „künvek” sokrétűen rámutatnak: a BÜÜN, a „kilenc bűvölet” mesterei minden lehetőségre fölkészültek erre vonatkozóan is. Például a poligámia kereteiben előállható problémák megoldására. Arra az esetre, ha az a helyzet állna elő! S ez a helyzet előállhat a mesterek szerint, mert a „férfiember egyre hitványodik”. A nőnek pedig Istentől eredő joga, hogy boldog legyen – a BÜÜN vallás jogi és etikai értelmezésében.

Ez az etikai rendszer az eddig ismert egyetlen, mely az egyént nem veti alá a közösségnek. A közösség ebben a fölfogásban az egyének összessége. Egyik egyént föláldozni a többi egyénért táltosaink szerint kollektív kannibalizmus. Ennek sok megvalósulása lehetséges, történelmi korszakonként más-más „jelenet”-ben, mai kifejezéssel más-más módon. Ma például ilyen „jelenet” amikor embereket dobnak utcára, „kiracionalizálva” munkahelyükről, hogy a részvények értéke emelkedjék.

Ebbe a gondolatkörbe tartozik a kollektív megváltás tana is. A BÜÜN vallás elveti a kollektív megváltás gondolatát. Táltosaink szerint egy jó és bölcs Isten nem kívánhatja, hogy az aljasok megváltásáért kiváló és jó embert kínozzanak és megöljenek.
Az üdvösség garanciája a jó cselekedet. E sarkalatos hittétel jelentősségét növeli, hogy a római katolikus Egyház éppen az embertelenség veszélyeit magában rejtő globalizáció előestéjén tagadta meg ezt a tételt. Ötszáz év kemény ellenzés után elfogadta a lutheri „megigazulás” tételét (németül Rechtfertigungslehre (’indoklás’), Isten kegyelmének megnyilvánulása (melynek során – profán hasonlattal – a disznó báránykává alakíttatik)), mely szerint a cselekedet nem számít, csak Isten kegyelme.
Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és a politikai hatalom birtokosai bármit elkövethetnek, bármi fölött elnézhetnek közönnyel, Isten megbocsáthat nekik, csak úgy, jó kedvében. A BÜÜN mesterei szerint „egyházra” klérussal azért van szükség, hogy a hatalom ellenőre, féken tartója legyen, ne pedig „kengyeltartója”, kiszolgálója.
A „megigazulás” tanának elfogadásával a római Egyház messzire rugaszkodott Jézus „legfőbb” – emberre vonatkozó – parancsolatától: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” Ez a szeretet csak cselekedet révén realizálható.
Táltosaink hagyományában a „Jó Szomszédság Törvényé”-nek parancsa ez: „Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!” – és pallérozd lelkedet, szellemedet. Ez vezet az üdvösséghez.
A BÜÜN vallás gyökerei időben is nagyon mélyre nyúlnak. A duális világképben meglelhetők az ún. „félember mítosz” nyomai. A magyar nyelvben szintúgy. Ennek nyelvtani lecsapódása, hogy a magyarban a páros testrészek egy-nek számítanak…

…a rábaközi szellemi hagyaték, a BÜÜN vallás alapvonásaiban rokon a tibeti lámaizmussal…Ez a Yotengrit I. kötetében részletesebben kifejtett, de erre fény derül a II. kötetből is, a szülés, születés, illetve a halál témakörében.

Fontos ismételten kihangsúlyoznunk, hogy a „rábaközi titkos hagyaték” nem néphagyomány, hanem egy évszázadokkal ezelőtt belső emigrációba kényszerült zárt kultúra hagyatéka. A magyar néprajzkutatóknak nem sikerült ebbe, vagy hasonló szubkultúrába bejutniuk. Nem is nagyon érdekelte őket. Itthon a naivat keresték, szenzációért más kontinensekre mentek. Szenzációsnak szánt tanulmányaikból – melyeknek forrásmunkaként nem tudtam a hasznukat venni – az derült ki, hogy elcsúsztak a fölületen. Hasonlóan az „aszfalt-táltosok”-hoz, akik a valódi sámán spiritualitást szemforgatással helyettesítik, a szellemidézést szemfényvesztéssel, a gyógyfüvet gizgazzal. Történelmi emlékezetük pedig nincsen. Nem folytatói senkinek és semminek. A rábaközi tudók, táltosok, bacsák ápolták a történelmi emlékezetet is….”



