János nap és a bor kapcsolata
(Borszentelés)
Szent János apostol
Szent János képe a Szent koronán „Akit szeret vala Jézus” (János 13.23) A legfiatalabb apostol. Jézus kereszthalálakor az egyetlen apostol, aki jelen van. Jakab testvére. A konkrét felirat Jónás nevét is asszociálja, aminek megvan az újtestamentumi alapja, hisz Szent Péter atyja Máté evangéliumában Jónás, míg János apostol evangéliumában János. Továbbá Jónás Jézus előképe 3 napig volt a cetben, mint Jézus a kereszten. Palesztinában, Kisázsiában térít. Jelképei a madarak (sas- a ragadozó madár általában a felsőbb rendi származásra utal, a Szentlelket is jelképezi), de az evangéliumának szárnyaló tanítását is jelentheti. Kezében az élet könyve, melyre keze mutat. Az egyedüli apostol, aki végül (bár megfőzik, de túléli) 100 évesen természetes halállal hal meg. A legjobb állapotban maradt kép, mely gyakorlatilag sértetlen, így felvetődik a kérdés, hogy talán a lehetséges út az övé? Jézus az ő gondoskodására bízza édesanyját. Talán itt a magyar küldetés?
Amióta létezik, a bort a lélek italának tartja az ember. Szent János napja (december 27.) a magyar hagyományok szerint is a bor megáldásának ideje. Hajdanán ezen a napon minden család bort vitt a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. A szentelt bornak ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. Ezen felül öntöttek belőle a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor.
A János napi borszentelés és borivás rituáléját már a 15. századi magyar misekönyvekben is megemlítik. A bort, vagyis "Szent János szerelmét" a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is így van leírva.
A 18. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat.
A pogány germánok körében a téli napforduló idején bemutatott áldozatok utáni borivás szokása annyira népszerű volt, hogy a térítő keresztény egyház sem tudta kiirtani, ezért igyekezett átformálni és arra ösztönözte új híveit, hogy a szentek emlékére igyanak. János tiszteletének egyik sajátos fejleménye a "Szent János áldása", vagyis ez a búcsúpohárra, a társaság szétoszlása előtti utolsó pohár borra utal.
A Szent János napi borszentelés egyházi magyarázat szerint azt jelenti, hogy ha a hívő buzgó imával veszi magához a nedűt, akkor az megóvja a testi és a lelki bajoktól, az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, az ördög kísértéseitől.
A borszentelés hagyománya János napon a mai napig él az ország bortermelő vidékein. Ezen a napon a szőlősgazdák egy kis üveg bort visznek a templomba, a főoltár jobb oldalán álló asztalkára teszik, majd a megszentelt borból a pincében minden hordóba öntenek egy keveset, hogy ne romoljon meg a hegy leve. A szentelt bort a népi gyógyászatban is alkalmazzák, főként torokfájás esetén.
A Szent János napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus(1) pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az nem árt neki. A mérget először két gonosztevővel megitatták, akik azonnal meghaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boros kelyhet, kiitta és semmi baja nem lett, köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a főpapjukkal együtt a látottak alapján megkeresztelkedtek. Szent Jánost boros kehellyel a kezében is szokták ábrázolni, melyből kimászik a kígyó.
(1) Aristodemus, a bálványok papja azonban olyan nagy lázadást szított a nép közt, hogy az egyik párt a másik ellen fegyvert ragadott. Az apostol így szólt hozzá: „Megteszem, amit csak akarsz, hogy megengesztelődj.” Az így válaszolt: „Ha azt akarod, hogy higgyek a te istenedben, mérget itatok veled, és ha semmi kárt nem tesz benned, ki fog derülni, hogy a te Urad az igazi Isten,” Mire az apostol: „Tégy úgy, ahogy mondtad.” Erre ő: „Az akarom, hogy előbb láss másokat meghalni, hogy jobban megrémülj!” Aristodemus pedig elment a proconsulhoz, és két halálra ítéltet kért tőle, majd mindenki szeme láttára mérget adott nekik. Rögtön ki is itták a mérget, és kilehelték lelküket. Akkor az apostol kezébe véve a méregpoharat, és a kereszt jelével magát megerősítve az összes mérget kiitta, de semmi baja nem esett, ezért valamennyien dicsérni kezdték az Istent. Aristodemus azonban így szólt: „Még mindig kételkedem, de ha a méregtől megholtakat feltámasztja, kételkedés nélkül, valóban hinni fogok.” Akkor az apostol odaadta neki köpönyegét. Erre a pap: „Miért adtad nekem a köpönyeget?” Mire az apostol: „Hogy így összezavarodva, elállj a hitetlenségtől.” Erre az: „Vajon a te köpenyed fog engem hívővé tenni?” Mire az apostol: „Menj, és tedd a halottak testére, mondván: »Krisztus apostola küldött engem hozzátok, hogy Krisztus nevében feltámadjatok.«” Mikor ezt megtette, azok nyomban feltámadtak. Ekkor az apostol a megtért papot és a proconsult egész rokonságával együtt Krisztus nevében megkeresztelte, ők pedig Szent János tiszteletére templomot emeltek. Megyéspüspök úr prédikációjában bemutatta Szent János apostol életét, és követendő példaként két jellemző erényét emelte ki. Szent János apostol istenszeretete radikális Krisztus-követést jelentett. Sem félelemből, sem kényelemből nem tért le erről az útról. Másrészt a Krisztus melletti tanúságtétele megalkuvás nélküli, erőteljes és hiteles volt.
Borszentelés Amióta létezik, a bort a lélek italának tartja az ember. Szent János napja (december 27.) a magyar hagyományok szerint a bor megáldásának ideje. Hajdanán ezen a napon minden család bort vitt a templomba, hogy a pap áldását kérje rá. A szentelt bornak ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, amivel beteg embert és állatot is gyógyítani lehet. Ezen felül öntöttek belőle a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor.
Régebben az esztergomi főszékesegyházban Szent János napján (december 27.) megáldották több száz kárpát-medencei szőlő-bortermelő egy-egy palack újborát. A bazilikában elhelyezett bortároló pultokon a történelmi Magyarország borrégióinak, többségében ideiglenesen palackozott és címkézett borait, a püspök által celebrált szentmise keretében áldották(2) meg. A megáldott borokat a termelők a szentmise végén magukhoz vették, majd otthon ezt a megszentelt bort hozzátöltögették az új terméshez, megvédve, megszentelve azokat is az áldott borral. Vajon milyenek lesznek ezek a szentelt borok, mit jelentenek fogyasztóinak a minden más alkoholos ital felett álló bor, mely a mise borként is Krisztus vérét szimbolizálja. A nem hívőknek jelent-e mást a bor, mint alkoholos élvezeti cikk?
Borok megáldása Szombathelyen a székesegyházban
Szombathely Székesegyház
Szombathely Székesegyház
Szombathely Székesegyház
(2)A Szent János napi boráldás szövege:
Könyörögjünk. - Urunk, Istenünk!
Ajándékozó kezeddel áldd meg és szenteld meg ezt a bort. Szent János apostol és evangelista közbenjárására áldd meg és oltalmazd mindazokat a benned hívőket is, akik ebből a borból isznak. És miként Szent Jánosnak nem ártott meg a neki adott mérgezett ital, ugyanúgy mindazok, akik Szent János tiszteletére ebből isznak, az ő érdemeiért maradjanak mentesek minden mérgező és ártó hatástól. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által.
- Ámen.
Áldd meg, Urunk, Istenünk ezt a bort, hogy üdvösséges oltalmul szolgáljon mindazoknak, akik isznak belőle. Add, hogy akik ezt megízlelik, azok szent neved segítségül hívására erőt és üdvösséget nyerjenek. Krisztus, a mi Urunk által.
- Ámen.
És a mindenható Istennek: az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon erre a borra, és mindazokra, akik azzal Isten szándéka szerint élnek, és ez az áldás maradjon velük mindenkor.
- Ámen.
Szent János napi boráldás Egerben
Hogy jelent-e könnyebbülést a borértékesítésben a boráldás ezt most még nem tudhatjuk, de bízzunk benne. Minden esetre egy nagy eseményként várjuk a jövőnk új borainak hosszú távú megtisztulását és Szent János szeretetének áldásos érvényesülését határon innen és túl is a Szentkorona országaiban. Esztergomban, a bazilikában egybegyűltek nagy száma, meghívottak, érdeklődők, vendégek, politikusok, közméltóságok áhítattal hallgatták a misét gazdagító szentleckét, zenei élményt is nyújtó borral kapcsolatos műveket.