Máté Imre
Yotengrit I-II-III-IV. együtt
Azoknak akik most akarnak Máté Imre munkásságával megismerkedni

Kiadó: Püski


Leírás:

A Yotengrit „első istenséget” jelent, de „első világtengert” is.
Az altáji nyelvekben ismert tengri = isten szóból képeztetett.
Őseink hitvilágában, melynek gyökerei a (jeges) kőkorszakba nyúlnak vissza, a mindent magában foglaló ős-szellem neve, aki egyben ősállapot is.
Yotengrit kiveti magából a rosszat és nő-istenné, meg férfi-istenné manifesztálódik, létrehozva a nősténység és hímség dualizmusát, mely merőben különbözik a kínai Yin-Yang dualizmustól is, de még jobban az ó-iráni dualizmustól, melyben jó meg rossz egyensúlya – és örök harca a lét mozgatója.
A kínai filozófiai rendszerben a nőstényiség passzív a hímség aktív. A magyar dualizmusban, melyet táltosaink az észak-eurázsiai - amerikai jeges kőkorszak eszmevilágából menekítettek korunkig, nőstényiség meg hímség egyaránt tartalmaznak aktivitást és passzivitást. Jellemvonásaik nem szemben állnak, hanem hiány-többlet alapon kiegészítik egymást. Ez az alapszemlélet határoz meg mindent, a szociális tanokat, a jogrendszert, de még az élet-halál viszonyát is.
Yotengrit mindent magában foglal, de inkább női jellegű. Kiveti a rosszat, ami ártó erővé rendeződik, de nem válik a duális kölcsönhatás részévé. Zavaró faktor jellegű: ő Ármán, a rossz, ártó, harmóniát zavaró szellem.
Az istenasszony UKKÓ szimbóluma a hold, az általa megteremtett férfi isten pedig GÖNÜZ, a naporcájú. E magyar duális filozófia szimbóluma az iker-örvény, iker-forgószél. Ukkó neve földanyát jelent, Gönüz neve pedig napszellemet. A Vallást, mely erre a filozófiára és északi típusú sámánisztikus praktikákra épült BÜÜN (kilenc büvölet) vallásnak nevezték. „Bűnbe esni” a magyar kereszténység első századaiban nem vétkezést jelentett, hanem visszaesést a BÜÜN-be, a „pogányságba”.
UKKÓ a földanya Boldogasszony néven került emberközelbe, buddhista hatásra, kínai közvetítéssel. Valójában a kínai filozófiai rendszerben keletkezett nőnemű Buddha mint a kínai Ku-an-yin, a japán Kwannon, vagy a zürjén Arany-asszony. A keresztény magyar Egyház összemosta alakját Szűz Máriával, de meghagyta eredetileg Buddha születésének, illetve halálának ünnepeit , a Gyümölcsoltó, - ill. Sarlós – Boldogasszonyt. Ezek eredetileg Buddha születésének ill. halálának ünnepei.
Ebben a hit- és filozófiai meggyőződés-világban szellem meg anyag ugyanannak az energiának más-más megjelenési formái. A szellem is anyag , melynek minősége és mennyisége is van. Ez osztható és összeadható. Isten, az istenek nem semmiből teremtenek, hanem saját szellemanyagukból. Sokat tudnak, sokra képesek, de sem külön-külön, sem együtt nem korlátlanul mindenhatók. Folyamatos teremtésük, melyet ma evolúciónak nevezünk, tele van félresikerült próbálkozásokkal, balesetekkel.
A „szellem-quantum” elmélet tette lehetővé, hogy őseink saját szellemanyagukból védőszellemmé erősíthessék egy hős szellemét, és megteremtsék a „Magyarok istenét”.
Minden az istenség szellemanyagából van. Ezért isten bennünk, mink istenben. A természet isten teste – jó tehát az, ami nem természetellenes. Ennek a felismerésnek nagy jelentősége van az erkölcstanban és a gyógyászatban egyaránt. Ennek értelmében a nemi (szexuális) vágy és a cselekedet, melynek kapcsán a vallások többsége a lelket zsarolja, nem vétek. Vétekké esetleg a cselekvés mikéntje révén válhat. Például ha árt vele. „Mindent szabad, ami nem árt másnak!” Ez az ősi szabadságeszme alapja. „Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!” - ez pedig a „felebaráti szeretet” tana. Az „üdvösség” elnyeréséhez, ami a szellem önálló egzisztenciáját jelenti a test halála után, fontos a jó cselekedet is. Őseink meggyőződése szerint, melynek alapja nem HIT hanem tapasztalat, nincs kollektív felelősség, ezért kollektív megváltás sincs. Ki-ki maga felel tetteiért. Az ember lelkének, szellemének „gúzsoldója” megváltója a belső megvilágosodás. Ehhez fontos a tudás gyarapítása, az érzelemvilág gazdagítása. Fontos felismerés, hogy a halál nem az élet, hanem a születés ellentéte. Az egyén, az individum nem a társadalom része, hanem autonóm alkotósejtje.
Egyik ember sem tulajdona másik embernek. A családon belül sem. Az államnak, a társadalomnak nem tulajdona. Nő meg férfi egyenrangúak, egyenjogúak. Két FÉL együtt alkot, egymást kiegészítve EGY EGÉSZ-et.
A BÜÜN vallás alapjain életre kelt eszmerendszer, melyet a továbbiakban nevezzünk Yotengrit vallásnak, nem dogmatizál isten-képet, mert csak sejtjük az őserő, az ősszellem mibenlétét, de nem ismerjük (Mivel a Yotengrit eszmerendszer nem dogmatizálja az istenképet alkalmas individuális hitéleteknek etikai keretet nyújtani. Ebben az eszmerendszerben ki- ki megteremtheti a maga „Yotengrit hitét az elvont filozófiai hittől az emberközeli istenképhez kötődő vallásgyakorlásig, vagy alkothat közösségi liturgia rendszert.) A Yotengrit vallás teológusai, tanítómesterei még abban is segítenek, ha valaki egy más valláson belül igyekszik utat keresni, de nem igazodik el
Isten akaratára sem hivatkozhatunk, mert nem kapunk tőle napi parancsokat – csak sugallatokat kapunk a szellemvilágból. Az istenséggel azonban van kötődésünk, ez a logika. Másik támaszunk az ősök tapasztalata. Időtlen érvényű fölismeréseket hagytak ránk. Ezekből ma nagyon aktuálisak a szociális tanok. Például (mai szókinccsel) a tőke és a munkaerő viszonyáról. A kiegészítő dualizmus gazdaságpolitikai vetületében tőke meg munkaerő együtt alkotják a produktív termelőerőt. Közös ellenségük a szervezett parazitizmus. Például bürokrácia formájában.
A Yotengrit vallás etikája tiltja az eladósodott olyan fokú végrehajtását, mely lehetetlenné tenné számára a versenyképes újrakezdést. - Továbbá, tiltja a létszámcsökkentést, nagyobb profit érdekében. Sok sok kérdésre adnak őseink hasznavehető választ évtízezredek távlatából.
Az ősi klíma zóna-kultúra szellemi hagyatékát egy rábaközi táltos-szubkultúra őrizte meg, mely magát a „Káró-katona rend”-nek (Kormorán rendnek) nevezte. Tagjai „tudók” voltak, nők és férfiak. A rendfőnököt bácsának atyamesternek nevezték. Erre a hivatalra az őt megelőző bácsák, „tudók” Nagy Ferenc és Bendes József, Máté Imrét avatták fel.