Korábban is tartottak katolikus bortermőhelyeken a karácsonyi ünnepkör keretében Szent János napi boráldást. Rendszeres az egri főegyházmegye boráldása, mivel Szent János a védőszentjük és a városi címerben a könyvet tartó sas is őt jelképezi. A szőlőt három védő szent is őrzi (Vince: január 22, Orbán: május 25, Donát: augusztus 7), de a bort csak Szent János tudja igazán megvédeni a romlástól, a gonosztól. Pedig a bornak a kereszténységben és a zsidó vallásban is jelentős szerep jut mind anyagi, mind lelki értelemben. Az öt nagy világvallás közül az iszlám, hinduizmus és a buddhizmus tiltja, vagy nem ajánlja a bor fogyasztását, pedig a bor a több ezeréves történelme során számos emberi életet mentett meg és szolgálta az egészséget, gyógyulást.
A Bibliában először Noéval kapcsolatban esik szó az özönvíz utáni szőlőültetésről. Jézus első csoda tevése is a borral kapcsolatos, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatja. A bor legjelentősebb vallási szerepét az utolsó vacsorán kapta, Jézus véreként, mert Isten dicsőségét és a lélek üdvösségét szolgálja, ezért minden más ételnél és italnál magasztosabb megszentelő áldozatává és táplálékává válik a bor. A szentmise során Jézus szolgája, a pap szavára a mise bor újra Jézus vérévé változik és vidámítja, nemesíti, megtisztítja, megszenteli és gyógyítja a lelket. Ugyanakkor a Biblia int a mértékletességre is és egyes kutatók szerint több száz helyen található említés a szőlőről, borról. Az ószövetségi papok Isteni intésre, vagy önként vállalt vezeklésként nem ittak, vagy ihattak bort, vagy részegítő italt, ilyen volt Keresztelő Szent János is és a nazireusok (Nazireus a héber „(נְזִיר) nazir”, azaz az „Úrnak szentelt, elválasztott” )
A mai globalizálódó világunkban az antialkoholisták megnyugtatására francia mintára kellene már a fiatalok körében felvilágosítani és oktatni a felnőtt korú, egészséges, étkezés közbeni borfogyasztás hagyományait, szokásait.
A pogány kultuszokban és szokásokban régóta létezett boráldás, mely italt akkor a tudatmódosítás, fájdalomcsillapítás, fertőtlenítés, valamint az Istenekkel kapcsolatteremtés eszközének tekintették. Az iráni, perzsa szőlő borkultúrát a görög, római boristenek vitték tovább. Bor szavunk is ősi eredetű és egyedülálló és mindig is kötődtünk a szőlő, bor szeretetéhez.
A Szent János napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az nem árt neki. A mérget először két gonosztevővel megitatták, akik azonnal meghaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a mérgezett boroskelyhet, kiitta és semmi baja nem lett, köpenyét a gonosztevőkre terítette, akik feltámadtak. A pogányok a főpapjukkal együtt a látottak alapján megkeresztelkedtek. Szent Jánost boros kehellyel a kezében is szokták ábrázolni, melyből kimászik a kígyó.
A bor az isteni szeretetet is jelképezi, melytől menekül a gonoszság, ezért a szentelt, áldott bort a pap a szertartáson jelenlévő híveknek nyújtva mondja: "igyátok Szent János szeretetét".
Minden más alkalommal elhangzik az egészségünkre baráti jókívánság és egymás szemébe nézve a borral koccintás csengő hangja. Talán kevesen tudják, hogy a borozgató társaságokban az utolsó pohár bort Szent János áldásaként fogyasztja el.
A bor és a János (Szent János) nap kapcsolataés a hozzá kötődő (népi) szokások..
A XVIII. század derekáig a karácsony háromnapos ünnep volt. A második ünnepnap, december 26-a, István napja után Szent János evangélista emlékét ünnepelték meg. János napján szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat, felköszöntőiket.
János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának, a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt látomásaiban a mennyek ajtaja megnyílt. (A nyári napforduló, június 24-e, szintén az év másik kapuja, Keresztelő Szent János születésnapja, szintén János nap)
December 27-e, Szent János evangélista emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal együtt ülték meg.