Máté Imre 1934. december 11-én született Maglócán, Csornán, érettségizett, majd az ELTE-n tanult, Budapesten, ahol a forradalmi ifjúság egyik vezéralakja volt. A forradalomban fegyverrel is részt vett, ezért emigrálnia kellett. Göttingenben és Münchenben folytatta tanulmányait. A nyelv- és irodalomtudomány magisztere, de tanult régészetet, történelmet, néprajzot is. Ez lehetővé tette, hogy szakszerűen rendezze és publikálja a szellemi hagyatékot. Máté Imre költő és író is. Magyarországon hosszú ideig a tiltott művek listáján voltak könyvei.
A Püski Kiadó kiadta a Yotengrit könyveket. A könyvek hatására igény támadt egyházra, a Yotengrit, a Tengervégtelen Ős-szellem Egyházára. Ez szolgáltató egyház akar lenni, nem szed tizedet, nem sanyargatja a lelket. Nincs pásztor-nyáj viszony!
A korlátlan globalizálódás következtében új rabszolgatartó társadalom veszélye fenyeget. Ezt a Yotengrit eszmeiség jegyében meg tudjuk akadályozni. Ezért van szükség rá!

Máté Imre

_______________________________________________________________

Válasz Máté Imre bácsát és a Yotengrit 1. és 2. című könyvet ért támadásokra

Tisztelt Olvasó!

Mindenekelőtt leszögezem, hogy P. Gy. olyan stílust engedett meg magának, melyet senki nem tehet, akiben jó érzés, jó szándék és tisztelettudás van. Senkivel szemben nem lehet ilyet tenni, főleg egy olyan emberrel szemben nem, aki életét tette föl a magyar hagyaték ápolására és megismertetésére. Lehetnek külön véleményeink, nézőpontjaink, ismereteink, de a másik torkának ugrani csak azért, mert mást ír, mint amit hallani szeretnénk, alapvető emberi értékek hiányáról tanúskodik.
Nézzünk néhány részletet a cikkből s a valóságot:
Papp úr véteknek tekinti, hogy Máté Imre az ötvenes években járt egyetemre s 1956-ban kapott diplomát. Ezek szerint minden akkori egyetemista egyetértett volna a kor politikájával? Akkor kik csinálták a forradalmat? Miközben P. Gy. édesapja tanársegéd volt ugyanott (a forradalmi bizottság elnökének megválasztásakor neve szóba sem került)!
Máté Imre főszerkesztője volt a "Tiszta szívvel" című lapnak, a METESZ elnöke volt, fegyverrel harcolt a forradalomban. Megsebesült, halálra is ítélték, de a laktanya a felakasztása előtti éjjelen a forradalmárok kezére került, így élte túl. 1956. novemberében menekülnie kellett. 
Forradalmi tetteiért három kitüntetést kapott:
A Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét (2004)
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Emlékérmét a forradalomban való részvételéért (2006)
A Szabadság Hőse kitüntetést Németországban, a frankfurti Szent Pál templomban Helmut Kohl-tól és Sólyom Lászlótól (2006)
A szerző felrója, hogy Máté Imre bácsa abban a korban szerezte diplomáját, mikor a "finn-ugrista" elmélet volt az elfogadott tudományos körökben. Ezek szerint nem kellett volna egyetemre mennie (azóta sem) se neki, se másnak? Senki ne legyen néprajzos, nyelvész?
Máté Imre NEM volt a Szabad Európa munkatársa. E könyvek rövidített változatát a SZER valóban leadta a 80-as évek közepén, de miért baj ez?
P. Gy. többször tesz célzást emberek származá-sára, mintha abból egyenesen következne, hogy rosszak. Ez iszonyú! Fajelmélettel tönkre tehetjük önmagunk hitelét és sok tiszta lelkű ember útkeresését őseink hagyatéka iránt.
A könyv szakmai részét tekintve egy tévedést kell eloszlatnom, bár aki figyelmesen elolvassa a könyvet, semmi újat nem talál benne: A KÖNYVET NEM MÁTÉ IMRE BÁCSA ÍRTA! Ő CSAK KÖZREADTA, MINT A RÁBAKÖZI, HANSÁGI TÁLTOSOK HAGYATÉKÁT! Tehát minden "szakmai" kérdésben a forráshoz kell(ene) fordulni. 
S az is előfordul, hogy Imre bácsa megjegyzi, a régiek emlékezete itt-ott valószínűleg téved, de tudatosan nem javítja ki, mert akkor nem lenne néprajzi hitelességű a mű.
Nem hagyja ki sem a hunokat, sem Anonymust. Ezek mindössze nincsenek benne az anyagban. A szakirodalom hiányosságának említése is értelmetlen, mert az ősök nem szakirodalomból dolgoztak. Amúgy László Gyulával Máté Imre nagyon jó személyes kapcsolatban volt (mint ahogyan Fehér M. Jenővel is), többször találkoztak Németországban.
Máté Imre a Szent Korona tant nem tagadja, nem is tagadhatná, mert nem ismeri! E mellett a Yotengrit sem foglalkozik a koronával, hagyománya sokkal régebbi eredetű annál.