János apostol és evangélista Zebedeus fia, az id. Jakab apostol fivére. Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője, és a hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója. Az elsők között követi Krisztust, s mint az „a tanítvány, akit szeret vala” a Mester, jelen van minden fontos eseménynél. Mint a tanítványok „benjáminját” lányos képű ifjúként ábrázolták, mint evangélistát idős férfiként, végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánként.
Az Arany legenda szerint a Domitianus-féle üldöztetések idején János is „vértanúságot” szenvedett. A római Porta Latina mellett zubogó olajba dobták, de ő csodálatos módon sértetlenül került ki a tűzre tett üstből, mi több, ifjúságát is visszanyerte (mint a mesékben). Domitianus ezután Patmosz szigetére száműzte, ahol egy viharos éjszakán Isten, hatalmas látomásban megnyitva előtte a menny ajtaját, föltárta előtte a jövőt. Domitianus halála után Epheszoszba ment, s itt is halt meg matuzsálemi életkorban.
A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások mellett - a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a Szent János pohara. A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni.
Aki a szentelt borból kortyolt, védelemben részesült a testi és lelki bajoktól, a kárt okozó állatoktól s az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, de főleg az ördög kísértésétől. Őseink ezért az alvilág elleni védekezésre fogták gyakori borivászatukat, de a betegektől és útra készülőktől, sőt a harcba induló katonáktól sem sajnálták az italt.
Akár milyen bort is fogyasszunk, érdemes megfogadnunk Kepes Sára sorait Alig van jobb, mint valamire inni s alig: rosszabb, mint valami helyett. Jókívánságom eképp nem épp semmi: okban növeld e mennyiségedet.
A Szent János pohara vagy János pohár elnevezés az egyháznak az ősi hagyományokat – itt a boráldozatot – megváltoztatni, és a rossz szokásokat – a részegeskedést – zabolázni törekvő tevékenységében gyökerezik. Az elnevezés a János napi, december 27-én tartott borszentelésből, és abból a legendából fakadt, amely szerint János apostol Aristodemost akarván megtéríteni, megitta a mérgezett bort, de az nem ártott meg neki.
Innen ered egyébként János poharának még a búcsúital jellege és gyakorlata is. Az elnevezés, a szokással együtt, német nyelvterületről származott hozzánk, és az erdélyi szászok a náluk viszont újként honosodó áldomásitalra is ráragasztották. Ez az elnevezés aztán más vidéken is elterjedt.
A megáldott bor
A pogány germánok körében a téli napforduló idején bemutatott áldozatokat követő borivás szokása annyira népszerű volt, hogy a térítő keresztény Egyház sem tudta kiirtani, ezért igyekezett átformálni azt: arra ösztönözte új híveit, hogy ne a pogány istenek, hanem a szentek emlékezetére igyanak. Idővel a németeknél igen népszerűvé vált a téli napforduló időpontjához közeli Stephans-, de főként a Johannisminne, azaz a Szent István- és Szent János tiszteletére való emlékivás.
A János-napi borszentelés és borivás Magyarországon is meghonosodott. A XV. századi esztergomi Obsequialéban már megemlítik, hogy a bort, vagyis Szent János szerelmét a karácsony utáni harmadik napon áldják meg. Az 1499-ben keletkezett pécsi misekönyvben is Szent János szerelmének megáldásáról esik szó. Az evangélista áldását régi nemesi, polgári társaságban is emlegették, de már szólásként: „Igyuk meg a Szent János áldását!”, „Na, még a Szent János áldását!” Ez a búcsúpohárra, a társaság szétoszlása előtt megivott utolsó pohár borra utal.
Szent János napi boráldás
Szent János napi boráldás
A 18. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat
A szentelt bor hatásának népi hiedelméről ezt írta Schwartz Elemér: „Németországban, Ausztriában és nálunk is, főleg a németek lakta vidéken, majd pedig a közös egyházmegyei Rituale miatt a magyarok között is szokássá vált a Szent János-napi borszentelés, melyet úgy magyarázott az egyház, ahogyan azt szülőföldjén, Németországban tette, vagyis ha buzgó imával veszi magához a hívő a szentelt bort, akkor ez megóvja a testi és lelki bajoktól, a kárt okozó állatoktól s az utazás alkalmával fenyegető veszedelmektől, de főleg az ördög kísértéseitől.