Az Árpád házat a könyv adatközlői nem utálják. Az itteni emlékezet (én magam is a Hanságban élek egy ideje – S.N.Z) más arról a korról és ezt el kell fogadni! Ez ügyben javaslom tanulmányozásra Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában című művét.
A könyvben bemutatott (jégkorszaki eredetű) hitvilágot P. Gy. úgy nevezi, mint "liberalizmus ősma-gyar köntösben". Nem tetszik néki az a tétel, hogy mindent tehetünk, amíg azzal másnak kárt nem okozunk. Nem tetszik néki, hogy fontos az emberek különbözőségének tisztelete és a jószomszédi viszonyra való törekvés. Hát, lelke rajta. Ha mindig csak az ütközést keresi… A legnagyobb hadvezérek harc nélkül tudnak győzni. Az élet csak a békében virágzik, háborúban pusztul.
A könyvben sem szabad szerelemről, sem kábítószer élvezetről nincs szó. A nők, a nemiség, a szerelem tiszteletéről annál inkább! "A szeretet teszi a szeretkezést szerelemmé." 
P. Gy. összekeveri a népi gyógyászatban és az élet sok területén valaha fontos kendert azzal az indiai vadkenderrel, melyet ma sajnos oly sokan használnak kábítószerként. Komoly hiba.
Nincs a könyvben az a: "Dugjunk! Szívjunk, ha nem áll fel!" részlet sem, melyet onnan valónak mond!
Szabadkőműves páholy szervezése?
A fiatalság butítása?
A rend, Isten tagadása?
Ezek – mint ahogy a többi vád is – szándékos rágalmazások!
Egy megkeseredett, "el nem ismert, amúgy sokat olvasott ember vádjai. 
Épp az 1956-os forradalom 50. évfordulóján…
Egy igazi szabadságharcos, forradalmár ellen, aki érte (is) kockára tette életét… Aki Maglócán, egy avar-öntudatú faluban született és nőtt föl…
Akinek biztos megélhetése volt és van, és a köny-vet nem üzleti haszon eléréséért, hanem a hagyaték megőrzéséért tette közzé…
Hagy idézzek egy Istentiszteletből, melyet őseink hagyatéka szerint még 1947-ben(!) is megtartottak errefelé…:
Táltos: 
Áldás, békesség!
A múltba azért pillantunk vissza, hogy a jövőbe láthassunk. A múltból a jelenen át vezet a jövőbe út. A JELEN-ben javíthatjuk csak a múltból a jövőbe vezető irányt. Csak a jelenben helyesbíthetünk. A múltat ezért őszintén kell mérlegelnünk. Beismerni tévedéseinket, hibáinkat, mulasztásainkat. Aki a múltját meghamisítja, önmagát csapja be. Aki a nemzetét hamisítja, az a nemzetet. Ez a nemzet sokat tévedett, sokat mulasztott, de nevében még többet mulasztottak, tévedtek és kárt okoztak…
Történelmünkben nem azért keressük, ha igaz szívvel és éles elmével keressük az igazságot, hogy valami szépet és dicsőt bizonygassunk, nem is azért, hogy tragédiáinkért másokat tegyünk felelőssé, hanem a tényleges igazságért. Az igazság az igazságért van.
A jelen megoldásait sem egyedül üdvözítő utakon kell keresnünk. EGY VÉLEMÉNY omladozó ösvény szakadék szélén! Sok véleményre, megoldások változataira van szükségünk, hogy értelmesen léphes-sünk! 
Örülj ezért testvérem, ha szomszédodnak, barátodnak más a véleménye! Mert ez azt jelenti, hogy talán mégsem úgy van jól, mint azt te gondolod. Meghányni-vetni higgadtan, ez a járható út...

(Máté Imre nyomán)

Barátaim! 

Tiszta lélekkel ajánlom – figyelmes - elolvasásra a könyveket! 
S ne bántsuk egymást, hanem tartsunk össze!

Áldás
Sólyomfi-Nagy Zoltán


LAST_UPDATED2