E magyarázatból kifolyólag ördögi cselvetések ellen vették magukhoz,de főleg pedig betegeknek és útra készülőknek nyújtották, sőt nemritkán a harcba induló katonáknak is. Így lett a Szent János-napi áldás óvszer ördögi kísértések és betegségek ellen, s egyszersmind szent búcsúital utazások előtt.”
Szent János apostol
Borok megáldása Szombathelyen a székesegyházban
Szombathely Székesegyház
Szombathely Székesegyház
Szombathely Székesegyház
Szent János napi boráldás
Szent János napi boráldás
Szent János képe a Szent koronán „Akit szeret vala Jézus” (János 13.23) A legfiatalabb apostol. Jézus kereszthalálakor az egyetlen apostol, aki jelen van. Jakab testvére. A konkrét felirat Jónás nevét is asszociálja, aminek megvan az újtestamentumi alapja, hisz Szent Péter atyja Máté evangéliumában Jónás, míg János apostol evangéliumában János. Továbbá Jónás Jézus előképe 3 napig volt a cetben, mint Jézus a kereszten. Palesztinában, Kisázsiában térít. Jelképei a madarak (sas- a ragadozó madár általában a felsőbb rendi származásra utal, a Szentlelket is jelképezi), de az evangéliumának szárnyaló tanítását is jelentheti. Kezében az élet könyve, melyre keze mutat. Az egyedüli apostol, aki végül (bár megfőzik, de túléli) 100 évesen természetes halállal hal meg. A legjobb állapotban maradt kép, mely gyakorlatilag sértetlen, így felvetődik a kérdés, hogy talán a lehetséges út az övé? Jézus az ő gondoskodására bízza édesanyját. Talán itt a magyar küldetés?
Szent János napi boráldás Egerben
A 18. század közepéig a karácsony háromnapos ünnep volt, a harmadikon ünnepelték Szent János evangélista emlékét, ezen a napon szentelték meg a bort, a Jánosok pedig szőlőhegyi mulatságra, pinceszerre hívták meg rokonaikat, barátaikat
A költőket a szerelem után, talán legtöbbször a bor ihlette meg.
A bor megáldása
Végezetül néhány gondolat a borról:
- A bor egyetlen hibája, hogy gyorsabbá teszi a kimondott szavakat a gondolatoknál.
(S. Johnson)
- És mondá Noé asszonyának, mikor eljöve a vacsöraidő: "Nem izgat hová visz a víz, amíg nem kerül a poharamba."
- Borszakértő az, aki kiselőadást tartva issza le magát.
- Lehetett volna belőle óbor, ha nem rám bízzák
(R. C. J. Bentley)
- Egy kellemes estét három dolog kora határoz meg:
A tiéd ez legyen közepes,
A partnered legyen fiatal,
A bor pedig öreg.
Ha bármelyiket felcseréled vesztettél.
- A bor jobb a nőnél: sosem beszé és minél öregebb, annál jobb.
- A borivás minden olyan gondot megold, amelyek nélküle nem lennének.
- Én alkalmi ivó vagyok. Viszont bármilyen alkalom megfelel.
- Boriváskor a tavasz friss üdesége, a nyár érlelő melege és az ősz biztos nyugalma szétárad a nyelveden.
- Nem vagy igazán részeg, amíg elengedett kézzel tudsz a földön feküdni.
(D. Maron)
- Manapság folyton a diétákról hallok. Úgy tűnik, több gond van a túl sok evéssel, mint a túl sok ivással.
- Nincs csökönyösebb, mint az ittas ember, aki arról győzködik, hogy józan.
- Két deci bornál látod, hogy a pohár párás. Huszonkettő decinél párásan látod, hogy pohár.
- Ha jobban megnézed, a bor úgy viszonyul a vacsorához, mint egy szép nőhöz a smink. Csak annyit tesz hozzá, hogy kiemelje a benne rejlő varázslatot.
- Nem a borral van probléma, hanem az emberekkel, akik isszák.
- Vannak emberek akik alkalmanként isznak és vannak, akik alkalmanként nem.
Nagylaki András
